top of page

Kémfővárostól a hőpumpáig | Heti Feledy

A héten a Mikulás két hírlevelet is intézett Nektek! Az a helyzet, hogy annyi friss-ropogós sztori van, amely bepillantást enged a világpolitikát alakító döntéshozók diplomatikus mosolya mögé, hogy muszáj kétfelé szednünk. A mai kiadásban az európai ügyekkel foglalkozunk, míg pénteken reggel számítsatok egy kínai-amerikai kiadásra, ahol előkerül majd egy amerikai kék sajt, Сно́уден (na ki lett orosz állampolgár?!), és egy Barack Obama névrokon ügye. Most viszont nézzük meg, mi történt az Eurázsia nevű kontinens e nyugati szegletében, amelyet Európának hívunk.

Magyarországnak szánt uniós források S12E3453. Minden héten újabb fordulat történik az eurómilliárdos támogatások ügyében, amelyekből egyelőre még egy cent se gurult el Budapest felé. Egy hete, múlt szerdán az Európai Bizottság kijött a hivatalos – és általunk is előrejelzett – negatív javaslatával, miszerint a költségvetési feltételességi eljárásban Magyarország nem teljesítette 100%-ra az elvárt feltételeket, ezért a kifizetések tervezett felfüggesztését helyben hagyta a javaslat. Erről majd a pénzügyminiszteri tanácsnak kell döntenie decemberben. Csakhogy néhány tagállam – a folyosói pletykák szerint a németek, az olaszok és a franciák, többek közt – azt kérnék a Bizottságtól, hogy az időközben elfolyt heteket is vegye figyelembe a magyar teljesítés elbírálásakor. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egy frissített javaslatot várnak, amely december elejéig elfogadott magyar jogszabályokkal is számol már, tehát mindenképpen enyhébb lehet. A másik tábor – a Benelux államok és Skandinávia – ezzel szemben szigort szeretne. Ennek eredménye az lett, hogy az ügyben eredetileg december 6-ra tervezett szavazást elnapolták. Kedden ugyanakkor megtartották egy reggeli mellett (tehát nem hivatalos ülésen) azt az uniós miniszteri vitát, amelyen kiderült, hogy a magyar kormány nem támogatja az ukrán 18 milliárdos csomagot.

  • Innentől kezdve e hét végére várhatjuk az Európai Bizottság következő értékelését.

  • Ezután a tagállamokat tömörítő tanácsban kiderül, hogy az új javaslat mögé lesz-e minősített többség. Ha nem lenne, akkor a kondicionalitási eljárás szankció nélkül kifuthat.

  • Damoklész kardja pedig december 19-én fenyeget, amennyiben addig nem fogadják el a magyar újjáépítési tervet, akkor az 5.9 milliárd euró 70%-a elveszhet.

  • Kiderül hamarosan, hogy az ukrán ügyben belengetett magyar vétó elvi kérdés (semmi áron se szeretnék) vagy pedig azt várják, hogy egy jobb (tehát kevesebb kifizetést felfüggesztő) bizottsági javaslattal együtt kerüljön napirendre, és úgy szavaznák csak meg.

Szemöldökök felhúzva. Emmanuel Macron egy tévéinterjú során arról beszélt, hogy az orosz biztonságpolitikai érdekeket is figyelembe kell majd venni a háború rendezésekor. Bár ez Magyarországon jóval kevésbé tekinthető eretnek kijelentésnek, a NATO keleti végeit védő országokban – baltiak, lengyelek, románok – egyelőre nem számít PC-üzenetnek, ki is borultak többen. Amiért az amúgy Putyinnal telefonálni imádó francia államfő mostani megszólalása különösen érdekes: ezt épp azután mondta, hogy Joe Bidennél járt állami látogatáson. Vajon a nyugati közvélemény felkészítéséről van szó, vagy a francia diplomáciának akar közvetítői munkát szerezni...?

Ebben a kis videórészletben a múlt héten arról beszélt Macron, hogy ő mit látott Putyin szemében februárban.

Az energetika a hétköznapjaink része lett. Macron kormánya már hivatalosan is értesítette a prefektusokat Franciaországban – körülbelül a főispánnak felel meg, - hogy forgatókönyvet kell készíteni a téli tervezett áramkimaradásokra. Ezek még elkerülhetőek, amennyiben a fogyasztás csökkentése mind lakossági, mind ipari oldalon tartható. A finn villamosművek hasonló módon igyekszik készülni a nyersanyaghiányra.

  • Eközben a német igazságügyi miniszter, Marco Buschmann egy múlt heti fórumon nyilvánosan vállalta, hogy a(z előző) német kormány döntése az Északi-áramlat II. megépítéséről hozzájárult az ukrán háború kitöréséhez. Tény, hogy visszatekintve jól látható: Moszkva 2021-től tudatosan készült a gázháborúra Európával. Emellett minden üzletelés Oroszországgal az ukrán területek 2014-es megszállása óta biztatás volt a Putyin-rezsimnek, hogy a business as usual mentén bármit elnéznek neki.

  • Az oroszok – Venezuelához és Iránhoz hasonlóan – komoly tankerflotta-fejlesztésbe fogtak, hogy az orosz olajat maguk szállítsák le a szankciók idején, mégha a G7-ek és az EU ezt igyekeznek is megakadályozni.

  • Láthatóan nem lesz erre mindig szükség: Giorgia Meloni olasz kormánya igyekszik Európa harmadik legnagyobb finomítóját, a szicíliai Isabot úgy menedzselni, hogy az orosz érdekeltségű Lukoil maradhasson a tulajdonos, de az üzemeltetést más végezze. Mondjuk a németek is ezzel a recepttel dolgoztak.

  • Jönnek a hőpumpák. A fosszilis energiából történő hőelőállításhoz képest legalább kétszer, de akár ötször hatékonyabb eszközre óriási az igény, a hollandok 2026-ra kötelezővé teszik majd az otthonokban, míg a németek 2024-től már évi félmillió pumpát helyeznének üzembe. Kérdés, ki és hol gyártja majd persze mindezt. Európa zöld fordulata a szomszédságpolitikai hangsúlyokat is újraírhatja.

Jogászkodás, de a mi kontónkra

Emberi jogok? Ühüm. Az Európai Tanács elfogadott egy tárgyalási szövegvázlatot arról, hogy az európai vállalatok hogyan és mennyiben tarthatóak felelősnek az általuk okozott környezeti károkért és emberjogi jogsértésekért. A szándék az volt, hogy a multik, ha erdőket irtanak vagy kényszermunka termékét használják fel, felelősségre vonhatóak legyenek. A készülőben lévő jogszabály hivatalos neve: Corporate sustainability due diligence directive (CSDD). Nem pont így látszik a tervezet. A kritikusok szerint Berlin elérte, hogy az őslakos közösségek földhöz való jogát vagy éppen a munkahelyi biztonságot ne érintse érdemben a szöveg. A downstream ellátási láncok is sok helyen kikerülhetik majd a jogszabályt, míg Párizs a fegyverexportőreit védte be. És ez még csak az első kör volt.

Oknyomozol? Nesze! Az EU bírósága (CJEU) úgy döntött, hogy az anonim cégek valódi tulajdonosainak nyilvános listázása (értsd: értelmes cégregiszter) nem fér össze a magánélet védelmével, és az EU egyik pénzmosás elleni rendeletének vonatkozó cikkelyét gyorsan érvénytelenítették is. Az oknyomozó újságírás fontos forrásai az ehhez hasonló adattárak, hiszen az anonim jogi személyek az adófizető polgárokat és közpénzeket megkurtító elkövetők kedvelt jövedelemelrejtési módját jelentik. Itt egy újságíró megmagyarázza, mi a gond a döntéssel.

Kiadatási játszmák. Hogy egy jó hírünk is legyen. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) egy friss döntésében megakadályozta, hogy egy lengyel területen tartózkodó tajvani polgárt kiadjanak Kínának. A kínai hatóságok százakat tudtak így eljárás alá vonni, hiába voltak tajvani polgárok, ha olyan országokba mentek, amellyel élt a kiadatási szerződés. A mostani döntés azt jelenti, hogy Európa a jövőben biztonságosabb lehet a kínai ellenzékieknek ebből a szempontból.

Hírek a függöny mögül

Míg a kedves olvasó aludt... addig a Tito és Dino” nevű drogbandát óriási nemzetközi összefogással felszámolták. (Nem, nem egy zenekarról van szó…) Hogy nem egy kis színes hírről van szó, azt jól mutatja, hogy a bűnözői csoport vezetőjét, Edin „Tito” Gačanint az európai Escobarnak tartották. Nem véletlen, hiszen az európai kokainkereskedelem harmadáért feleltek. 49 embert vittek el a hidegre, Spanyolországtól az Emirátusokig. A kokainmaffia már kivégzett egy holland oknyomozó újságírót és fenyegeti a belga igazságszolgáltatást is.

A műveletről készült EuroJust videó másfél percben mutat meg mindent.

Kémfővárosok versenye. Miközben Bécs a hidegháború óta hagyományosan Közép-Európa kémfővárosa, az unió intézményeinek és a NATO európai civil parancsnokságának helyt adó Brüsszel is óriási érdeklődésre tart számot. A Politico által kérdezett szakértő szerint a 26 ezer regisztrált diplomata egy része kém lehet, és ehhez még hozzájön a civil fedésben dolgozók nagy tábora. A belga elhárítás a vasfüggönnyel együtt leeresztett, most próbálják feltornászni a létszámot, amely 2024-re a teljes belga titkosszolgálati állománnyal érheti el az ezer főt. Úgy is mondhatjuk, hogy könnyű dolga van az oroszoknak és a kínaiaknak ebben a környezetben. Az európai kiutasítási trenddel ellentétben, a Direkt36 hazai nyomozása alapján, , Budapesten éppenséggel nőtt az orosz diplomaták száma.

Szíria újabb csapás alatt. A háború sújtotta országban eddig se volt könnyű az élet, szeptember óta az egészségügyi hatóságok immár a kolera kitörésével küzdenek. Mindez kevéssé meglepő, hiszen a szír lakosság közel fele nem jut tiszta ivóvízhez. Az UNICEF és partnerei segítségével kétmillió kolera elleni vakcinát szállítanak, hogy megelőzzék egy valódi járvány kialakulását . Nem jó jel, hogy már Libanonban is felütötte a fejét a betegség.

Az antiszemitizmus nem pihen. A 2021-es német rendőrségi adatok szerint összesen 3027 antiszemita cselekmény történt a szövetségi köztársaságban, vagyis napi több mint féltucat esetről beszélhetünk. A kormányzat ezért új stratégiát alkotott az antiszemitizmussal szembeni küzdelemről. Nem véletlen, hogy a német titkosszolgálati jelentések évek óta nagyobb veszélynek tartják a szélsőjobboldali radikalizációt, mint az iszlám fundamentalistákat.

Még mindig 2.9 milliárd ember nem fér hozzá az internethez a világban. Egy-egy pillanatra legyünk hálásak azért is, hogy van hírlevél, van olvasó és működik a mailboxunk. Pénteken jövünk Charles Michel és Hszi találkozójának rövid kivonatával és a fent ígért többi csemegével.

2 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

A békaperspektíva sem békés | Heti Feledy

Sziasztok! A nemzetközi politika elemzésében gyakran abba a kísértésbe esünk, hogy kizárólag a nemzetállamok szemüvegén keresztül nézzük az eseményeket. Ez persze javarészt indokolt, a mai napig fajsú

Olvadozik a civilizáció máza | Heti Feledy

Sziasztok! Még ki sem heverhettétek a múlt csütörtöki extra levelet, máris itt a szerda reggel! Még ebben a pár napban is annyi minden elhangzott, amit jobb, ha keretbe helyezünk. 🇵🇹 Kísérleti labor

Miből lesz a bukta? | Heti Feledy

Sziasztok! Szerdán annyi jó téma nem fért be a hírlevélbe, hogy most meglepünk Titeket egy különkiadással. Részben a szuperkeddi következtetéseket is levonhatjuk gyorsan, és belepillantunk a politikai

Comments

Rated 0 out of 5 stars.
No ratings yet

Add a rating
bottom of page