top of page

Halasztjuk az uborkaszezont | Heti Feledy

Igazak menete vs. lázadás

🛣️ A két hetesre tervezett háború 17. hónapjában az orosz belpolitika sem tudott rezzenéstelen maradni. Rengeteg jó írás született az események kronológiájáról és néhány hipotézisről, nézzünk pár különösen érdekes fordulatot:

  • Putyinról régóta beszélik, hogy nem használ okostelefont, nem nagyon internetezik, tartva a kockázatoktól. Ugyanakkor a szombati események jól példázták, hogy hiába kontrollált az állami média, egy Telegram-csatorna (ez egy a sok, csoportos üzenetküldésre alkalmas közösségi médiafelületből, amelynek titkosítása körül komoly kérdések merültek fel) elegendő nyilvánosságot adott Prigozsinnak a kommunikációhoz. Ráadásul éppen a Wagner-vezér üzemeltette a 2016-os trollgyárakat, amelyek az amerikai elnökválasztást igyekeztek befolyásolni. Az orosz közmédián kívüli nyilvánosság elérése kritikus jelentőségű bármilyen változáshoz.

  • Hétfő este Putyin és Prigozsin is rövid üzenetben magyarázták a szombati bizonyítványt. A meglepő terjedelemben önigazoló beszédek leginkább arra mutattak rá egymás mellett, hogy még messze nem egyértelmű, ki jön ki kevésbé rosszul a szombati eseményekből, különösen, hogy azóta Prigozsin tényleg tanyát vert Belaruszban, állítólag egy ablaktalan hotelban.

  • A wagneriták biztosan eltűnnek az orosz frontvonalból: vagy beléptetik őket a reguláris seregbe, vagy rosszabb sors várhat a lázadás résztvevőire, miközben úgy tűnik, egy részüket belorusz területről szervezhetik tovább. Nincs általános amnesztia, folyik ellenük az eljárás Oroszországban.

  • Az euroatlanti elemzők pedig egy percre elgondolkozhattak azon is, hogy egy bármikori Putyin-buktatás utáni órákban és napokban vajon ki ellenőrzi majd az orosz atomfegyverek fölött az irányítást.



📺 Az orosz közmédia a saját közönsége számára is gyártja a(z egyébként önellentmondó) narratívákat. Ez szolgálja részben azt a célt, hogy a galambok és héják számára is álljon rendelkezésre központilag jóváhagyott tartalom, részben pedig azt, hogy teszteljenek bizonyos álláspontokat. Ezért kezeljük mindig óvatosan a „hivatalos” híreket, mert azok gyakran nem a Kreml álláspontját tükrözik, hanem a propagandisták fenti célok érdekében folytatott alapos munkáját.

🇨🇳 Tanulságos volt, hogy a pekingi kommunisták vasárnap szólaltak meg először, szombaton még nem álltak ki Putyin mellett. A vasárnap Pekingben tartózkodó orosz külügyminiszter-helyettest pedig arra kérték, hogy „időben” tájékoztassa partnereit a fejleményekről – ez azért beillik egy alapos fejmosásnak. 👷 Kínában eközben küzdenek a több mint 20%-os ifjúsági munkanélküliséggel (májusi adat), az önkormányzatok megugrott adósságállományával és az építőipari lufi folyamatos leeresztésével. A Párt számára egyre világosabb, hogy a csökkenő növekedési adatok (hol vannak már a kétszámjegyű kétezres évek!) mellett szükség van az amerikai és európai pénzekre. A politikai feszültséget lassan árazzák be persze a piacok, hiszen az amerikai-kínai kereskedelem értéke 2022-ben rekord szinten állt 690 milliárd dollárral. 🤝 Ezeknek a belpolitikai kihívásoknak is köszönhető, hogy összejött öt év után az első alkalom, hogy amerikai külügyminiszter Pekingbe látogatott.

  • Blinken végül nemcsak a külügyi vezetőkkel tárgyalt, hanem találkozott magával Hszi elnökkel is.

  • A kétnapos látogatás során valamivel pozitívabb hangvételű nyilatkozatok születtek, mint várható volt, különösen az elmúlt időszakhoz képest – ugye az egész látogatást éppen a kémballon lelövése miatt halasztották el.

  • Bár zajlott némi párbeszéd, de végül abban sem tudtak megegyezni, hogy a katonai vörös (közvetlen) telefonvonalat helyreállítsák.

  • Legjobb esetben következhet majd egy Hszi-Biden találkozó valamikor év vége előtt. Ez Bidennek se jönne rosszul a választási kampányában.

🎌 Azok az országok, amelyek közelebb esnek Kínához, nem kis kétellyel figyelik a KKP szándékait. Történelmi látogatást tett a japán császári pár Indonéziában, erősítendő a kapcsolatokat; és Tokió a Fülöp-szigeteknek is új katonai segélyt juttat, többek közt radartechnológiát. Kishida japán miniszterelnök szerint „holnap Kelet-Ázsia lehet (az új) Ukrajna”.

Amikor az érdekek megelőzik az értékeket

🇮🇳 🇺🇲 Az igazi áttörés azonban Modi elnök teljes pompában történő amerikai fogadtatása volt. Az állami látogatás összes kellékével ellátott washingtoni út jól jelzi, hogy a Biden kormányzat is kész félrenézni az indiai demokrácia helyzetével kapcsolatban. Mindezt azért, hogy beállítsák Új-elhit a Kínával szembeni koalícióba.

  • Miközben India már a Quad része (az USA, Ausztrália és Japán mellett), a még korábban indított négyes formátum a háború óta egyre szorosabban működik együtt.

  • A látogatás eredménye, hogy az indiai katonai beszerzésekben tovább nőhet az amerikai részesedés, egyben más kritikus piacokat is szorosabbra vesznek. Az orosz beszerzéseket egyre inkább jegelik Indiában, és az is világos, hogy az asszertív Kínával szemben érzik, hogy szövetségesre van szükségük. Ráadásul gazdaságilag is meg tudják lovagolni a de-risking hullámát, vagyis azt, hogy több iparágban diverzifikálják az eddig Kína-domináns portfólióikat.

Indiai „demokrácia”? A World Press Freedom indexen immár a 180-ról a 161. helyre esett vissza az ország. A BBC irodáját ugyanúgy ellehetetlenítették, mint ahogy befagyasztották a Greenpeace számláit, vagy nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánították a Ford Alapítványt, és a kormányközeli üzletemberek gond nélkül kaparnak ki felszíni bányákat, ellehetetlenítve ezzel a védett dzsungelek ősi közösségeit.

Modi a Kongresszushoz is intézhetett beszédet.
Forrás: India Today, 2023.06.23 [https://akm-img-a-in.tosshub.com/indiatoday/images/story/202306/whatsapp_image_2023-06-23_at_02.59.03-sixteen_nine.jpeg?VersionId=nTdqFitlSA2WBLB1LxEcnCZE8e78wuAW&size=690:388]

Az India-USA pragmatikus szövetségről sokat kell tanulnunk a következő évtizedben.

  • Az elmúlt tanévben minden ötödik külföldi diák indiai származású volt az USA-ban, több mint 7 milliárd dollárt hozva az országba.

  • Az indiai a leggazdagabb és legjobb oktatással rendelkező diaszpórává nőtte ki magát az USA ban – lehagyva a kínai és izraeli közösséget.

  • A másik irányban: az USA-ból küldik a legtöbb pénzt haza az indiai munkások, az kivándorló indiaiak hazautalásainak 23%-át összesen.

Hiperaktív USA

🏝️ Hogy az USA mennyire aktív, azt egy új betűszóval mutatjuk: I2U2. Vagyis India+Izrael és Arab Emírségek (angolul UAE) és USA. A négy ország is közös gondolkodásba fogott. Emellett kiszivárgott, hogy az iráni rezsimmel egész jól haladnak az amúgy titkos amerikai tárgyalások egy szűkebb megállapodásról, amely vonatkozna az urándúsításra, illetve talán az orosz irányba való fegyverexportra is. Jelképes, hogy az USA ezt a tárgyalást annak ellenére sikerrel viszi, hogy Teherán Pekingen keresztül békült ki az amúgy USA-szövetséges Szaúd-Arábiával. 🇮🇱 Mindez azért is érdekes, mert eközben Izrael belpolitikai zűrzavarba tart, hiszen Netanjahu újra elővette a bírói függetlenséget fenyegető intézkedéseket az iráni-amerikai megállapodás lehetőségét előre elítélte időnként pedig úgy tűnik, mintha a Hezbollahra akarnának újra komoly csapást mérni. Európa pedig az izraeli gázmezőkre figyel, és hogy érkezik-e a kontinensre vezeték Cipruson keresztül. 🪖 Az amerikai diplomáciának még arra is futotta, hogy egy örmény-azeri csúcsot hozzon össze Washingtonban, amely eddig ugye orosz befolyású konfliktusnak számított, amelyben a törökök is igyekeztek jelen lenni. Mindeközben Budapesten

Semjén Zsolt és Hilarion metropolita, Kirill pátriárka helyettese, aki Magyarországon tartózkodik egy ideje.
Forrás: Semjén Zsolt FB-oldal.

🇭🇺 A magyar kormány eközben egy egész érdekes piruettet mutatott be arról, hogy tudott-e arról vagy sem, hogy az oroszok az Ortodox Egyház (értsd: a szankciós listáról magyar közreműködéssel levett ex-KGB ügynök Kirill pátriárka) segítségével adtak volna át ukrán hadifoglyokat, akikről később kiderült, hogy nem feltétlen magyar etnikumúak voltak. A diplomáciai feszültség tehát csak fokozódott Kijev és Budapest között, ami klasszikus orosz érdek, és ehhez az ügy bizonytalan hazai kezelése csak hozzájárult.

  • Az EU startupokat összegyűjtő, ESNA nevű platformjáról lemaradtak a magyarok, mivel a kormányzat úgy döntött, hogy ebben most nem kell részt venni.

  • Hétfőn, hosszú idő után találkoztak egymással Pozsonyban a V4-ek, Orbán Viktort így sajtótájékoztatón kérdezhették.

  • Az akkumulátorgyár-verseny mellett a nagyobb tagállamok chipgyár-versenybe fogtak. Lengyelország megegyezett az Intellel, hogy egy több mint 4 milliárd dollár értékű üzemet telepít, amely részben a német, magdeburgi üzemet szolgálja majd ki, 2027-es indulással. Az Intel 33 milliárdot szán európai befektetésre.

  • A héten mutatkozott be az EU-elnökségi trió, a spanyol-belga-magyar hármas, amely ősztől lát munkához ebben a sorrendben, tehát Magyarország az EP választások után, 2024 második felében lesz az EU tanácsának soros elnöke.

  • David Pressman, az USA magyarországi nagykövete egyetlen minisztert említett név szerint a Pride-on elmondott beszédében: vajon ki volt az?

📚 Végezetül pedig néhány olvasmány a következő találkozásunkig.

  • Egy jó elemzés Ablonczy Bálinttól, hogy Macron múltkor tárgyalt lelkesedése az új európai intézményekkel kapcsolatban vajon sérti-e a magyar érdeket (igen).

  • A Lakmusz friss videóinterjúja egy kiugrott magyar trollal, aki döbbenetesen kevés pénzért tolt döbbenetesen sok kontentet.

  • Az európai droghelyzet rosszabb mint valaha: friss jelentés.

  • A BBC összeszámolta az orosz veszteségeket, összehasonlította a különböző számokat, és még a halottak profiljának átalakulásáról is tett érdekes megállapítást.

Legközelebb júliusban jelentkezünk! 👋

60 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Magyarország újra tengelyhatalom? | Heti Feledy

Sziasztok! A kampányidőszakokban rengeteg a túlzás. Nem is bíztatnám magunkat, hogy szlogenek mentén a jövőre vonatkozó következtetéseket vonjunk le. Ugyanakkor nagyon tanulságos azt megfigyelni, hogy

A NATO-val való riogatásról | Heti Feledy

Sziasztok! Másfél hét van hátra az európai választásig, az elmúlt napokban pedig befűtöttek a kampányszezonnak – és most nem a háború-béke plakátokra gondolok, hanem a frissen kitört ádáz frakcióharco

Megint kettőt léptünk hátra | Heti Feledy

Sziasztok! Fehér törpe sűrűségű levélre számíthattok: egy meglőtt kormányfő, egy beperelt miniszterelnök, egy lezuhant államfő, és még hol a lista vége. Nem éppen előre halad a világpolitika. Köszönet

Comments

Rated 0 out of 5 stars.
No ratings yet

Add a rating
bottom of page