Sziasztok! A külpolitikai érdekérvényesítés régivágású műfaja a hagyományos diplomácia, amely javarészt függönyök mögött zajlik. A héten néhány helyen megzizzent ez a függöny, ezekre az esetekre koncentrálunk, miközben ott vannak a kiszámítható diplomáciai események is, amelyeknek sokszor épp az a dolguk, hogy ne okozzanak sokkot. Ilyen volt Ursula von der Leyen évértékelője – angol rövidítéssel SOTEU, dekódolva itt – és remélhetőleg ilyen lesz a héten zajló UNGA, ami nem az unga-bunga, hanem a United Nations General Assembly, vagyis az ENSZ közgyűlése. 🇽🇰 🇷🇸 Balkáni puskapor. A magyar határtól délre nemcsak menedékkérők sorakoznak és a kokainmaffia építi alternatív útvonalait, hanem az államközi kapcsolatok területén is komoly feszültségek alakulnak.
Koszovó. Az EU diplomatái –Borrell külügyi főképviselő vezetésével – igyekeznek megállapodást összehozni a szerb és a koszovói oldal között, miután nemrég 93 KFOR katona sebesült meg az összecsapásaikban. A megállapodás újra léket kapott, miután múlt héten a koszovói oldal dobta be a törölközőt. A bizalomnak szikrája sem maradt a felek közt, így nem tudnak megegyezni arról, hogy ki és hogyan tegye meg az első lépéseket a normalizáció felé. Érdekesség, hogy a tárgyalásokat az EU különleges megbízottja, Miroslav Lajčák, a szlovák diplomácia egykori feje vezeti. Nem lett volna rossz, ha ilyen pozíciókat a magyar diplomácia szerez meg.
Magyar katonák az EUFOR-ban.
🇧🇦 Bosznia-Hercegovina. Ennél is kiélezettebb a helyzet Bosznia szerbek lakta részén (Republika Srpska, RS), amelyet Milorad Dodik szeparatista vezér irányít. ovemberben kellene az ENSZ Biztonsági Tanácsnak határoznia arról, hogy újra meghosszabbítja az EUFOR-Althea misszió mandátumát, magyarul a békefenntartók jelenlétét az országban.
Az EUFOR katonák erőszakot is alkalmazhatnak, ha veszély fenyegeti az országot.
1100 katona szolgál a területen 17 helyszínen, további 3500 mozgósítható tartalékossal a résztvevő tagállamokból.
15 év osztrák vezetés után magyar misszióvezető, Sticz László kerülhetne az EUFOR élére. Ennek egyik akadálya, hogy vajon az oroszok akarnak-e borsot törni az ENSZ BT-s határozat akadályozásával – esetleg Dodik szeparatizmusának további szításával, amelytől többen tartanak. A másik akadály, hogy a boszniai döntéshozók egy része gyanakvó az oroszbarát magyar politika, azon belül is a rendkívül közeli Orbán-Dodik kapcsolat miatt.
🇭🇺 Magyar források Dodiknál. Orbán fogadta a szerb szeparatista vezért, és érdemi anyagi segítséget nyújt az RS-nek: a magyar állami Exim Bank bőven 100 millió euró felett jár a kiajánlott hitelben, amelyet Dodik saját bevallása szerint arra a költségvetési hézagra fordítanak, amelyet a német támogatás elmaradása jelent. Más szóval, mivel Berlin visszatartott kifizetéseket a szakadár kijelentések miatt, így azt a magyar források tömik be.
🇹🇷 Török gyerek megvágta. Ankara továbbra is várja, hogy az USA jóváhagyja az F-35-ös vadászgépek eladását. A várakoztatás még látványosabb lett, mivel a múlt héten Dél-Korea kapcsán megszületett a kedvező döntés Washingtonban, részben épp a Putyin és Kim Dzsongun közti közeledés – és vlagyivosztoki találkozó – miatt. Ezzel szemben Ankara tovább borzolta nyugati szövetségeseinek a kedélyét azzal, hogy az ország tervbe vett harmadik atomerőművét éppen egy kínai céggel építettné meg.
Az első erőművet az oroszok építik, míg a másodikat a tervek szerint egy orosz-dél-koreai koprodukció.
Törökország is szívesen visszavenne a közel 80 milliárd dolláros olaj- és gázszámlájából, amihez a nukleáris energia megfelel Ankarának.
Tény, hogy az orosz atomiparral szemben nincs uniós szankció sem, hiszen a fűtőelemek importja háborítatlanul zajlik Európában is.
Eközben Magyarországon újra furcsa loopba került a kommunikáció a paksi fűtőelemekről: először úgy tűnt, hogy Lantos Csaba energiaügyi miniszter ezért is találkozhatott és írt alá megállapodást a francia Framatome-mal (nemcsak Paks2 miatt), és hasonló értelmű szivárogtatás történt a kötcsei beszédből is, miszerint a franciák Paks 1-hez is gyárthatnának valahogy fűtőelemet, míg később ezt hivatalosan cáfolták a Miniszterelnökség részéről, mondván, marad az orosz fűtőelem.
🇺🇦 Kijev nyugati frontja. A közép-európaiakat Kijevből sem hagyták pihenni. Pénteken lejárt az Európai Bizottság által felállított ukrán gabonabehozatali korlátozás, amelyet három tagállam mégis meghosszabbított: a lengyel, a szlovák és a magyar kormány tett lépéseket a közös uniós döntés ellen, míg Bulgária és Románia végül megnyitották határaikat. Korábban azért állítottak fel időleges korlátozást, mert a kelet-európai tagállamok agrárpiacain komoly egyensúlytalanságot okozott a hirtelen megjelent ukrán gabona. Eredetileg ezt továbbközvetítésre hozhatták be az EU területére, de több kereskedő máshogy látta jónak az olcsó áru sorsát.
A magyar intézkedés a korábbi uniós listát további 25 termékkel bővítette, amihez a lengyelek is hozzáadtak még párat.
Kijev máris jelezte, hogy a Világkereskedelmi Szervezethez fordul az ügyben.
Ursula von der Leyen pénteken komoly nyomás alatt volt a döntés kapcsán, hiszen az Európai Bizottság egyik legerősebb kompetenciája éppen a nemzetközi kereskedelem. A három keleti tagállamon kívül a tagállamok nagy többsége a tilalom megszüntetése mellett állt.
A lengyeleknél a gabonakérdés választási ügy, mivel a PiS a vidéki körzetekre hajt, ahol ez kiemelten fontos a gazdáknak. Kérdés, változhat-e Varsó álláspontja október 15-e után.
🧑⚖️ Magyarok Ukrajnában. A magyar kormányzat régóta igyekezett a legkülönbözőbb eszközökkel elérni Kijevnél, hogy a krími annexió nyomán bevezetett új oktatási és nyelvhasználati szabályok ne sújtsák a magyar közösséget. Ez eddig nem vezetett eredményre. Most az uniós csatlakozás kapcsán lengette be az ukrán vezetés, hogy hajlandó megfontolni ezeket az igényeket: ez tehát egy multilaterális - uniós csatlakozási - felületen tenné tárgyalhatóvá e pontokat, szemben a magyar bilaterális kísérletekkel.
Az Eufrátesz, a Tigris és a sivatag között
Hivatalosan sokáig tagadta az amerikai diplomácia, hogy Teheránnal tárgyalna. Ez belpolitikailag is érzékeny kérdés a republikánus-demokrata törésvonalon, ami nem csoda, hiszen Trumpék rúgták fel az Obama által összehozott atommegállapodást. A friss megállapodást Katar közvetítésével sikeresen zárták: Irán a Dél-Koreában befagyasztott 6 milliárd dollárjához újra hozzáférhet (és feltehetőleg svájci, illetve dohai számlákra szépen tovább is mozgatja), ezért cserébe belementek egy ötfős fogolycserébe. Az USA kiad néhány szankciósértő iránit, míg öt amerikai állampolgársággal (is) rendelkező személyt Teherán bocsátott szabadon.
A megállapodás fontos áttörés, mégha nem is hozta sokkal közelebb a feleket. Mutatja, hogy működik a kommunikáció Washington és Teherán között, a szokásos közvetítő csatornákon is.
Mindez mit jelent? A közel-keleti erőforrások (Szuezi-csatorna, vezetékek, kereskedelmi utak, olaj és gáz) a geopolitikai versengés egyik fontos terepe maradtak, így az USA igyekszik a háború évtizede után újradefiniálni regionális szerepét.
Biden a G20-on végül kezet fogott a szaúdi uralkodóval, akivel első találkozásukkor csak fist bump volt, mivel a kampányban még az emberjogi narratíva kerekedett felül a szövegíróinál.
A kínaiak eközben Afganisztánban húzták be az ikszet: az első nagykövetet Kína akkreditálta a tálib hatalomhoz a múlt héten, algihanem némi biztonsági garanciákért cserébe.
A szaúdiak is igyekeznek az erőforrásaikat újrarendezni, ennek megfelelően a jemeni háborút maguk mögött hagynák. Ezért a nyolc éve tartó háború során most először fogadnak húti delegációt Rijádban, ahol a lázadónak tekintett jemeni hútik előadhatják követeléseiket. Talán még sose volt ilyen közel egy tartós tűzszünet.
Azt csak halkan tesszük hozzá, hogy egy svéd állampolgárt – mint az nemrég kiderült – több mint 500 napja tartanak fogva Teheránban.
Még mindig Budapest:
Ferenc pápa és Hilarion metropolita találkozója, úgy tűnik, diplomáciai állomás volt
🇻🇦 A diplomácia berkeiben maradva. A Vatikán egyre-másra feltűnik az ukrán háború békéltetése körül. A Szentszék Zuppi bíborost tette meg az ügyben különleges megbízottjának. Épp megjárta Pekinget a múlt héten, korábban Zelenszkijjel találkozott, és egyszer Moszkvában is fogadták, igaz, alacsonyabb szinten. Illetve Washingtonban is megfordult.
A magyarországi pápalátogatáskor felröppent a hír, hogy vajon Kirill orosz pátriárka hazánkban tartózkodó helyettesét, Hilariont azért fogadta-e programon kívül Ferenc, mert szerepet játszik a közvetítésében. Májusban Zelenszkij utazott a Vatikánba, bár emberei többször hangsúlyozták, hogy a katolikus egyházfőt nem háborús közvetítőnek tekintik, hanem humanitárius segítségben számítanak rá, elsősorban fogolycsere és az elrabolt ukrán gyerekek ügyében. Utóbbi témáról Novák Katalin is többször beszélt.
A múlt heti pekingi találkozó után Zuppi bíborost rögtön meghívta magához Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is.
Önmagában jelzésértékű, hogy a kínai kommunisták hivatalosan fogadták Zuppit, hiszen Peking és a Szentszék közt nincs hivatalos kapcsolat.
Zuppi 67 évesen az olasz püspöki kar elnöke, egyben a mozambiki 17 éves polgárháborút lezáró tárgyalások egyik főszereplője volt 1992-ben. Ha elmegy Moszkvába, márpedig el fog, akkor lesz folytatása ennek az ügynek.
🔎 Az egyház és a társadalom viszonya kapcsán említésre érdemes, hogy az új belga prímás rögtön azzal nyitott a múlt héten, hogy elismerte az abúzusbotrányok kapcsán az egyház hiányosságait. Sok országban zajlanak feltárások, a franciák lezártak egy jelentést, míg például Portugália ezzel a pápalátogatásra készült el, igaz, sok kritika érte a munkát.
Sajnálatos fordulat, hogy tavasszal mondott le Hans Zollner SJ, az egyik alapító tagja a kiskorúak védelméért felelős bizottságnak, amelyet már Ferenc hozott létre, belső feszültségekre hivatkozva. Ez semmi esetre sem jó jel, a kevés hiteles egyházi szereplő egyike volt a területen.
⬛ Amiről nem tudunk érdemi információt: Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó és az új kínai külügyminiszter máltai hétvégéje, ahol 12 órát tárgyaltak egymással. Ott nem zizegett a függöny. Azt is csak sejtjük, hogy a kínai védelmi miniszter „eltűnése” még ugyanannak a kémbotránynak a nyúlványa lehet, amely a korábbi kínai külügyminisztert is kiiktatta.
📚 Ami pedig nem fért a hírlevélbe, de ajánlott longreadként álljon itt:
A Stockholmi Reziliencia Központ friss kutatása szerint a bolygónk sok területen messze a tűréshatárain túl került az emberi aktivitás miatt. Első átfogó jelentés.
A Végzet Óráját is üzemben tartó Bulletin of the Atomic Scientists szerint rosszul érzékeljük a klímaváltozás kapcsán a kockázatokat: a legrosszabb forgatókönyvek jóval magasabb valószínűséggel rendelkeznek, mint véljük sokan.
Az „érzelmi munka” az a terület, amelyet a legtöbb társadalom ellentételezés nélkül hagyományosan a nőkre hárít. Mi az az érzelmi munka, és hogyan vehetnénk ezt észre?
Az Európai Parlament 15 megakockázatról készített tanulmányt, ebből egy 8 perces podcast például az internet összeomlásával foglalkozik.
Panyi Szabolcs bejegyzése egy sok éve húzódó sajtóperről, amely Áder János sorszolgálati idején tanúsított magatartása körül zajlott. Tanulságos.
Végül egy könnyed darab, mert aki a fenti longreadeken átrágja magát, igazán megérdemli. A gin történetének feldolgozásából derül ki többek közt, hogy a bárpult maga is a korai brit ginmérők találmánya volt!
Köszönöm a tippeket, írjatok és kérdezzetek nyugodtan, a podcast indításán már dolgozunk, Nektek is szép hetet!
Comentários