Sziasztok! Szeretném újra klímaüggyel indítani a hírlevelet, azért, hogy szokjuk a prioritásokat, ezzel kéne kezdeni mindent, nem a percproblémákkal, és ez a heti összefoglaló is épp azért készül, hogy a valódi kihívásokat szemlézze. Szóval elnézést előre is a gyomrosért, de nézzük:
⛈️ A kínai fővárost 140 éve nem látott eső terítette be, közel 740 milliméter pár nap alatt, amelybe legalább két tucat ember meghalt. A KKP ezt nyilván nem fogja reklámozni, de azért bőven írtak róla.
🫗 A 20 milliós indiai fővárost is elérte a monszun: ezúttal a szokottnál 113%-kal több csapadékkal. Az ivóvíz-készletek egy részét is beszennyezte az áradás, illetve bezártak az egyetemek, iskolák és közintézmények, racionalizálást vezettek be a vízfogyasztásban Delhiben, eközben a Vörös Erőd vízben úszik .
🇸🇮 Szlovéniában szintén történelmi áradást láthattunk, amelynek végén külföldi szervezetek segítségét kérték a kárelhárításban. Kanadában, Alaszkában vagy épp a Spanyolországban hasonló viharok árasztottak el pár óra alatt városokat, Svédországban 160 éves csapadékrekord dőlt meg.
🏜️ Miközben a vízben úszunk, amikor nem akarjuk, trendszerűen az látszik, hogy a világ lakosságának negyedének otthont adó két tucat országot már most durva ivóvíz-stressz sújtja.
Nem folytatom az extrém időjárási események sorolását, együttesen magukért beszélnek. Nézzük a mérleg másik oldalát: mit tesz az emberiség a papír-szívószálak használatán túl önmaga fennmaradásáért?
🌴 Ron DeSantis floridai kormányzó gyorsan aláírt egy új törvényt, ami megtiltja, hogy közpénzeket zöld célokra (ESG) fordítsanak, sőt, az ESG-kötvények kibocsátását is megtiltotta: ezekből mindeddig kedvezően tudtak például megújuló energiaprojekteket finanszírozni.
🛢️ A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 4000 milliárd (4 trillió…) dollár profitot söpört be a fosszilis energiaipar, ami több mint kétszerese az olajipar átlagos profitjának. Ezt idén is rekord olajfogyasztással és széntermeléssel ünnepli a világ. Megdőlt a napi legtöbb légiutas rekordja az USA-ban. Több európai légitársaság rekordprofitot termelt.
💈 Eközben a konzervatív jobboldalon mind Európában, mind az USA-ban gyűlik a lendület az egész zöld agendával szemben: egyszerűbb nemet mondani, mint kitalálni a konzervatív zöld víziót? A korábbi Trump-stábtagokban is bővelkedő új amerikai republikánus kormányprogram különösen kegyetlen a zöld programmal: nemhogy leállítaná a haladó zöld kormányzati projekteket, hanem visszafordítaná a fosszilis irányba. A koncepció elsőre is rövidlátónak tűnik.
🌿 Egyet kell értsünk Fiala-Butora Erika klímajogásszal, aki Litkai Gergelynek válaszolva fejti ki, hogy miért a strukturális átalakulás, a működő jogi ösztönzők átírása és intézmények átformálása az egyetlen érdemi megoldás. Ez nem csökkenti az egyéni felelősséget, de az egyéni felelősségvállalás (túl)hangsúlyozása se legyen fügefalevél a nagy szennyezők számára. Erről sok helyen, többek közt Davosban is beszélt Janez Potocnik volt európai biztos, aki klíma-rendszerváltást szorgalmaz.
Zelenszkij megbeszélést tart
Épülő kockázatok
🪖 Most, hogy áldoztunk a valódi prioritásnak, nézzük a geopolitikai csetepatékat – sajnos ezek is bőven megkeserítik életünket. Európa határain több helyen megnőtt a háborús kockázat.
🚢 A Fekete-tengeren tovább zajlik a kísérletezés, hogy a gabonaszállítási megállapodás orosz lezárása ellenére is keljenek át szállítóhajók. Az oroszok figyelmeztető lövéseket adtak le, mielőtt felszálltak átvizsgálni a nyílt vízen tartózkodó Şükrü Okan teherhajót. James Stavridis, a NATO európai erőinek volt parancsnoka szerint (aki elsőként töltötte be ezt a tisztet a haditengerészettől érkezve) komolyan megnőtt a kockázat, hogy a NATO szövetségesek és az orosz haditengerészet akarva-akaratlan közvetlen összetűzésbe keveredik a Fekete-tengeren.
⚓ Augusztus 23-tól „háborús kockázati övezetnek” nyilvánította az ukrán vezetés az orosz fekete-tengeri kikötők környékét, magyarul szimmetrikus fenyegetést igyekeznek teremteni az orosz tengeri fellépésekkel szemben.
🚨 Ha ez nem lenne elég, a lengyel-belarusz határon továbbra is nagyon forró a helyzet: nem világos, hogy mit kezd a Lukasenka-rezsim a wagneresekkel , de informális csatornákon annyit érzékelni, hogy a belarusz erőszakszervezeti elit vezetői a Wagner jelenlétével versenyhelyzetnek fogják föl a kialakult szituációt, és keresik a lehetőséget, hogy hűségüket demonstrálhassák Lukasenka felé. Ez általában sem ígér okos, megfontolt akciókat.
Ember a gáton
⚖️ A világpolitika az egyéni felelősséggel bíró vezetők döntéseinek és a kialakult struktúrák súlyának dinamikus egyensúlyából áll. Máshogy fogalmazva, vannak államnők és államférfiak, akik igyekeznek a struktúrák vélt vagy valós hibáit kijavítani, míg mások kifejezetten opportunistán lesik a lehetőséget egyéni hatalmuk növelésére.
🇪🇨 A jók elesnek. Az augusztusban, választási kampány idején meggyilkolt Villavicencio a negyedik legnépszerűbb elnökjelölt volt Ecuadorban, aki kifejezetten az antikorrupciós vonalon vált ismertté. Mint oknyomozó újságíró, 2020-ban az ő munkája eredményeképpen ítélték el Correa elnököt (annak távollétében), aki nem mellesleg most Belgiumban kapott politikai menedékjogot.
Halála előtt Villavicencio állítólag épp azt mondta beszédében, hogy „itt (Ecuadorban) az életünkkel fizetünk a demokráciáért”.
📺 Vagy elhallgattatnak. Az oroszok nemcsak a belső ellenzéket és médiát korlátozzák brutálisan, hanem a külföldi tudósítók levegője is fogy. A hidegháború óta először fordult elő, hogy egy amerikai újságírót kémkedés miatt tartóztassanak le: ez Evan Gershkovich története, a Wall Street újságírójáé. A héten a Politico orosz származású, holland állampolgárságú tudósítóját, Eva Hertog munkavízum-hosszabbítását utasították el, pár napot adva neki a távozásra.
Akitől az orosz rezsim annyira fél, hogy hazaküldi. A háború óta csak 3 hónapra kapnak vízumot a külföldi médiadolgozók a korábbi 1 évhez képest.
Mások élete
A nyáron sok munka nehezebben halad a hőség vagy a szabadságolások miatt, ez viszont nem látszik a kémiparban, ahol talán a szokásosnál is több hír termett az „uborkaszezonban”.
🇳🇿 Az új-zélandi titkosszolgálat friss jelentésében nevén nevezi Oroszországot, Kínát és Iránt, mint országokat, amelyek beavatkoznak az ország belügyeibe. Peking eszerint a helyi kínai közösségeket különösen ügyesen használja ki. Érdekes szempont, hogy a dezinformációs kampányoknak az ország népességére mért negatív hatásával is foglalkoznak.
🇺🇲 A Fehér Ház különleges jutalmat kínál: több millió dollárt kaphat az, aki a legsikeresebb AI-megoldást szállítja arra, hogy kritikus szoftvereket védjenek meg a kibertérben.
🇹🇼 A tajvani sereg egy magas rangú tisztjét letartóztatták azzal a váddal, hogy a kínaiaknak tolt ki katonai titkokat. Két amerikai haditengerészt is bíróság elé állítottak hasonló vádakkal: feltehetőleg párezer dollárért adtak el érzékeny információkat a kínai titkosszolgálatnak, egyébként az sem kizárt, hogy őket is kínai származásuk alapján találta meg a kommunista titkosszolgálat.
🇩🇪A németek is pirossal írhatják majd augusztus 9-ét a naptárba, mert aznap vitték el a Bundeswehr egy emberét, aki május óta szállított anyagokat az oroszoknak. E fenti három esetben közös, hogy relatív rövid ideig voltak aktívak a kémek, tehát az elhárítók gyorsan dolgoztak – szemben több régebbi esettel, amikor hosszú éveken vagy akár évtizedeken keresztül maradhattak kémek aktívak, mint ez az osztrák katonatiszt.
🇨🇳 Nem volt rest a kínai elhárítás sem – mondtam, hogy mozgalmas ez a nyár! – ők ugyanis CIA-kémet fogtak a pekingi közlemények alapján, egy beszervezett kínai adhatott át értékes infókat.
🕵️ Már csak kiskanállal, de még mindig van matéria. A magyar vonalra kanyarodnék, de mivel nyári hírlevélről van szó, még ajánlok két érdekes olvasnivalót. Az egyik a szocialista Lengyelországban felállított kém-kiképzőközpontról szól, amely a mai napig aktív, és egyben tanulságos leírást ad arról, hogy anno hogyan és mire képezték a kommunista blokk James Bondjait.
A másik javaslatom igazi ínyencség - viszont tényleg csak gourmet olvasóknak, mert elég szövevényes a sztori: a Trump Jr-ig eljutott orosz kémügyvédnő esete Svájccal, ahol szokás szerint megfelelő betétösszeg esetén kicsit lazábban kezelték az euroatlanti nemzetbiztonsági szempontokat.
Magyar vonal. Bár előfizetői tartalom, érdemes meglesni Dezső András új oknyomozó cikkét a HVG-n, amelyben egy magyar polgármester, egy államtitkár és további jó pár izgalmas szereplő kerül elő a régóta hírszerzéssel vádolt orosz egyházi szervezet tagjai közül. A „Birodalmi Ortodox Palesztin Társaság” nem véletlen hangzik kicsit ezoterikusan, mert a célja aligha az, amit állít, miközben sok egyéb tevékenysége lehet, amelyről nem beszél.
A magyar külpolitika két legtöbbet utazó figurájának célpontjait dolgozta fel a Szabad Európa: vajon hová vezetnek Szijjártó Péter és Novák Katalin útjai a legtöbbször?
Színes hírek a geopolitika vörös horizontjáról
🏖️ Óvatos fürdőzés. Román hotel terasza alatt robbant fel egy feltehetőleg elszabadult orosz tengeri akna. Eközben Bukarest kétszer annyi F-35-öst venne, mint ahány Grippennel Magyarország rendelkezik.
🖥️ Kellemetlen. Mostanra sikerült leállítani a Mercedes-Benz orosz szervízeiben a cég hivatalos szoftverét. Nem örülnek az orosz Mercedes-tulajok.
💰 Kellemetlen II. Zelenszkij kirúgta az összes helyi toborzási vezetőt, úgy tűnik, komoly korrupciós hálózat működött a sorozás elkerülésére.
📀 Lufi pukk? A ChatGPT-t üzemeltető OpenAI napi 700 ezer dolcsit veszít, halad a csőd felé, miközben a nyáron először csökkent a felhasználók száma is. Még sok szó lesz az AI-hype végével az érdemi felhasználási területekről, tisztul majd a piac, jó lesz ez a szakasz is.
🇺🇲 Örökzöld. Trump ellen szépen indulnak az eljárások, immár a negyedik is vádemelési szakaszba jutott. Ami igazán izgalmas vitának ígérkezik (hiszen jogilag akár börtönben is lehet elnökjelölt!), hogy az Alkotmány alapján megtiltható-e olyan személy elnökjelöltsége, aki korábban az államrend elleni szervezkedésben részt vett (ha ebben elítélik). Ez az egyetlen érdemi jogi út Trump kizárására, és az óra ketyeg.
Orosz rakéta indítása a Luna-25-tel a tetején.
🚀 Space race. A kínai védelmi miniszter, Li Moszkvába látogatott, és bár sejthetjük a napirendi pontokat, külön izgalmat ad a látogatás időzítése: a Roszkozmosz, vagyis az orosz űrügynökség Luna-25 szondája elvileg augusztus 21-én szállhat le a Hold déli sziklás sarkán. Két nappal későbbre tervezik az indiaiak a hasonló misszióval rendelkező Chandrayaan-3 próbáját. A Holdon az űrhatalmak alapvetően a víz elérhetősége után kutatnak, mivel a cél az lenne, hogy egy holdi űrállomásról lehessen a távolabbi űrbeli célpontokhoz repkedni, és ne kelljen mindig a földi gravitációval vacakolni.
🌔Az amerikai Artemisz-megállapodás (nem egyezmény, tehát ez csak a résztvevőket köti) az űrkutatást sok oldalról megújítja, például kizárólagos birtokba adna egyes űrbázisok körüli erőforrásokat. Ennek tagja sok európai nemzet is, immár 27 aláírója van. Persze Moszkva és Peking nincs köztük.
🛰️ A Luna-25 esetleges sikere a Peking-Moszkva kapcsolatban adna az orosz kézbe is végre egy lapot. Li egyébként űrmérnök, aki a kínai űrügynökséget vezette hosszú ideig, tehát személyesen is érti és érdeklődik a közös orosz-kínai űrpolitika iránt.
🥤 Így jutottunk el a földi forróságtól a Hold jegéig, remélem, hogy ezúttal is találtál olyan téged érdeklő témát, amelyben a linkeken keresztül jobban el tudsz merülni! Augusztusban még egy hírlevéllel jelentkezem, szeptembertől pedig teljes padlógáz!
Comentarios