A kétoldalú megbeszélések száma a nemzetközi diplomáciában alapjáraton is óriási, ám az elmúlt héten rengeteg izgalmas találkozó jött létre. Emellett választásokat tartottak autoriter tendenciájú országokban, néhol, úgy tűnik, van igény a változásra. Nézzük. 🇭🇺🇵🇱A találkozók ritkulásának szimbolikája. Kiváló oknyomozó anyag jelent meg a magyar-lengyel kapcsolatok háború óta történt elhidegüléséről. A Direkt36 munkatársai szaftos epizódokkal írták le a rideg valóságot, ahogy Budapest és Varsó közé hirtelen óriási szakadék ékelődött az orosz agresszióra adott válasz különbözősége miatt.
Mi se szemléltethette volna ezt jobban, minthogy az előző hírlevélben emlegetett új honvédségi vezető, Böröndi Gábor vezérkari főnök első interjúja Lengyelországban megrökönyödést keltett, és Novák Katalin köztársasági elnöktől a budapesti lengyel nagykövetig sokan beszálltak a perpatvarba. A II. világháború kitörésében nem egyezett a két szemlélet.
A kapcsolat kihűlése Budapestet az egyik legfontosabb régiós platformjától, a visegrádi négyektől is elvágta, amelynek Brüsszeltől Berlinig lehetne fontos szerepe. Ezzel szemben Varsónak számos más szövetség áll rendelkezésére, amelyekre építhettek azóta, hogy Budapesttel elhidegült a kapcsolat.
2022-ben egy Orbán-bábut rángatnak ki a Putyin-bábu fenekéből a varsói magyar nagykövetség előtt.
🇪🇺Della. Az uniós pénzek ügyében lassan növekszik az egyetértés a szakértők közt abban, hogy tényleg nem lesz ebből kifizetés a nyár előtt. Kérdéses, hogy egyes szimbolikus területeken – mint a gyermekvédelmi törvény – van-e egyáltalán magyar politikai akarat a kihátrálásra, mégha ennek módosításán jelenleg eurómilliárdok múlnak.
Bár az Európai Parlament nem a legfontosabb szereplője intézményi szinten ennek a drámának, hiszen e téren a döntések a Tanács és a Bizottság kezében vannak, mégis az EP egy delegációt küld Magyarországra vizsgálódni, amelynek hullámait majd érzékelhetjük a sajtóban.
Az ukrán gabona-saga újabb fordulatot vett! A kedves olvasó már azt hihette volna, hogy az öt kelet-európai tagállam elégedetten sétálhat el a többszáz millió eurós uniós kártérítéssel, de nem. 12 tagország – amelyek nem részesültek ebben az extra támogatásban – írt most levelet a Bizottság elnökének, hogy sérelmezik az eljárást, ami szerintük torzítja a piacot, és a döntést a hátuk mögött hozták meg. Úgyhogy a politikai vihar még mindig nem ült el.
Bilaterális futószalag. Zelenszkij ukrán elnök találkozott Ferenc pápával, Macronnal, Scholz-cal és Sunak brit miniszterelnökkel is, szoros egymásutánban. A kétoldalú találkozók eredménye a minden eddiginél nagyobb német fegyverszállítmány ígérete, francia katonai kiképzés és az európai vezetők egységének kommunikálása.
Ígéretekkel persze nem lehet háborút nyerni, vannak országok, amelyek régóta ígérgetnek támogatást, de az eszközök leszállítása nem történik meg jó ideje, tehát várjuk meg, mi mikor ér az ukrán frontra.
A Bahmut körüli fronthelyzet dinamikusan változik, amelyet tovább színezett egy friss Discord-leak. (Ez ugye a szerverre feltöltött többszáz oldalnyi amerikai minősített hírszerzői iratcsoport neve.) Ebben az áll, hogy Prigozsin, a Putyin-séfből lett zsoldosvezér az ukrán titkosszolgálatnak (!) felajánlotta, hogy ha Bahmutot átadják neki (és ezzel a Kremlben komoly sikert tudott volna felmutatni, olyat, ami az orosz reguláris csapatoknak nem jött össze), akkor a reguláris orosz csapatok pozícióit adta volna meg cserébe. Magyarul, politikai tőkéért orosz katonák életét ajánlotta fel. Így működik az orosz belpolitikai verseny.
A magyar hozzájárulás az ukrán offenzívához? Egyelőre 500 millió eurónyi fegyvervásárlást akadályoz a magyar kormányzat az EU-ban.
Medúza művelet. A Snake orosz kémprogramot két évtized után, úgy tűnik, végleg kiiktatták. A Turla nevű orosz hackercsoport menedzselte az egyik legfejlettebb orosz kémtechnikát, amely több mint 50 országban fertőzött meg gépeket, és küldte be az adatokat aktivistáktól, politikusoktól, kutatóktól az orosz kémeknek. Nyilván nem ez az egyetlen ilyen program, és jól mutatja, hogy mennyi hasonló dolog működhet a minket körülvevő bitekben és bájtokban.
Tegyük hozzá, hogy a szankciók azért lassan éreztetik hatásukat: az orosz állami bevételek idén év elejétől áprilisig 22%-al csökkentek az előző év hasonló időszakához képest, vagyis több mint 100 milliárd dollárral kevesebb folyt be.
Választások és autokráciák. Az elmúlt héten három olyan választás zajlott, amelyek visszajelzést adtak arról, hogy az autokrata rezsimek alatt is szélesebb rétegek kívánnak változást. Nézzük sorban! 🇹🇷Törökországban elnök- és parlamenti választást tartottak. Utóbbin a kormányzó AKP, Erdogan pártja önmagában nem, csak koalíciós partnereivel szerzett többséget, amely ugyan gyenge eredménynek számít az elmúlt húsz évhez képest, de szó sincs ellenzéki többségről. Érdekes, hogy Erdogan a földrengés sújtotta övezetben is megtartottaalapvetően a többségét. Az elnökválasztás pedig második fordulót követel, mert 5%-os a különbség Erdogan javára, de sem ő, sem Kilicdaroglu nem szerzett 50%-ot. A harmadik jelölt 5%-nyi szavazója kérdés, hogy hova áll, és a közel 87%-os részvételt se lesz könnyű feljebb tornászni.
Vidék és város láthatóan szétválik a pártpreferenciájában
🇹🇭A 70 milliós Thaiföldön a vasárnapi parlamenti választásokon az ellenzék tarolt. Az országot a 2014-ben katonai puccsal hatalomra jutott, azóta civillé vedlett volt tábornok, Prajuth Csan-ocsa kormányfő konzervatív pártszövetsége irányítja, amely alig 36 mandátumot szerzett az 500 fős parlamentben, és hatpárti koalíciója is 170 hely körül áll. A választás nagy nyertese a junta ellen alakult Előre nevű, főként a városi fiatalok körében népszerű progresszív mozgalom, amely a rezsim autokratikus lépései ellenében építette fel kampányát, és 151 helye lehet az alsóházban. A második legtöbb mandátumot a rezsim régi ellenfele, a dollármilliárdos telekomcézár Thakszin Csinavat dinasztiájának pártja, a Pheu Thai kapta, ahol a családból korábban már testvére, most pedig lánya indult a párt élén, mivel sorra távolította el őket a katonaság az elmúlt évek során. 🇮🇳Indiában Narendra Modi kormányfő Indiai Néppártja ritka vereséget szenvedett a Kongresszus Párttól a 64 milliós déli Karnataka államban. Az állam India egyik leggazdagabb területe, központja az „indiai Szilícium-völgy”, Bangalore városa, ahol a jelek szerint nem jött be a bírálói szerint egyre kevésbé demokratikus Modi hindu nacionalista politikája. Beszélnek, de miről? Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Vang Ji, a Kínai Kommunista Párt külügyi bizottságának vezetője a múlt héten Bécsben tárgyalt, ami az első magas szintű találkozó a két ország között a kémballon ügye óta.
Kína Li Huj volt moszkvai nagykövet személyében egy „békekövetet” is körbeküld Európába: Li Ukrajnába, Lengyelországba, Franciaországba és Oroszországba is ellátogat, hogy azt a benyomást keltse, mintha Peking valóban tenne valamit a konfliktus lezárásáért.
Ehhez a hét elején Szijjártó Péter külügyminiszter is igyekezett asszisztálni, aki Pekingben Csin Kang kínai külügyminiszterrel találkozva a Kádár-rendszer egy népszerű szólamát felidézve azt hangoztatta, hogy „Magyarország és Kína a béketábor hangját erősíti”, illetve arra panaszkodott, hogy a „transzatlanti világban a háborús retorika rendkívül hangos”. Szijjártó a kínai fővárosban további magyarországi autóipari beruházásokat ígért, és azt mondta, nem ért egyet azokkal, akik Kínát kockázatként vagy fenyegetésként kezelik – azaz az euroatlanti tömb jelenleg meghatározó szemléletével. A külügyminiszter egy 17 perces élő videós bejelentkezést is tartott Pekingből a Kínában betiltott Facebookon keresztül (bónusz: másfélperces zenés iratrendezéssel kezdődik).
Szankciók vihara. A nyugati hajózási vállalatok egyre gyakrabban követelnek olyan szerződéses záradékokat kínai partnereiktől a Financial Times szerint, amely az országra kivetett szankciók esetén azonnali és költségmentes szerződésbontást tenne lehetővé számukra. Szintén az FT szivárogtatta ki, hogy a G7-ek a hiroshimai találkozójukon a lezárt orosz-európai gázvezetékeket hivatalosan is szankció alá vonnák, hogy senki se akarja egy esetleges rendezés után sem újranyitni azokat. Erről többet majd jövő héten. Új el-határ-ozás. Május 11-én, keleti idő szerint 23:59-kor járt le az úgynevezett Title 42 jogszabály hatálya az USA-ban, ami lehetővé tette, hogy a covidra hivatkozva kiutasítsák az okmányokkal nem rendelkező bevándorlókat, felfüggesztve a menedékkérelemhez való törvényes jogukat.
Ez persze nem jelenti azt, hogy mostantól bárki szabadon beléphet: az új szabályozás szerint például nem jogosultak menedékjogra azok, akik már áthaladtak egy másik országon anélkül, hogy ott menedékkérelmet nyújtottak volna be. Komoly a nyomás az USA déli határán.
Bár csökkent a migrációs nyomás valamelyest, havi 200 ezer fő körül fluktuál a szám
A csodacsalás kipukkadt. A szövetségi ügyészség vádat emelt George Santos republikánus kongresszusi képviselő ellen csalás, pénzmosás, közpénzek ellopása és hamis nyilatkozattétel vádpontjaiban. Santos továbbra is azt tervezi, hogy jövőre újraindul a választáson. Hunter a célkeresztben. Miközben az USA egy hónapon belül eléri adósságplafonját, más ügyek kerültek a jobboldali sajtó címlapjára. A képviselőház republikánusai közzétették legújabb jelentésüket a Biden család üzleti kapcsolatairól. A 36 oldalas dokumentum bemutatja, hogy Hunter Biden – a vizsgálat alapjául szolgáló ügyletek idején még alelnök – Joe Biden fia a jól csengő Biden nevet felhasználva kiterjedt kapcsolati hálót épített ki külföldi szereplőkkel, ami több millió dollár profitot hozott a családi vállalkozásnak fedőcégek hálózatán keresztül.
A Biden család és üzleti partnerei közel 20 különálló entitást hoztak létre Joe Biden alelnöksége előtt és alatt. Egyes kifizetések olyan homályos karakterektől származtak, mint a kínai katonai hírszerzési múlttal rendelkező Je Csien-ming, aki cégét használta fel Hszi Csin-ping elnök napirendjének globális népszerűsítésére.
De Hunter Biden kapcsolatban állt egy 2016-ban korrupciós vádak miatt elítélt román üzletemberrel, Gabriel Popoviciuval is, akitől szintén körülbelül 3 millió dollár érkezett Bidenék számlájára.
Arra nincs bizonyíték, hogy az elnök is profitált volna a fia kapcsolataiból, de a családi kapcsolatok közelsége miatt azok nemzetbiztonsági kockázatokat jelenthetnek.
Comments