🇭🇺A forradalom és szabadságharc leverésének évfordulója kiváló alkalom, hogy újfent megemlékezzünk arról, hogy már a Szovjetunió előtt is a cári Oroszország mennyit tett a magyar szabadság kivéreztetéséért. Három nemzeti ünnepünkből kettő az orosz intervencióról szól, míg a harmadik (augusztus 20.) arról, hogy nyugatról, Rómából érkezett a korona, nem pedig keletről. Nézzük, hogy állnak a 21. századi szabadságharcok.
A páva nyugati tánclépése. A magyar kormányzati kommunikáció nyugati köröket rótt az elmúlt héten. A finn-svéd látogatásra indult Fidesz-delegáció mosolydiplomáciában végződött, bár végdátuma továbbra sincs annak, hogy az Országgyűlés mikor szavaz majd a két ország NATO-tagságáról.
A külügyminiszter bedobta, hogy Orbán Viktor kijevi látogatásra készülhet - amennyiben az ukrán nyelvtörvény körüli vita rendeződik.
Eközben Novák Katalin államfő Ron DeSantisnál járt, Trump republikánus kihívójánál, úgy is mondhatjuk, az amerikai ellenzéknél.
A New York Times egy riportjában az amerikai atomenergetikai óriáscég, a Westinghouse fűtőanyagrészlegének vezetője ejtette el (aligha véletlenül), hogy „még Magyarország is diverzifikálni akar”, tehát az orosz fűtőelemek helyettesítésének keresi a módjait.
A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs pedig a Politico Confidential podcastnak adott rövid interjút, amelyben újdonság ugyan nem hangzik el, de mindenképpen figyelemreméltó, hogy Bayer Lilivel, a Politico részéről a magyar ügyeket kritikával kísérő újságíróval leült a beszélgetésre.
2021 decembere után újra találkozott Orbán Viktor és Emmanuel Macron Párizsban egy munkavacsorán, ahol a francia elnök az európai egységet hangsúlyozta az orosz fenyegetéssel szemben - és beszéltek a jogállamiságról, európai ipar- és a menekültpolitikáról is.
„Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok”. Ezzel szemben a héten a Direkt36 oknyomozó portál közölte azt a hosszú olvasmányt, amelyet az orosz érdekeltségű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) feltört levelezéséből állított össze. Tanulságos, hogy a magyar kormányzati szereplők hogyan segítették a háború kitörése után, a szűkülő mozgástérben is az intézményt.
Közel-keleti átrendeződés. Ahogy az USA energetikai önellátása megerősödött és exporthatalom lett újra az energiahordozók terén, úgy csökkent a befektetése a közel-keleti stabilitásban. Ezt használják ki a regionális hatalmak és Kína.
A napokban Szaúd-Arábia és Irán kínai közvetítésse normalizálta kapcsolatait, hét év után újra megnyitják nagykövetségeiket a másik ország fővárosában.
Az eset jelzi, hogy Kína szívesen importál még több energiahordozót majd a térségből, ahol egyébként a befektetéseit növelte, még a pénzügyileg szűkös covid-időszakban is.
Az iráni teokratikus rezsimnek szintén komoly szüksége van a nemzetközi partnerekre, mert tavaly őszi tüntetési hullám azt mutatta, hogy újra kritikus szintre nőhet az elégedetlenség.
Ragadós minták. Izraelben nemrég egy arabellenes, radikális jobboldali párttal közösen állt fel Netanjahu új koalíciós kormánya. Sok vitatott nyilatkozat mellett a legnagyobb port az igazságügyi reformcsomag terve okozza. A hadsereg tartalékosai azzal fenyegetnek, hogy nem jelentkeznek szolgálatra, amíg ez nem kerül le a napirendről, ez pedig a vezérkari főnök szerint komoly katonai kockázat.
Az intézkedések erősen hasonlítanak a lengyel példára. A bírósági kinevezésekért felelős bizottságba szeretnének kormányzati többséget teremteni, a legfelsőbb bíróság jogköreit szűkíteni, különösen ami a kormányzati és parlamenti felülvizsgálat lehetőségeit illeti. Bevezetnék azt is, hogy a Knesszet egyes negatív döntéseket többségi szavazással felülírhasson.
Az ellenzék, a civilek és számos külföldi partner ezt már a fékek és ellensúlyok teljes lebontásaként értelmezi.
Százezres tüntetés Tel-Avivban.
Bekerítés. Az ausztrál-brit-amerikai szövetség, az AUKUS hétfőn San Diegóban találkozott Joe Biden részvételével, amely során az atommeghajtású tengeralattjárók eladását megerősítette Washington az Ausztrál Királyi Tengerészetnek. Ezzel a hetedik ország lesznek, amely ilyen eszközt birtokolhat. Az AUKUS emellett további hiperszonikus, földi, légi és kvantumtechnológiai tudástranszfert is céloz.
Máshol is zajlik a kínai feltartóztatás:
A Quad tagok – India, Japán, Ausztrália és az USA – a nyár elején találkoznak, ennek a koalíciónak is erős a Peking-kritikus éle. Az ausztrál kormányfő nemrég végigsétált az első indiai repülőgéphordozó hajón. Kína ennek sem örül.
Dél-Korea és Japán több kudarcos próbálkozás után ismét megkísérli rendezni a két ország kapcsolatát évtizedek óta terhelő japán történelmi bűnök egyikét, a Koreai-félsziget megszállása alatt japán cégek által kényszermunkára elhurcolt koreaiak kompenzálását. Ebben szerepe lehet annak is, hogy Szöul és Tokió egyaránt tartanak a kínai befolyástól.
Japán belefogott egy hírszerzési megállapodás kidolgozásába Új-Zélanddal, amely utóbbi ország egyébként a világ leghatékonyabb titkosszolgálati együttműködésének, a Five Eyes szövetségnek a tagja az USA, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Kanada mellett.
Az a bizonyos séta.
A bekerített. Kínában lezárult a névleg a törvényhozás szerepét betöltő Országos Népi Gyűlés és a politikai, gazdasági és társadalmi elitet tömörítő Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület éves ülése, amely a kommunista párt tavaly őszi kongresszusán megindult hatalmi átrendeződés lezárását is jelenti.
Nagy meglepetés nem történt, a várakozásoknak megfelelően Li Csiang volt sanghaji párttitkár lett a miniszterelnök, aki azt mondta, az USA és Kína gazdasági leválása nem reális.
Li főnöke, Hszi Csin-ping pártfőtitkár ugyanakkor a rossz zsaru szerepében volt: bár általában kerüli Amerika név szerinti szapulását, a pekingi ülés farvizén azt mondta, az Egyesült Államok vezette nyugati országok Kína teljes körű feltartóztatására, körbezárására és elnyomására törekednek, ami példátlanul súlyos kihívást jelent az ország fejlődésére nézve.
Hszi ülésszakot záró beszédében pedig arról beszélt, hogy a kínai hadseregnek “acél nagyfalat” kell kovácsolnia az ország köré, az új külügyminiszter, Csin Kang pedig azt mondta, az amerikai “bekerítés” konfliktus felé sodorja a két országot.
Máshol a politikusok többet kockáztattak. Joe Biden bemutatta az Egyesült Államok 2024-es költségvetésének tervezetét, ami nem aratott osztatlan sikert. Az elnök célja az USA költségvetési hiányának 10 év alatt 3000 milliárd dollárral történő csökkentése, ennek első lépése pedig az évi 400 ezer dollárnál többet keresők és a nagyvállalatok adójának emelése és a vényköteles gyógyszerekre fordított szövetségi kiadások visszafogása.
Macron elnök tervét megszavazta a francia szenátus, miszerint általában 64 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, a hatalmas sztrájkok ellenére. Az elfogadáshoz azonban még több lépés szükséges, az alsóház részéről is.
Ha már pénz. Az elmúlt héten csődbe ment az Egyesült Államok tizenhatodik legnagyobb pénzintézete, a Silicon Valley Bank (SVB), ami a technológiai startupok egyik legjelentősebb hitelezője volt az országban, majd vasárnap a hatóságok a New York-i székhelyű Signature Bankot is bezárták és a Szövetségi Betétbiztosítási Társaság átvette felette az irányítást.
Sok pénz volt a két bankban, lesz még hatása.
Smokescreen. A számok ugyan fontosak a választók életére nézve, a média mégis hangosabb a vélt vagy valós kultúrharcok csatáitól. Olvasónkra bízzuk, mit tart igazán fontosnak:
Floridai törvényhozók egy sor olyan javaslatot terjesztettek elő, amelyek kötelezik a tanárokat a gyerekek születési nemének megfelelő névmások használatára, vagy megtiltják az általános iskolai szexuális felvilágosítást.
Oklahoma nemmel szavazott a marihuánára rekreációs célú felhasználására, noha az állam öt évvel ezelőtt jóváhagyta a cannabis gyógyászati célú használatát. Ez a vereség jelentős visszalépést jelent a cannabis legalizálását célzó mozgalom és egyébként az állam számára is: becslések szerint az engedélyezés több száz millió dollár adóbevételt generálna és segítene kezelni a faji egyenlőtlenségeket is a marihuánával kapcsolatos ítéletekben.
Az USA haditengerészete átnevez két hajót, hogy ezzel is megpróbálja eliminálni a konföderációs múltat: így például az amerikai polgárháború egyik meghatározó déli győzelmének színhelyéről elnevezett és a Japán melletti vizekre telepített U.S.S. Chancellorsville hadihajó neve mostantól U.S.S. Robert Smalls lesz, így tisztelegve a még rabszolgaságban született és az amerikai haditengerészetben is szolgált író és politikus előtt.
Konzervatív coloradói katolikusok mobilalkalmazások nyomkövetési adatainak vásárlásával dollármilliókat költöttek arra, hogy azonosítsanak olyan papokat, akik meleg társkereső alkalmazásokat használtak. Az USA-ban semmilyen törvény nem tiltja az ilyen adatok értékesítését, így magánszemélyek gyakorlatilag korlátozás nélkül hozzáférhetnek mások tevékenységéhez vagy tartózkodási helyéhez kereskedelmi forgalomban elérhető információk segítségével. Az akció egy denveri, „Laikusok a papság megújulásáért” nevű nonprofit szervezethez köthető, akiknek a célja „bizonyítékokon alapuló források” biztosítása volt a püspököknek, hogy így azonosíthassák a papképzés gyengeségeit.