Sziasztok!
Az amerikai elnökválasztással élő adásban foglalkozunk kedd éjféltől, úgyhogy ebben a 12 órával korábbra hozott hírlevélben elsősorban a nem-elnökválasztási ügyeket fésülöm át, amíg fejest nem ugrunk a washingtoni “mocsárba”. Bemelegítésnek egy kis unortodox európai olvasat arról, hogy mi nem változik meg kedd éjjel, majd jöjjön az Új Tengelyhatalmak ténykedése!
🇺🇲 America First. Egyre-másra jönnek az elemzések, hogy miben különbözne egy Harris-elnökség Trumptól. Amit kedd este nyugodtan leírhatunk, az inkább az, hogy miben hasonlítanának nagyon is, hiába hangzott ez máshogy a kampány során.
🇨🇳 Kínát rendszerszintű kihívásnak tekintik, bármely következő adminisztráció folytatni fogja a célzott exportkorlátozásokat, ezzel akadályozva a katonai célokra is használható technológia kivitelét, és Trump igyekezne a vámokkal a kínai importot is leszorítani, holott ez történelmi magaslatokra szökött. Sokat írtam a Biden-évek Pentagonjának katonai felépítkezéséről az ázsiai konfliktuszónában, ez sem fog megállni, legfeljebb a szövetségesekkel való kommunikáció kap egy trumpi fordulatot.
🏭 Az európai ipar- és védelempolitika aligha lélegezhet fel, bárki is költözik a Fehér Házba. Az amerikai zöldipart beindító inflációcsökkentő törvény (IRA) egy utólagos módosítása ugyan újranyitotta az európai autóipar előtt az USA piacát, de a hosszú távú következményeket még nem látjuk. Vannak pozitívabb olvasatok, miszerint nem olyan vészes az elszívóereje, de például a Draghi-jelentés sokkal nagyobb fenyegetést lát ebben, mivel hosszú távon szipkázza el a nemzetközi tőkét az uniós befektetések elől. Harris bővítheti ezt a csomagot, és míg Trump ugyan szidta néha, az ipari szereplők a sok adókedvezmény miatt igencsak megkedvelték.
📖 A polarizációba biztosan bele lehet fáradni pszichológiailag is. A demokrata sajtó a választások előtti hetekben már arról írt, hogy Harris “turn the page” (lapozzunk) jelszava erre utalt és győzelme esetén társadalmi sebgyógyítás indulhatna, míg Trump győzelme elodázná ezt a folyamatot. A republikánusok szemszögéből alighanem ez pont fordítva jelenik meg, úgyhogy az a gyógyulás elég távol van, és túl sokan érdekeltek politikai-gazdasági okokból a polarizáció fenntartásában.
💰 Végül egy negyedik pont, amivel aligha foghatunk mellé. Megmarad az amerikai politikában a nagyvállalati dominancia. 11 ezer politikai csoport eddig közel 15 milliárd dollárt költött a 2024-es választásokra. 2018-ban a költések 78%-a a top 100 adományozótól érkezett. Ritkán tesszük fel ezt a szemüveget, de nézzünk rá csak egy pillanatra a szereplőkre: az ingatlanbefektetőből lett elnökjelölt, aki a Szilícium-völgy renitenseinek (Peter Thiel és társai) emberét veszi maga mellé, besorol hozzá Elon Musk, de a Transition Teamet is Howard Lutnick társvezeti (a Heritage Alapítványtt leváltó AFPI-t igazgató Linda McMahonnal), aki a Cantor Fitzgerald pénzügyi tanácsadó vezetője. Jeff Bezos inkább veszített 250 ezer előfizetőt az általa tulajdonolt Washington Postnál, mint hogy kiálljon Harris mellett (ami üzleti dolgait negatívan befolyásolhatta volna Trump győzelme esetén).
💵 A Demokraták mögött ugyanúgy ott áll a nagytőke másik oldala. A fő gond, hogy 2010-ben a Legfelsőbb Bíróság eltörölte a Citizens United ügyben hozott döntésével a külső szereplők (értsd: nem politikai pártokhoz kapcsolódó költségvetések) költési plafonját, azóta pedig ömlik a pénz az USA választásaiba.
📢 A többi last minute csemegét, mint hogy a kínaiak meddig hallgathattak bele Trump telefonjába, hogy mennyire lelkes lett az ifjabb Soros a Demokraták nyílt támogatásában, vagy akár azt, hogy keresztény körökben hogyan újították fel az üzenetet, miszerint a feleségnek a férfi akarata szerint kell szavaznia (kivéve, ha az bűn, vagyis ha demokratát választana), az orosz AI-videókat, amelyek tolják az érvelést, miszerint migránsok szavazhatnak, részletesebben az élő adás alatt vesézzük ki.
Az R-CINK koalíció sokat dolgozott az elmúlt hét napban, hogy nehezítse a G7-ek és a NATO-tábor dolgát. (Emlékeztek, ez az orosz–kínai–iráni–észak-koreai négyes, angolul gyakran az “új tengelyhatalmak” néven emlegetik: the New Axis.)
🎖️ Az elemzők egyértelműen letáboroztak a 10 ezres számnál: ennyi katonát küldhetett Észak-Korea az orosz–ukrán frontra. Kijev sem volt rest, rögtön videókat készített, hogy hogyan kell dezertálni, ha a Nyugatra jönnének. Phenjan is alighanem aggódik, hogy mi lesz, ha a katonái kilátnak az eddigi információs szűrőjükön túlra. E groteszk problémán túl viszont ezzel a lépéssel hivatalosan is három-állami konfliktussá vált az orosz agresszió, amely feladja a labdát a jogászkodó tábornak, hogy hogyan is lehet reagálni erre a NATO oldalról.
🇰🇵 Az észak-koreai lőszergyárak maximum kapacitáson dolgoznak az orosz piacra. Szakértői becslések szerint több ezer konténernyi 152 mm-es lőszert küldhettek már. Kim Dzsongun külügyminisztere rövid időn belül másodszor látogatott Oroszországba, Putyinnal és Lavrovval veregették meg egymás vállát. Korábban kiderült, hogy Orbán október 23-i nyilatkozata kapcsán Magyarországot is megdicsérték. Ugyanakkor Kína nem örül őszintén annak, hogy egyetlen tartós vazallusa, Észak-Korea, mentőövet kapott Moszkvától és ezzel megnőtt a diplomáciai mozgástere.
🇮🇳 Részben a BRICS kormányozhatósága végett, részben talán már a fenti dilemma miatt is, Hszi kínai elnök és Modi indiai miniszterelnök megállapodást kötöttek a Himalájában található katonai demarkációs vonal mentén való járőrözésről. Lényegében kicsit pacifikálták az elmúlt években eszkalálódott konfliktust, ez most mindkét vezetőnek jól jött, hogy egyéb frontjaikon dolgozhassanak.
🇮🇱 Érdekes fordulat, hogy Netanjáhú elvileg érdekelt lehet abban, hogy a Libanonnal kötendő tűzszüneti megállapodásban az oroszok is részt vegyenek: állítólag az izraeli kormányzat a minél nagyobb részvételnek örülne, és ezzel csökkentené függőségét az amerikai támogatástól. November közepéig adott a Biden-adminisztráció határidőt arra, hogy a gázai humanitárius helyzetet javítsák. Egy esetleges Harris-adminisztráció fedezésének is felfogható a lépés.
Folydogáló orosz pénzek. Az oknyomozások szerint Ilan Shor moldovai oligarcha és politikus nagyságrendben 40 millió dollárt költhetett el a moldovai oroszpárti jelölt melletti szavazatvásárlásokra egy orosz bankból, potenciálisan 130 ezer főnek osztva szét az összeget. Ennek ellenére Maia Sandu megnyerte az elnökválasztás második fordulóját.
🎯 Máshol is hajlandóak lennének költeni. A Kreml szerint egyértelmű, hogy a Rheinmetall ukrán üzemei legitim orosz célpontok a háborúban. A német fegyvergyártó cég vezetője, Armin Papperger szerint – akit nemrég oroszok akartak meggyilkolni – az ukránoknak négymilliós tüzérségi lőszergyártási kapacitásra van legalább szüksége a hatékony védekezéshez, ebben pedig lehetőséget lát a német vállalat.
📈 De kérdés, hogy lesz-e miből. Az orosz belpolitikában a jegybanki kamat körül alakult ki belső vita. A nagy oligarcháknak sok a múlt héten 21%-ra emelt alapkamat, miközben világos, hogy alacsonyabb kamatkörnyezetben elszaladna az infláció, amely viszont a hadigazdaság hasznaiból nem részesülő orosz tömegeket hamar súlyos gazdasági helyzetbe hozná.
🚁 Az oroszok előrenyomulása tartós, a kárpátaljai magyarokat magába foglaló 128. hegyi rohamdandár Dél-Donyeckben az offenzíva kereszttüzében áll. A határon túli magyarokat szóban gyakran védő kormányzati narratíva erről sajnos nem vesz tudomást. Rácz András rövid összefoglalója.
🇺🇦 Az ukrán elnök egy hónapja már tartósabban napirenden tartja a tárgyalási lehetőségeket: a tél közeledtével hangsúlyozza azt az elemet, hogy legalább egymás energetikai és civil infrastruktúrájának támadásáról mondjanak le első lépésként. Ez akkor működne, ha hiteles marad az ukrán fenyegetés az orosz irányban (amihez kellenek a nyugati szövetségesek fegyerszállítmányai). Zelenszkij az élelmiszerbiztonságot is felhozta, mert bár az ukrán gabonaexport egész sikeresen zajlott eddig a Fekete-tengeren, újabban az oroszok gond nélkül bombázzák az odesszai kikötőt, civil hajókat és mindent, ami elrettenti a kereskedőket a munkájuktól. Az FT szerint Katar próbál közvetíteni a két fél között, Sojgu szerint Törökország, míg a szaúdiak magukat dobták be. Meglátjuk Trump és szövetségesei mit lépnek, ha pozícióba kerülnek.
🇭🇺 Szuverenitástisztelet a maga módján. A magyar miniszterelnök Twitteren tette közhírré, hogy telefonon kívánt sok szerencsét Donald Trumpnak a mai választáshoz.
🥚 Szijjártó a szokásos heti keleti útját ezúttal Minszkbe tette, ahol a müncheni Biztonságpolitikai Konferencia kihívójának szánt eseményen szólt be a NATO-nak, miszerint a 2021. decemberi orosz követelésekről tárgyalni kellett volna. Emlékezetes, ezek közt szerepelt többek közt Magyarország és a kelet-európai NATO-tagok belépésének moszkvai megkérdőjelezése. Emellett keltetőtojásokról is szó esett (sic!).
👏 Orbán Viktor az FPÖ-házelnököt megválasztó Bécsben celebrált egy kerekasztal-beszélgetést a legnagyobb Putyin-versteherrel, Gerhard Schröder volt német kancellárral, aki maga is megjárta békemisszióját még 2022-ben, szintén kevés sikerrel. A háborús ügyekben így gyorsan egyetértettek. A svájci Weltwoche lap által szervezett eseményen bent tapsvihar, kint viszont tüntetők mutatták a vegyes hangulatot. A friss osztrák házelnök, Walter Rosenkranz nemcsak a Szabadságpártnak a tagja, hanem a német nacionalista eredetű, ma neonáci Libertas testvériségnek, amely már a 19. században kitiltotta a zsidókat tagjai közül. A Der Standard összefoglalója szerint Rosenkranz számos neonáci ügyben érintett lehet.
📉 Miközben recesszióba lépett az ország, mégis találtak 100 millió dollárt arra, hogy a Türk Befektetési Alapba beszállhassunk, Orbán Viktor kedden Kirgizisztánba utazott a Türkmén Tanács eseményére. Ezzel szemben az Európai Bíróság által kiszabott egyösszegű 200 millió (és napi 1 millióval emelkedő) eurós büntetésre egyelőre nem sikerült forrást találni; november 20-án a magyar kormány 293 millió euró plusz kamattal fog tartozni az Európai Bizottságnak.
💬 Pressman, az USA budapesti nagykövete ezúttal olyan találkozót szervezett, amelyre az összes NATO-tagállam Magyarországra akkreditált képviselőjét elhívta, hogy a magyar fél jelenlétében megbeszéljék a kormányzat semlegesség ügyében tett kijelentéseit. A magyar fél nem ment el az eseményre.
Az amerikai nagykövetség eseménye Magyarország NATO-tagságával kapcsolatban.
A sor még folytatódik.
🚂 A HVG értesülése szerint Kínába utazott egy magyar delegáció, hogy a kínai CRRC Zhuzhou Locomotive vállalattal mozdonyok beszerzési lehetőségeiről tárgyaljanak.
📺 Nem emlékeztünk meg róla a hírlevélben, viszont nem lett belőle további láncolat, úgyhogy utólag álljon itt: a Euronews csatorna új vezetője szerint nem szólnak bele magyarországi szálak a szerkesztésbe. Korábban a Direkt36 tárta fel, hogy a csatorna új befektetői közt kormányközeli magyar cégek bukkantak fel.
🌐 Az amerikai–magyar viszonyra a választások fényében várhat néhány fordulat. A G7 írt egy gazdasági áttekintést.
⚖️ A következő Szijjártó–Lavrov parolázásra legkésőbb december elején lesz lehetőség, ugyanis Málta úgy tűnik, meghívja az oroszokat is az EBESZ soron következő miniszteri konferenciájára. Lavrov maga nem áll beutazási tilalom alatt, csak éppen 2021 óta nem hívták meg uniós országba.
A World Justice Project legfrissebb jogállamisági rangsora a 73. helyre teszi Magyarországot – ezzel az EU-tagok között utolsóként szerepel a listán, és több afrikai ország, valamint Mongólia, Nepál és Jordánia is előzi. A romló jogállamisági helyzet a gazdaságra is hatással lesz, hiszen a befektetők számára romló jogi biztonságot jelent.
Végül pedig pár hír a nagyvilágból, mielőtt mindenki az elefánt és a szamár amerikai párharcába merül.
|
Yorumlar