top of page

A történelemnek Magyarországon sincs vége | Partizán Hírlevél

Szerző képe: Ittzés AmbrusIttzés Ambrus

2022. április 4-én revelatív élmény volt számomra a Csizmadia Ervin politológussal készült beszélgetés a Partizánon. Akkor még nem dolgoztam itt, és a választási eredmények hosszas böngészése, az előző napi hírfolyamok végigolvasása, valamint Orbán Viktor és MZP győzelmi beszédeinek háromszori újrahallgatása után nekiálltam a Partizán adásának is. Csizmadia arról beszélt benne, hogy az Orbán-rendszerrel elégedetlen emberek előtt álló egyik legfontosabb feladat a magyar politika történetének tanulmányozása. Hogy Magyarországon nem a Fidesz az első domináns párt. És hogy nem válasz a harmadik magyar köztársaság halálára az, hogy nem volt hagyománya a demokráciának. Dehogynem volt: pont ez a hagyomány magyarázza a jelent is. Meg kell értenünk például, hogy a jelenlegi helyzet miben hasonlít Tisza Kálmán miniszterelnökségére 1875 és 1890 között, vagy hogy mi stabilizálta Bethlen István hatalmát a Horthy-korszakban.


2022 áprilisában viszont sokakhoz hasonlóan nem vettem észre az üzenet egy fontos, reményteli részletét. Inkább csalódott voltam: szóval az ilyen rendszereket csak egy világháború tudja elsöpörni… Szerencsére Csizmadia hétfő este ismét a Partizán vendége volt, ahol felhívta a figyelmet a dolog pozitív olvasatára is. Az állítása ugyanis nem determinisztikus: nem csak egy nemzetközi kataklizma vagy valamilyen előre nem látható összeomlás hozhatja el az Orbán-rendszer végét. Attól még, hogy eddig Magyarországon nem váltottak le sikeresen domináns pártot választásokon (leszámítva az 1905-ös kudarcba fulladó probálkozást), ez még megtörténhet. Kétségtelen, akinek sikerül, az történelmet fog írni. De hányszor mondjuk, hogy a történelem minden ellenkező híresztelés ellenére nem ért véget!



Fukuyama híres állításának cáfolatára eddig mindig csak abban a kontextusban gondoltam, hogy a neoliberális világrend mégis kifulladt, lám-lám, Orbán Viktor rendszere a legjobb példa rá. De a meglátás magunkra is érvényes, itthon is történhetnek olyan dolgok, amik korábban soha. Csak fel kell hozzá szabadítani a gondolkodásunkat! El kell tudnunk képzelni, hogy lehetünk valami olyannak a részei, amire korábban nem volt példa. Micsoda jó hír! Lehetünk mi az első generáció, ami választáson véget vet egy domináns párt uralmának.

 

És hogy mi kell ehhez? Nem bízhatunk a nyugati intézményrendszerek egyszerű leutánzásában. (Lásd a 444 remek videóit 2017-ből.) A társadalmunkat mélyebben kell megváltoztatni. Csizmadia példaként hozza az oktatást mint az öntudatos állampolgárok nevelésének eszközét. Én egy másik, hasonlóan fontos lehetőségre szeretném felhívni a figyelmet: a munkahelyi demokráciára. Sosem lesz olyan társadalmunk, ami fontosnak tartja megvédeni a demokratikus berendezkedést, amíg munkahelyeink politikamentesek. És itt most nem az aktuálpolitika hiányára gondolok, hanem arra, hogy heti 40-60 órákat töltünk olyan helyeken, ahol fel sem merül, hogy beleszólhatnánk abba, mi történik velünk. Miért lennénk így elkötelezettek az ország intézményei iránt? Ezért is olyan fontos a Volán-dolgozók sztrájkja, mert megmutatja, hogy igenis tudjuk alakítani az életünk körülményeit – erről ma este láthattok a Partizánon riportot, amelyben két szakszervezetis buszsofőrt szólaltatunk meg. A politikai bátorsághoz az önszerveződő dolgozók példájából is lehet erőt meríteni!

 

Ha még nem nézted meg a Partizán hétfői adását, mindenképp javaslom. Engem már napok óta átjár miatta valamiféle politikai derűlátás, ez pedig önmagában ritka élmény.


Ittzés Ambrus,

szerkesztő


229 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Rekordok után és egy felfokozott ősz előtt

Kedves Barátom, Elképesztő hónapok állnak mögöttünk, idén a Partizán nézettsége minden korábbi rekordot felülmúlt. Az első 6 hónapban...

Hangfelvétel egy fideszes matekozásról

A Partizán birtokába került egy hangfelvétel, amelyen vezető egri fideszes politikusok arról beszélnek, hogyan kellene pártjuk érdekeinek...

Magyar Péter és a médiapolitizálás csapdája

Valószínűleg nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy Magyar Péter berobbanásához hasonlót még nem láttunk a magyar politikai nyilvánosság...

Commentaires

Noté 0 étoile sur 5.
Pas encore de note

Ajouter une note
bottom of page