A hét eseményeinek azt a taget adhatnánk, hogy az “elhalasztott stratégiai döntések ára”. Kicsit egyszerűbb verzió úgy hangozna, hogy a hibás döntéseket csak akkor lehet kijavítani, ha (legalább) elismerik őket.
Brexit és a sorra bukó brit miniszterelnökök. A birt konzervatívok Liz Trusst támogató szárnya is kihátrált a bő egy hónapja szolgálatba lépett miniszterelnök mögül. A Brexitet mint politikai döntést a brit gazdaság újjászerrvezése kellett volna, hogy kövesse. Emögött azonban sosem alakult ki politikai egység, még a konzervatívokon belül sem, kritikusok szerint érdemi koncepciók sincsenek. Ez még a következő miniszterelnök, Rishi Sunak gyors bukását is hozhatja.
Justus Lipsius. Az uniós csúcstalálkozó első napján energiaügyben kiderült, hogy egyerértenek abban, hogy még mindenben nem értenek egyet. Várjuk az uniós közös gázvásárlási mechanizmus kidolgozását, és a gázársapka bevezetésének konkrét megfejtését. Előbbiben reménykeltő, hogy hosszútávon is végre kivezethetné a tagállamokat az egymásra licitálás zsákutcájából.
Kína és az EU-tagállamok. Ez a téma vitte el a második tanácsi napot, mivel egyre növekvő számú tagállam érzékeli, hogy az orosz energiafüggőségből levonható tanulságok mind alkalmazhatóak a kínai-európai kapcsolatokra is. Nem biztonságos egyetlen beszállítótól függeni, márpedig kritikus nyersanyagoktól összeszerelt termékekig sok ellátási láncban most ez a helyzet. Miközben az EU országok megnyitották Kína előtt piacaikat, a KKP ebben sosem volt reciprok.
Ebben a hangulatban jelentette be a német kancellár egyoldalúan - uniós partnereivel való konzultáció nélkül - hogy a hamburgi kikötő egyik termináljában a kínai hajózási óriásvállalat, a Cosco szerezhet 35%-os részesedést. Hat szövetségi minisztérium is a döntés ellen emelt szót. Khm, Scholz hét évig Hamburg első embere volt.
Szimbolikus az is, hogy német delegáció lehet az első november 4-én, amely a hatalmában megerősített Hszivel találkozhat Pekingben. Máshogy fogalmazva: a kikötői akvizíció a felek várakozását tükrözi, miszerint növelni akarják a kétoldalú kereskedelmet.
A belátás helyett. A német gazdasági modell a dízelbotrány óta látványosan várja a frissítést. Se IT-ban, se akkumulátor-technológiában vagy éppen mesterséges intelligenciában sem globális éllovas. Az exportáló modell gyengeségét mutatja, ha ennyire Kínára utalttá válik. Az érdemi - és sose fájdalommentes - reformok helyett Scholz a régi modellben gyorsít. Ezzel viszont az uniós partnerek egy jó részét is elidegeníti. A francia-német kapcsolatok újabb mélypont felé tartanak.
Mindeközben Európában még máshol is zajlik a politika:
Berlusconi nemcsak Melonit szídta kiszivárgott jegyezetek szerint, hanem Putyinnal is nemrégiben üzenetet váltottak, amit elég szerencsétlenül kezelt pártja is. Ez a végén Melonit segítheti, hogy elhappolja a 86 éves olasz exkormányfő frakciójának további tagjait, ezzel végső soron saját koalícióját erősítve.
Szlovéniában a közvetlen elnökválasztás első fordulóját vasárnap a Janez Jansa-féle jelölt, Anže Logar korábbi külügyminiszter nyerte (miközben az előző parlamenti választás után Jansa ellenzéke alakított kormányt). November 13-án kiderül, hogy a második helyen végzett Pirc Musar, az első női elnökjelölt az ország életében mennyire egyesíti az ellenzéki szavazatokat.
A kenyér ára 18%-kal magasabb volt idén augusztusban az EU-ban mint egy évvel korábban. A legnagyobb drágulás az Eurostat szerint Magyarországon következett be 66%-kal, a második helyezett Litvánia 33%-kal, míg a franciák állnak a legjobban a maguk 8%-ával. Az eurózóna inflációja 9,9% körül jár.
A kenyér árának alakulása.
A kínai kommunisták kongresszusa
Személyes lojalitás mindenek felett. A Kínai Kommunista Párt 20. kongresszusa a várt eredményt hozta: Hszi Csin-ping maradt a párt főtitkára, a párt legfelső vezetői testülete, a Központi Bizottság Politikai Bizottságának hétfős Állandó Bizottsága pedig egytől egyig olyan emberekből áll majd, akiknek politikai előmenetele és befolyása Hszi személyéhez kötődik.
Változó rendszer. A KKP sikerének egyik régi magyarázata, hogy Mao Ce-tung katasztrofális uralma után Teng Hsziao-ping irányítása alatt korlátozták az egyszemélyi vezetők hatalmát. Hszi látszólag véget vetett ennek. Ráadásul ellenlábasait és azok hátországát a korrupcióellenes harc leple alatt megtizedelte, a fontosabb kérdésekben az általa vezetett munkacsoportok döntenek, amelyekből több tucatnyi nőtt ki eddigi uralma alatt.
Nincs utódjelölt. Míg korábban jellemző volt, hogy az Állandó Bizottságba bekerül legalább egy “fiatalabb”, ötvenes évei elején járó potenciális utódjelölt, a mostani tagok között nincs ilyen. A párt második embere közben az a Li Csiang sanghaji párttitkár lett, aki tavasszal a városban a koronavírus-járvány első hulláma óta nem látott szigorral és olykor káosszal járó vesztegzárát vezényelte le.
Hatvanas férfiak. A huszonhét fős Politikai Bizottság és az Állandó Bizottság tagjai között egy nő sincs, míg a 205 fős Központi Bizottságba is csupán 11 nő került be. A testület nagyrészt hatvanas férfiakból áll, akik jellemzően Hszi közelében emelkedtek fel.
IT-háborús készülődés. Egy másik feltűnő jelenség, hogy a felső vezetésben megnőtt az új, stratégiai technológiai szektorokhoz kötődő szereplők száma, Hszi az idén nagy számban visszavonuló régi motoros gazdasági döntéshozók helyére az IT-ből, a csipgyártásból és a repülőgépiparból hoz embereket. Ez jelzi, hogy a pekingi várakozások szerint a következő öt évet is az Egyesült Államokkal való technológiai és gazdasági háború fogja meghatározni.
Kivezetés. A kongresszus legtöbbet tárgyalt incidense volt, amikor Hszi elődjét, Hu Csin-taót ellenkezése ellenére kivezették az ülésteremből.
A pekingológia művelőinek egy része politikai erődemonstrációként értékelte a jelenetet, amely során Hut, illetve az általa fémjelzett vezetői réteget és a kollektív hatalomgyakorlást látványosan kiiktatták a pártból. Emellett szól, hogy Hu nem volt feltűnően rosszul, és a pártkongresszuson nem szokás eltérni az előre lebeszélt koreográfiától.
A kínai állami média ezzel szemben egészségügyi okokkal magyarázta a szokatlan incidenst. Emellett az szól, hogy Hu régóta betegeskedik, valamint hogy a kivezetése előtti felvételeken szerepelt az esti híradóban is. Az előző pártfőtitkárnak nem volt komoly befolyása a párt ügyeire, tehát nem állt komolyabb politikai érdek megalázása mögött Hszi számára.
Az eset megint csak megmutatta, milyen keveset tudni arról, mi folyik a pekingi színfalak mögött.
Egy időre nyoma veszett a GDP-nek. A kongresszus alatt a harmadik negyedéves gazdasági adatok publikálását is elhalasztották, aminek a prózai magyarázata, hogy az esemény alatt a kínai pártállam felsővezetését hermetikusan elzárták a külvilágtól, emiatt az illetékes elvtársak nem tudták jóváhagyni a statisztikai hivatal jelentését. Eszerint az előző év azonos időszakához képest 3,9 százalékot nőtt a kínai GDP.
Amiről nem volt szó.1) mikor enyhülhet a koronavírussal szembeni szigor, 2) kap-e nagyobb állami mentőövet az ingatlanpiaci szektor. Ennek következtében a hongkongi tőzsde irányadó indexe 6 százalékot esett hétfőn, és 2009 áprilisa óta legalacsonyabb értékén zárt.
Jön-jön-jön: a US Midterms
Diákhitelt mégse törlik? Egyelőre parkolópályára került Joe Biden terve, ami akár 20 ezer dollárnyi diákhitel eltörlését tenné lehetővé, ami elég népszerű volt az emelkedő hitelterhek miatt.
A diákhitel-tartozások fejenként 30 ezer dollár körül mozognak, amit átlagosan 21 év alatt fizetnek vissza.
Eddig közel 22 millióan nyújtottak be diákhitelük részleges elengedése iránti igényt.
Mégis, az elmúlt héten a fellebbviteli bíróság átmenetileg felfüggesztette a programot, amíg elbírálja azt a hat republikánus állam által benyújtott indítványt, ami szerint a kormányzatnak nincs joga ilyen lépéseket tenni kongresszusi jóváhagyás nélkül.
Javuló adatok. A szövetségi költségvetés hiánya a friss jelentés szerint a 2022-es pénzügyi évben 1400 milliárd dollárra csökkent az egy évvel ezelőtti 2800 milliárd dollárról, ami elsősorban a világjárvány miatti vészhelyzeti kiadások felszámolása és az adóbevételek megugrása miatt következett be. A még így is magas hiányért a republikánusok Biden 1900 milliárd dollárra rúgó pandémiás csomagját okolják. Persze a Trump-kormányzat is osztogatott a járvány idején, ezek valószínűleg akadályozták a gazdaság lassulását, mégha növelték is az inflációt.
Fortyog a kultúrharc. A félidős választások kampányhajrájában Biden ígéretet tett arra, hogy az első törvényjavaslat, amelyet a következő kongresszusnak küld, az abortuszhoz való jog törvényi biztosításáról fog szólni, amit a Legfelsőbb Bíróság még a nyáron kaszált el.
Egy friss kutatás szerint az amerikai választók közel háromnegyede úgy gondolja, hogy a demokrácia veszélyben van, de csak 7 százaléka nevezi ezt az ország legégetőbb problémájának;
Ráadásul mind a demokrata, mind pedig a republikánus szimpatizánsok a másik oldalt nevezték meg, mint ami jelenleg a legnagyobb veszélyt jelenti a demokráciára.
Trump vs igazságszolgáltatás. A demokrata tábor azért szurkol, hogy Trumpot még a 2024-es elnökválasztás előtt jogi értelemben ellehetetlenítsék az indulástól. Eközben a republikánus szavazók több mint fele rendületlen Trumpista, sőt. Ami a tényeket illeti, nyilvánosságra hozták, hogy a Trumpnál lefoglalt titkosított dokumentumok egy része rendkívül érzékeny hírszerzési információkat tartalmazott például az iráni rakétaprogrammal vagy a Kínát célzó amerikai hírszerzési tevékenységgel kapcsolatban.
Comments