top of page

Járadékvadászok felemelkedése és bukása | Heti Feledy

Lefőtt levesek. A szűk régiónkban két tanulságos választás zajlott a hétvégén.

  • Egyfelől, a cseh elnökválasztás második fordulójában kényelmesen verte el Petr Pavel tábornok a korábbi kormányfőt, Andrej Babist. Utóbbi a háborúból való kimaradással kampányolt - sikertelenül. Az amúgy hagyományosan nem NATO- és EU-rajongó csehek a háború idején a szövetség mellett tették le a voksot.

  • Felkészül Szlovákia, ahol már alkotmányt is módosítottak, hogy az előrehozott választásoknak ne legyen akadálya.

  • Másfelől baljós árnyak gyülekeznek a sógorék fölött. Az alsó-ausztriai regionális választáson a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) relatív győzelmet aratott, mégis sokat veszített (10%+) a korábbi ciklushoz képest, míg a radikális Szabadságpárt (FPÖ) előretört 25%-kal a második helyre, megelőzve a szocialistákat. A nemzeti felmérések szerint az FPÖ kifejezetten jól áll, úgyhogy egy éve van a koalíciónak, hogy meggyőzze a választókat egy mérsékelt alternatíváról, vagy az Ibiza-botrány ellenére a választók újra visszahívhatják az FPÖ-t. (Ugye emlékszünk, ahogy Strache, az FPÖ-s alkancellár a spanyol szigeten egy ál-oligarcha lányának bedőlve ígért fűt-fát: törvénymódosítást és pénzt…)

A korrupció esete a súlytalansággal. Az európai politikában most olyan pillanat uralkodik, amikor jól kivehető, hogy egyes fővárosokban mennyire különbözőképpen kezelik a korrupciós gyanút. Ennek kapcsán a legfontosabb a felderítettség, a következetes üldözés és a politikai felelősség vállalása. Ezzel szemben a spektrum másik végén a látencia, a hatóságok összekacsintása és az intézményesített korrupció állnak. Nézzük:

  • Rishi Sunak brit kormányfő leváltotta pártjának elnökét, Nadhim Zahawit, mivel kiderült, hogy épp a párt előtt titokban tartott adótartozását rendezgette, amikor pénzügyminiszterként hirtelen az adóhivatal főnöke lett. Sunak se akar kockáztatni a kabinet tagjaival, látott épp elég botrányt a brit konzervatív párt mostanában.

  • Zelenszkij is beleállt az ukrán adminisztráció legfelsőbb köréig nyúló botrányba, leváltva számos vezetőt az elmúlt héten. Így került lapátra Marbellán nyaraltatott főügyész-helyettes, négy miniszter-helyettes, regionális kormányzók és maga az elnöki adminisztráció helyettes vezetője. Túlárazott katonai koszt és ajándék terepjáró is felbukkantak. Az EU-Ukrajna csúcson pénteken alighanem előkerül az ügy. (Persze a #KatarGate kicsit csorbíthatja ennek az élét…)

  • Ezzel párhuzamosan beidézték Ursula von der Leyen bizottsági elnököt az Európai Parlament covid-19 vizsgálóbizottsága elé: az elnökasszony kellemetlen gyanúba keveredett, miszerint sms-ben egyezkedett a Pfizer elnökével a vakcinabeszerzések idején, amely üzenetek túl gyorsan törlésre kerültek. Korábban már Juncker is megjelent EP-s bizottság előtt, neki anno a luxemburgi adóparadicsomban játszott szerepéről kellett számot adni. Von der Leyen egyelőre nem válaszolt a behívóra.

A G7-ek külügyminiszterei meghívták a kelet-európai régió érdekeltjeit, hogy az ukrán energiabiztonság helyzetéről egyeztessenek: a hívásban Románia, a balti hármak, Lengyelország, Bulgária és Csehország vettek részt. Két határos ország, Szlovákia és Magyarország így kimaradt a zoomból.

Az örök puskaporos hordó. Ahogy azt korábban írtuk, visszatért Benjamin Netanjáhú az izraeli miniszterelnöki székbe. Ehhez új koalíciós partnerekre volt szüksége: a valaha felállt legnacionalistább izraeli kormány vette kézbe az ügyeket. Nemzetbiztonsági minisztere Itamar Ben-Gvir, aki korábban uszítással, rendőrségi munka akadályozásával és egy sor más dologgal került a hatóságok látókörébe, most viszont maga viszi a tárcát. A palesztinokkal szembeni nyomás növekedése azonnal érzékelhető lett, a héten az amerikai külügyminiszter, Blinken egyeztetett az izraeliekkel, és próbálják érzékeltetni a vörös vonalakat, amelyeket nem szeretnének Washingtonban, hogy Tel-Aviv átlépjen. Ciszjordániában (West Bank) elpattantak az idegek: a tavalyi évben ölték meg a legtöbb palesztint (166 fő, az ENSZ 2005 óta vezeti a statisztikát), és eközben a Templomhegytől a palesztin ültetvények felszámolásáig sok helyen kapcsolt Ben-Gvir turbó-érdekérvényesítésre.

  • A múlt pénteki palesztin támadót, aki egy zsinagógánál lőtt agyon többeket, már elfogták és a sajtóhírek szerint házának lerombolására készülnek.

  • Ciszjordániát a palesztinok a magukénak tekintik, miközben egy része izraeli kontroll alatt áll. Mindenféle “két-állam” megoldáshoz - az önálló palesztin államiság elismerésével - meg kéne egyezni a területről a feleknek. Erre a mostani kormányzat alatt vajmi kevés esély lesz.

  • Eközben az izraeli haderő felkészült egy, az iráni atomlétesítmények elleni légicsapásra, ha túl közel kerülne Teherán az atombomba gyártásához.

Buborék vagy malomkő. Az orosz diplomácia rendre azon dolgozik, hogy maga mellé húzza be a nyugati világrenddel kritikus országokat. Bár az olcsó orosz nyersanyagok sok helyen eladhatóak, azért ez nem stratégiai szövetség. Február 4-én lesz az évfordulója a kínai-orosz tavalyi csúcstalálkozónak, ahol a “no limits” barátság kifejezés elhangzott a háború előtt 20 nappal. Ehhez képest Peking is pragmatikusra váltott, a kereskedelem megy, de azért atomháborút a kínaiak sem akarnak.

  • A BRICS-országcsoport (Brazilia, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) részéről bedobták, hogy alternatív tartalékvalutát indítanának a Nyugat pénzügyi dominanciájának megtörésére. Nem ez lenne az első kísérlet, kérdés, hogy Peking mennyire áll a most Lavrov által felmelegített javaslat mögé.

  • Fészkelődnek Moszkvában amiatt is , hogy az EU missziót küld az azeri-örmény konfliktusba, amely eddig hagyományosan orosz menedzsment alá tartozott.

  • Hasonló történik a közép-ázsiai országokban, ahol a kínaiak igyekeznek a megroppant orosz erőforrásokból fakadó vákuumba belépni.

2022 az újságírásban is kegyetlen év volt: a Committee to Protect Journalist szervezet jelentése szerint tavaly közel megduplázódott a megölt újságírók száma, így 67 lehetséges esetet azonosítottak.

Forrás: Interactive map by Geoff McGhee for CPJ [https://cpj.org/2021/12/attacks-on-the-press-in-2021/]

A foglyul ejtett állam: India

Narendra Modi indiai miniszterelnök 2014-ben a gazdasági reformok ígéretével jutott hatalomra. E tekintetben az ígértnél mérsékeltebb eredményeket ért el: bár az indiai gazdaság ütemesen fejlődött, a növekedés alacsonyabb, az infláció magasabb lett a kilenc évvel ezelőtt megfogalmazott céloknál, az ipar és az export továbbra is gyenge, a munkanélküliség tartósan magas, az aktivitási ráta alacsony.

  • Az újabban a liberális reformok helyett egyre erősebb hindu nacionalizmussal és (az indiai demokrácia történetétől nem idegen) autokrata beütésekkel operáló Modi uralmával voltak, akik nagyon jól jártak.

  • Modi korábban a nyugat-indiai Gudzsarát állam főminisztere volt, és Újdelhiben is a gudzsaráti üzleti körökre támaszkodott.

  • A hatalom a nagyvállalkozói famíliák felemelését (illetve a korábban felemelkedett famíliák támogatását) egy, Magyarországon is ismerős szólammal indokolta: a nemzeti tőke megerősítése elengedhetetlen a gyors iparosításhoz, és India csak a dél-koreai modellt követi.

  • Elemzők már a korábbi években is szkeptikusak voltak ezt illetően, és úgy vélték, hogy inkább az orosz, mind a dél-koreai modellről van szó, ahol az állami vagyont a hatalomhoz hű üzleti körök kezébe játsszák át.

A gudzsaráti NER-ből is kiemelkedett Modi régi támogatója, Gautam Adani és családja.

  • Adani vagyonát 2014-ben a Forbes 2,8 milliárd dollárra becsülte, míg 2022 elején már 90 milliárdra. Ez a tavalyi év végére tovább nőtt, és Adani egy ponton a világ második leggazdagabb embere volt 118 milliárd dollárral.

  • Az Adani-cégcsoport ma India legnagyobb hőerőmű-, kikötő- és repülőtér-üzemeltetője, a cementtől kezdve a szállítmányozáson át a földgáz- és zöldenergia-termelésig mindenben benne van. Ahogy kell, nemrég a médiába is bevásárolta magát.

  • A gyors növekedés mögött Modi és a kormány támogatása, valamint a hitelből és kötvénykibocsátásból finanszírozott felvásárlások állnak. A cégcsoport adóssága 30 milliárd dollár körül áll.

  • Adani mesés meggazdagodásában emellett nagy szerepet játszott a cégcsoport tőzsdei szárnyalása is. A csoport egyik központi holdingcégének részvényárfolyama tavaly május és a novemberi csúcs között kétszeresére nőtt; 2021 áprilisához képest négyszeresére. A csoportnak van olyan tagja, amelynek árfoyama 1500 százalékkal nőtt három év alatt.

Erre a sikersztortira dobott atomot a múlt héten a Hindenburg Research nevű amerikai pénzügyi cég, amely túlértékelt részvények kiszúrásával és kipukkasztásával (shortolással) foglalkozik.

Indiai bankok szerint bármi is lesz a dolog vége, nem kell komolyabb rendszerszintű pénzügyi kockázatoktól tartani. Ugyanakkor ha a Hindenburg állításai beigazolódnak, az kellemetlen helyzetbe hozhatja Modit, és újabb kérdéseket vet fel az örök ígéret India hosszú távú kilátásairól. A végeredménytől függetlenül pedig a történet azt is jelzi, hogy nem érdemes kizárólag a nemzeti tőkésosztály állami támogatásától remélni a megváltást, hiszen az emberi természet miatt ez szinte mindig járadékvadászattal végződik.

India és Kína demográfiai versenye egyértelmű fordulatot hoz.

Forrás: Guardian Graphic / UN [https://www.theguardian.com/world/2022/nov/14/india-faces-deepening-demographic-divide-as-it-prepares-to-overtake-china-as-the-worlds-most-populous-country#top]

2 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Rejtett áramlatok | Heti Feledy

Sziasztok! A múlt heti három furat után ma visszatérünk az aktuális ügyekhez: alaposan megszűrve. A mai hírlevélben ismert konfliktusokra nézünk rá új szemüveggel: a rejtett áramlatok világából (a pic

Unortodox történetek | Heti Feledy

Sziasztok! Elkezdtem feldolgozni a davosi híreket a hírlevélre készülve. Csillogás, hatalom, pénz. Már gyűjtöttem a részleteket, mikor egészen megrázó, életszagú, emberi történetekről szóló cikkekbe b

bottom of page