A hét az olasz választásoktól és az orosz sorozástól hangos, miközben halkan készülnek az annál fontosabb uniós energiaügyi miniszteri találkozóra pénteken Brüsszelben. Az ázsiai országokat hogyan érinti a gáz ára? Többek közt ezekről lesz szó a #HetiFeledy-ben, kompakt 9625 karakterben!
Energiaderbi a fejünk fölött. A pénteken Brüsszelben összeülő huszonhét miniszter arról dönt, hogy milyen közös intézkedésre jogosítják fel az uniót a fűtési szezon kezdetén.
A nagykereskedelmi ársapkáért mint megoldásért a hétvégén több főváros nyíltan kampányolt.
Emellett a különleges adó bevezetése a másik uniós szintű lehetőség, amely részben a nem fosszilis alapú energiatermelésből származó extraprofit egy részét csatornázná vissza a lakossághoz. A bonyolult – és gázkrízissel nem számoló – európai energiapiaci szabályok miatt az árameladáson a víz-, nap- vagy éppen atomerőművek többlet bevételt szerezhettek a gáz árának emelkedésével párhuzamosan, ahogy fosszilis kitermelők is.
Izgalmas lesz, hogy a Bizottságot hagyják-e a tagállamok az extraadó bevezetni. A vita természetesen jogi síkon zajlik: az adópártiak és a Bizottság szerint erre az Unió mandátummal rendelkezik a krízisek kezelését lehetővé tévő szerződési kitétel szerint (ínyenceknek: TFEU 122.(1)), míg a kritikusok, köztük Magyarország szerint ez egyhangúságot követelő adójogi intézkedés. Ütközet tehát pénteken.
Makacs számok. Vlagyimir Putyin meglehetősen ellentmondó számok árnyékában hirdette ki a 300 ezer fős mozgósítást. Szergej Sojgu védelmi miniszter március óta másodszor árult el számokat az orosz veszteségről: 5937 orosz katona halt meg az ő statisztikája szerint, sőt, a sebesültek 90%-a visszatért már a frontra. Ennek az ukrán és nyugati források ellentmondanak. Sebesültekkel együtt valószínűsíthető, hogy meghaladhatta már a 70 ezret augusztusban ez a szám. Egyébként miért kéne 300 000 főt behívni?
Ha már számok. A finnek kivételével a lengyelek és baltiak az orosz turistavízum birtokosai előtt lezárták a határukat.
Három hete a könnyített vízumegyezményt felfüggesztette az EU Moszkvával.
Helsinki még nem zárta le a határait, a hétvégén 17 000 orosz érkezett az országba a mozgósítás bejelentésének hatására.
Valamivel kevesebb mint egymillió orosznak van schengeni vízuma, alakul a vita, hogy milyen legyen az orosz kivándorlóhullám európai fogadtatása.
Eközben egyre szaporodik a sorozóirodák elleni támadások száma, a Meduza listáját lehet követni. Eddig legalább 1300 embert tartóztattak le tüntetéseken.
"Sorozóhelyek elleni támadások helyszínei"
Olaszország első ideológiában homogén kormánya jöhet. Az előző választáshoz képest 9 százalékkal kevesebben, az olaszok mindössze 64 százaléka ment el szavazni az esős vasárnapon. A valódi meglepetést nem a radikális jobboldali Giorgia Meloni győzelme okozta, hanem a saját jobbos koalícióján belüli arányok átalakulása. Meloni pártja (FdI) ugyanis 26%-ot szerzett, többet a vártnál, míg Salvini Lega-ja alig 9%-ot. A siker egyik receptje abban állt, hogy Meloni tíz éve, a párt alapítása óta ellenzékben van. Ezzel szinte az egyetlen komoly kipróbáltalan erő maradt. Berlusconi 8%-os pártja is csatlakozik a várhatóan három pártból álló koalícióhoz. A római hírek szerint nem kevés korábbi Berlusconi-ember juthat vezető poszthoz. Hogy mennyire lesz időtálló a koalíció? Salvini könnyen olyan helyzetben találhatja magát, hogy Meloni támadásával szerezheti csak vissza szavazóit.
A történelem súlya és Meloni pártja. Az FdI szimbóluma az a háromszínű lángnyelv, amelyet még a Mussolini-féle fasizmus bukása után alapított ideológiai örökös, az Olasz Szociális Mozgalom választott jelképéül. A legenda szerint ez szimbolizálta a Duce követőinek az örök lángot. A NATO-párti és orosz-kritikus Meloni a GDP 150%-ban eladósodott országot átvéve azonban nem valószínű, hogy maga üzen hadat az Európai Uniónak, annál is inkább, mivel 200 milliárd eurós újjáépítési támogatást (RRF) kap Róma.
A választási kampány tovább zajlik az USA-ban
Republikánus reakciók. Bár folytatódnak a Trump elleni vizsgálatok és három gyermekével együtt éppen pénzügyi csalással vádolták meg, ez nem csökkenti Trump jelöltjeinek népszerűségét.
A csatatér-államokban induló „választástagadó” republikánusok kezdik felkavarni a hangulatot, mivel győzelmük esetén nem biztos, hogy elfogadják a 2020-as elnökválasztás eredményét.
Eközben a republikánusok sikerrel folytatják a latino szavazók elszipkázását is a demokratáktól.
Az elnök és a kormányzat megítélése továbbra is negatív – az amerikaiak több mint kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban
A különösen forró nyár miatt rekordszintű volt az áramfogyasztás az országban, miközben a villamosenergia-termelés körülbelül 40 százalékát földgázból állítják elő. Csakhogy a termelők örömmel növelik exportjukat Európába, ahol magasabb áron értékesítenek.
Ázsiában sem unatkoznak az energiakereskedők
Szivárog az orosz olaj. India az első negyedévben mindössze 660 ezer tonna orosz olajat importált, a második negyedévben már 8,4 millió tonnát; Kína esetében 19 millióról 22,25 millió tonnára nőtt az orosz import. Az ázsiai export felfutása fontos pénzügyi támaszt jelent Putyinnak – még ha komolyabb politikai támogatást nem is remélhet Ázsiából, és előrejelzések szerint hosszabb távon az európai piac kiesését jövőre bőven meg fogja szenvedni Oroszország.
"Az orosz szén, olaj és gázexport célországainak változása"
Bár az olaj világpiaci ára dollárban kifejezve a januári szintre esett vissza, a földgáz tartósan magas ára Ázsiában is problémákat okoz. Az LNG piaci ára szeptemberben Ázsiában rekordokat döntött a héten, miután Japán és Dél-Korea elkezdett betárazni a télre. Dél-Korea prímer energiaszükségletének 82, Japánénak 89 százaléka importált fosszilis energia, és tározókapacitásuk is jóval alacsonyabb, mint az európai norma. A japán befektetők pedig kitartanak az orosz távol-keleti földgáz-projektek mellett, sőt növelték orosz földgázimportjukat. Mindkét ország az atomenergia felpörgetésével akar csökkenteni ezen, bár ez politikailag nem kifejezetten népszerű a 2011-es fukusimai katasztrófa óta, és rövid távon nem is jelent megoldást.
Klímavédők gyászban. Így marad a szén, amely Koreától Japánon át Kínáig nagyobb szerepet kap idén télen, Európa mellett. Ennek megfelelően a szén ára 3-4 szeres emelkedésen ment át, bár régiósan ezek még mindig nagyon különböző árak. Az IEA szerint a globális szénfogyasztás a 2013-as korábbi rekordja közelébe kerülhet.
Már indul az elégedetlenség. A globális áremelkedés miatt India, Kína, Pakisztán és Banglades LNG-importja is jelentősen csökkent, miután a fejlődő világ nem tudja megfizetni az Európa által felsrófolt árakat. Indonéziában Joko Widodo elnök kénytelen volt meglépni az üzemanyagok hatósági árának jelentős emelését, ami tüntetéseket váltott ki. A Fülöp-szigeteken a rossz emlékű Marcos dinasztia legifjabb tagja, Ferdinand Jr. egyszerre próbál amerikai segítséget és orosz olajat szerezni a károk csökkentése érdekében.
Az ázsiai politika sem pihen
Beteg a jen, nem kicsit. A japán jegybank 1998 óta először avatkozott be a devizapiacon, hogy megállítsa a jen árfolyamesését a dollárral szemben. A jen 24 éves mélyponton áll, a japán jegybank kitart a laza monetáris politikája mellett.
A meggyilkolt japán exkormányfő szelleme nem nyugszik. Fumio Kisida kormányfőt a jen gyengeségénél is sokkal jobban próbára tette egy elődje e hét keddi temetése körül kialakult friss tüntetéshullám, ami Abe – és így a kormánypárt – korábbi intézkedéseit kritizálta. Ez a második állami temetés a demokratikus Japán történetében, tízmillió dollár feletti költséggel. A post-truth jegyében idézzük fel, hogy Abe Sinzó miniszterelnök gyilkosa azért akart elégtételt venni, mert anyja a családi vagyont egy, a japán kormánypárthoz (LDP) és Abéhez alighanem személyesen közel álló, koreai keresztény egyháznak játszotta át. A gyilkost sokan tragikus hősként kezdték el kezelni. Az Egyesülés Egyház alapítása körül Abe nagyapja már tevékeny lehetett. Oknyomozások szerint az egyház méregdrága kegytárgy árusításból is óriási bevételt szerzett. Az LDP számos minisztere tagja volt…
Korea a porondon. Kisida egy másik viszonylatban sikeresebb hetet zárt: az ENSZ Közgyűlés margóján 2019 óta először találkozott a japán miniszterelnök és a dél-koreai elnök. A konzervatív Jun Szogjoltól Washingtonban azt várják, hogy enyhítse a feszültségeket az USA két fontos ázsiai szövetségese között, ám amerikai látogatását belföldön egy erős baki árnyékolta be: bekapcsolt mikrofon mellett elküldte a francba az amerikai kongresszust, amiért sokat kellett magyarázkodnia. Közben Kim Dzsongun észak-koreai diktátor is megelégelhette, hogy nem szerepel eleget a hírekben, a héten június óta először lőtt ki ballisztikus rakétát, üdvözlendő Kamala Harris amerikai alelnök dél-koreai látogatását.
Dél-Ázsia válságban. Hőhullám, árvizek, magas külső eladósodottság, árfolyamesés, energiaár-emelkedés, pénzügyi és társadalmi válság: a 2022-es év viszontagságai jelentősen megtépázták Dél-Ázsia országait, az utóbbi időben Srí Lanka, Pakisztán és újabban Banglades is a csőd felé indult (illetve Srí Lanka már el is ért oda), miközben a térség nagyhatalma, India saját belső problémáival van elfoglalva, és az utóbbi évek fontos hitelezője, Kína sem nyújt mentőövet.
Ez esély lenne az euroatlanti országoknak, hogy építsék a szövetségüket a térségben, ha szintén nem a maguk belső gondjai kötnék le őket. Aki először stabilizál otthon, az mehet hamarabb a szomszédba barátokat szerezni. A jövő héten várunk Titeket az uniós ügyekkel, a brazil választással és egy csipetnyi Balkánnal!
ความคิดเห็น