top of page

A héten mindenki csúcsra járt | Heti Feledy

Sziasztok!

A hírlevél végére Ti is belefáradtok majd a csúcsmaratonba: az elmúlt héten a világ vezetői a legkülönbözőbb felállásokban igyekeztek a diplomácia szekerét lökdösni, aminek a végére bevallottan ők is elfáradtak, hiába voltak festői helyszíneken.

Nemcsak európai parlamenti választásokról, hanem sok másról, többek között a pártalapítványok valós működéséről és céljáról is beszélgetünk a Feledy Podcast első félig angol epizódjában!



🪆 Úgy kezdődött, hogy visszaütött. A Svájcban a hétvégén tartott ukrán békecsúcs kapcsán legalább három rávezető eseményt részleteznünk kell. 

  • Jött Putyin kapitulációs ajánlata pénteken, a csúcs előestéjére időzítve, hiszen moszkvai delegáció nem volt jelen Svájcban. Az orosz elnök bedobta, hogy nemcsak a megszállt területek, de a megszállni kívánt maradék megyerészleteket is adja át Ukrajna, fogadjon örök semlegességet és hasonlók. Egy szó mint száz, inkább ultimátumként hivatkoztak rá a nemzetközi körökben, mintsem komolyan vehető tűzszüneti ajánlatként. 

  • Érdekesség, hogy a New York Times erre az alkalomra kaphatott (időzítetten bár) kiszivárgott anyagot arról, hogy az orosz–ukrán tárgyalások hogy folytak a háború kitörését követő hónapokban. A lényeg, ahogy azt Anton Bendarzsevszkij remekül összefoglalta, hogy nem volt olyan pont, amikor végleges szövegről megegyeztek volna, tehát így – szemben az orosz propagandával, amely felbukkant itthon is, – nem volt lehetséges az, hogy Kijev amerikai nyomásra bármit elutasított volna. Egyszerűen korábban sem jutottak soha addig a folyamatok. 

 

🏝️ Olasz partok. A másik hangolódó esemény a legfejlettebb nyugati gazdaságokat tömörítő G7-ek éves találkozója volt az olaszországi Bariban. Az első napon az USA vezetésével eldöntötték, hogy a befagyasztott orosz pénzek terhére 50 milliárd dolláros hitelkeretet nyitnak Ukrajnának. A részletekben bújik meg az ördög, nem teljesen ért egyet az USA és az EU a kifizetések jogalapjában. Emellett az is fontos, hogy ne csak az USA és az EU állja a számlát, hanem Japán, Kanada és az Egyesült Királyság is beszáll ebbe, saját költségvetésből.

  • A második napon a házigazda Meloninak kedves téma, a migráció került napirendre, mivel az Afrikának juttatandó fejlesztési pénzekről volt szó többek közt. Emellett az AI, a reprodukciós jogok és természetesen Kína, a folyamatos téma jött elő. 

  • Csúcsban csúcs. Ahogy az a multilaterális találkozókon gyakran történik, néhányan az esemény előtt vagy után kiülnek egy külön minicsúcsra. Ez történt most a három EU-s G7-taggal, így Scholz, Macron és Meloni rögtön kihasználták a lehetőséget és csevegtek egy sort az uniós intézmények csúcsjelöltjeiről, amely hétfő este Brüsszelben volt a 27-ek napirendi pontja. Szépséghiba, hogy a 3 G7-es európai ország egyik vezetője sem tartozik a néppárthoz.  

  • Meloni egyébként alaposan kibővítette a G7 találkozót a második félidőben: Ferenc pápa az AI-ról beszélt a vezetőkkel (az első pápa, aki G7-en felszólal), de meghívták Milei államfőt Argentínából és Lulát Brazíliából (most találkoztak először), jött még Dél-Afrika és India is, úgyhogy a G7-ek éreztetni tudták, nem zárt körben dünnyögnek, hanem nyitnak a partnerek felé. (Itt pedig egy remek olvasmány arról, hogy ezt az USA hogyan építi a csendes-óceáni térségben).


A G7-találkozón egy ejtőernyőst keres a nagyérdemű

Forrás: Meloni / FB

🐻 Ukrán befektetés. A Berlinben 3000 résztvevővel megtartott ukrán Helyreállítási Csúcs arról szólt, hogy a finanszírozó intézményeket és a magánbefektetőket koordinálják a háború sújtotta országban való működésükben. Nem volt jó ómen, hogy a találkozó előestéjén lemondott az ukrán helyreállítási ügynökség vezetője, ami komoly feszültségeket sejtet a színfalak mögött Kijevben.

 

🇨🇭 Ezek után mi történt Svájcban? Az ötcsillagos Bürgenstock hotelben gyűlt össze több mint száz ország delegációja, hogy megvitassák Zelenszkij tízpontos béketervét. A csúcsra sosem tekintettek úgy, mint amely holnap áttörést hozhat a fronton, a valódi cél az volt, hogy Kijev a nyugati szövetségesek támogatásával a lehető legtöbb harmadik országot próbálja a maga oldalára állítani a globálissá vált lobbiháborúban. 

  • Korábban az orosz gabonadiplomácia igyekezett barátokat szerezni a fejlődő világban, majd a szovjet típusú fegyverek visszavásárlása is napirenden volt, nem szólva az egyéb erőforrásokról és a sima zavarkeltéstől, például a szubszaharai régióban, ahol a számos puccs utáni káoszban megjelentek az oroszok rögtön.

  • Kijev és a Nyugat számára nehéz kihívás a partnerségek megerősítése, mert sok fejlődő világbeli vezető kis kárörömöt érez, hogy a háború Európa küszöbére ért, és meglepően sokan még a hidegháborús logikában “az oroszok borsot törnek a Nyugat orra alá” szempontból nézik az eseményeket. 

  • Amiért mégis sikeres a csúcs ezek után: több mint 80 ország aláírta azt a közös nyilatkozatot, amely a területi integritást helyezi előtérbe. A világ nyugodtabb fele ugyanis kezd rájönni, hogy az orosz agresszió feletti elsiklás, annak bármilyen legitimációja végső soron a háborút mint eszközt tiltó világrend aláásását szolgálja, az pedig sok kicsi és közepes országnak nem érdeke – így Magyarországnak se lenne. 

  • Átütő sikerről nem beszélhetünk: azzal vágtak neki, hogy megállapodnak a következő csúcs időpontjáról és helyszínéről, ez azonban elmaradt.


Elég nagy terem kellett a delegációknak

Forrás: Zelenszkij / FB

🇭🇺 Apropó. Szijjártó Péter is aláírta a nyilatkozatot, egyben felajánlotta, hogy közvetít szívesen, hiszen bejárása van Lavrovhoz (vagy hát Lavrovnak a külügybe, legalábbis az informatikai rendszerekbe biztosan…). Ezzel szemben India, az Emirátusok és Rijád nem írta alá, illetve mondhatjuk, hogy a BRICS országok nem álltak be emögé (Brazília megfigyelő volt csupán, Kína nem ment el, az oroszokat nem hívták, a másik kettő nem írta alá.) 

  • Hogy Putyin se maradjon ki a nemzetközi utazásokból, meglehetősen szimbolikus, hogy e hét kedden Észak-Koreába látogatott. Ez diszkrét üzenet lehet Kína felé is, hogy az egykori pekingi csatlóst most már más is dédelgeti. 

 

🇪🇺 A csúcsmaraton nem érhet véget! Hétfőn este az unió állam- és kormányfői informális (tehát nem jogi döntést hozó) találkozót tartottak Brüsszelben azért, hogy a lehető leggyorsabban tető alá hozzák az intézményi vezetői pozíciók elosztását. Mégis egy háború szomszédjában ülünk, az USA-ban lévő kétesélyes elnökválasztáson pedig már hivatalban lévő európai csapattal kéne az eredményvárót nézni. Így a szocialista portugál exminiszterelnök, António Costa válthatja Charles Michel tanácselnököt, emellett pedig úgy tűnik, Meloni belement, hogy Ursula von der Leyen újrázzon (cserébe Róma erős bizottsági posztot kaphat), és a keleti vaslady, Kaja Kallas a liberálisok részéről juthat a külügyi főképviselői posztra. 

  • Ami megakasztotta az egyezkedést: hogy az Európai Néppárt a tanácselnöki 5 éves mandátum felét magának akarja, tehát Costa csak 2,5 évet kapna.Az EP-elnöki székhez hasonlóan – amelyet már sok ciklus óta feleznek a szocialisták és a konzervatívok- tehát a nagy győzelme miatt a Néppárt most itt is vinné a felét. Ebbe még nem egyeztek bele a többiek, úgyhogy addig minden puzzle darab mozoghat. Meloni is taktikázik

  • Egyelőre a Meloni–Orbán külön megbeszélésnek se látjuk a gyümölcsét, hogy belépne a Fidesz EP-delegációja az olaszok dominálta ECR-frakcióba. A június végéig húzódó posztelosztás körüli vita lehetőség a radikális jobbos csoportoknak, hogy még helyet követeljenek maguknak. Június 28-án formális csúcson kellene már döntést hozni. 

  • A Politico tréfás kis összeállítást készített arról, hogy a sok csúcsjelölt ellen mennyiféle különböző eljárás zajlik: Ursula és az eltűnt SMS-ek, csúszópénz Lisszabonban és hasonlók. 

 

🚗 A szerda veszélyes. Talán a szerda reggeli #hetifeledy lehetett az utolsó csepp a pohárban az akkurátus kínai helyzetképével, hogy végül bejelentették a Kínában készült EV-kre a büntetővám emelését, amelyet alapvetően a túlzott állami támogatások okán szabnak ki, ha július elejéig nem sikerül Kínával megegyezni (amire nem fogadnánk nagy tétekben, hogy összejöhet). Nem egy számot kell megjegyezni, mint az USA-ban, ahol ez 100%, hanem gyártónként és együttműködési hajlandóság szerint különböző a mértéke.

  • A BYD, a Geely és a SAIC 17,4 és 38,1% közötti vámot kaphat a nyakába, míg a Kínában gyártó nyugati márkák (mint a Tesla, a Renault-csoportból a Dacia vagy épp a BMW) esetében 21% vagy 38,1% lesz, aszerint, hogy együttműködőek vagy sem. Csurgó Dénes kiváló és részletes összefoglalója itt

  • A Rhodium kutatása szerint 2020-ban még 1,6 milliárd dollár értékben érkezett kínai importautó az EU-ba, 2023-ra ez már meghaladta a 11 milliárdot. Az EV-k 37%-a Kínából jött, ám a kínai gyártók ebből egyelőre 19%-ot hoznak. 

  • A héten Brüsszelbe siet egy kínai delegáció, hogy felmérjék a mozgásterüket. Ezt Hszi egykori kabinetfőnöke, jelenlegi első miniszterelnök-helyettes Ting Hszüehsziang vezeti majd, és 2019 óta ez lesz a legmagasabb rangú kínai látogatás Brüsszelben – hiába, a farkasdiplomácia a covid-években nem segített. Végülis a kifejezés maga is oximoron. 

  • Eközben az uniós sertésexport legnagyobb piaca Kína, úgyhogy a kommunisták gyorsan be is jelentették a vizsgálatot, amely várhatóan majd a sertéshús-behozatali tilalommal igyekszik az uniós gazdáknak új indokot adni a tüntetésekre. Ügyes. 

 

🇦🇹🇩🇪 Szerepcsere. Hétfőn nem kis meglepetésre az osztrák környezetvédelmi miniszter a saját kormánya álláspontját figyelmen kívül hagyva, mégis megszavazta a természet-helyreállítási törvényt, amelyet legutóbb a magyar vétó billentett be a fiókba. Így 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-át, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémát helyre kell állítani. Eközben a nagyobbik osztrák koalíciós partner, az Osztrák Néppárt több eljárást is elindított még hétfőn melegében a zöldpárti miniszterasszony ellen, többek közt alkotmányos kötelezettség megszegése és hivatali függelemsértés miatt is, egyenesen a szavazatának megsemmisítését kérik majd a bíróságon. Ez még jogilag nagyon izgalmas lesz. 

 

🛕 Ha már furcsa látogatások. Budapesten fogadta Orbán Viktor a múlt héten a NATO főtitkárt, hogy kimagyarázza megegyezzenek arról, miszerint Magyarország nem venne részt NATO égisze alatt folyó ukrajnai harcokban. Mondjuk ez továbbra is fényévekre van, Macron is csak bilaterális alapon gyűjti a koalícióját. Nyilván Stoltenberg győzködte Orbánt arról is, hogy Mark Rutte főtitkári jelöltségét ne blokkolja tovább a magyar kormány, de erről nem volt szó a sajtótájékoztatón, csak arról, hogy más kezdeményezéseket Ukrajna kapcsán a többiek elől nem fog blokkolni Orbán. Viszont miután Rutte a hétfői brüsszeli találkozón megerősítette, hogy támogatja a Stoltenberg és Orbán közti megállapodást, a magyar miniszterelnök X-en jelentette be, hogy mégis beáll Rutte jelöltsége mögé.

 

🏛️ Bíróságok és az igazság ügye. A luxemburgi bíróság 80 milliárd (!) forintos büntetésre ítélte Magyarországot, mivel a kormány 3 éve nem hajtja végre a korábbi menekültügyi ítéletet a tranzitzónákban elérhető eljárásokkal kapcsolatban. A továbbiakban napi 1 millió eurót kell fizetni, amíg az uniós joggal összhangba nem kerül a magyar szabályozás. Korábban is hozott már hasonló ítéletet az Európai Bíróság, ahol hasonló összegű napi büntetésre kötelezték például Lengyelországot

  • A kínai bíróságon két #metoo aktivistát sikerült elítélni felforgató tevékenységért. A 35 éves hölgyet öt év börtönre ítélték, míg a 40 éves férfit 3 és fél évre. Ráadásul mindketten már 2021 óta őrizetben voltak.

  • A svédek hosszú idő után fogolycsere keretében visszakapták az Iránban elfogott diplomatájukat

  • Az EP-be képviselőnek (MEP) küldik a korábban a VSquare által budapesti luxuslakásán azonosított egykori lengyel olajcég-vezérigazgatót, Daniel Obajteket. A mentelmi joggal való visszaélés esete ez, hiszen a lengyel vizsgálatoktól menekül. Pedig milliárd dollár fölötti “veszteséggel” és Hezbollah-kapcsolatokkal vádolják, tehát lenne mit kivesézni. Így az új EP egyik első próbája lehet, hogy hogyan reagál az esetre. 

  • Az AfD-s kém MEP-k mellett érdekes az is, hogy a Magyarországon megvádolt – és eddig 15 hónapot vizsgálati fogságban töltő – Ilaria Salis antifa-aktivista is szabadulhat, mert egy olasz listán bejutott az EP-be. 

 

Három kampány. Most nem térünk ki részletesen a francia választási perferenciákkal kapcsolatos közvélemény-kutatásokra – Macron pártja rengeteget gyengülhet, a kérdés, hogy az immár négypárti bal koalíció és a szélsőjobb hogyan birkózik meg egymással a következő hetekben – és a brit választások is izgalmasak lettek Nigel Farage visszatérésével, de a Munkáspárt győzelmét aligha veszélyezteti. 

  • Az amerikai kampányból szintén önálló hírlevél összejönne, de ami a napi adok-kapokon túlmutat: a Képviselőházban a hírszerzési felügyeleti bizottságba a Trump-közeli házelnök, Mike Johnson, két radikális republikánust delegált, még saját pártjának mérsékelt magja meglepetésére is. A fékek és ellensúlyok erodálódnak. 

 

Kapaszkodjunk.

10 megtekintés1 hozzászólás

Friss bejegyzések

Hol van még az uborkaszezon?! | Heti Feledy

Sziasztok! 🌴 A maival együtt még három hírlevelet fogtok kapni a nyári szünet előtt. Abban egyre kevésbé hiszek, hogy nem lenne történés július második felétől a világpolitikában, ezeket azonban augu

1 Comment

Rated 0 out of 5 stars.
No ratings yet

Add a rating
Guest
5 napja
Rated 5 out of 5 stars.

Egy bizonytalanságokkal teli online világban a Weis Bet a biztonság oázisát nyújtja. A kriptopénz tranzakciók által garantált adatvédelem és a blokklánc technológia integritása teljes bizalmat ad minden egyes fogadásomhoz. Megnyugtató a tudat, hogy egy olyan biztonságos környezetben játszom, ahol a magánéletem a legfontosabb.

Like
bottom of page