Az időzítés mestere: Hszi | Heti Feledy

Sziasztok! 

Nem is tudna jobbkor kimenni ez a hírlevél: Hszi Csin-ping kínai elnök épp Budapestre érkezik Belgrádból, hogy majd május 9-én a magyar miniszterelnökkel töltse az Európa-napot. Ezt szigorúan azután, hogy megemlékezett Belgrádban a kínai nagykövetség elleni 1999-es NATO csapás 25. évfordulójáról, amely amúgy is az éves szerb nyugatellenes népi hullám egyik tetőfoka.

✈️ Párizs, Belgrád, Budapest. E három várost látogatja meg a kínai pártfőtitkár-államfő az első európai útján a Covid-19 kitörése óta. Öt év telt el, sok víz folyt le a Jangcén azóta, még az Unió is egy picit összeszedte a bátorságát, hogy végre elkezdje kijátszani a lapjait a gazdaságilag belassuló Kínával szemben. Nézzük meg, mi lehet a kommunista főtitkár valódi célja az európai sasszézással e három városban, ami valljuk be, már önmagában beszédes.

Macron FB-sztorijából pillanatkép: Hszi és Von der Leyen a két oldalán az Élysée-ben.

🧑 Vanitatum vanitas. Macron elnök nagyon szeretne autokratákkal szemben sikeres diplomata lenni, szemben Trumppal vagy Orbánnal, aki “barátságra” törekszik velük. Ne felejtsük el, hogy Macron hány tucatszor telefonált Putyinnal (sikertelenül). Ahogy anno Putyint is meghívta a nyári rezidenciájára 2019-ben, most Hszit viszi el a Pireneusokba, egy gyerekkori kedvenc helyszínére, viszonozva a kínai diktátor tavalyi meghívását, amikor Hszi apjának – Mao egykor közeli emberének – kormányzói rezidenciáján teázgattak. 

• Ennek ellenére Macron a bevállalósabb a Berlin–Párizs tengelyen: az Európai Bizottság tavaly bejelentett kínai EV-állami támogatás vizsgálata mögött Macron állt, amiért Peking rögtön nekifogott a francia konyakkal szembeni piaci vizsgálatnak. A hétfői vacsorán Macron szimbolikusan megkínálta Hszit egy pohárkával. 

• A francia piacon sikerrel csökkentették a kínai EV-k részesedését mindössze 4%-ra, igaz, a Dacia és más kínai ellátási lánccal dolgozó európai autók is áldozatul estek. 

• Macron úgy számol, hogyha nem védik meg a francia és európai ipart, akkor a kínaiak mindent visznek. Ezzel szemben Scholz német kancellár azt látja, hogy elveszíti a választást, ha most a nagy német cégek kínai barátkozását nem támogatja, hiába okoz ez kárt a Mittelstandnak, amely már kezelné a Kína-kitettségét. Vagyis pár nagy cég gyors kínai meggazdagodásából adódó meggondolatlan függőségért a német ipar kis szereplői újfent megfizetnek.

🇫🇷 Divide et impera. A macroni diplomácia saját maga által kitűzött legnagyobb célja egyébként nem is az uniós piacvédelemhez és vámokhoz kapcsolódik, hanem azt szeretné elérni, hogy a kínaiak is részt vegyenek a nemsokára Svájcban tartandó ukrán békecsúcson. Csakhogy Peking erre eddig nem mutatott hajlandóságot az oroszok képviselete nélkül. Mivel e fórum inkább a diplomáciai terepmunkáról szól, így nagy győzelem lenne Macron és a Nyugat számára, ha egyszer Kína odasodródna melléjük az oroszokkal szemben. Ezt a kis megosztási játszmát próbálta Macron olajozni a hétfő esti állami fogadáson, amelyet nem Versailles-ban tartottak (mint II. Károly brit uralkodónak), hanem simán a párizsi elnöki rezidencián. Ebből hivatalosan annyi jött ki, hogy a párizsi olimpia alatt majd globális tűzszünetre hívják fel a világ országait.

• Ennél is fontosabb szimbólum, hogy hétfőn reggel Ursula von der Leyen ült le négyszemközt Macronnal előkészíteni a találkozót (Brüsszelbe be se teszi a lábát Hszi), majd ezután hármasban zajlott a csevegés, és csak az utolsó körben jött a bilaterális Hszi–Macron, mutatva, hogy az EU-s érdek jön először. Ursula tavaly is együtt utazott a francia elnökkel Pekingbe, míg Scholz mindig egyedül mászkált, ráadásul most sem ment el Párizsba egységfrontot mutatni, az állítólagos meghívás (és az elmúlt héten lebuktatott aktív kínai kémek) ellenére sem, hiszen nemrég tért haza a pekingi üzleti útjáról.
  

Egy igazi kibeszélő podcast arról, hogy hogyan is zajlanak a nyilvánosság kizárásával zajló tanácsülések, amikor Orbánnal együtt a másik 26 állam- és kormányfő összeül a valódi meccseket lejátszani. Hogy nézett ki az előző magyar tanácselnökség, és hányféle informális csatornát kell egyszerre kezelnie egy ügyes diplomatának az EU folyosóin? Hajdu Mártonnal beszélgettem a 11. Feledy Podcastban, aki az első magyar EU-s elnökség brüsszeli szóvivője volt. Tényleg érdemes végighallgatni, szuper sztorik jöttek elő! 🙂

🇨🇳 Hszi elnök az ellenfelei megosztásán dolgozik, és ezért jött Európába. 

• Macron azért érdekes számára, mert a francia elnök “stratégiai autonómiáról” szóló diskurzusát Peking úgy értelmezi, hogy ez egy lehetséges EU–USA ellentét. Párizs mindig kacérkodott a gondolattal, hogy Európát önállóbb pályára állítsa Washingtontól egy lépéssel távolabb (és a francia elnöki palotához közelebb). Remélhetőleg Macron átlát ezen a szitán. 

• Hszi azáltal dolgozik gondosan az EU-tagok közti megosztáson, hogy május 9-én Budapesten lesz. Ezzel üzeni, hogy a legaktívabb Övezet és Út Kezdeményezés (BRI)-tag, Magyarország, lám megkapja az elnöki figyelmet. Hogy ez pénzzel is jár-e a kínai cégek kihelyezésén túl, az kérdéses. Róma kilépett a BRI-ből, Orbán viszont elment a múlt évi pekingi csúcsra is (ahol bónusznak elkészült Putyinnal az emlékezetes közös videó). 

• Az egykor 17+1 tagot számláló Kína-Közép Európa (CEEC) együttműködés lényegében tetszhalott állapotban van 14+1 maradék taggal, miután a baltiak kiléptek, a csehek pedig felfüggesztették működésüket benne. Az orosz agresszió tevőleges kínai támogatása Kelet-Európa nagy részén kiverte a biztosítékot, nem véletlen, hogy nem tudtak egy CEEC-találkozót összehozni Hszi európai útjára, hanem csak Budapest és Belgrád maradt. 

• A belgrádi megálló elsősorban egy harmadik világ felé szóló üzenet, ahol az éves szerb NATO-bashingen való kínai államfői részvétel erős szimbólum, amelyet főleg a globális dél fog pozitívan fogadni.

Hogy mennyi pénzt tol a Kínai Kommunista Párt az EV-gyártásba? Nem keveset, és ez csak egy töredéke a támogatásoknak, mindenesetre látszik, hogy a BYD nem csak piaci alapon megy nagyot.

Forrás: Kiel Institute [ https://www.ifw-kiel.de/fileadmin/Dateiverwaltung/Media/Images/News_Press_Releases/2024/Direkte-Staatliche-Subventionen-BYD-GAC-v02-EN.svg?link_id=13&can_id=211548f0c4494ddcb86bf9c95996be26 ]

🫣 Madarat tolláról. Az út magyar lába a reptéri gyorsvasút leporolt új ígérete és a lebegtetett pécsi Great Wall autógyár mellett a magyar állam kínai forráskeresésében hozhat újat: adnak-e hitelt vagy más, nem közvetlen infrastruktúrához kötött forrást? Ebben a magyar pozíciók a gazdaság – és különösen a költségvetés – gyengélkedése miatt nem túl jók, vagyis félő, hogy a kormány a fél királyságát bedobná egy (kínai fa)lóért. Ami a biztonsági együttműködést illeti, egyre több írás születik a kiberkockázatról annak kapcsán, hogy kínai megfigyelőkamerákat használnak például Magyarországon is a bűnüldöző szervek. 

• Ez éles kontrasztban – de tényleg, homlokegyenest ellenkező irányban – áll azzal, amit Ursula von der Leyen és a franciák által támogatott uniós vonal képvisel. 

• Az Európai Bizottság nemcsak az elektromos autók kínai állami támogatását vizsgálja, hanem már nekifogott a szélipar felgöngyölítésének, a közbeszerzések nemzetközi vizsgálata keretében az orvosi segédeszközök kínai piacának torzítását is vizsgálják, illetve elesett az a kínai vasúti cég Bulgáriában, amely részben a Budapest–Belgrád vonalon is érintett, és a többség arra számít Brüsszelben, hogy a Shein nevű kínai applikációt felminősítik a szigorúan vizsgált nagy platformok közé. 

• Az elmúlt években a 27-ek – Orbán Viktorral együtt, a Tanácsban! – sorra fogadták el azokat az uniós jogszabályokat, amelyek ezeket a fenti lépéseket lehetővé tették. Von der Leyen most azt bizonyítja, hogy ezeket nem fél használni. 

• Az egész történetből érdekes, ahogy a korábban Macron–Orbán közeledésként emlegetett diplomáciai kísérletből nem sok látszik mostanra: Macron azon dolgozott, hogy az EU egy hangon beszéljen Kínával, ebben a budapesti megálló csúnya folt. A Direkt36 friss anyaga pedig azt meséli el, hogy a francia–magyar nukleáris kooperációval szemben kétszer is az oroszok mellett tette le voksát Orbán a kormányban, miközben volt olyan minisztere, aki már kifarolt volna a Roszatommal kötött szerződésből.

🧭 Window of opportunity. Az Uniónak óriási alkalma adódott, hogy a pekingi kapcsolatot megpróbálja végre balanszírozni. Míg Kína sose nyitotta meg teljesen a piacát, egyes szegmenseit teljesen zárva tartja, vagy a gyakorlatban lehetetleníti el a nyugati cégek ottani működését, és szemtelenül lopja a szellemi termékeket, addig az EU húsz éven keresztül túlságosan egyoldalú nyitottsággal állt a kapcsolathoz. 

• A sok millió legyártott EV és napelem azonban nem fogy el Kínában, akkora túlkapacitást építettek a stratégiai iparágakban, hogy muszáj exportálniuk. Ez az EU aduja: ha Hszi tényleg kereskedni akar, engednie kell néhány kérdésben, feltéve, hogy az EU képes ezeket egy hangon megfogalmazni. Ennek küllői közé pedig csak annak érdemes karót szúrni, aki az európai ipar halálát kívánja. Van ilyen?!
  

🇪🇺 Jönnek az európai parlamenti választások. Dull Szabolcs a belpolitikai újságírói tapasztalatával kiválóan hozta az ördög ügyvédjét, amikor az EP szerepéről, az unió súlyáról és jelentőségéről beszélgettünk magyar szempontból az EU-vízió videópodcast sorozatában.

🇺🇲 Az USA polarizációja. Trump perei egy különkiadás-sorozatot is megérnének, jogászoknak meg egyenesen kötelező lehetne a sok finomság miatt, de a hírlevél kereteit már szétfeszítené a 4 per folyamatos követése. Már nem is az ítélet miatt lehet izgulni, hanem hogy a bíróság és a jelen lévő ügyészek online szidalmazása miatt a pénzbüntetés után átvált-e elzárásra. 

• Ha ez nem lenne elég: a volt elnök fél évvel a választás előtt újra elkezdi felépíteni a bizonytalanságot, hogy vajon elfogadja-e majd a választási végeredményeket, mint tette azt 2020-ban is. Elnökhelyettes-jelöltjei közül az egyik sokat emlegetett esélyes, Tim Scott is előre bemondta ugyanezt.  

• Az amerikai egyetemi campusokon több helyen elindult a pro-palesztin tüntetések felszámolása. Az egyetemi vezetők egy része úgy nyilatkozik erről, miszerint az egyetemi szabadsággal való visszaélés az, ami történik. A dél-afrikai apartheid elleni megmozdulásoktól a vietnami háború elleni tünetésekig sokan vontak történelmi párhuzamokat, de óriási különbség, hogy itt a két érintett tábor együtt él: zsidók és arabok, akik egy szemináriumi teremben ültek eddig. A polarizáció végső csapása. Az NYPD – New York rendőrsége – külön videót adott közre arról, hogy “tanácsadók” segítik a tüntető diákokat, akik alighanem más agendával rendelkeznek. 

• Egy friss felmérés szerint az egyetemi hallgatók demokraták felé húzó részének egyötöde, míg a republikánusok felé húzó hallgatók mindössze 10%-a volt saját bevallása szerint aktív politikai tüntetéseken márciusban. A kiemelt sajtófigyelem néha a tömegtámogatás látszatát adja.

Az USA 18-29 éves lakossága körében azt kérdezték, hogy támogatja vagy ellenzi egy teljes gázai tűzszünetet? A demokrata-republikánus ellentét zongorázható az eredményen. Eközben ráadásul úgy tűnik, alakul a megegyezés Izrael és a Hamász között.

⚗️ Vegyi fegyverek, tiltott eszközök. Az USA a múlt héten bizonyítékokat mutatott be és egyből szankciókat szabott ki azzal kapcsolatban, hogy az oroszok a nitrokloroform (Cl3C−NO2) nevű – 100 éves – vegyi fegyvert használják az ukrán fronton. A már az első világháborúban is használt gáz egyebek mellett súlyos könnyezést okoz,, és tökéletesen alkalmas arra, hogy az ukrán védőket kiugrassza a bunkerekből. A szert egyébként a mai napig permetezésre használják a mezőgazdaságban. 

• A Ruszics nevű neonáci orosz félkatonai csoport egy Telegramon megosztott drónvideóban dicsekedett a szer használatával az ukrán fronton. (Ki másra bízná Putyin az ukrán nácitlanítást, mint orosz neonácikra tiltott vegyi fegyverrel…)

• Más veszélyes fegyverek is felbukkantak már: a foszforbombától a kazettás lőszereken át a szegényített urántartalmú lövedékekig. 

🇫🇮 A balti államok és Finnország is nekifogott, hogy harckocsiaknákat telepítsenek az orosz szárazföldi határaikon. Érzékeny döntés az – amelyet egyelőre egy NATO fővárosban sem hoztak meg –, hogy gyalogság elleni aknákat újra telepítsenek-e, hiszen ezt nemzetközi egyezmény tiltja, bár felmerült már politikai vitákban, hogy ebből az orosz helyzet miatt ki kellene lépni. A tankelhárító aknák elvileg nem robbannak fel emberi súly alatt. Ukrajna a világ legelaknásítottabb országa lett két éven belül.

• 🟥Mindeközben az Orosz Vöröskereszttel kapcsolatos vizsgálat a Nemzetközi Vöröskereszt svájci központjában arra jutott, hogy nem sértették meg a semlegességi kritériumot azzal, hogy elrabolt ukrán gyerekek táborától az orosz katonáknak való pénzgyűjtésig úgy tűnik, hogy kicsit közelebb állnak a Kremlhez, mint a szervezet száz+ éves alapelvei mondanák. Hogy a nemzeti és a nemzetközi szint hogyan és mennyire válik szét, arról épp a múltkori podcastban volt szó. 

Végül pedig köszönjük a sok jelentkezést a Heti Feledy Klubra! Minden jegy elkelt, mi már nagyon várjuk a találkozást!