A HetiFeledy szeptemberi indulása óta sok százezer karakternyi vázlatból desztilláltuk Nektek a legfontosabb heti pár ezer leütést, ami végül a mailboxotokba érkezett. Reméljük, hogy a közös olvasmánykalandunk során találtatok újdonságot, meglepetést és néha - menthetetlenül - pár tragédiát is. Talán a magunk magyarországi viszonyairól is máshogy lehet gondolkozni pár percig, amikor hasonló társadalmi problémákra adott nagyon különböző nemzeti válaszokat villantunk fel. A héten a Partizán karácsonyi adásszünete - december utolsó két hete - előtt szerdán és pénteken kaptok egy-egy hírlevelet, azután legközelebb 2023 január első napjaiban jelentkezünk majd!
Katar, pénz és politika
Cash is the king. Hétfőn éjjel az uniós nagykövetek értekezlete elviekben elfogadta a magyar újjáépítési tervet (RRP) és egy csökkentetett összeggel a kondicionalitási eljárásban is döntést hozott – a három operatív program 55%-át érinti a kifizetési felfüggesztés, cserébe a magyar vétófenyegetés visszavonásáért a globális társasági minimumadó és az ukrán 18 milliárdos csomag ügyében. Végleges jóváhagyás írásban, még a csütörtökön kezdődő állam- és kormányfői találkozó előtt várható. A magyar kormányzatnak így az első ún. szupermérföldkövek, vagyis az újjáépítési tervre vonatkozó kifizetési feltételek teljesítéséig kell végrehajtania további reformokat, 2023 első negyedévének végére.
Egyszer volt Brüsszelben kutyavásár? Az uniós források kapcsán a német alkotmánybíróság kijött az új ítéletével, amely kifejezetten az uniós 750 milliárdos újjáépítési programmal kívánt foglalkozni, feltéve a kérdést, hogy ez a német alkotmányos vállalásokkal és az általuk értelmezett uniós joggal egyáltalán összeférhető-e. A német bírák egy lényeges dolgot állítottak – szemben a francia és déli reményekkel -, hogy a közös uniós hitelfelvétel egy egyszeri dolog volt, és jogi értelemben szerintük nem is lehet máshogy a jövőben sem, magyarul ez nem volt a Eurobond, vagyis a közös adósságvállalás előszobája. Ez jó hír a német kormánynak, viszont nagyjából rossz mindenki másnak.
Marad a sorbanállás. A héten a magyarok hétköznapi életét érintő uniós döntés a belügyminiszteri tanácsban is született: mégsem csatlakozhatott a Schengeni-övezethez Bulgária és Románia. A magyar-román határ tehát külső határ marad a továbbiakban is. A harmadik jelölt, Horvátország úgy tűnik, hogy 2023 során mind az euroövezetbe belépést nyer, mind a Schengen-zónába, amely viszont jó hír magyar szempontból is.
A románok és bolgárok csatlakozásának ezúttal Ausztria és Hollandia voltak a Búvár Kundjai. A szavazatukra adott magyarázatuk hasonló: a migráció szempontjából nem látták felkészültnek a két országot.
Hollandia az egyik célország a mai napig, és növekednek a számok: 77 ezernél is többen adtak le menedékkérelmet októberben az unióban, amely 2016-os szintet súrolja.
Ausztria pedig azt állítja, hogy a területén megfordult menedékkérők háromnegyede nem volt regisztrálva az első érkező országban: az a szabály, hogy a legelső uniós ország, ahol belépnek, köteles elvégezni a regisztrációt. Csakhogy ezt gyakran nem teszik meg, hiszen ez egyben azt a felelősséget vonja maga után, hogy ha a menedékkérelmet később elutasítják bárhol az EU-ban, akkor az első országba küldik vissza az alanyt. Ez teszi a déli országokat különösen sérülékennyé a migrációs hullámokkal szemben, és ezért várnának 7 éve nagyobb szolidaritást az északiaktól – egyelőre hiába.
Katar berobbant Brüsszelbe. Múlt pénteken tartották a korrupcióellenes harc világnapját, amelyet a belga szövetségi ügyészség méltóképpen ünnepelt, mivel az Európai Parlament görög alelnökét, a szocialista frakcióhoz tartozó Eva Kailit is őrizetbe vették, egy volt olasz szocialista EP képviselő és más vezetők mellett. A vád szerint Katartól fogadhattak el kenőpénzt az ország emberjogi helyzetének szebb feltüntetésére. Az érintettek valóban nagyon hízelgő nyilatkozatokat tettek a katari rezsim számára, sőt, előkészíthették az utolsó percben elbukott vízum-liberalizációt is.
A rendőrség több százezer eurót foglalt le, pénzmosás gyanúja is felmerült. 19 ingatlant kutattak át, EP-s irodákat zártak le, még Olaszországban is voltak akciók, illetve Kaili és a szintén EP-ben dolgozó férje görögországi vagyonát zárolták.
Az egyelőre a parlamenti sorokat érintő botrány már árnyékot vetett a Bizottságra is, ahol a görög biztos, Margaritis Schinas tűnik érintettnek, mivel korábban meglepően pozitívan nyilatkozott a katari munkajog fejlődéséről.
Összességében az ügy jó iskolája lehet majd az uniós intézményi demokráciának: a lobbizás transzparenciája régóta kísértő kérdés, amely harmadik országokra gyakorlatilag nem terjed ki (szemben mondjuk az amerikai szabályozással, ahol kötelező regisztrálniuk komoly büntetés terhe mellett), és az is kivételes, hogy a diplomáciai mentességet élvező uniós intézmények körül egy belga nyomozás ilyen sikeres legyen (ne felejtsük el, korábban már kirabolták gond nélkül az EP épületében lévő bankfiókot).
Eva Kaili-mémek árasztották el a Facebookot
Egy másik lista. Sor került a Politico magazin éves gálájára, ahol a 28 legbefolyásosabb európai politikust választják ki. Ennek élén Zelenszkij, illetve a “disrupter” csoportban Meloni után a magyar miniszterelnök is helyet kapott. Ami még izgalmasabb, hogy a lap által az eseményen készített gyors interjúk szerint elkezdődött a helyezkedés Ursula von der Leyen posztjára, vagyis a 2024-es európai választásokon megüresedő európai bizottsági elnöki székre. A francia biztos, Thierry Breton és az EP-elnök, Robelta Metsola személyében sejtetnek két érdeklődőt. Von der Leyen is maradna természetesen. Ugyan másfél év még hátra van, a turbulens politikai idők viszont alighanem fergeteges választási kampányokat hoznak majd, popcorn-maraton következik.
Matteo Salvini kartotéka zizeg. Az olasz választásokon gyengén muzsikáló Lega párt vezetője ugyan beült Meloni koalíciójába, de pártbeli kihívói nekiestek. Umberto Bossi pártalapító újra bedobta, hogy a Lega az északi régió pártja volt (Lega Nord!), erős helyi gyökerekkel, és ehhez kéne visszatérni az elveszett népszerűség visszaszerzésére. Salvini komoly kihívások elé néz.
Mindez a magyar kormányzat szövetségi politikájában újabb nehézség. Meloni egyelőre jóval EU-kompatibilisebb módon viselkedik, mint attól többen tartottak, Salvini befolyása csökkent. Marine Le Pen-t egy 27 éves ifjú titán, Jordan Bardella váltotta a francia radikális jobboldal élén, nem tudni, hogy ez a speciális magyar kapcsolatot vajon majd módosítja-e. Jövőre lengyel választásokra kerül sor, amely most kétesélyes a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) számára, ráadásul a lengyel konzervatívok is néhányszor elbizonytalanodtak a magyar szövetségben a háború kezdete óta, nemhogy a Tusk vezette lengyel ellenzék. Az egykori szlovén szövetséges, Jansa jelöltje elbukta az államfőválasztást. A német Bundestag határozatban szólított fel a magyar kondicionalitási eljárásban tanúsítandó szigorra. Nehéz diplomáciai környezet ez, amely végül a magyar külügyminisztert például egy Robert Ficoval való találkozóra viszi rá, holott a Smer nem éppen egy pártcsalád a Fidesszel, morális bázisukat csúnyán megkarcolta a Kuciak-féle újságíró-gyilkosság kapcsán kipattant brutális korrupciós zivatar.
A Kuciak és jegyese elleni politikai gyilkosságról szóló dokumentumfilm előzetese
További fejlemények a világban
Iránban nyilvánosan felakasztottak egy tüntetőt, ez az első végrehajtott halálos ítélet, amelyről a szeptember óta tartó zavargásokban tudomást szereztünk. Emberjogi aktivisták beszámolói szerint az erőszakszervek a női tüntetőknél kifejezetten arcra/szemre és a nemi szervekre céloznak.
A számtalan emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolt, Afrikában és már egy ideje Ukrajnában is aktív Wagner-csoport, vagyis egy orosz priváthadsereg luhanszki főhadiszállását jelentő szállodát sikerrel lőttek ki az ukrán erők.
A több milliárd dolláros kriptobirodalom, az FTX tulajdonosát a Bahama-szigeteken letartóztatták, éppen egy nappal azelőtt, hogy az amerikai kongresszus előtt meghallgatták volna (igaz, már ezt is csak online tervezték). Eközben Putyin hivatalosan engedélyezte a kriptovaluták használatát a szankcióval érintett kritikus termékek beszerzéséhez.
Tíz év után elmarad az orosz elnök év végi nemzetközi sajtótájéjkoztatója, amely például tavaly négy órán át tartott.
Érdemes megnézni Huszti István, Hégető Honorka-díjas magyar fotóriporter képgalériáját Ukrajnáról, a háború pusztításáról, és a mindent elmondó emberi tekintetekről a romok fölött. Instásoknak pedig Hajdú D. András fotóriport képe, amelyet a világsajtó is gyönyörűen felkapott.
Ma este 6-kor a szintén Hégető Honorka-díjas A háború arcai sorozat interjúalanyai beszélnek arról a Partizán YouTube-csatornáján, hogy milyen most az életük, milyenek a hétköznapjaik Ukrajnában, és hogyan látják a háború alakulását.
Végül a hosszú téli estékre egy elképesztően izgalmas riportot ajánlunk a Financial Times-tól arról, hogy a 007-es James Bond legendával szemben a női kémeknek milyen nehéz dolguk volt sokáig a brit titkosszolgálatban. Immár a híres “Q” pozíciót is - a Bond által használt kütyük laborjának igazgatói helyét - egy nő tölti be.