top of page

Bipolárisak vagyunk, és a bőrünkre megy | Heti feledy

Sziasztok! Ez a hírlevél kezdődhetne úgy, hogy a Nemzetközi Pénzügyek Intézete (Institute of International Finance, IIF) friss jelentése szerint újabb 10 trillió (10 ezer milliárd) dollárral nőtt a globális adósságállomány, ráadásul most a globális GDP-hez képest is nőtt, míg korábban csökkent.

Sok elemzést megérne ez az ábra, a COVID adósságnövelő hatása is kiválóan látszik rajta.

Forrás, további olvasgatás: IIF [https://www.iif.com/portals/0/Files/content/Global%20Debt%20Monitor_Sept2023_vf.pdf?link_id=2&can_id=c6f64a9082f2ba9fff41e722c8113eec&]

🇺🇳 New York, New York. De lehetne úgy is kezdeni, hogy a különböző nyilatkozatokból szemezgetünk, amelyek az ENSZ közgyűlésen hangzottak el. Már a Biztonsági Tanácsnál érett a hangulat: a miniszteri ülést az albán Edi Rama vezette éppen, mikor az orosz ENSZ nagykövet azt kérte, hogy a meghívott Zelenszkijt ne hallgassák meg. Rama erre úgy válaszolt, hogy Zelenszkijnek sem kell beszédet tartania, yha az oroszok leállítják a speciális katonai műveletet.. Így aztán az ukrán elnök elmondhatta véleményét, majd ha már az USA-ban járt, megfordult a Fehér Házban és az amerikai törvényhozásban is.

🪖 Emberéletek. A diplomáciai piruettel párhuzamosan egy villámháború is zajlott az elmúlt napokban, Örményország és Azerbajdzsán közt, amelyek a Szovjetunió széthullása óta időről-időre egymásra támadnak, elsősorban a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt. Egy pillantás elég a lenti térképre, hogy lássuk, mi a gond: Karabah egy örmény enklávé Azerbajdzsánban, amelyben örmények élnek.

A térkép forrása [https://en.wikipedia.org/wiki/Nagorno-Karabakh#]

A legújabb villámháború során a karabahi örmény védőket lepték meg az azeri csapatok – sikerrel. A művelet végeredménye alighanem az lesz, hogy a kilenc hónapja blokád alatt tartott régiót megpróbálják az azeri hatóságok kiüríteni, vagyis távozásra bírni a 120 ezer örményt a területről.

  • Az azeriek a törökök támogatását bírják. Az örmények sokáig az oroszokra támaszkodtak, de – ahogy egy korábbi hírlevélben is írtuk – az ukrán háború elvonta az erőforrásokat Moszkva kezéből, így a helyben állomásozó orosz katonák között is szedett áldozatokat a friss azeri támadás, egyelőre úgy tűnik, hogy komolyabb következmények nélkül, bár Alijev azeri elnök gyorsan bocsánatot kért Putyintól.

  • Az EU két kihívással nézett szembe, amikor a reakcióját tervezgette: egyrészt a magyarok megvétózták a közös nyilatkozatot, amely az azeri „terrorelhárító akciót” elítélte volna, így Borrell külügyi főképviselő adta ki a szöveget, nem a 27 tagállam. Másrészt tény, hogy az azeri gáz fontos az EU-nak (már bőven évi 10 milliárd köbméter felett van), így nem lehet szankciókat hirdetni, tehát alapvetően fogatlan nyilatkozatok születtek az ügyben.

Milyen keretben érdemes ezeket az eseményeket nézni?

🔎 Az eheti hírlevélben arra teszek kísérletet, hogy a friss konfliktusokon keresztül mutassam be, hogy a világ bipoláris módon működik. Ez szembe megy azzal a gyakran hangoztatott állítással, hogy a nemzetközi rend újra multipoláris lenne. Jelenleg sokkal inkább fest úgy, hogy adott az USA, mint gazdasági és katonai nagyhatalom, és Kína, amely rendelkezik akkora gazdasági erővel, hogy katonailag elviekben fel tudjon zárkózni. Mindenki más ezután jön: az EU gazdasága egyrészt egy átjáróház, másrészt a tagállamok nem tudták összehangolni a külső fellépéseiket, ez pedig egyre több költséggel jár. Katonailag sem a balkáni háborúkban, sem az orosz agresszió kapcsán nem tudott önállóan eljárni Európa. Az Olaszország-méretű gazdasággal rendelkező Oroszország sem nagyhatalom, mégha a térképen szélesen terpeszkedik is, és a szovjet nukleáris örökségen ül. 🛞 Más kép, másképp. Ha elfogadjuk azt a hipotézist, hogy szó nincsen több pólusról a világrendben, akkor egészen más működés következik ebből a nagy játszmában stratégiákat tervező külügyminisztériumokban. Úgy is mondhatnánk, hogy a nemzetállamok más döntéseket hoznak kétpólusú rendszerben, mint többpólusú rendszerekben, ahogy ezt kiválóan összefoglalta a Foreign Policy szerzője is.

  • Vélemény vs valóság. Innentől lesz érdekes, hogy valaki elhiszi-e a többpólusú narratívát (vagy csak jól felfogott érdekből terjeszti), mert akkor lehet, hogy aszerint cselekszik: csakhogy hiába gondoljuk és mondjuk, hogy a sütő hideg, ha egyszer 200 fokon megy és forró: mindenképpen megégeti a kezünket. Tehát az a helyzet, hogy komoly kockázatot fut, aki több pólusban gondolkozik, miközben a valóságban kettő van.

  • Nix ugribugri. Előbbi esetben bizonytalanabb szövetségek alakulnak, sok egyensúlyozási gyakorlattal, míg a két pólus jóval stabilabb rendszereket szült eddig a világtörténelemben. Utóbbi esetén a tömbön belüli stratégiák szoktak sikeresebbek lenni a mi helyünkön és méretünkben, nem a tömbök közötti hídfőzés/ugribugri/ficánkolás.

🦹 A két tömb összeáll. Az oroszok háborúja óta egyre látványosabban sorakozott fel az USA és szövetségesei, velük szemben pedig a kihívók tábora, amelyben kétségtelenül az első helyen a kínai kommunista hatalom áll. 2014 óta Moszkva is csendben beállt Peking mögé, gazdasági szükségszerűségből, Észak-Korea sosem volt kérdéses, míg Irán legnagyobb olajvásárlója is Peking lett. Teherán boldogan szállítja a drónokat és katonai eszközöket Moszkvának. 🧱 Határok. A két tömb elhatárolásáért folyik a verseny Peking és Washington között. Térben, IT-ben, szövetségekben, ellátási láncokban. Erről szól például a héten is pingetett indiai-szál:

🇩🇪 A német külügyi stratégia a mai napig arról beszél, hogy több pólus alakul a világban. Lehet, hogyha nem így néznék, hanem Berlin beismerné, hogy részben épp a folyamatos német belpolitikai gondok miatt nem tudott az EU kifelé megerősödni, akkor egyszerűbb lenne a Kína-kérdésben is döntéseket hoznia.

A közel-keleti befolyásért folyó verseny

Az USA a régiót sok-sok háborúzás után újra diplomáciai módon igyekszik kezelni. A rengeteg tárgyalásról múltkor írtunk. A héten a bipoláris világrend építése jegyében sor került egy szimbolikus találkozóra. Bassár el-Aszad szír államfő utazott az Air Chinával Kínába, 2004 óta most először. Az iráni-kínai közeledés következő logikus lépcsőfoka ez a barátság, hiszen Aszad a síita iráni rezsim (és Putyin) kegyéből maradhatott az országa vezetője a véres polgárháború ellenére, és ezzel Peking az izraeli frontra is rálátást szerez.

🇵🇱 Varsó a földgömbön. A bipoláris gondolkodás kiválóan tetten érhető abban is, hogy az USA hogyan tekint Lengyelországra. Washingtonnak erős európai szövetségesekre van szüksége, hogy jobban bírjon az ukrán hadszíntér költségeivel és kihívásaival. A valódi rendszerszintű kihívást az USA ugyanis Kínában látja, és ezért erőforrásait is oda szeretné összpontosítani. Az oroszok stratégiai meggyengítése olyan cél, amely részben már egy Kínát támogató országot gyengít meg, részben pedig az európai szövetségesek megelőző védelmét szolgálja. Varsó határozott fellépése az EU-n belüli súlypontot sikerrel tolta keletebbre (felénk, de nélkülünk, magyarok nélkül), ami érték az USA szemében.

  • Ez a Foreing Policy írás arról szól, hogy az EU-nak és Varsónak ki kéne egyeznie az uniós források ügyében, hogy a lengyel érdekérvényesítésnek ez ne legyen akadálya.

  • Érdekes módon a sikeres lengyel külpolitika másik akadályát abban látja a szerző, hogy Varsó a magyarokkal kerül egy oldalra, amikor Brüsszellel vitázik. Tehát a vita lezárása lehetőség lenne arra, hogy a „magyar plusz tehertől megszabaduljon”. Szó szerint „get rid of the deadweight of its partnership with Hungary”.

🇺🇦 Narratívacsapda. Így aztán, mégha a lengyel miniszterelnök a választási hajrában bele is szállt Kijevbe („nincs több fegyver”), miután Zelenszkij kritizálta a gabonaimport leállítást az ENSZ-beli beszédében, ne essünk bele az elmúlt napok kommunikációs csapdájába. Duda köztársasági elnök hamar helyretette a lengyel álláspontot („minden harmadik ország szállíthat lengyeleken keresztül, illetve a lengyelek legfeljebb az újonnan vásárolt fegyvereiket tervezik megtartani”). 🇨🇳 Még az EU is? Két európai biztos fordult meg Pekingben az elmúlt napokban, ráadásul jóval asszertívebb kommunikációval, mint a korábbi években. Vera Jourová a digitális ügyekben intett be Pekingnek, miszerint a dezinformáció és kiberbiztonság terén vissza kéne venni a kínai agyarakból. Vladis Dombrovskis bizottsági alelnök pedig az ukrán hadszíntérre Kínán keresztül érkező illegális fegyverszállítmányokról, az Ursula von der Leyen által bejelentett, Kínában előállított elektromos autókra vonatkozó tiltott támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatról és arról beszélt, hogy muszáj lesz a reciprocitás irányába mozdulni (értsd: ha a kínaiak meg akarják tartani a hozzáférésüket az uniós piachoz, akkor hasonlóképp engedniük kell a saját piacukon az uniós cégeknek is). A következő hírlevelekben is utalok majd rá, ha valamely döntés mögött a két- vagy többpólusú dilemma húzódik meg, remélem, egy újabb olvasási-értelmezési lehetőséget nyitottunk meg ezzel. Rövidhírek és long-readek

Jó poláris-vitákat és olvasgatást! A jövő héten már muszáj lesz újra elővennünk a migráció európai belpolitikai hatásait. Köszönöm, hogy eddig görgettél!

52 megtekintés1 hozzászólás

Friss bejegyzések

A békaperspektíva sem békés | Heti Feledy

Sziasztok! A nemzetközi politika elemzésében gyakran abba a kísértésbe esünk, hogy kizárólag a nemzetállamok szemüvegén keresztül nézzük az eseményeket. Ez persze javarészt indokolt, a mai napig fajsú

Olvadozik a civilizáció máza | Heti Feledy

Sziasztok! Még ki sem heverhettétek a múlt csütörtöki extra levelet, máris itt a szerda reggel! Még ebben a pár napban is annyi minden elhangzott, amit jobb, ha keretbe helyezünk. 🇵🇹 Kísérleti labor

Miből lesz a bukta? | Heti Feledy

Sziasztok! Szerdán annyi jó téma nem fért be a hírlevélbe, hogy most meglepünk Titeket egy különkiadással. Részben a szuperkeddi következtetéseket is levonhatjuk gyorsan, és belepillantunk a politikai

1 Comment

Rated 0 out of 5 stars.
No ratings yet

Add a rating
Guest
Oct 28, 2023

Ismétlem magam: az angol million, billion, trillion magyarul: millió, milliárd, billió, é.í.t.

Like
bottom of page