top of page

Ha Magyarországnak demokráciája lenne, és ő lenne a Szlovákia…

„Szlovákia lehagyta Magyarországot!” (2005, Economx) „A tátrai tigris most már tényleg lenyomta a pannon pumát!” (2008, Index) „Szlovákia lekörözte Magyarországot!” (2015, Origo)


Pedig, a szentségit neki:


Hogy lehet az, [magyarok], hogy a sorsával soha senki – és mindegy, hogy a gép ezt dobta, vagy adta a rendszer – nincs megelégedve, s folyton dícséri a másét? Annak a jó, aki üzletből él! - tör fel az évek súlyától megtört testű-lelkű katonából; abból meg, ki az üzlet után hányódik a vízen: gyöngyebb élet a hős katonáé! Vagy nem? Egy óra dönt, hogy a fürge halál vagy a győzelem és az öröm jön. Így dícséri az ügyvéd is mindíg a parasztot hogyha az ügyfele döng a kapun hajnalhasadáskor; az meg, hogyha a városban van dolga, azonnal nagy hangon kiabál: csak a városi élet a boldog! [...] De ne tartsalak én fel: halld hova is akarok kilyukadni. Tegyük fel, egy isten így szól most: legyenek meg a vágyaitok, te ki harcos voltál, üzletelő leszel, és te, paraszt, meg ügyész. Nos, váltsatok egymással szerepet, s takarodjatok el! (Horatius: Szatírák I.1.1–17)


Magyarország, 1989.

Demokráciadüh dalmad a pucákba, közeledik az első demokratikus választás.


HOFI: “Mama, hát kell hogy legyen választás, hát ne vicceljen már, hát jogállamban fogunk élni!” HOFI ANYÓSA: “Jaj, már megint költözünk?!”


1989. november 26-án Magyarországon megtartották az ún. 4 igenes népszavazást. Három kérdés az állampárt lebontására vonatkozott, a negyedik pedig ez volt:

Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?

A magyar nép mind a négy kérdésre ‘IGEN’-nel felelt. A javaslatom: most lépjünk oda Horatius istenéhez, és kérdezzük meg: mi történt volna, ha a köztársasági elnökre vonatkozó kérdésen a ‘NEM’ nyert volna, és – a szlovákokhoz hasonlóan – a magyarok is közvetlenül választhatnák államfőjüket?

1990.

Antall Józsefet miniszterelnöknek, Pozsgay Imrét, az ‘56-ot „ellenforadalom” helyett „népfelkelés”-nek minősítő, reformista állampárti vezetőt köztársasági elnöknek választják: létrejön az MDF szövetsége a kádári technokráciával. Az MDF kormány megtalálja a szövetséget a nyugati tőkével: sikeresen kormányoz 4 évig, amit nagyvonalakban az SZDSZ is elismer.

1994.

A választásokon az MDF és az SZDSZ, és a vele szövetségben maradó Fidesz – tehát a konzervatív és a liberális oldal – együtt képviselik a nyugatos, neoliberális politikát, amiből az embereknek a privati-, deregu-, piacliberalizációs gazdaságpolitika okozta társadalmi sokk miatt kezd elegük lenni. Horn Gyula MSZP-je ezzel szemben foglal állást: a protekcionista, piacvédő politika mellett kampányolnak – sikerrel. Megnyerik a választást: de nem abszolút többséggel. Koalícióra kényszerülnek, és nyugatellenes politikájuknak egyetlen lehetséges szövetségese van: Csurka István MIÉP-je. A nyugatos, konzervatív-neoliberális MDF-SZDSZ-Fidesz ellenzékkel szemben létrejön a populista-baloldali-nacionalista koalíció: MSZP-MIÉP kormány alakul.

1998.

Az ország vissza akar térni az Európába vezető útra. Ismét az MDF nyeri a választásokat, de ezúttal koalícióra kényszerül. Természetes szövetségesével, a Tölgyessy Péter vezette SZDSZ-szel és Fodor Gábor Fideszével alakítanak kormányt. A miniszterelnök az MDF-es Bokros Lajos lesz – 8 hosszú évig.

2006.


A kétezres évek közepére (a gazdasági fellendülés mellett) világossá válnak a Bokros-kormány neoliberális politikáinak a negatív társadalmi hatásai is: az MSZP ismét megerősödik, és – tanulva a Clinton-Blair-Schröder-féle harmadik utas szociáldemokráciától – megújulva tud a porondra lépni. A nacionalista, populista jobb oldal továbbra is szövetségesük. Itt a MIÉP-pel szemben szintén egy új, dinamikus párt erősödik meg: a Toroczkai László vezette Jobbik. MSZP-Jobbik koalíciós kormány kerül hatalomra, melynek miniszterelnöke és a kapitánya a fiatal, lendületes, szókimondó, bevállalós szocialista politikus: Szanyi Tibor.

2010.

Az egyre nyíltabban korrupt és nacionalista MSZP-Jobbik kormánnyal szemben sikerül összeszednie magát az ellenzéknek, és egy SZDSZ-MDF-Fidesz-LMP-Együtt szivárványkoalíció élén Dávid Ibolya kerülhet a miniszterelnöki székbe.

2012.

A szivárványkoalíció nem bírja sokáig, Dávid kormánya 2 év alatt megbukik. Szanyi akkorát nyer, hogy egyedül Magyarország történetében egyetlen alkalommal az MSZP megszerzi a mandátumok abszolút többségét, és egyedül képes kormányt alakítani.

2016.

2016-ban újból a Szanyi által már teljesen leuralt MSZP kapja a legtöbb szavazatot, de ezúttal koalícióra kényszerülnek a Toroczkai-féle Jobbikkal, sőt, a belőlük kivált, Vona Gábor vezette, még radikálisabb, neonáci Mi Hazánk is kéne a kormányalakításhoz. Schiffer András LMP-je, hogy a Mi Hazánk ne kerülhessen a kormányrúd közelébe, áldozatot vállal: elfogadja a kormányszerepet az MSZP és a Jobbik mellett. De a Karácsony-féle szárny ezzel nem tud menni: kiszakad az LMP-ből a Párbeszéd Magyarországért.

2018


Különös kegyetlenséggel, maffiamódszerekkel, menyassszonyával együtt meggyilkolják Dezső András oknyomozó újságírót, aki az MSZP kormány, a rendőrség, a szolgálatok és a szervezett bűnözés összefonódásait próbálta feltárni, amelyeknek központjában (halála után publikált) információi szerint a Szanyi-kormány belügyminisztere, Portik Tamás áll.

Az egész országot megrázza a gyilkosság, a rendszerváltás óta nem látott méretű tüntetések követelik Szanyi és Portik lemondását. Az LMP is világossá teszi: ha nem szállnak ki a kormányból, nem támogatják tovább a koalíciót.

Kompromisszumos megoldás születik: Portik eltakarodik a belügyminisztériumból, Szanyit pedig a miniszterelnöki székben kevésbé megosztó párttársa, Molnár Csaba váltja. Így – megtépázva bár, de bukva nem – hivatalban tud maradni az MSZP-Jobbik-LMP kormány.

2019.

A politikai gyilkosság galvanizálja a közvéleményt. Az ellenzéki szavazók kiábrándulnak a régi, megfáradt, rendszerváltó ellenzéki pártokból. Külföldről hazatért, neves nyugati egyetemeken tanult fővárosi értelmiségiek megalapítják új, fiatal, lendületes pártjukat, a Progresszív Szlovákiá a Momentumot.

Először az önkormányzati választásokon tarolnak: jelöltjük, Valló Mátyást a hamar széteső Párbeszédből átlépő Karácsony Gergely behúzza az ország második legtöbb ember által közvetlenül választott pozícióját, a főváros főpolgármesteri székét.


És nemsokára a Momentum az ország legtöbb ember által közvetlenül választott pozícióját is megnyeri: a párt egyik alapítóját, Csaputffy Zsuzsannát Donáth Annát köztársasági elnöknek választja a magyar nép.

2020.

A korrupicóellenes populizmus tovább erősödik az országban, és az ellenzéki szavazók elfordulnak a felfokozott hangulathoz képest túl technokrata hangon kampányoló Progresszív Momentumtól, így a parlamentbe se kerülnek be. Az MSZP ennek ellenére bukik: egy centrista, magát politikán kívülinek beállító, Egyszerű Emberekből és Független Személyisgekből álló párt, a Mindenki Magyarországa Néppárt lesz a legerősebb erő a parlamentben. Egy MMM-SZDSZ-Fidesz-Család vagyunk (ez Novák Katalin új pártja) koalíció élén – Matovics Igor Márki-Zay Péter lesz a miniszterelnök.

2021.

A koalíció nem bírja sokáig: az országot reformista atombákkal szőnyegbombázó MZP-ből nem csak a közvéleménynek, de szövetségeseinek is hamar elege lesz, és ultimátum elé állítják: csak akkor maradnak a kormányban, ha lemond. MZP enged, a pénzügyminiszterséget veszi át, a miniszterelnöki székbe pedig mérsékeltebb párttársa, Héger Eduárd Puzsér Róbert kerül.

2022.

A belső feszültségek csak kis ideig enyhülnek. Tölgyessy Péter Szadi-vezér bejelenti: MZP-t a pénzügyminiszteri székben sem tűrik. Márki-Zay úgy tűnik, hajlandó még hátrébb lépni: lemondólevelével elindul Donáth Anna köztársasági elnökhöz, de a Sándor palota küszöbén meggondolja magát. Az SZDSZ kiszáll a kormányból, megbukik a koalíció.

A politikailag végletesen megosztott ország mégis egységbe forr, miután a MOL nemzetközi körözés alatt álló elnök-vezérigazgatója, Gyurcsány Ferenc hathatós támogatásának köszönhetően a magyar válogatott Orbán Viktor szövetségi kapitány vezetésével megnyeri a Nemzetek Ligáját.

2023.

Az ezer frakcióra esett parlament előrehozott választásokat ír ki őszre. Az addig ügyvivőként hivatalba lépő szakértői kormány élére Donáth Anna köztársasági elnök a közmédia addigi programigazgatóját, Ódor Lajost Daróczi Dávidot nevezi ki, aki Magyarország első magyar roma származású minszterelnöke lesz.

Szanyi, és szövetségesei, a Jobbik és a Mi Hazánk, eközben erősödnek, és az erőteljes oltás- és migránsellenes, oroszbarát retorikájukkal visszaveszik a nacionalista baloldalon belül a vezető szerepet a 2020-ban az MSZP-ből kivált Hlas DK-tól, amelyet a Szanyi utáni miniszterelnök, Pellegrini Péter Molnár Csaba alapított. A progresszív-liberális-konzervatív jobboldalon a parlamenten kívüli Momentum a legerősebb párt, de az Márki-Zay-féle MMM is nagyon kapar.

Eközben a még MZP által kinevezett különleges ügyész, Pintér Sándor sorban indítja az eljárásokat MSZP-s politikusok ellen. Szanyi megússza, de Portikot letartóztatják – viszont Polt Péter legfőbb ügyész közbenjárására pár nap múlva megszüntetik ellene az eljárást. Szanyi egy migránsellenes kampányeseményét MZP megafonnal zavarja meg, hogy felhívja a figyelmet az MSZP és az igazságszolgáltatás korrupt összefonódására. A nemrég szabadult szoci ex-belügyminiszter próbálja elküldeni, az indulatok elszabadulnak, és egy Tesco parkolóban összeverekedik az ország egykori miniszterelnöke és belügyminisztere, Márki-Zay Péter és Portik Tamás.

Nos, váltsatok egymással szerepet, s takarodjatok el. Hé! Miért nem mozdultok? Nem akarnak, jó nekik így is. Volna akármi ok arra, hogy erre agyát Jupiter föl baszva nekik ne mutasson be s kiabálja, hogy eztán nem lesz olyan lúzer, hogy meghallgassa imáik? (Horatius: Szatírák I.1.17–22)


2023. szeptember 30., szombat.

Szlovákia választ. Mi, Feledy Botonddal és szlovák barátainkkal, ott leszünk élőben, Pozsonyban, alternatív valóságunkban. Este 8-kor indul maratoni élő adásunk. Várjuk együtt az eredményeket, csatlakozz te is!



54 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Magyar Péter és a médiapolitizálás csapdája

Valószínűleg nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy Magyar Péter berobbanásához hasonlót még nem láttunk a magyar politikai nyilvánosság történetében. Hasonló természetű érdeklődést persze korábban is tapa

Jakab Péter öt meglepő állítása | Partizán Hírlevél

Életút-interjúra jött a Partizánba Jakab Péter. A Nép Pártján elnöke még jobbikos politikusként többször visszautasította a meghívásunkat, az előválasztás előtt sem jött el vitázni, most tehát bőven v

Comments

Rated 0 out of 5 stars.
No ratings yet

Add a rating
bottom of page