A Partizán nyári műsorrendje júniusban indul, így a hírlevél is ritkábban érkezik majd a postaládátokba, hogy igényes szépirodalommal vagy a más offline tevékenységgel engedjetek a szürkeállomány rekreációjának. A következő negyedévben így a legfontosabb trendfordulókra, illetve legszimbolikusabb sztorikra koncentrálok majd. Visszajelzést az elmúlt időszakról és javaslatokat az őszi formátumhoz továbbra is örömmel veszek és köszönöm az eddigieket! Külön köszönet azért, hogy a feliratkozásotok (14 ezren vagytok!) láthatóan nem pusztán szimbolikus volt, hanem tényleg hétről hétre megnyitjátok a levelet: ezért nagyon hálás vagyok és őszintén örülök. 🇹🇷 Híradó / Esti mese. A török elnökválasztás részleteiről rengeteg jó elemzést találni, úgyhogy most egy, a magyar olvasók számára releváns tényt emeljünk ki: Erdogan akkor is nyerni tudott, amikor a török gazdaság az elmúlt húsz évének legrosszabb időszakát éli. A 21. század médiakörnyezete, az olvasási készségek gyors romlása lehetővé teszi, hogy a valós életkörülmények és a politikai teljesítmény két párhuzamos univerzumban fusson.
🔤 Alvajárunk. Négyből egy olasz és legalább ennyi magyar funkcionális analfabéta. A maastrichti egyetem egy nemrégi kutatása szerint az európai lakosságra is ez a ráta igaz, tehát több mint 70 millióan a napi írás-olvasási feladatokkal nem tudnak hatékonyan megküzdeni (csekket kitölteni, átutalni stb.). E sérülékeny csoport kitett a manipulációnak, egy demokráciában ez pedig tudjuk, milyen kockázattal jár.
🇺🇦 Plausible deniability. Kijev tagadta, hogy köze lenne a belgorodi orosz régióban történt fegyveres műveletekhez. A szövetséges NATO országok támogatását többen ahhoz kötötték, hogy Ukrajna ne támadjon meg 2014 előtti orosz területeket. Ehhez képest a korábbi szabotázsok mellett – kisiklott vonatok, felrobbant üzemanyag-tárolók és néha propagandisták is – most egy határon átnyúló szárazföldi művelet indult „zöld emberkék” által. Katonai értelme, hogy hasonló kisebb műveletek fenyegetése miatt az oroszok kénytelenek lehetnek erőik nagyobb megosztására.
Füst Moszkva fölött. Az orosz főváros is elszenvedett egy dróntámadást, ami új szintet jelent. Eközben Kijev napok óta támadás alatt áll.
☮️ Nem lesz mennyei béke. Li Huj, Kína békekövete hiába turnézta körbe Európát, sajtóértesülések szerint Peking „béketerve” nem volt népszerű a nyugati fővárosokban.
Li azonnali tűzszünetet javasolt, ám ez orosz kézen hagyná Ukrajna területének ötödét, ezért az európai tisztviselők elutasították, legalábbis ezt írta a Wall Street Journal. Nehezíti az értelmezést, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter viszont cáfolta, hogy a kínaiak az orosz területszerzés elismerésével álltak volna elő.
A kínai követ állítólag azt is felvetette, hogy Kína gazdaságilag alternatívát jelent Európának az Egyesült Államokkal szemben, mire egy meg nem nevezett nyugati diplomatától azt a választ kapta, hogy „lehetetlen Európát leválasztani Amerikáról”.
🇺🇲 Elvi megállapodás. Joe Biden és Kevin McCarthy képviselőházi elnök szombaton megegyezett az adósságplafon megemeléséről, vagyis kis szerencsével az USA-t mégsem dönti be az adóssága. Hogy ilyenről kell írjunk hetek – sőt, hónapok – óta, az jól jelzi, hogy a megosztottság lassan nemzeti érdekeket is felülír, pedig ehhez képest például a kiberbiztonság, vagy a Kína-politika kontinuitása még Trump alatt is egész jól működött.
Nem lennénk a Whipek helyében. Ez csak az első kritikus lépést jelenti a kormány csődjének megakadályozása felé vezető úton: most a törvényhozásnak valóban rá kell bólintania a megállapodásra, amiről ma, azaz szerdán szavaz a republikánus irányítású alsóház.
Ha a törvényhozás nem szavazza meg a javaslatot, a kormány fizetésképtelensége szabadesést hozna a világgazdaságban, és egy friss felmérés szerint közel 8 millió munkahely szűnhet meg miatta.
Nem csoda, hogy az amerikaiak egyelőre csak abban biztosak, hogy kit nem akarnak elnöknek: egy lehetséges Biden-Trump, Biden-DeSantis és Biden-Pence elnökjelölti párharcok megítélését vizsgáló kutatás eredményei azt mutatták, hogy a „biztos nem” vélemények minden elnökjelölt esetében többségben voltak a „biztos igen” szavazatokhoz, vagyis ahhoz képest, hogy a megkérdezettek magabiztosan húznák-e be az adott elnökjelölt nevét a választáson.
🇭🇺🇨🇳 Mindenki más mozit néz. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter friss cikkében radikális Kína-apológiát fedezhetünk fel. Némi (remélhetőleg ál-)naivitást feltételezhetünk, amikor ezt olvassuk a kínai kommunistákról: „pragmatikus, birodalmi álmok nélküli birodalomként” viselkednek. Holott ismerjük mind a birodalmak, mind a kommunisták működését. Kína megítélését az adósságcsapdába került több tucat ország, a kínai kémiparon aggódó NATO-országok, az egyoldalú kereskedelmi függőség réme, a finom stratégiai korrupció precizitása mind árnyalhatná.
Az Európai Bizottságban egy cseh kutatót, Ivana Karáskovát nevezték ki a külföldi befolyásszerzés területének tanácsadójának, és ő az egyik első interjújában arról mesélt, hogyan vásárolt Prágában sok száz órányi adásidőt titokban a kínai műsorszolgáltató.
A Konfuciusz Intézetekből 89-et már bezárt az USA. Az erre nyitott országokban a tajpeji kormányzat ajánlott fel a helyükbe együttműködést, így a kínai nyelvoktatás megmaradhat, és tajvani kézbe kerülhet.
A CIA eközben új, kifejezetten Kínára fókuszáló, feltehetőleg a horizontális szemléleten dolgozó Kína Centrumot hozott létre.
Az USA-ba akkreditált friss kínai nagykövet pedig azzal indított, hogy gyorsan két nyílt levelet is közölt nagy lapokban, egyben kifejezetten a kínai expatokat szólítva fel arra, hogy viselkedjenek rendes hazafiként az USA-ban: azaz működjenek együtt a kínai hatóságokkal a kínai államérdek segítésében. Mondjuk képzeljünk el egy ilyen levelet román-magyar vagy éppen koreai viszonylatban: nem lenne túl diplomatikus. (A román viszonyt épp Novák Katalin székely himnuszos posztja tesztelte.)
✈️ Csak az ég szabhat határt. Kína közelgő hidegháborús győzelmének jeleként (vigyázat: irónia! 😉) megtette első útját az állami repülőgépgyártó, a Comac első nagy utasszállító gépe, a C919. Fontos hozzátenni, hogy a gép főbb alkatrészei „imperialista” országokból származnak, a repülésvezérlő rendszer és a hajtóművek például Amerikából és Franciaországból, a farokrész az Egyesült Királyságból.
A Mártírok oszlopa 50 kicsavart testet ábrázolt, amelyet a Tienanmen téri 89-es vérengzés 8. évfordulóján állítottak fel a hongkongi egyetemen, ezt 2021-ben elszállították onnan, három hete pedig lefoglalták a hatóságok.
Európai nyersanyagharc
⛏️ Az Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás, hogy biztosítsa a megújuló energiához (napelem, aksi stb.) és a digitalizációhoz szükséges alapanyagokat, azok feldolgozását. Erről több jogszabály született Brüsszelben, a tagállamok határidőt szabtak maguknak, hogy mit mikorra látnának szívesen európai kézben. Így az akkumulátorgyárak nemcsak a magyar vidéken vetik meg lábukat.
🇫🇷 A francia Dunkerque városába a kínai XTC épít üzemet. A csavar a dologban, hogy mellette a tajvani Prologium telepe fog állni. Ezzel négy gigagyár épül az országban, amely várakozások szerint a harmadik legnagyobb európai aksikapacitásra lesz elegendő, több millió e-autó ellátását fedezheti.
Ezzel párhuzamosan, többek közt a francia Eramet bányacég erősen ráfordult az aksi-újrahasznosítási technológiai kérdéseire.
🇨🇿 A csehek Cínovecnél az eddigi legnagyobb európai lítium lelőhelyre bukkanhattak: németekkel dolgoznak a kitermelés elindításán.
🇵🇱 Lengyelország építi a legnagyobb akkumulátor-kapacitást, a koreai LG-vel, Wroclaw mellett világszinten is óriásgyár készül. Sőt, a Mercedes is a lengyel Jaworba tervezi az új EV-üzemét.
🇲🇳 Macron a hirosimai G7-ről hazafelé menet az első francia elnök volt, aki megállt Mongóliában. Nem pusztán kalandvágyból, hanem az ország kritikus erőforrásaival szemezve.
Sok aksigyár-tervnél komoly a kockázat, hogy nem jut el megvalósításig.
🇭🇺 Európai fejlemények a hazai fronton. Magyarországon eközben Szeged mellett átadták a kontinens legnagyobb geotermikus fűtési rendszerét, amire még az illetékes európai biztos is ellátogatott. A Bizottság jóváhagyta a paksi bővítés terveinek módosítását – bár nem tudni pontosan, hogy mi módosult. Ez sem állította meg az Európai Parlamentet, hogy határozatban jelezze, Magyarországot nem látná szívesen az EU soros tanácsi elnökeként 2024-ben, különösen, amíg jogállamisági eljárás alatt áll. A találgatások tovább folynak, hogy vajon az érdemi intézkedésre feljogosított Tanács akar-e lépni, módosítja-e az elnökségi naptár sorrendjét, vagy ujjat húz Budapesttel és Varsóval. Immár a néppárti (EPP) szóvivők egyike is beleszállt Budapestbe, hogy túl kockázatos lenne a kormány kezébe adni az EU-t és Ukrajna támogatását ezzel az attitűddel.
Az ún. országjelentés - egy minden tagállamot külön értékelő bizottsági dokumentum - sok kritikát fogalmazott meg a hazai gazdaságpolitikával és intézkedésekkel szemben. Az adok-kapok a kormányinfón folytatódott.
Az osztrák WIIW gazdaságkutató intézet az átlagosnál is negatívabb kilátásokat tálalt a magyar gazdaság kapcsán.
A bécsi Diplomáciai Akadémia elnöke pedig a Habsburg Alapítvány hazai rendezvényén mondta el, hogy Putyin milyen régóta ápolt háborús terveket. Ez azért is érdekes, mert az osztrák külpolitika amúgy nem éppen oroszellenes, mégis megférnek ilyen személyek az egyetemeken.
📺 Ha fejest ugranál. A blokkosodásról és Magyarország ebben betöltött helyéről még januárban készítettünk egy videót. Azóta a régió országaival foglalkoztunk, sorra kerültek a visegrádi társaink. Megnéztük, hogy mely ország miben fejlődött hasonlóan Magyarországhoz, és hol különbözik a pályaív, hiszen 1989-ben a posztszovjet blokkból rajtolt mindenki. Itt lengyel és a szlovák videó, illetve egy román összehasonlítás, a csehek pedig június 5-én este érkeznek majd a képernyőtökre. Köszönöm, hogy a HetiFeledy olvasója lettél, bízom benne, hogy velem tartasz a továbbiakban is! Egy biztos: a világpolitika mindig sokkal durvább forgatókönyveket ír, mint a Netflix, úgyhogy ősszel sem fogunk unatkozni. És ha kitörne a világbéke, még mindig itt a klímaváltozás.
Comments