top of page

Őszinte trójaiak és más falovak | Heti Feledy

Sziasztok! Vörös-tengeri adatkábelek szakadtak el, dübörög az amerikai választási hét és Meloni hatalmán megjelent az első repedés Szicíliában. Mégis a héten a Big Tech és kibervilág témáját fogom jobban kibontani, illetve néhány narratívát megkapargatunk. 

🥾 Boots on the ground. Az európai döntéshozók nagy része nem tudott mit kezdeni Macron múltkori kijelentésével, miszerint “nem tudja kizárni”, hogy adott esetben európai katonák ukrán földre lépjenek. Berlinben teljesen leizzadtak a gondolatra is, bár pont a Taurus-rakéták leszállítása miatt alighanem elkerülhetetlen lenne, hogy német szakértők a terepen legyenek. Hasonló a helyzet a kiberbiztonsággal, kiképzéssel és más technikusokkal: nem kell rögtön harcoló gyalogosokra és Top Gun pilótákra gondolni, hanem a háttérből támogató személyzet az, amely egyébként már eddig is megfordult Ukrajnában. 

  • Ahogy múlt héten írtam, az eszkalációmenedzsment nehéz védelempolitikai műfaj. A kontraszt elképesztően erős: múlt héten Putyin újra megfenyegette a nyugatot azzal, hogy akár nukleáris csapást is megfontolhat szükség esetén, míg Macronon kívül az óvatoskodó tábor azon aggódik, hogy nehogy felbőszítse Putyint. 

  • A gond ezzel az, hogy muszáj lenne NATO oldalról is fenntartani a stratégiai kétértelműséget. Ahogy ez egy olcsó és relatíve hatékony védelem Tajvan számára is (mivel az USA nem mondja ki, hogy biztosan megvédené, de fenntartja magának a jogot), úgy Európa is kijelentheti, hogy minden opció nyitott, hiszen ezzel – és csak ezzel – lehet Putyin kalkulációit megnehezíteni. 

  • Ha a Kreml sem lehet biztos az európai válaszlépésben, akkor kétszer meggondolja, mit merjen megtenni. Csakhogy ebben két éve elképesztően óvatoskodó a döntéshozók nagy része, és emiatt nem működik az elrettentésnek ez a módszere az oroszokkal szemben. Ezen próbált Macron csavarni egyet, de még nem talált ebben partnereket. A CEPA agytröszt kiváló összefoglalója a témáról, hogy milyen katonák is mehetnének Ukrajnába. Ivo Daalder volt amerikai NATO-nagykövet Macron-kritikája pedig itt.

Macron és Scholz belharcán Putyin mulat Zelenszkij kárára. 

Forrás: Marian Kamensky Facebook [ https://www.facebook.com/photo/?fbid=965006154989379&set=a.258389235651078&link_id=10&can_id=211548f0c4494ddcb86bf9c95996be26 ]

🇹🇷 Török gyerek megvágta. Ritka pillanat(tá vált), amikor a magyar miniszterelnök nem előre szelektált közönség és kérdések előtt válaszol. A múlt heti V4-es találkozót követően a négy kormányfő sajtótájékoztatóján nem lepődtünk meg, mindenki magát adta, a saját nyelvén. Ehhez képest színt hozott az Antalaya Diplomacy Forumon Orbán Viktor fellépése: angolul beszélt végig, és valahogy az idegennyelv miatt a bevett magyar kommunikációs kifejezések nem jöttek át olyan erősen, sokkal rozsdásabban hatottak. 

  • Elmondta, hogy szerinte az idő az oroszok oldalán van (ezzel sokan vitatkoznak, mivel az jelenleg kizárólag a NATO-tagokon múlik, hogy mennyire Kijev oldalán szalad az idő), a migráció a legfontosabb kérdés (munkaerőhiányról hazai és európai dimenzióban természetesen nem esett szó, ahogy arról sem, hogy vajon milyen “tömeges” migráció miatt hosszabbította meg éppen a kormány a válsághelyzetet), és a magyarok örülhetnének Trump esetleges győzelmének (vámháború az EU ellen, Kína antagonizálása, az európai IT maradékának földbe döngölése az autószektorral együtt – vajon melyiknek kell majd örülni pontosan?). 

  • A kormányközeli Oeconomus Intézetnél jelent meg egy alapos összefoglaló arról, hogy Ukrajna hadiipara milyen szépen szárba szökkent és mennyi segítséget kap.

  • Március 8-án Floridában találkozik Orbán és Trump: kérdésre a török panelban azt mondta, hogy biztosan a háborúról fognak beszélgetni. Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton egy Weltnek adott interjúban a NATO-t óvná volt főnökétől és egy török–magyar–Trump NATO-szabotálást is lehetségesnek gondol Trump alatt.

🤩 Sem trójai faló, sem idegen érdek. Szijjártónak a fórumról feltöltött, Lavrov mellett üldögélő videóját érdemes megnézni, amint együtt nevetgélnek. A magyar külügyminiszter az orosz hírügynökségnek megerősítette, hogy újra ellátogat március végén az Atomexpo Fórumra Szocsiba, ezzel továbbra is a legaktívabb orosz kapcsolattartó európai külügyér. Tusk be is szólt. 


Megjelent podcastunk 6. száma, amelyben Ujvári Balázzsal, az Európai Bizottság legfiatalabb szóvivőjével beszélgetünk arról, hogy milyen Ursula felügyelete alatt dolgozni és hogy mit érez Balázs akkor, amikor a Magyarországgal szembeni döntéseket kell kommunikálni a Midday Express nevű sajtótájékoztatón. Egyáltalán: hogyan működik a szóvivő kapcsolata az újságírókkal a kies Brüsszelben, ahol nem tekintik ellenségnek a médiát? Hallgasd meg az új epizódot és nézd át a korábbi adásokat is, hátha kimaradt valami! Ne felejtsd el: a Partizán Podcast egy külön csatorna minden felületen, nem azonos a videós főcsatornával!

🇷🇸 Jön a Nagy Vezető. A szerbek nagy megágyazásban vannak, hogy Hszi Csin-ping kínai pártelnök-államfő (egész pontosan a címei: a Kínai Népköztársaság elnöke, a Kínai Kommunista Párt [KKP] főtitkára, a Központi Bizottság Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának az első embere, valamint a KKP Központi Katonai Bizottságának az elnöke) Belgrádba látogathasson. Az “egy Kína” politikát megerősítő nyilatkozat mellett végül a kínai holdújév belgrádi fogadásán Vucic be is jelentette, hogy megáll náluk a kínai vezető. 

  • Elég valószínű, hogy Budapesten is: a korábbi közbiztonsági miniszteri látogatás könnyen lehet, hogy a vezér útját készítette elő, a közös járőrözésről szóló nyilatkozat mellett.

🇩🇪 Kiberhadviselés. A hétvégén az orosz médiába kiszivárogtattak egy beszélgetést, amelyen német katonai vezetők vitatkoznak Taurus-rakéták átadásáról Ukrajnának. Ezek nagy hatótávolságú, német gyártmányú fegyverek, és Scholz egy jó ideje nem akarja az ukránoknak adni, félve az eszkalációs kockázattól – igaz, más országok már adtak nagyjából hasonló képességű eszközket. Scholzot ez nagyon kellemetlenül érinti a szövetségesei előtt, mivel a katonák egyébként más országok által átadott képességekről is beszéltek, illetve rögtön felmerült a kérdés, hogy vajon hány hasonló beszélgetés birtokában lehetnek még az oroszok? 

  • A hard infók: Németország kb. 600 Taurus-szal rendelkezik, a Kercsi-híd felrobbantásához 10-20-ra lenne szükség, és kb. a készlet ¼-e átadható lenne gond nélkül.

  • Belgium miniszterelnöke a hétvégén hozta nyilvánosságra, hogy több tucat diplomata fedésben dolgozó orosz kémet utasítottak ki az országból az elmúlt hónapokban. Még a Covid idején is aktív információs hadviselést folytattak. 

  • Az ukrán elnöki Hírszerző Bizottság tette közzé múlt héten azt az információt, miszerint az orosz szolgálatok számára 1,5 milliárd dolláros költségvetést adott Putyin arra, hogy a következő három hónapban komoly dezinformációs kampányt folytassanak. Ebben Zelenszkij lejáratása, az európaiak ukrán-fáradtságának eltúlzása, az “idő az orosz oldalon van” érv hangsúlyozása, és az oroszok békére való nyitottsága várhatóan mind előkerülnek. Ez az összeg nemzetközi szinten is jelentősnek számít ilyen rövid időszakra. 

🖥️ AI-war, máshogy. Brüsszelben nem kis vihart okozott, hogy a francia AI-üdvöske, a Mistral az amerikai versenytárs Microsofttól fogad 15 millió dolláros befektetést. Az AI-univerzumban lemaradt Európa úgy tűnik, saját unikornisait sem tudja elég alaposan megvédeni, ebből pedig uniós vizsgálat lehet. Itt tehát nem a piaci logikával van gond (és Macron ezt emelte ki a dologból), hanem azzal, hogy az AI területét átpolitizáló nagy tagállamok és az EU úgy látszik, a praktikus akaratérvényesítésben mégsem elég gyorsak. 

⌨️ A múlt hét a Big Tech körül viharosnak bizonyult. Az Apple bejelentette, hogy leáll az önvezető autó fejlesztéssel (NYT ingyenes cikk erről itt). Eközben Musk beperelte a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI-t, ami kérdés, hogy a befektetőket mennyire fogja megingatni. A legnagyobb krízis mégis a Google AI-eszköze, a Gemini miatt tört ki. 

🇺🇲 Szuperkedd. Március 5-én számos amerikai államban lezárul az előválasztás. Hat időzónából kell begyűjteni majd az eredményeket, így azok kiértékelésére a hírlevélzárta miatt már csak a következő hírlevélben lesz lehetőségünk. A nagy kérdés, hogy Haley bedobja-e majd a törölközőt vagy még kivárja néhány Trump-per lezárultát. 

  • Ügy 1. A Legfelsőbb Bíróság a gyors döntés helyett időt húz: az elnöki immunitás kapcsán felterjesztett ügyben így valószínűleg áprilisban további meghallgatást tart (ez az, ami a kritikusok szerint nem kötelező elem, és csak időt húz), és júniusban hozhat végleges döntést. 

  • Ügy 2. Ezzel szemben a Colorado államból decemberben felterjesztett kérdésben máris ítéletet hozott: Trump nem távolítható el lázadás miatt a szavazócédulákról. Sőt, ami aggasztóbb, hogy a Kongresszusra testálja a vonatkozó alkotmánykiegészítés végrehajtási jogszabályának megalkotását - holott a többi polgárháborús kiegészítés mind kongresszusi értelmezés nélkül fut önállóan. Lényegében 5 vs 4 ítélet született, vaskos különvéleményekkel. 

  • Csütörtökön, március 7-én, Biden State of the Union beszédét fogja hallgatni az USA és a fél világ: választási évben mindig izgalmas, hogy mit emel ki a Fehér Ház lakója. A hirek szerint igyekszik majd bemutatni az eredményeit, bár ez nem könnyű, mert Trumpék mindent fekete-fehérre meszelnek. Miközben a bevándorlás újra a legfontosabb témává csúszott fel, ezzel párhuzamosan a gazdasági elemzők kimutatták, hogy nem dübörögne így az USA GDP-je, ha nem lett volna ennyi bevándorló. 

  • Csak emlékeztetőül: a Brexit idején egy pár hónapra a bevándorlás volt a fő aggodalma a briteknek, azelőtt és azóta is máshogy néz ki ez a chart.


YouGov-felmérés 2011-2023 között: mi volt a brit szavazóknak a legfontosabb téma? 2016. június végén zajlott a Brexit-referendum. Jól látszik, hogy előtte mennyire megzavarodnak a vonalak,

mennyire súlyosan befolyásolta a politika a félelmeket. 

Színkód: lila a bevándorlás, rózsaszín az egészségügy, narancssárga a gazdaság, kék a bűnözés,

sötétkék pedig a környezetvédelem.

🙀 Számít még a valóság? Ahogy látszik, mostanra a megélhetési kérdések foglalkoztatják első helyen a briteket. A bevándorlás újra elkezdett felfelé kúszni, hiszen ősszel választások lesznek. De nem lehet a munkaerőhiányt, az integrációs problémákat, a külföldről fűtött radikalizációt és hibás bűnüldözési gyakorlatok évtizedes következményeit, illetve az embercsempészet brutális felvirágzását egy kalap alá venni, nemhogy egy jelszóval kezelni (fal/csatorna/kerítés). Ezért is íródik ez a hírlevél, hogy merjünk árnyalatokat látni. 

Long-read

  • Az alkoholfogyasztás hatása fiatal felnőttek fejlődésére: új kutatási eredmények kétségbe vonhatják a 18 éves korhatárt – és feljebb tolhatják.

  • A bécsi és budapesti székhellyel 2000-ben alakított Centropa a régiónk országaiban élő zsidók hétköznapjait – és ezáltal a holokausztot – örökítette meg oral history és archívum projektjében, amiről a Washington Post közölt részletes beszámolót, természetesen magyar szereplővel is. 

  • A WP-től még egy ukrajnai ENSZ menekültügyi beszámolót mutatnék, érdemes átolvasni.

44 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Magyarország újra tengelyhatalom? | Heti Feledy

Sziasztok! A kampányidőszakokban rengeteg a túlzás. Nem is bíztatnám magunkat, hogy szlogenek mentén a jövőre vonatkozó következtetéseket vonjunk le. Ugyanakkor nagyon tanulságos azt megfigyelni, hogy

A NATO-val való riogatásról | Heti Feledy

Sziasztok! Másfél hét van hátra az európai választásig, az elmúlt napokban pedig befűtöttek a kampányszezonnak – és most nem a háború-béke plakátokra gondolok, hanem a frissen kitört ádáz frakcióharco

Megint kettőt léptünk hátra | Heti Feledy

Sziasztok! Fehér törpe sűrűségű levélre számíthattok: egy meglőtt kormányfő, egy beperelt miniszterelnök, egy lezuhant államfő, és még hol a lista vége. Nem éppen előre halad a világpolitika. Köszönet

Comments

Rated 0 out of 5 stars.
No ratings yet

Add a rating
bottom of page