top of page

Környezetvédelmi visszaélésekben érintett cégek kaptak nagy pénzeket az EU támogatásaiból

A Horizont program 95 kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos projektet finanszírozott 2014 óta. Az Investigate Europe feltárta, hogy euró milliókat kaptak olyan vállalatok, amelyeket környezetvédelmi visszaélésekkel vádoltak. Valamint olyanok, amelyek oligarchákhoz, egy kínai állami tulajdonban lévő céghez, illetve egy karibi adóparadicsomban működő vállalathoz kapcsolódnak. Egy év börtön és 293 ezer euró kártérítés. Erre ítélte egy sevillai bíróság 2016 szeptemberében a Cobre Las Cruces SA bányavállalat három vezetőjét. A trió beismerte, hogy egy esetben környezetvédelmi bűncselekményt követtek el (a rézbányájuk közelében lévő víztartó réteget arzénnel szennyezték), egy esetben pedig közveszély okoztak. A folyamatban lévő jogi eljárások ellenére a Cobre Las Cruces megkezdhette az Intmet nevű projekt koordinálását, amelynek célja „a fémkinyerési hozam maximalizálása, valamint az energiafogyasztás és a környezeti lábnyom minimalizálása” volt. Az Intmet az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramjának, a Horizontnak a része volt. Ezt az Európai Bizottság 7,8 millió euróval támogatta, amelyből 2,73 millió eurót a Cobre Las Cruces kapott. A spanyolországi székhelyű, de a kanadai First Quantum Minerals tulajdonában lévő céget hét, kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos Horizont-projektben való részvételre választották ki. A cég összesen 5,53 millió euró közpénzt tehetett zsebre, ami a második legmagasabb összeg a támogatásban részesült európai cégek között. A Cobre Las Cruces bányától alig 20 kilométerre található Aznalcóllar városa, ahol 1998-ban az elmúlt 50 év egyik legnagyobb európai bányászati környezeti katasztrófája történt. Az aznalcóllar-i piritbánya tározójának átszakadása hatmillió köbméter mérgező iszapot engedett a közeli folyóba: halak ezrei pusztultak el és 4634 hektárnyi terület ment tönkre. Néhány földterület annyira szennyeződött, hogy többé soha nem lehetett megművelni. A bánya a Boliden svéd multinacionális vállalat tulajdonában volt, amely mintegy 40 millió eurót fizetett a katasztrófa okozta károkért. A spanyol leányvállalat azonban nem sokkal később csődöt jelentett, így még mindig tartozik a spanyol államnak a helyreállításra fordított 43 millió euróval, valamint a helyi hatóságoknak a helyreállításra fordított 89 millió euróval. A Boliden nem fizet, inkább az európai adófizetőktől szedi be a pénzt: a cég 2,7 millió eurót kapott a Horizont nyolc projektjében játszott szerepéért. Ezek közül többnek „a bányászati tevékenységek környezeti hatásainak minimalizálása” a célja.

Chilébe exportált hulladék, pusztuló indonéz erdők, mérgezett zambiai gyerek

Az Investigate Europe elemezte a 2014 és 2020 között 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező uniós tudományos kutatási program, a Horizont 2020 által finanszírozott összes kritikus nyersanyagokhoz kapcsolódó projektet. Valamint annak utódját, a Horizont Európát, amely 2021 és 2027 között 95,5 milliárd eurót tervez szétosztani. A támogatott több ezer projekt közül 95 kapcsolódik közvetlenül kritikus nyersanyagokhoz. Ezek összesen 667 millió eurót kaptak, és 1043 szervezetet – köztük vállalatokat, egyetemeket és kutatóközpontokat – érintettek. Az uniós támogatásban részesülő vállalatok környezetrombolása nem csak Európában fordult elő. A Boliden nevét az Európai Parlament által kért, harmadik országokban működő vállalatok által elkövetett emberi jogi jogsértésekről szóló jelentésben is megemlítették. A svéd óriásvállalatot azzal vádolták, hogy bányászati hulladékot exportált Chilébe, ahol egy alvállalkozója megfelelő kezelés nélkül rakta le azt, és ezzel károsította a helyi közösségek egészségét. A francia Eramet, amely 1,9 millió eurót kapott négy Horizont-projektre, azzal a váddal néz szembe, hogy a világ legnagyobb nikkelbányájának, a Weda Baynek a fejlesztése által érintett indonéziai őslakos közösségek erdeit és földjeit pusztította el. A Société Le Nickel, az Eramet leányvállalata és szintén a Horizont finanszírozottja, Új-Kaledóniában okozott környezeti károk miatt áll vizsgálat alatt. Az angliai Anglo American, amely valamivel több mint 200 ezer eurót kapott egy Horizont-projektből, a zambiai gyermekek állítólagos tömeges ólommérgezése miatt néz szembe perrel. Ugyanennek a vállalatnak Brazíliában is szembe kellett néznie szennyezéssel kapcsolatos vádakkal. Az Investigate Europe több mint egy tucat olyan vállalatot azonosított, amelyek a zöld átálláshoz kapcsolódóan kaptak Horizont-támogatást, és egyúttal állítólagos környezeti jogsértések elkövetői voltak.

EU-s pénzek kínai és orosz kezekben

Arra a kérdésre, hogy a környezetvédelmi bűncselekmények elkövetése összeegyeztethető-e a támogatások elnyerésével, az EU Bizottsága szóvivője azt válaszolta, hogy „alaposan mérlegelik a környezeti tényezőket a finanszírozott projektekkel kapcsolatban”, és rámutatott, hogy az európai zöld megállapodás bevezette a „ne okozz jelentős kárt" elvét. A szóvivő hozzátette, hogy a Horizont Európa programban a résztvevőknek bizonyítaniuk kell, hogy a projektek tiszteletben tartják az EU éghajlati és környezetvédelmi prioritásait. Nem kommentálták a Cobres Las Cruces vagy a Boliden ügyét, és azt sem, hogy a többi szabálysértéssel vádolt pályázó miért kapott ilyen nagy támogatást. Az adatok más meglepetést tartogatnak. A kritikus nyersanyagok tekintetében az EU szeretné csökkenteni jelenlegi függőségét másoktól, különösen Kínától, de Oroszországtól is, amely továbbra is jelentős beszállító. Mégis kerültek Horizont-pénzek kínai vagy orosz kezekbe is. A Soil Machine Dynamics vállalat 3,53 millió eurót kapott a Horizont költségvetéséből a Vamos projektre, amelynek célja egy új technika kifejlesztése volt eddig elérhetetlen mélységekben lévő ásványok kitermelésére. A projekt 2015. február 1-jén indult, öt nappal később az Inflexion magántőkealap bejelentette, hogy eladta a brit vállalatot a Zhuzhou CSR Times Electricnek. Egy olyan szervezetnek, amelynek többségi részvényese a kínai állam. Nézd meg videónkat az EU, Kína és a magyar akkumulátorgyárak szerepéről a zöld átállás mocskos történetében!



Az írországi székhelyű Aughinish Alumina bauxitot finomít, azt a kőzetet, amelyből az alumínium előállításához használt timföldet nyerik. A vállalat 2007 óta az ágazatot uraló orosz Rusal csoport tulajdonában van, amelynek egyik fő részvényese Oleg Deripaszka, aki szerepel az EU, az Egyesült Királyság és az USA szankciós listáján. Az Aughinish Alumina egy másik listán is szerepel: a Horizont kedvezményezettjeinek listáján. A vállalat 563 500 eurót kapott egy olyan projektben való részvételéért, amely azt vizsgálja, hogy „miként lehetne a bauxitmaradványok újrafelhasználását gazdasági szempontból életképessé és az ipar számára elfogadhatóvá tenni”. Az európai adófizetők pénzét egy olyan vállalat is megkapta, amelynek székhelye a Brit Virgin-szigeteken, a világ egyik leghírhedtebb adóparadicsomában található. A Lancaster Exploration Limited egy olyan projektben vett részt, amelynek célja, hogy az európai csúcstechnológiai ipar számára új „lúgos és karbonatit tartományok feltárási modelljeit" biztosítsa. A Lancaster ritkaföldfémek afrikai feltárására specializálódott, és több mint 168 ezer eurót kapott a Horizont pénzéből.

Az EU függőségének csökkentése és a bányászati lobbi

„Általános szabályként a jogi személyeknek be kell tartaniuk az alkalmazandó jogszabályokat, beleértve az adójogszabályokat is" – mondta az Európai Bizottság szóvivője, amikor az ilyen finanszírozásról kérdeztük. Elmondta, hogy az EU-nak jogköre van a finanszírozás megszüntetésére, ha egy résztvevő „adókötelezettségeket" sért, vagy „más joghatóság alatt hozták létre azzal a szándékkal, hogy megkerülje a származási ország adóügyi, szociális vagy egyéb jogi kötelezettségeit". „Annak ellenére, hogy az EU nyilvánvalóan hajlandó mindenféle vállalatot finanszírozni, a nagyvállalatok jelenléte elengedhetetlen” – mondta Josep Oliva, a Katalán Műszaki Egyetem professzora. Ő koordinálta azt a 2014-es Horizont-projektet, amelynek célja a mesterséges intelligencia alkalmazása a volfrámmal és tantállal kapcsolatos folyamatok javításában. „Szükségünk volt nyersanyagokra, amelyekkel dolgozhattunk" – mondta Oliva. „Ezt pedig a vállalatok biztosították. Osztrák, egyesült királyságbeli és spanyolországi bányákkal dolgoztunk együtt." A Bizottság saját besorolása szerint a Horizont pénzének 45 százaléka for-profit cégeknek, 28 százaléka egyetemeknek vagy oktatási intézményeknek, 20 százaléka pedig kutatóközpontoknak jutott. A kutatások széles területeket és célkitűzéseket fednek le. Ezek között van az európai ásványkincsek versenyképességével foglalkozó projekt, egy másik a nehéz lelőhelyek bányászatához szükséges „bioinspirált, moduláris és rekonfigurálható robot" kifejlesztésével foglalkozik, megint mások pedig a mesterséges intelligenciával és az akkumulátorok újrahasznosításával. Két projekt, a Ciran és a Next kifejezetten a bányászat európai „társadalmi elfogadottságának" javítására összpontosított. „A legtöbb Európában tevékenykedő bányavállalat ma már felismeri, hogy kiemelkedően fontos a helyi közösségekkel való együttműködés, olyan kapcsolatok kialakítása, amely túlmutat a puszta elfogadáson" – mondta Vitor Correia, a Nemzetközi Nyersanyag Megfigyelőközpont munkatársa és a Ciran projekt egyik koordinátora. A bányászatnak rossz a megítélése, ismerte el Correia. De szerinte ez nem igazságos. „Igaz, hogy az emberek bányászatról alkotott képét a múltban tanúsított, nem túl jó példáknak számító magatartás alakította ki". Correia szerint a média a hibás azért, hogy „rossz híreket" terjeszt az ágazatról. „Ezek azonban főként a kevésbé fejlett országokból származnak, és ezáltal elfelejtik azokat a jó példákat, amelyek Európában vannak, ahol több mint 30 éven keresztül jó gyakorlatok érvényesültek". Európa most ezt a bányászati gyakorlatot akarja terjeszteni. Márciusban az Európai Bizottság bemutatta a kritikus nyersanyagokról szóló törvényt, amelynek célja, hogy csökkentse az EU harmadik országoktól való függőségét az olyan nyersanyagok tekintetében, mint a lítium, a nikkel és a ritkaföldfémek. Hallgasd meg a podcastunkat az EU ritkaföldfém-függőségéről, új bányászati stratégiájáról és ennek magyar vonatkozásairól Kálmán Attilával és Szurovecz Illéssel! A Horizont-finanszírozás tükrözi ezt az érdeklődést. A 2014 és 2023 közötti projektekre elkülönített 667 millió euróból több mint 300 millió eurót az elmúlt két és fél évben induló projektekre fordítottak. A legtöbb pénzt Németországban, Spanyolországban, Finnországban, Franciaországban és Norvégiában működő szervezetek kapták. A bányászati lobbi, kihasználva, hogy az EU az európai autonómia növelésére törekszik, az állami finanszírozás növelését szorgalmazza. Céljuk, hogy ne csak a tudományos kutatást finanszírozzák, mint a Horizont esetében, hanem az ipari fejlesztéseket és a feltárási projekteket is. szerzők: Lorenzo Buzzoni, Kálmán Attila, Manuel Rico

128 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Oroszország és a szankciók vakfoltja | IE x Partizán

Ugyan Moszkva ellen számos szankciót kivetettek, de ezek egyike sem érinti a kritikus nyersanyagok kereskedelmét, és az EU továbbra is vásárol. Az Investigate Europe elemzése szerint az európai vál

bottom of page