Sziasztok! Új év, régi-új amerikai elnök, új lendület!
🇺🇸 A nagy visszatérés. A héten beiktatták Donald J. Trumpot második elnöki ciklusára. Mielőtt az elnöki rendeletek garmadájára ránéznénk, helyezkedjünk Trump cipőjébe egy pillanatra, hogy milyen lelkülettel is érkezik a Fehér Házba.
“Isten megmentett, hogy Amerikát újra naggyá tegyem” – hangzott a beiktatási beszédében az utalás a pennsylvaniai merényletkísérletre, az elsőre a kettőből, amit idén megúszott. Fico “csak” egyet élt túl, Zelenszkij tucatnyit, Sinzó Abe pedig nem élte túl, mindenesetre ne becsüljük alá az ebből adódó pszichológiai motivációt.
Négy jogi eljárásból egyben tudták beiktatása előtt kimondani a bűnösségét, a választói szempontból felmérhetetlenül bonyolult hallgatási pénzes ügyben. Jack Smith különleges ügyész ugyan a 24. órában még kiadta a vádiratának összefoglalóját, miszerint lázadásban szerinte elítélhető lett volna az elnök, de ez most lekerült a napirendről, olyannyira, hogy egyik első rendeletével az Ovális Irodából meg is kegyelmezett 1600 vádlottnak a Kapitólium ostroma kapcsán. Összességében az általa boszorkányüldözésnek vélt, a demokrata adminisztráció idején futó eljárásokat mind túlélte, apró karcolásokkal, és egyben sikeres fundraising alkalmakat kovácsolva belőlük.
A 2020-as veresége – saját és Orbán friss péntek reggeli interpretációjában: ellopott megválasztása – után sikeresen visszatért, ráadásul nemcsak az elektori kollégiumban győzött, hanem abszolút szavazatszámban is.
Hiába akarta a saját pártjának egy szárnya kitúrni 2020 után, ez nem sikerült, sőt, például az RNC-t (a párt központi szervezetét) a kampányban menye, Lara Trump irányította.
A trumpista alapítványoknak és agytrösztöknek köszönhetően rendkívül felkészülten vág bele elnökségébe, sok ezer CV-vel a zsebében, és egy republikánus többségű kongresszussal (ez a “trifecta”, a hármas befutás, amikor a két törvényhozói kamara és a Fehér Ház is egy párt kezében van).
➡️ A kivétel és a szabály. Végül még egy fontos kérdést eldöntött Donald Trump újraválasztásának idejére a világ. 2016-ban rengetegen hitték, hogy Trump a történelem haladásában a kivétel. Mostanra kiderült, hogy Biden hattyúdala volt az. Trump egy tollvonással visszavont rengeteg Biden-rendeletet, kilépett a párizsi klímamegállapodásból újfent, és a WHO-ból. Migrációs ügyekben a legvitatottabb lépése, hogy megszüntette a születési jogon való állampolgárság megszerzésének lehetőségét, ezt már meg is támadták a bíróságon. A külföldi támogatásokat felfüggesztette 90 napra. További részletek az első 24 óra elnöki rendeleteiről: az Axioson a bevándorlásról és NYT listája.
Elinflált kegyelem. A beiktatás alatt tette közzé a Biden-féle Fehér Ház, az utolsó leheletével, hogy még jó pár embernek teljes előzetes kegyelemet adott, attól tartva, hogy Trump utánuk eredne. Köztük Biden-családtagok és korábbi kongresszusi tanúk is január 6-a ügyében.
🥊 Hogy változtak meg 2017 óta Amerika ellenségei? Bár személyükben ugyanazok – Putyin és Hszi – de mégis más a felállás a terepen.
Vlagyimir Putyin a kéthetesre tervezett Ukrajna elleni villámháború minden további napjával csak jobban invesztálta magát a konfliktusba, ezzel nehezítve saját kiszállását. Az elhúzódó háború Európát a covid után végképp a gazdasági kihívások elé lökte. Az orosz vezető egykori bizalmasa, Nyikolaj Patrusev a múlt héten adott interjújában arról beszélt, hogy csak az USA-val akar Moszkva tárgyalni, az EU-t nem is tekintik partnernek. Vagyis az EU és az USA összeugrasztása újult erővel indul a II. Trump alatt.
Hszi Csin-ping megdobta magát egy újabb elnöki ciklussal Trump legutóbbi elnöksége óta, vagyis a Teng Hsziao-ping óta bevezetett 8 éves mandátumkorlátot felrúgta és Mao-szerű abszolút vezetőt faragott magából, a párt uralmát a kínai gazdasági szereplők kárára is kiterjesztve, ha kell; miközben épp exportnöveléssel akarja erősíteni saját gazdaságát és foglalkoztatottságát, tehát a KKP legitimitását. Csakhogy másik kezével viszont a farkasdiplomáciának hívott módszerrel a kínai nagyhatalmi státuszért harcol. Ezt úgy fogalmazta meg Jo Inge Bekkefold az FP-ben, hogy Kína előbb váltott politikai ritmust és kezdte ki az USA szupremáciáját, mint hogy rendesen meggazdagodott volna.
Európa ehhez képest se digitális világcéggel, se hadsereggel, se nyersanyagokkal nem rendelkezik. A korábban uniós specialitásnak számító multilaterális diplomácia és globális szabályozói ambíciók mozgástere meglehetősen beszűkült. Az európai vezetők nagy része előre fél a trumpi vámoktól, vagy éppen azoktól a kompromisszumoktól, amelyeket azok elkerüléséért be kell vállalni. Ukrajna kapcsán is felkészülhet a kontinens, hogy saját finanszírozást tovább kell növelni, és bár egyesek szerint szóba jöhetnek az európai békefenntartók egy tűzszünet esetén, mások ezt szinte lehetetlennek látják, mert se elég katona, se politikai akarat, se ENSZ BT jóváhagyás nem várható.
🌀 Mire számíthatunk? És akkor most adjuk össze ezt a fenti két bekezdést: tehát Donald Trump ebbe a világba érkezik meg felbátorodottan, úgyhogy üdvözöljük együtt a volatilitás 2025-ös sebességváltását. Mi ebben a pozitív? Ahogy azt a szép magyar közmondás tartja, zavarosban jól lehet halászni. Szinte bármi, és az ellenkezője is megtörténhet.
Ezt mutatja a TikTok szombat éjjeli le- majd vasárnap esti visszakapcsolása: itt írtam róla kicsit részletesebben, mindenesetre az USA a hidegháborúban gondosan vigyázott rá, hogy a TV- és rádióadói ne kerüljenek idegen kézbe, és most úgy ítélték meg a honatyák (merthogy erről törvényt hoztak, amit a Legfelsőbb Bíróság is helyben hagyott), hogy a TikTok túlságosan kiszolgáltatja az amerikai hírolvasókat és adataikat a Kínai Kommunista Pártnak. Ezt Trump ugyan az első elnöksége alatt belátta, most már mindössze 50%-os amerikai részesedést facilitálna, és azóta vissza is kapcsolták a megállapodásig a platformot. Egyes jogászok amiatt vakarják a fejüket, hogy hogyan lehet elnöki rendelettel egy törvény végrehajtását felfüggeszteni, ebből még lehet pereskedés.
Bár szakértői közmegegyezésnek tekinthető, hogy a II. Trump korszaktól egy alapvetően héjaszerű kínai külpolitikát várunk, ehhez képest az elnök még a beiktatása előtti pénteken telefonon beszélt Hszivel, és a leiratok szerint egy találkozó az első 100 napban összejöhet, talán a nagy vámháborút elkerülendő, vagy mérséklendő.
De hogy lehetne Pekinget rászorítani arra, hogy engedje el Moszkva kezét…? Az orosz–kínai tengely talán a legnagyobb szálka – és veszélyforrás – az USA biztonságpolitikája szemében.
Orbán Viktor is arról poszolt Facebookon a beiktatás napján, miközben beszédet tartott Brüsszelben a magyar elnökség eredményeiről, hogy készül a következő Trump–Orbán találkozó.
$TRUMP. Kisebb figyelmet kapott, viszont még az első Trump-ciklus kormányzati etikai vezetője szerint is aggasztó jel, hogy a Trump-házaspár külön-külön kriptovalutát indított a hétvégén, összesen ezzel több mint 10 milliárd dollárt teremtve magunknak az első napok alatt. Egyelőre ellenőrizhetetlennek tűnik, hogy ki hogyan kereskedik majd ezzel, vagyis hogy ez egy bankszámlát jelent-e az USA elnöke irányába, ahova például külföldi entitások is utalgathatnak kedvező döntések reményében…
💌 A Trump-suttogók. E viharok közt a magyar helyzet is pont ugyanolyan volatilis, vagyis nem tudni, hogy Orbán Viktor személyesen vitt külpolitikája épp szerencsés konstellációban materiálisan is termőre fordulhat, vagy az egyre szélesebbre nyíló európai radikáljobboldalon a fokozódó versenyben veszélyeztetett a pozíciója.
Utóbbira érdekes mozdulat volt, hogy Giorgia Meloni lemondott az ECR pártcsalád vezetéséről, és helyette a lengyel PiS-es volt miniszterelnök, Morawiecki veszi át a posztot. Meloni indoklásában feltűnő volt a trumpi utalás, tehát hogy az olasz miniszterelnök szeretne a transzatlanti suttogó lenni. Ki tudja, hogy Herbert Kickl és Geert Wilders, mindketten nettó befizető EU-tagállamok radikáljobb politikusai, Patrióta-tagok, mennyire fogják a keleti nettó haszonélvező Orbán pozícióit tiszteletben tartani?
A kormány ugyanakkor nem tette meg a szükséges lépéseket az 1 milliárd eurós kohéziós uniós forrás megmentéséért tavaly év végéig, ahogy az újjáépítési alapból (RRF) sem tudott egyetlen eurót sem lehívni a mérföldkövek teljesítésének hiányában. Ráadásul továbbra is a magyar adófizetők állják a napi egymillió eurós büntetést és az alaptételeként kiszabott 200 millió eurót az Európai Bíróság ítéletének be nem tartása miatt.
Ezeket Orbán a decemberi megszólalásai alapján a többéves költségvetési jogalkotásban szükséges, alighanem csak a magyar országgyűlési választások után esedékes konszenzuskor zsarolná ki az uniós intézményektől.
Belengette, hogy ha Trump enyhít majd bármit az oroszokkal szembeni szankciókon, akkor az Uniónak is ezt meg kell fontolnia. Lehet, hogy ez esetben Magyarország megvétózhatja majd az orosz szankciók hat hónapos hosszabbítgatását.
🌡️ Jóban-rosszban? Magyarország kormányfője és a GONGO-k (kormányzati think-tankek) eközben több kapcsolatot épített ki az érkező amerikai adminisztrációval, ami két lakmusztesztet kapott. Egyrészt Rogán Antal deszankcionálása, másrészt az amerikai–magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény újrakötése. Dezső András írt egy részletes cikket a témában, néhány megállapítását itt kihangosítom:
Az Orbán–Trump kapcsolat akadályozásában regionális titkosszolgálatok is érdekeltek lehetnek, amiről a szolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság ülésén beszéltek. Ez egy elég súlyos mérkőzést sejtet a mélyben: feltehetőleg az atlanti tengelyen, a román–lengyel vonalon lehet komoly érdek arra, hogy az oroszbarát Orbánt gáncsolják.
Rogán szankcionálása ebben azért szimbolikus, mert “kilövési engedélyt” jelenthet, vagyis európai szolgálatok, akik ellenérdekeltek a magyar külpolitikával kapcsolatban, szivárogtathatnak a vélt magyar korrupcióval kapcsolatban, esetleg műveleteket indíthatnak.
Szűkíti Orbán mozgásterét az a rugalmatlanság a magyar külpolitikában, amely rigid oroszbarát álláspontot hoz évek óta. Ezzel szemben a korábban Biden-barát Tusk-kormányzat is alkalmazkodott Trumphoz sikeresen, a románok hasonlóan, tehát a mindenkori USA adminisztrációval akarnak jóban lenni, nem csak ideológiai konstelláció esetén. A lengyelek támogatják a NATO 5%-os költést, míg Orbán szerint ez tüdőlövés lenne Magyarországnak.
![]() 😊 Jó hírek. Emberkísérletbe fogok magammal, és minden héten egy jó hírt is előások. A sok tanulmányban leírt férfi-női pénzügyi egyenlőtlenség – tehát hogy azonos munkáért kisebb fizetést kapnak a nők, illetve kisebb vagyon felett diszponálnak – most egy új fejleménnyel kis mozgást hozott a területen. Az USA-ban a pénzügyi tanácsadó cégek felfigyeltek arra, hogy az idős özvegyek – tehát a férjeiket statisztikailag jó eséllyel túlélő 60 feletti nők – vagyona 2018 óta 80%-kal nőtt, így tavaly körülbelül 8 ezer milliárd dollár felett diszponáltak. Ez annak fényében még izgalmasabb fejlemény, hogy 2018 óta az USA-ban a magánvagyonok mindössze átlagosan 62%-kal nőttek a tanulmány szerint, tehát a nők lehagyták ezt.
|
🤝 Túszcsere és ami még jön. A Hamász és Izrael között létrejött megállapodás következményeként megtörtént az első csere: 3 izraeli túsz elengedéséért 90 palesztint engedtek ki a börtönből. Netanjáhú ezzel részben a túszok kiszabadítására fókuszáló hazai ellenzék vitorláiból fogta ki a szelet egy időre, másrészt viszont kilépett a kormányából a szélsőséges Ben-Gvir és pártja. Ettől ugyan nem omlik még össze a koalíció, de nehezebb lesz a kormányzás. A tűzszünettel Trump felé is biccentett, hogy nem csak a konfliktust keresi. Úgy is mondhatnánk, hogy inkább Iránra, a nagyobb halra akar utazni, nem pedig a romokban álló Gáza kapcsán használná a kreditjét a Fehér Házban. Ráadásul Trump elvitte a trófeát a megegyezésért, Biden hátán.
Ha az összes fázisát betartják a megállapodásnak, és az összes túszt elengedik a Hamász terroristái – vagy holttestüket adják vissza – akkor körülbelül kétezer palesztint engedhetnek el az izraeli hatóságok. A potenciálisan szabadon bocsátandó palesztinok között többszörös életfogytiglanra ítélt terroristákat is találunk, sőt, nemcsak a Hamászból, hanem egyéb palesztin terrorszervezetektől az Iszlám Államig. Ez messze nem csak izraeli nemzetbiztonsági kockázat lesz, és sajnos harmadik országok érdeke is, hogy ebből európai kockázatot teremtsenek.
Ugyanakkor gyermekek és olyanok is szabadultak, akik ellen nem volt – vagy nem volt ismert – a vád, többen kritikus fogvatartási körülményekről meséltek.
❗Nyakunkonk a német választás. A magdeburgi karácsonyi iszlamista támadás óta csak kúszik felfelé az AfD támogatása Németországban, választások egy hónap múlva. A párt azóta beleállt a “remigrációs” retorikába, vagyis a tömeges kitelepítések propagálásába, nemcsak menekültek, hanem német útlevéllel rendelkező, de “nem megfelelően integrált” bevándorlók esetén is. Ez utóbbi fordulat, mint egyre több, az AfD-sek által használt utalás, egybecseng a náci időszakkal.
A párt több ezer migránsnak vélt lakás postaládájába repjegyszerű röpcédulát dobott, amely Németországból kifelé szóló utat propagál.
Az inkriminált repjegy-mintájú AfD-szórólapok

Ne felejtsük el, hogy Alice Weidel, a Sri Lanka-i női partnerével élő pártvezető nagyapja, Hans Weidel egy náci vérbíró volt, akit személyesen Hitler nevezett ki. Természetesen ez nem kellene, hogy meghatározza unokája politikai véleményét, de nem is nagyon törekedett ezzel kapcsolatban transzparenciára az AfD-s társvezér.
A német gazdaság számára végzetes lábonlövést jelentő eurózóna-kilépést is újra elővették és leporolták, hiszen ez volt a párt alapításkori eredeti célja. Nyilván Berlin esetleges kilépése lényegében bedöntené az eurót, azzal együtt pedig az Uniót is alighanem maga alá temetné.
Ez viszont cui bono? Csak és kizárólag az unió megosztására törekvő harmadik országok számára lenne kedvező, innen tehát fel lehet és fel is kell tenni a kérdést, hogy az AfD számára kik adnak ötletet a programja írásában.
留言