top of page

Fegyverkezünk, tehát vagyunk | Heti Feledy

Szerző képe: Feledy BotondFeledy Botond

Sziasztok! Üdvözlet Biden elnökségének utolsó hetén! Jövő szerdán már egy felesküdött Trumppal lesz dolga a világnak és a hírlevélnek. Itt jöhetne a tiráda arról, hogy korszakváltás és a többi, viszont épp az ellenkezőjéről szeretnék ma írni.

 

🧐 Lépjünk egyet hátra. Az ünnepek alatt volt időm egy kis történelmi alámerülésre a Fehér Ház és a Nemzetbiztonsági Tanács 20. századi ügyeiben. Nem ritkán az az érzése támadhatott az embernek, hogy sokszor megéltük már ezt a felhajtást. Ugyanúgy szörnyülködtek a “színész” Reagan érkezésén, ráadásul 8 éves elnöksége alatt 200 fővel szemben indult bűnügyi vagy etikai vizsgálat. Aggódtak a mikromenedzser-hajlammal dolgozó Kennedy miatt, és elképesztő bizánci figura rajzolódik ki Kissinger személyében is, aki a saját intézményi hatalma érdekében huzalozta újra a külpolitikai döntéshozatalt Nixon alatt, hiszen vele kezdett nemzetbiztonsági főtanácsadóként, az ifjabb Bush alatt alelnök Dick Cheney-ről nem is beszélve.

  • Ez a fiatal Kissinger akarta levadászni az újságoknak szivárogtató kollégáját, pont úgy, ahogy Obama és Trump is osztozott ebben a vágyban.

  • Ugyanúgy Kissinger mondta azt hivatalba lépése előtt, hogy ha egy elnök el akarja hitetni az adminisztrációval, hogy változást akar, akkor “brutálisan” fel kell rázni, hogy elfogadják akaratát. Ugye érezzük az áthallást a mai muskista reformtervekkel?

  • Nixon nem a kampánycsapatával, hanem a Rand Corporationnel íratta meg anno a vietnámi háborús forgatókönyveket a titkolózás végett, ahogy most is a Heritage és az AFPI intézet gyártotta Trump keze alá a dolgokat. És igen, a Rand Corp. pártsemleges, ez tény, de ennyit meg bőven polarizálódott a politika.

  • A vietnámi háború kezelése hasonlóan szenvedett az eszkalációmenedzsment problémáitól, mint ahogy az ukránok segítése az orosz agresszorral szemben, sőt, ugyanaz az érvkészlet volt Irakban is: a terepen akarta az USA megteremteni a tárgyalási lehetőségeit, ami általában nagyobb jelenlétet és beavatkozást jelentett, hogy aztán a béketárgyalásokon legyen miből leadni.

  • Természetesen minden hasonlat szétszedhető, az egyetlen üzenet, amit ezzel közvetíteni akartam, hogy azért történelmi perspektívából mindig volt elég botrány és kihívás, és mindig az aktuális tűnik a legnagyobbnak.


🔥 De van abszolút mérce is. A rossz hír jellegét épp az adja a klímaváltozásról szóló tavalyi összefoglalóknak, hogy nem relativizálhatóak. Egyszerű mértékegységen mennek a számok, és most először átlépte az emberiség a párizsi klímaegyezmény 1,5 Celsius-fokos határértékét, és 1,6 fokos növekedést hozott össze a múlt évben. Elég világos, hogy minden egyes tizedesjegy masszívan hozzájárul a kiszámíthatatlan és szélsőséges időjárási események számának és intenzitásának növekedéséhez. A Portfolio idézett néhány neves klímakutatót, érdemes megborzongani rajtuk, illetve itt a Politico összefoglalója.

  • A kaliforniai tűzvészre nézzünk rá politikai szempontból egy pillanatra, mert mint cseppben a tenger, mutatja a klímaváltozás átpolitizálásának teljes őrületét. A demokratapárti kritikusok a profitéhes közszolgáltatókra és ingatlanfejlesztőkre fogják az ügyet, míg a jobboldalon a hajléktalan migránsokat, a kompetenciát aláásó sokszínűség-párti HR-t és persze a demokrata politikai vezetést okolják. A klímaváltozás, az erdőgazdálkodás és a vízhiányos állapot ebben a polémiában csak sokadlagos szerepet kap.


🚀 Jó hír? E rövid áttekintésben a Nyugat katonai-védelmi helyzetéről hozok Nektek híreket, és ez az összeállítás alapvetően kedvező képet fest, mert látszik, hogy ha nem is mindig gyorsan, de érkeznek a közpolitikai döntések és tervek arra, hogy hogyan kell felkészülni Európában az orosz fenyegetés tartós jelenlétére.

  • Donald Trump az egynapos béketeremtő kampányígéretéről “hónapokra” váltott, ami egy elég fontos jelzés arról, hogy dolgoznak mögötte a stábban és már az elnökjelölt is realistább képet fest a lehetőségeiről. Erről egy Mar-a-lagóban tartott sajtótájékoztatón beszélt, ahol hat hónapon belüli békelehetőségekről kérdezték.

  • A felállt új európai intézményi struktúrában az Európai Parlament önálló Védelmi Bizottságot hozott létre (kb. a nemzeti parlamentek honvédelmi bizottságaihoz hasonlóan), mert eddig a védelmi ügyek a külügy alá tartoztak. Az Európai Bizottság pedig önálló védelempolitikáért felelős biztosi posztot hozott létre Andrius Kubiliusszal az élen, aki március elejére már a vitaindító fehér könyvét ígéri arról, hogy hogyan lehet több forrást tömni a védelembe.

  • A fragmentált védelmi iparban is vannak mozgások. A hazai vonatkozásokban gyakran felmerülő Rheinmetall összeállt az olasz Leonardóval tankok és katonai szállítójárművek közös fejlesztésére, hasonló lépést remélnek a szakértők az európai űripar területén az Airbus, a Thales és a Leonardo részvételével. Litvániában 260 millió eurós lőszergyárat hoz létre a Rheinmetall 2026-ra.

  • A belga FN Herstal gyártó vezetésével a Small Arms Ammunition Technologies (SAAT) keretében lőszergyártási sztenderdeket akarnak egységesíteni Európában, ebben egyébként Belgium mellett a régiónkból a csehek és a lengyelek is benne vannak.

  • Ha pedig már gyártási kapacitások: Ukrajna 30 ezer távolsági drónt és 3000 robotrepülőgépet tervez gyártani 2025-ben, az ukrán GDP tavaly 3,8%-kal nőtt.

  • A csehek pedig most először érték el a NATO 2%-os költési határt a tavalyi 6,6 milliárd eurós védelmi kiadással. Még a szocialista dán Frederiksen is elkezdte lélekben elfogadni, hogy uniós közös adósságvállalással lehetne a védelmi ipart berúgni. Erről persze a német választásokig nem lesz szó Brüsszelben, majd utána.


💻 Új háború, új eszközök. Ráadásul vannak izgalmas fejlesztések is Európában, nemcsak az USA és Kína dolgozik. Az egyik legizgalmasabb egy brit innováció, amely rádióhullámokkal (RFDEW) képes drónokat 1 kilométeres távolságból a földre kényszeríteni, már most több mint 130 embernek ad munkát ez a technológia az országban. A valódi szépség: egy lövés mindössze tíz pennybe kerül!

  • A francia kormány hiába bukdácsol és küzd a költségvetésért, ez sem zavarta meg a védelmi minisztert. Egyrészt a második legjobb francia fegyverexport év zárását jelentette be, másrészt azt is, hogy 2025-ben a francia sereg rengeteg AI-képességet kap, szuperszámítógépestül és drónostul.

  • Az európai védelmi iparnak nemcsak Trump miatt kell saját lábra állnia. A helyzet az, hogy már most sem képes az amerikai ipar ellátni az összes szövetségesét egyszerre: a közel-keleti partnerek, Ázsia és Európa túlságosan sokat akar rendelni, legalábbis ez jött ki a Bruegel Intézet decemberi jelentésében.

  • Ugyanakkor a fontos technológiák egy jó részét még mindig csak az USA-ból lehet beszerezni, így nem elhanyagolható, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár, korábbi holland miniszterelnök kifejezetten jó hangulatú mar-a-lagói találkozóról számolt be. Ruttét és Melonit emlegetik európai körökben mint azokat, akik Trumppal megértethetik a nagyobb európai érdekeket.

  • Márpedig az orosz szabotázsok, amelyekről szorgalmasan beszámolt a hírlevél, csak kikényszerítettek újabb közös NATO-projekteket. Ilyen például a brit vezetésű Nordic Warden, amely egy AI-val megtámogatott tengeri védelmi megfigyelőrendszer. Ha oroszokhoz köthető hajó kritikus tengeri infrastruktúra körül mozog, a szövetségesek közösen néznek rá a körmére. Alternatív netet is épít kábelvágós napokra a NATO.

  • Az északiak közül Norvégia lépett a polgári területen egy nagyot. 1998 óta nem volt kötelező óvóhelyet építenie az ingatlanvállalkozóknak, mostantól újra bevezetik ezt az 1000 m2 feletti építkezéseknél. Mindez a Totális Készültség nevű, a lakosság felkészítéséről szóló történelmi jelentés fényében került napirendre. Hiszen az emberek készültsége számít a nap végén, akár klímakatasztrófa, akár háború vagy szabotázs történik.

  • Jó lenne hasonlókat látni felénk is: az embereket partnernek tekinteni a rezilienciaépítésében és a hétköznapokba beépíteni a felkészülést, nem megúszni a médiariogatással.


🛡️ Fogjuk meg és vigyétek! Az együttműködés Európán belül is alakul, igaz, ebből a magyar kormány sokszor kimarad. Most másodszor találkozott az úgynevezett E5 formátum: öt uniós ország védelmi miniszterei Varsóban gyűltek össze. A lengyelek mellett tehát a francia, a német, a brit és az olasz illetékesek tárgyaltak az ukrán támogatás jövőjéről (az ukrán védelmi miniszter is becsatlakozott egy ideig egy videóhíváson keresztül) és arról, hogy miféle biztonsági garanciák képzelhetőek el a posztkonfliktusos szakaszban. A magyar–lengyel kapcsolatok eközben a mélyponton, a varsói magyar nagykövet kiutasítása sem elképzelhetetlen már.


Az E5-ök védelmi miniszterei Varsóban

Forrás: Lecornu/X.
Forrás: Lecornu/X.
  • A Ramstein-csoport megtartotta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel az utolsó ülését, egyelőre bizonytalan, hogy Trump alatt a Pentagon részt vesz-e majd ebben a formátumban. A háború kezdete óta 122 milliárd euró értékű fegyverzet átadását koordinálta a több mint ötven országot (tehát a világ negyedét) összefogó informális platform. A mostani fordulóban is 500 milliós USA segély, 30 ezer brit drón, és német IRIS-T légvédelmi rakéták átadásáról egyeztettek.

  • Nem függetlenül a szövetséges segítségtől sikerült elérni az ukrán kibervédelem újabb rekordját. Tavaly 70%-kal nőtt az ukrán infrastruktúra elleni orosz kibertámadások száma, elérve az év alatt a 4315-öt. Tehát több mint napi 11-12 komolyabb elhárított hackertámadásról van szó. (Hogy a szlovák ingatlannyilvántartás elleni támadással mi a helyzet, az egy érdekes kérdés.)


🛢️ Szankciócunami. Nemcsak Rogán Antal került fel a Global Magnitsky Act jogcímén vezetett amerikai szankciós listára (amiről a külön Partizán adást itt tudjátok megtekinteni). A hírlevélben következetesen “stratégiai korrupció” néven emlegetett jelenséggel az a probléma, hogy ez nem pusztán köztörvényes bűncselekmény, hanem nemzetbiztonsági kockázat. A kínaiak és az oroszok ugyanis korrupciós kifizetőcsatornákon keresztül is befolyást gyakorolnak az európai politikai elit egyes exponált tagjaira. Részben erről szól a Rogán-szankció, másrészt David Pressman búcsúját jelenti a kormánymédia fejének, annak a felületnek, ahonnan Biden követe a legtöbb támadást kapta.

🇸🇾 Két bekezdés a Közel-Keletről. A szíriai rendezésre tett kísérletek egyelőre egész szép diplomáciai aktivitást hoztak, miközben a HTS jelezte, hogy négy évig nem tervez választást az országban.

  • A szír rendezés éveket vehet igénybe a legjobb esetben is, uniós vezetők egyeztettek erről az amerikai külügyminiszterrel annak utolsó útján. Egy HTS utáni vákuum még veszélyesebb lehet, így mindenki óvatosan igyekszik tétjeit megtenni, az európaiak egyes szankciók kivezetésére készülnek, hogy a szír ipart újra lehessen indítani.

  • A szír helyzetről Kolozsi Ádám írt egy bőséges összefoglalót. A szaúdiak fogadták a HTS több miniszterből álló delegációját és még segélyszállítmányt is küldtek, pedig ők nemrég még újra Aszadra fogadtak, épp szeptemberben nyitották újra damaszkuszi nagykövetségüket. Szijjártó januárban a magyar nagykövetség újranyitását jelentette be.

  • A törökök katonai akcióval fenyegetőznek a kurdok ellen (török és szír területen egyaránt), amennyiben azok nem teszik le a fegyvert és működnek együtt a HTS-sel.

  • Az izraelieknél előkerült egy kormányzati tanulmány, amely a szíriai török jelenlétből adódó katonai fenyegetését értékeli, és aggódott egy sort a neo-ottomán erdogani külpolitika fölött, egészen addig, hogy az izraeli sorkatonai szolgálat három évre való kiterjesztését javasolta.


🇱🇧 Újabb stabilizáció? Libanonban a hadsereg vezetőjét, a maronita keresztény Joseph Aount választották meg államfőnek a 2022 óta húzódó eljárásban, ahol már 12-szer sikertelenül futott neki a parlament a feladatnak. Most 99 szavazattal a 128-ból megkapta a szükséges többséget, ami leginkább annak köszönhető, hogy a Hezbollah nem tudta tovább akadályozni jelöltségét.


Aoun még 2018-ban

  • Másrészt annak is, hogy az USA mellett – Amos Hochsteinnek közös fotója is van Aounnal – a franciák, a szaúdiak és a katariak is támogathatták a stabilitás megteremtésére képes idős katonai vezető megválasztását.

  • Végül, ami a gázai háborút illeti, nyilvánosságra került egy súlyos fordulat. A megölt Jahja Szinvár testvére, Mohammad Szinvár vette át a gázai Hamász katonai irányítását, szakítva a Hamász külföldre menekült többi vezetőjével, akik nyitottak voltak a nemzetközi tárgyalásokra. A fel nem robbant izraeli lövedékek újrahasznosításától kezdve a friss rekrutáción keresztül a rakétázás újraindításáig masszívan belefogott az új Szinvár a további háborúzásba. Ez az izraeli túszok kapcsán nem sok reményt ad.

A HTS-t a sikeres szír lázadásban segítő Mullah Manszur és csoportja, a Kelet-türkesztáni Iszlamista Mozgalom (TIP vagy ETIM) néven is ismert ujgur fegyveresek most Afganisztánban gyűltek össze újra, közel az üzbég és tádzsik határhoz. A csoport Oroszországban és a közép-ázsiai országokban mind be van tiltva; az 5000 harcos végső célja, hogy a kínai ujgur tartományból iszlamista entitást alakítson. Sokak érdeke lesz, hogy további feszültséget keltsenek, és még van egy pár hasonló harcedzett csapat, akik bevethetőek lesznek.

Jövő héten az új Trump-adminisztráció árnyékából jelentkezünk és egyben megnézzük, hogy a Grönland–Panama-csatorna beszólások vajon provokációs gumicsontok maradnak-e, vagy kell-e velük mélyebben foglalkozzunk. Már azon túl, hogy mindenféle irredenta és területszerzési gondolatot megerősítenek másokban is.




43 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Kinek hoz új napot Trump? | Heti Feledy

Sziasztok! Új év, régi-új amerikai elnök, új lendület! 🇺🇸 A nagy visszatérés . A héten beiktatták Donald J. Trumpot második elnöki...

Fejfájásra kutyaharapás | Heti Feledy

Sziasztok! Az ünnepek során remélem, hogy pihentetni tudtátok a külvilág befogadásához szükséges agysejtjeiteket és inkább a...

Utolsó lélegzetünkkel | Heti Feledy

🎄 Sziasztok! Itt az utolsó adventi hét és nemsokára szilveszter, úgyhogy nagy a kísértés, hogy jóslatokba bocsátkozzon az ember....

Comments

Rated 0 out of 5 stars.
No ratings yet

Add a rating
bottom of page