top of page

A világpolitika forró nyara II. rész | Heti Feledy

Mindeközben Ázsiában

Repedezik a stratégiai kétértleműség. A legtöbb katonai elemző szerint a közeljövőben a durva logisztikai nehézségek miatt nem valószínű egy kínai támadás Tajvan ellen. Mégis felforrósodott a levegő a sziget körül. Joe Biden az elmúlt hónapokban többször is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok katonai segítséget nyújtana Tajvannak egy kínai invázió esetén. A Fehér Ház az elszólásokat követően rendre közölte, hogy nem változott a korábbi amerikai álláspont, amely szerint Washington nem árulja el, hogy mit tenne ilyen helyzetben (stratégiai kétértelműség); Pekingben ugyanakkor a jelek szerint nem félrebeszélésként, hanem a kínai vörös vonalak feszegetéseként értelmezték a nyilatkozatokat.

Ezt az érzést erősítette, hogy Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti elnöke augusztus elején – a kormány rosszallása ellenére – Tajpejbe is ellátogatott, amire válaszul a kínai haderő egyhetes hadgyakorlatot tartott a tajvani partok közvetlen közelében.

A felezővonal alámerült. A demonstratív hadgyakorlatot jelentősen növekvő katonai aktivitás követte. A kínai légierő gépei augusztusban például több mint 300 alkalommal lépték át a Tajvani-szoros felezővonalát, azaz azt a pontot, amely fele távolságra van a szigettől és a szárazföldi Kínától. Ez a vonal eddig informális határként funkcionált, amelyet a kínai és tajvani légierő a katonai feszültség fokozásának elkerülése végett alig lépett át. Hogy a helyzet mennyit változott, azt jelzi, hogy a kínai gépek 1954 és 2020 között csupán négy, 2020 szeptembere és 2020 júliusa között további 23 alkalommal lépték át a vonalat.

A kínai berepülések érdemi kihívást jelentenek a tajvani légierőnek, amelynek szerény kapacitásai nem elegendőek a folyamatos riasztások kezelésére. Egyes elemzők pedig attól tartanak, hogy az augusztusi csatazaj mostantól átlalánossá válhat a Tajvani-szorosban, ez pedig lassan stratégiai kétértelműséget a kínai oldalra teremthet abban a formában, hogy nem tudni, egy katonai gyakorlat mikor fordul át valós műveletbe.

Belső kihívások előtt a kínai kommunisták. Tovább csökkenti a tajvani konfliktus esélyét a közeljövőben, hogy a Kínai Kommunista Párt az utóbbi hónapokban növekvő belső kihívásokra volt kénytelen összpontosítani. Peking a mai napig nem adta fel a koronavírus drákói szigorral való kezelését: a “dinamikus zéró-Covid” névre keresztelt stratégia keretében néhány pozitív teszt hatására egész háztömböket, városrészeket, sőt egy néhány száz főt érintő járványkitörés esetén akár többmilliós városokat is hajlandóak lezárni.

  • Ez az utóbbi hónapokban visszafogta a kínai fogyasztást, és ezáltal a gazdasági növekedést is: a második negyedévben mindössze 0,4 százalékkal nőtt a kínai bruttó hazai össztermék (GDP) az előző év második negyedévéhez képest, szemben a járvány előtti évek 6-7 százalék közötti növekedési mutatóival.

  • Komolyak az ingatlanpiac problémái is, amelyeket évek óta a kínai gazdaság legfőbb problémájaként kezelnek az államkapitalizmus hatékonyságát illetően kevésbé lelkes nyugati közgazdászok. Régi érv, hogy a földből gomba módra kinövő lakóházakra vagy akár egész városokra nincs valós kereslet, a szektor a spekuláció és a piramisjátékok melegágya. A pénzügyi kockázatokat az utóbbi években a Kínai Kommunista Párt is elkezdte komolyan venni, és 2020-ban szigorította az ingatlanberuházókra vonatkozó pénzügyi szabályokat. Ez azonban számos nagy beruházót a csőd szélére sodort, és megrengette az emberek bizalmát az eddig biztos befektetésnek tekintett ingatlanok iránt, amelyben a középosztály vagyona jelentős részét tartja.

Ez az idén nyárra kezdett el komolyabb visszaesést okozni. Az ingatlaneladások alapterület alapján augusztusig bezárólag 23 százalékkal csökkentek a tavalyi év azonos időszakához képest; az új ingatlanok árai augusztusban a 70 legnagyobb városból 50 helyen lefelé tendáltak, az újonnan megkezdett építkezések alapterülete 45,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Miután a pénzügyi problémák miatt számos beruházás leállt, a készülő lakásokat előre, jelzálogból felvásárló, de most hoppon maradt kínaiak egy csoportja jelzálog-sztrájkot hirdetett.

A kínai modell egy lába kieshet. Az ingatlanpiac közvetlenül a kínai gazdaság 13 százalékát adja, de a közvetett ipari és foglalkoztatási hatásaival együtt egyes számítások 29 százalékra becsülik méretét. A kínai háztartások vagyonának háromnegyedét az ingatlanvagyon teszi ki, ezért az áresés a legtöbb társadalmi réteg vagyoni helyzetét érzékenyen érinti. A kormány a gazdasági visszaeséstől és a népharagtól tartva a helyi önkormányzatokra, állami bankokra és jobb pénzügyi helyzetben lévő beruházókra próbálja testálni az ingatlanszektor megtámasztását. Közel sem biztos, hogy ez megoldást jelent. E fentiek együtt azt jelzik, hogy a szupergyors kínai növekedés időszakának lassan vége.

El nem kötelezett India. Az amerikai–kínai kardcsörtetés közepette számos ország próbál különutas, pávatáncos külpolitikát folytatni a két nagyhatalom őrlésében. Indiát az Egyesült Államok régen próbálja szorosabb szövetségesévé tenni, ám az idei nyár eseményei ismét jelezték, hogy Újdelhi a saját feje után megy. Az ukrajnai háború után India nem hogy a Moszkvával szembeni nyugati szankciókhoz nem csatlakozott, hanem – Kínával együtt – a nyugati világban a korábbiaknál népszerűtlenebbé vált orosz olaj egyik legfontosabb vásárlójává, s így Putyin fontos anyagi támogatójává lépett elő. Ehhez persze az is nagyban hozzájárult, hogy jelentős, 25-30 százalékos diszkontot tudnak kialkudni az oroszoktól a világpiaci árhoz képest.

Ezzel együtt az oroszok sem örülhetnek. Narenda Modi indiai államfő az elmúlt héten eddigi legerősebb kijelentését tette Putyinnak, miszerint ez nem a háborúskodás ideje. Az sem jelez sok jót Moszkvára nézve, hogy India eddig az orosz védelmi ipar fontos megrendelője volt, de az orosz fegyverek technológiai színvonalával és ár-érték arányával kapcsolatos viták miatt már az ukrajnai válság előtt visszamondott egy közös vadászgép-fejlesztést, az orosz fegyverek harctéri teljesítménye és az orosz hadiipar leterheltsége pedig elemzők szerint a védelmi beszerzések terén nyugatabbra tolhatja Indiát.

Közép-Ázsia is két tűz között. Kína úgy tűnik, kihasználja a közép-ázsiai területen, hogy az oroszok máshol kötötték le magukat. Közép-Ázsia vezetői rosszul fogadták az ukrajnai beavatkozást és Putyin blokkosodással fenyegető külpolitikáját. Ezzel szemben a befektetésekkel, beruházásokkal és kereskedelmi lehetőségekkel házaló Kína attraktívabb partnernek kezd tűnni a térségben, azaz Peking a türkmén-kazah vonalon is ügyesen lépked. Sőt, a tajvani krízis idején a biztonság kedvéért a japán tengeri területekbe csapódó rakétákat is kilőttek a gyakorlat keretében, hogy Tokió is érezze Peking tüzes tekintetét.

8 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

A békaperspektíva sem békés | Heti Feledy

Sziasztok! A nemzetközi politika elemzésében gyakran abba a kísértésbe esünk, hogy kizárólag a nemzetállamok szemüvegén keresztül nézzük az eseményeket. Ez persze javarészt indokolt, a mai napig fajsú

Olvadozik a civilizáció máza | Heti Feledy

Sziasztok! Még ki sem heverhettétek a múlt csütörtöki extra levelet, máris itt a szerda reggel! Még ebben a pár napban is annyi minden elhangzott, amit jobb, ha keretbe helyezünk. 🇵🇹 Kísérleti labor

Miből lesz a bukta? | Heti Feledy

Sziasztok! Szerdán annyi jó téma nem fért be a hírlevélbe, hogy most meglepünk Titeket egy különkiadással. Részben a szuperkeddi következtetéseket is levonhatjuk gyorsan, és belepillantunk a politikai

Commentaires

Noté 0 étoile sur 5.
Pas encore de note

Ajouter une note
bottom of page