top of page

A covid tanulsága | Partizán Hírlevél

Három éve a fejüket vakarták a vírusszakértők: mégis miért volt olyan erős a covid első hulláma Nyugat-Európában, és miért volt annyival enyhébb keleten. Az élet hamarosan zárójelbe tette a kérdést: a koronavírus újabb és újabb variánsai nagyobb pusztítást végeztek Európa kevésbé fejlett térségeiben.

A 2020-2022-es időszakban mindenhol többen haltak meg, mint a korábbi években, de a mi térségünkben jóval nagyobb volt az ugrás, beleértve a covidos és nem covidos elhunytakat is. Ezt a szokásosnál nagyobb veszteséget hívjuk többlethalálozásnak, ami csak Spanyolországban és Olaszországban volt a kelet- és közép-európaihoz mérhető.

Hajdu Tamás, Krekó Judit és Tóth G. Csaba nemrég megjelent tanulmányukban uniós régiók szintjén vizsgálták a kérdést. Ezek nagyobb egységek a megyéknél, Magyarországon nyolc régió van: ilyen a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl vagy Észak-Magyarország. Az európai régiók közt van olyan, ahol a járvány alatt egymillió főre vetítve 12600-zal többen haltak meg, mint járványmentes években, de van olyan is, ahol 23-mal kevesebben. Ez óriási különbség.

Akik eleve hátrányból indultak


A járvány előtt Európa-szerte javult a születéskor várható élettartam. Magyarországon 2010-ben 75 év volt, 2019-ben 77 – utóbbival csak három uniós országot előztünk meg. Eközben az EU-átlag 80-ról 81 évre nőtt.

A vírus ezt valamelyest mindenhol visszavetette, hiszen romlottak a halálozási adatok. Ugyanakkor nőttek a regionális különbségek: ahol eleve alacsony volt a várható élettartam, ott 2021-ben akár három évvel is csökkenhetett, míg máshol csak eggyel.

Szélesebb lett a szakadék, mert többnyire azokban a régiókban nőtt nagyot a többlethalálozás, ahol eleve alacsonyabb volt a várható élettartam. Ezek a térségek szenvedték meg igazán a járvány legkeményebb szakaszát 2020 végétől 2022 elejéig.

A bal oldali térkép az átlagos várható élettartamot mutatja a járvány előtti időszakban (2015-2019), a jobb oldali pedig a járvány idején mért többlethalálozást. A sötétebb árnyalatok sötétebb helyzetet mutatnak.

Tízezreket menthetnénk meg

A várható élettartamot sok minden befolyásolja: az egészségügyi ellátás minősége és kiterjedtsége, az emberek általános egészségi állapota, életstílusa, táplálkozási szokásai. Csupa olyasmi, amire közvetve vagy közvetlenül állami ellátórendszerek is hatással vannak.

A globális gazdaság és a klímaváltozás korában további járványokra készülhetünk. Kevéssé ellenálló térségekben, így Kelet-Európában, és azon belül Magyarországon ez különös felkészülést igényel.

Orbán Viktor 2021 nyarán arra kérte a Magyar Tudományos Akadémiát és a kormány tanácsadó testületeit, hogy mérjék fel, „mi az oka annak, hogy a magyar társadalom láthatóan sérülékenyebb, mint mások, hogyan tudjuk ezt beépíteni a közeljövő döntéseibe. Mit kell másképpen csinálni, mit kell jobban csinálni, mire kell inkább figyelni”.

Biztató ígéret volt, de azóta sem látunk belőle semmit.

Amikor a sajtó a tanulmány felől érdeklődőtt, Gulyás Gergely miniszter hónapokon át rendre haladékot kért. Több mint fél év elteltével azt állította, már közzétették az anyagot, de valójában nyoma sem volt. Hiába kértem akkor, emailben sem küldték el.

Orbán tavalyi évértékelőjén azt mondta, „a magyar egészségügy és gyógyszeripar, ha szükség lesz rá, teljes fegyverzetben fogadja majd” a jövendő járványokat. A maszkok és lélegeztetőgépek gyártásán, az orvosok béremelésén és a hálapénz eltörlésén túl legnagyobb falatként a debreceni vakcinaüzemet említette, aminek tavaly év végén kellett volna elindulnia.

A lakosság gyatra egészségi állapotáról és ennek okairól nem beszélt. Arról sem, mit lehet azzal kezdeni, hogy (2019-es adatok szerint) Románia után nálunk történik a legtöbb elkerülhető haláleset lakosságarányosan. A járvány előtti utolsó évben 46 ezer embert vesztettünk el így. Egyikük sem volt még 75 éves, és olyan betegségekben haltak meg, amik prevenciós programokkal, jobb egészségügyi ellátással megelőzhetők vagy kezelhetők lettek volna.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász nemrég úgy számolt, jövőre az állam a GDP 3,6 százalékát fogja egészségügyre költeni, elmaradva a korábbi évek 5-6 százalékától, pláne a 8 százalékos uniós átlagtól.

Pedig a covid egyik tanulsága: ahhoz, hogy felkészüljünk az Orbán által sokszor emlegetett „járványok korára”, muszáj lenne foglalkozni az emberek egészségével.


15 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Magyar Péter és a médiapolitizálás csapdája

Valószínűleg nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy Magyar Péter berobbanásához hasonlót még nem láttunk a magyar politikai nyilvánosság történetében. Hasonló természetű érdeklődést persze korábban is tapa

Jakab Péter öt meglepő állítása | Partizán Hírlevél

Életút-interjúra jött a Partizánba Jakab Péter. A Nép Pártján elnöke még jobbikos politikusként többször visszautasította a meghívásunkat, az előválasztás előtt sem jött el vitázni, most tehát bőven v

Comments

Rated 0 out of 5 stars.
No ratings yet

Add a rating
bottom of page