top of page

Ha Magyarországnak demokráciája lenne, és ő lenne a Szlovákia…

Szerző képe: Földiák VinceFöldiák Vince

„Szlovákia lehagyta Magyarországot!” (2005, Economx) „A tátrai tigris most már tényleg lenyomta a pannon pumát!” (2008, Index) „Szlovákia lekörözte Magyarországot!” (2015, Origo)


Pedig, a szentségit neki:


Hogy lehet az, [magyarok], hogy a sorsával soha senki – és mindegy, hogy a gép ezt dobta, vagy adta a rendszer – nincs megelégedve, s folyton dícséri a másét? Annak a jó, aki üzletből él! - tör fel az évek súlyától megtört testű-lelkű katonából; abból meg, ki az üzlet után hányódik a vízen: gyöngyebb élet a hős katonáé! Vagy nem? Egy óra dönt, hogy a fürge halál vagy a győzelem és az öröm jön. Így dícséri az ügyvéd is mindíg a parasztot hogyha az ügyfele döng a kapun hajnalhasadáskor; az meg, hogyha a városban van dolga, azonnal nagy hangon kiabál: csak a városi élet a boldog! [...] De ne tartsalak én fel: halld hova is akarok kilyukadni. Tegyük fel, egy isten így szól most: legyenek meg a vágyaitok, te ki harcos voltál, üzletelő leszel, és te, paraszt, meg ügyész. Nos, váltsatok egymással szerepet, s takarodjatok el! (Horatius: Szatírák I.1.1–17)


Magyarország, 1989.

Demokráciadüh dalmad a pucákba, közeledik az első demokratikus választás.


HOFI: “Mama, hát kell hogy legyen választás, hát ne vicceljen már, hát jogállamban fogunk élni!” HOFI ANYÓSA: “Jaj, már megint költözünk?!”


1989. november 26-án Magyarországon megtartották az ún. 4 igenes népszavazást. Három kérdés az állampárt lebontására vonatkozott, a negyedik pedig ez volt:

Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?

A magyar nép mind a négy kérdésre ‘IGEN’-nel felelt. A javaslatom: most lépjünk oda Horatius istenéhez, és kérdezzük meg: mi történt volna, ha a köztársasági elnökre vonatkozó kérdésen a ‘NEM’ nyert volna, és – a szlovákokhoz hasonlóan – a magyarok is közvetlenül választhatnák államfőjüket?

1990.

Antall Józsefet miniszterelnöknek, Pozsgay Imrét, az ‘56-ot „ellenforadalom” helyett „népfelkelés”-nek minősítő, reformista állampárti vezetőt köztársasági elnöknek választják: létrejön az MDF szövetsége a kádári technokráciával. Az MDF kormány megtalálja a szövetséget a nyugati tőkével: sikeresen kormányoz 4 évig, amit nagyvonalakban az SZDSZ is elismer.

1994.

A választásokon az MDF és az SZDSZ, és a vele szövetségben maradó Fidesz – tehát a konzervatív és a liberális oldal – együtt képviselik a nyugatos, neoliberális politikát, amiből az embereknek a privati-, deregu-, piacliberalizációs gazdaságpolitika okozta társadalmi sokk miatt kezd elegük lenni. Horn Gyula MSZP-je ezzel szemben foglal állást: a protekcionista, piacvédő politika mellett kampányolnak – sikerrel. Megnyerik a választást: de nem abszolút többséggel. Koalícióra kényszerülnek, és nyugatellenes politikájuknak egyetlen lehetséges szövetségese van: Csurka István MIÉP-je. A nyugatos, konzervatív-neoliberális MDF-SZDSZ-Fidesz ellenzékkel szemben létrejön a populista-baloldali-nacionalista koalíció: MSZP-MIÉP kormány alakul.

1998.

Az ország vissza akar térni az Európába vezető útra. Ismét az MDF nyeri a választásokat, de ezúttal koalícióra kényszerül. Természetes szövetségesével, a Tölgyessy Péter vezette SZDSZ-szel és Fodor Gábor Fideszével alakítanak kormányt. A miniszterelnök az MDF-es Bokros Lajos lesz – 8 hosszú évig.

2006.


A kétezres évek közepére (a gazdasági fellendülés mellett) világossá válnak a Bokros-kormány neoliberális politikáinak a negatív társadalmi hatásai is: az MSZP ismét megerősödik, és – tanulva a Clinton-Blair-Schröder-féle harmadik utas szociáldemokráciától – megújulva tud a porondra lépni. A nacionalista, populista jobb oldal továbbra is szövetségesük. Itt a MIÉP-pel szemben szintén egy új, dinamikus párt erősödik meg: a Toroczkai László vezette Jobbik. MSZP-Jobbik koalíciós kormány kerül hatalomra, melynek miniszterelnöke és a kapitánya a fiatal, lendületes, szókimondó, bevállalós szocialista politikus: Szanyi Tibor.

2010.

Az egyre nyíltabban korrupt és nacionalista MSZP-Jobbik kormánnyal szemben sikerül összeszednie magát az ellenzéknek, és egy SZDSZ-MDF-Fidesz-LMP-Együtt szivárványkoalíció élén Dávid Ibolya kerülhet a miniszterelnöki székbe.

2012.

A szivárványkoalíció nem bírja sokáig, Dávid kormánya 2 év alatt megbukik. Szanyi akkorát nyer, hogy egyedül Magyarország történetében egyetlen alkalommal az MSZP megszerzi a mandátumok abszolút többségét, és egyedül képes kormányt alakítani.

2016.

2016-ban újból a Szanyi által már teljesen leuralt MSZP kapja a legtöbb szavazatot, de ezúttal koalícióra kényszerülnek a Toroczkai-féle Jobbikkal, sőt, a belőlük kivált, Vona Gábor vezette, még radikálisabb, neonáci Mi Hazánk is kéne a kormányalakításhoz. Schiffer András LMP-je, hogy a Mi Hazánk ne kerülhessen a kormányrúd közelébe, áldozatot vállal: elfogadja a kormányszerepet az MSZP és a Jobbik mellett. De a Karácsony-féle szárny ezzel nem tud menni: kiszakad az LMP-ből a Párbeszéd Magyarországért.

2018


Különös kegyetlenséggel, maffiamódszerekkel, menyassszonyával együtt meggyilkolják Dezső András oknyomozó újságírót, aki az MSZP kormány, a rendőrség, a szolgálatok és a szervezett bűnözés összefonódásait próbálta feltárni, amelyeknek központjában (halála után publikált) információi szerint a Szanyi-kormány belügyminisztere, Portik Tamás áll.

Az egész országot megrázza a gyilkosság, a rendszerváltás óta nem látott méretű tüntetések követelik Szanyi és Portik lemondását. Az LMP is világossá teszi: ha nem szállnak ki a kormányból, nem támogatják tovább a koalíciót.

Kompromisszumos megoldás születik: Portik eltakarodik a belügyminisztériumból, Szanyit pedig a miniszterelnöki székben kevésbé megosztó párttársa, Molnár Csaba váltja. Így – megtépázva bár, de bukva nem – hivatalban tud maradni az MSZP-Jobbik-LMP kormány.

2019.

A politikai gyilkosság galvanizálja a közvéleményt. Az ellenzéki szavazók kiábrándulnak a régi, megfáradt, rendszerváltó ellenzéki pártokból. Külföldről hazatért, neves nyugati egyetemeken tanult fővárosi értelmiségiek megalapítják új, fiatal, lendületes pártjukat, a Progresszív Szlovákiá a Momentumot.

Először az önkormányzati választásokon tarolnak: jelöltjük, Valló Mátyást a hamar széteső Párbeszédből átlépő Karácsony Gergely behúzza az ország második legtöbb ember által közvetlenül választott pozícióját, a főváros főpolgármesteri székét.


És nemsokára a Momentum az ország legtöbb ember által közvetlenül választott pozícióját is megnyeri: a párt egyik alapítóját, Csaputffy Zsuzsannát Donáth Annát köztársasági elnöknek választja a magyar nép.

2020.

A korrupicóellenes populizmus tovább erősödik az országban, és az ellenzéki szavazók elfordulnak a felfokozott hangulathoz képest túl technokrata hangon kampányoló Progresszív Momentumtól, így a parlamentbe se kerülnek be. Az MSZP ennek ellenére bukik: egy centrista, magát politikán kívülinek beállító, Egyszerű Emberekből és Független Személyisgekből álló párt, a Mindenki Magyarországa Néppárt lesz a legerősebb erő a parlamentben. Egy MMM-SZDSZ-Fidesz-Család vagyunk (ez Novák Katalin új pártja) koalíció élén – Matovics Igor Márki-Zay Péter lesz a miniszterelnök.

2021.

A koalíció nem bírja sokáig: az országot reformista atombákkal szőnyegbombázó MZP-ből nem csak a közvéleménynek, de szövetségeseinek is hamar elege lesz, és ultimátum elé állítják: csak akkor maradnak a kormányban, ha lemond. MZP enged, a pénzügyminiszterséget veszi át, a miniszterelnöki székbe pedig mérsékeltebb párttársa, Héger Eduárd Puzsér Róbert kerül.

2022.

A belső feszültségek csak kis ideig enyhülnek. Tölgyessy Péter Szadi-vezér bejelenti: MZP-t a pénzügyminiszteri székben sem tűrik. Márki-Zay úgy tűnik, hajlandó még hátrébb lépni: lemondólevelével elindul Donáth Anna köztársasági elnökhöz, de a Sándor palota küszöbén meggondolja magát. Az SZDSZ kiszáll a kormányból, megbukik a koalíció.

A politikailag végletesen megosztott ország mégis egységbe forr, miután a MOL nemzetközi körözés alatt álló elnök-vezérigazgatója, Gyurcsány Ferenc hathatós támogatásának köszönhetően a magyar válogatott Orbán Viktor szövetségi kapitány vezetésével megnyeri a Nemzetek Ligáját.

2023.

Az ezer frakcióra esett parlament előrehozott választásokat ír ki őszre. Az addig ügyvivőként hivatalba lépő szakértői kormány élére Donáth Anna köztársasági elnök a közmédia addigi programigazgatóját, Ódor Lajost Daróczi Dávidot nevezi ki, aki Magyarország első magyar roma származású minszterelnöke lesz.

Szanyi, és szövetségesei, a Jobbik és a Mi Hazánk, eközben erősödnek, és az erőteljes oltás- és migránsellenes, oroszbarát retorikájukkal visszaveszik a nacionalista baloldalon belül a vezető szerepet a 2020-ban az MSZP-ből kivált Hlas DK-tól, amelyet a Szanyi utáni miniszterelnök, Pellegrini Péter Molnár Csaba alapított. A progresszív-liberális-konzervatív jobboldalon a parlamenten kívüli Momentum a legerősebb párt, de az Márki-Zay-féle MMM is nagyon kapar.

Eközben a még MZP által kinevezett különleges ügyész, Pintér Sándor sorban indítja az eljárásokat MSZP-s politikusok ellen. Szanyi megússza, de Portikot letartóztatják – viszont Polt Péter legfőbb ügyész közbenjárására pár nap múlva megszüntetik ellene az eljárást. Szanyi egy migránsellenes kampányeseményét MZP megafonnal zavarja meg, hogy felhívja a figyelmet az MSZP és az igazságszolgáltatás korrupt összefonódására. A nemrég szabadult szoci ex-belügyminiszter próbálja elküldeni, az indulatok elszabadulnak, és egy Tesco parkolóban összeverekedik az ország egykori miniszterelnöke és belügyminisztere, Márki-Zay Péter és Portik Tamás.

Nos, váltsatok egymással szerepet, s takarodjatok el. Hé! Miért nem mozdultok? Nem akarnak, jó nekik így is. Volna akármi ok arra, hogy erre agyát Jupiter föl baszva nekik ne mutasson be s kiabálja, hogy eztán nem lesz olyan lúzer, hogy meghallgassa imáik? (Horatius: Szatírák I.1.17–22)


2023. szeptember 30., szombat.

Szlovákia választ. Mi, Feledy Botonddal és szlovák barátainkkal, ott leszünk élőben, Pozsonyban, alternatív valóságunkban. Este 8-kor indul maratoni élő adásunk. Várjuk együtt az eredményeket, csatlakozz te is!



60 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Rekordok után és egy felfokozott ősz előtt

Kedves Barátom, Elképesztő hónapok állnak mögöttünk, idén a Partizán nézettsége minden korábbi rekordot felülmúlt. Az első 6 hónapban...

Hangfelvétel egy fideszes matekozásról

A Partizán birtokába került egy hangfelvétel, amelyen vezető egri fideszes politikusok arról beszélnek, hogyan kellene pártjuk érdekeinek...

Magyar Péter és a médiapolitizálás csapdája

Valószínűleg nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy Magyar Péter berobbanásához hasonlót még nem láttunk a magyar politikai nyilvánosság...

Comentarios

Obtuvo 0 de 5 estrellas.
Aún no hay calificaciones

Agrega una calificación
bottom of page