top of page

Kiszámoltuk, felrajzoltuk: már majdnem 400 céghez van közük a NER-közeli magántőkealapoknak | Partizán Hírlevél

Sokkal kiterjedtebb a magántőkealapok hatása a magyar gazdaságra, mint eddig hittük. Számításaink szerint ma már 361 cég tartozik csak a NER által kezelt magántőkealapok alá, ami azt jelenti, hogy ennyi vállalat termel teljesen ismeretlen tulajdonosoknak, nem egyszer milliárdos hasznokat. Megtudtuk azt is, a jegybank alapítványai és a jegybankelnök fiának barátja, Száraz István sportot űznek abból, hogy ingatlanokat cserélgetnek egymással – az üzleti logika alapján nyilván valamennyi felárért cserébe, amit két olyan magántőkealap tehet zsebre, amit Száraz István cége kezel. 

 

„Az MNB nem lehet offshore-lovagok szálláshelye” – Orbán Viktor rögtön a 2010-es megválasztása másnapján jelentette ki ezt, üzenve az akkori jegybankelnöknek, Simor Andrásnak, akiről kiderült, van egy offshore-cége. 

 

A Fidesz akkoriban nemcsak Simor, hanem úgy általában az offshore-ozás ellen is háborút hirdetett, ennek keretében pedig még az Alaptörvénybe is beleírták, hogy közpénzt csak olyan szervezet kaphat, amely átlátható. Az offshore-ozás talán ezért, talán más miatt, de itthon kiment a divatból. Lett viszont helyette más: magántőkealap.

 

A magántőkealap egy befektetési forma, aminek a működését nagyon leegyszerűsítve a következőképpen lehet leírni: a magántőkealapoknak, akárcsak a cégeknek, tulajdonosaik vannak, az ő pénzük van ezekben az alapokban. 

 

A tulajdonosok aztán a magántőkealapokon keresztül vagyonelemekre tesznek szert: céges részesedéseket, azokkal együtt pedig gyárakat, vagy akár ingatlanokat vásárolnak. Mindezt teljes titokban, ami ugyanis az egyik fontos különbség egy cég és egy magántőkealap között, hogy míg egy kft. vagy egy zrt. tulajdonosát meg lehet ismerni, addig a magántőkealapoknál a befektetők kiléte nem nyilvános. És éppen ez az, amit a magántőkealapok egyik legnagyobb előnyeként szoktak emlegetni: „a tulajdonosokat elrejtő teljes diszkréciót”

 

Nagyon valószínű, hogy a magántőkealapok az utóbbi években emiatt szaporodtak el Magyarországon gombamód, az elmúlt két évben megduplázódott a számuk. November elején összesen már 144 magántőkealap létezett, miközben 2 évvel ezelőtt még csak ennek mintegy fele, 78 magántőkealap működött az országban.

 

És míg az offshore-cégeket a kormány üldözte, a magántőkealapokat ahol tudja, segíti: hol pénzzel, hol azzal, hogy beszáll a projektjükbe.

 

Például, a Vodafone-ban az állam tulajdonostársa végső soron egy magántőkealap. A konstrukció a következő: a Vodafone egyik tulajdonosa a Corvinus Zrt., ami egy tisztán állami cég, a másik pedig a 4iG, ami egy tőzsdei cég, melynek az egyik legnagyobb részvényese egy magántőkealap. 

 

Magyarország második legnagyobb bankjánál, az MBH-nál ugyanez a képlet: az állam különböző magántőkealapokkal állt össze, hogy csináljon egy versenytársat az OTP-nek. 

 

Hogy kihez tartozhat egy magántőkealap, annak kapcsán egyetlen támpontunk van: az alapkezelő cégek. Ezek a társaságok kezelik az alapokba berakott pénzt. Az alapkezelők kiléte pedig nyilvános – azt legalábbis a legtöbb esetben meg lehet mondani, hogy ki kezeli az adott magántőkealapot. 

 

Azért írjuk, hogy a legtöbb esetben, mert itthon van olyan alapkezelő, aminek az egyik tulajdonosa maga is egy magántőkealap. Tehát, egy magántőkealap a résztulajdonosa egy magántőkealapokat kezelő cégnek. Ebben a konstrukcióban tehát amellett, hogy a magántőkealapok tulajdonosai nem ismertek, magáé a kezelőjé sem teljesen.

 

Persze a legtöbb alapkezelőnél ez nem így van: elég könnyen kimutatható, hogy a 144 magántőkealap egy jelentős részét olyan cégek kezelik, amelyek a NER-hez köthetők. NER alatt egészen pontosan Mészáros Lőrincet és körét (Kertész József, Szíjj László, Jászai Gellért, Vida József), Tiborcz Istvánt és körét (Jellinek Dániel, Szécsényi Bálint), Rogán Antal körét, valamint Hernádi Zsoltot értjük. Illetve azt az alapkezelőt is, amelynek az egyik végső tulajdonosa maga is egy magántőkealap – a másik tulajdonos ugyanis nem más, mint Száraz István, Matolcsy Ádám barátja. A hozzájuk, tehát a NER-hez köthető alapkezelők 77 magántőkealapot igazgatnak – az összes magántőkealap több mint felét.

 

Hogy képet kapjunk arról, valójában mekkora szeletét fedik le a gazdaságnak ezek a magántőkealapok, összeszámoltuk azt is, hogy a NER-hez köthető magántőkealapok hány cégben érdekeltek közvetlenül, és e cégek leányvállalatait is összegyűjtöttük. Így derült ki, hogy a végső szám ma már közelíti a 400 vállalatot: egészen pontosan 361 cégről van szó.


(Ha valaki szeretné nagyobb felbontásban, részleteiben látni az ábrát, annak érdemes erre a linkre kattintania.)




Ezek között pedig vannak kifejezetten nagyok is: 25 olyan magántőkealapos vállalatot találtunk, amelynek éves bevétele meghaladja a 10 milliárd forintot. Az ábrán a bordó színű buborékok a magántőkealapokat, a szürke-bordó buborékok a 10 milliárd forintot meghaladó árbevételű cégeket, a feketék pedig az alapkezelő cégek tulajdonosait jelölik.

 

Táblázatos formában a részletes adatokat innen lehet letölteni

 

A magántőkealapokról videót is készítettünk, amelyben körbejárjuk többek között a Tiborcz István-féle Főnix magántőkealap, illetve a Matolcsy Ádám barátjaként számon tartott Száraz István-féle magántőkealapok több üzletét. 

 

Ahogy a Válasz Online feltárta, a Főnix érdekelt például a Soroksár-Gyál területén készülő beruházásban, amiről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy valami készül arrafelé: a kormány 500 hektárnyi területet nyilvánított Soroksár külterületi részén, és Gyál egyes részein beruházási célterületté. Ebből egy cégen keresztül 173 hektárnyit birtokol a Főnix nevű magántőkealap, amelyet Tiborcz István alapkezelő cége, a Diófa kezel. 

 

A Száraz-féle magántőkealapok pedig leginkább a jegybanki alapítványokkal üzletelnek, nem is akárhogyan: több, nagy értékű ingatlannál a képlet az volt, hogy előbb a jegybank alapítványai eladták őket a Száraz-féle magántőkealapoknak, hogy aztán egy, a jegybanki alapítványokhoz köthető lengyel cég (Global Trade Center, GTC) visszavásárolja őket. A GTC-nek egyébként szintén egy magántőkealap a fő tulajdonosa, amit a jegybanki alapítványok egyik cége kezel. 

 

Tehát, a jegybank alapítványai előbb eladták az ingatlanokat, hogy aztán kvázi visszavásárolják őket, a különbözetet pedig – már ha van felár, ami a piaci logika alapján valószínűleg volt – a Száraz István által kezelt magántőkealap tette zsebre. 

 

Ez történt például egy Andrássy úti ingatlannal is: az Oktogontól néhány perc sétára, az Andrássy út 40-42. szám alatt található, Ybl Miklós által tervezett épület eredetileg az MNB alapítványoké volt, 14,9 millió euróért vették meg. Ezután eladták a Quartz által kezelt magántőkealapoknak, onnan pedig „visszavásárolta” az MNB alapítványokhoz köthető magántőkealap külföldi cége. 

 

Ahogy a Magyar Tudományos Akadémia egykori épületét is, a Pusztaszeri úton. Ez az ingatlan ugyancsak az MNB alapítványaié volt, 2,7 milliárd forintért vették meg, majd eladták a Quartz által kezelt magántőkealapoknak, tőlük pedig „visszavásárolta” a GTC. 

 

De hasonló történt a Vörösmarty téren található Kasselik-ház egyes ingatlanjaival is. A Kasselik-házban az MNB alapítványok az alsó szinteket birtokolták, a felső szinteken pedig összesen 5 helyiséget a Quartz-magántőkealapok. Az alsó szinteket az MNB alapítványok eladták, hogy aztán megvegyék a Quartz-magántőkealapoktól a felsőket. 

 

A konstrukció részletesebben a következő volt: a Global Trade Center magyar leányvállalata (GTC Origine Investments) megvásárolta a G-Alpha VRSMRT nevű céget (aminek a végső tulajdonosa az adás-vétel előtt a Quartz által kezelt Arezzo és Felis magántőkealap volt). 

 

Az MNB alapítványai a kérdéseinkre adott válaszukban arra utaltak, hogy az alapítványok csak jól jártak az oda-vissza vásárolgatással.

 

Egészen pontosan azt közölték, hogy „a Pallas Athene Alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vagyonkezelési stratégiája és döntései egyértelműen azt a szemléletet követik, hogy a vállalat köteles megőrizni a rábízott tőkét és elérhető, stabil hozamot biztosítani a tulajdonosai számára. Ennek eredményeként a rábízott tőkét és vagyont az adott piaci helyzetnek megfelelő területen, minden esetben értékálló befektetésben helyezi el. Kizárólag olyan beruházásokat hajt végre, amelyek a korábbiaknál jobb és jobb megtérülést, valamint stabil hozamokat tesznek lehetővé. A követett stratégiának köszönhetően az Optima Zrt. még a válsággal sújtott időszakban is növelni tudta a rábízott alapítványi vagyon értékét ezáltal támogatva az Alapítvány kultúrával és oktatással kapcsolatos stratégiai céljait.”

 

De mi értelme van a magántőkealapozásnak a NER 13. évében? A sokadik kétharmad után miért is lehet bárkinek szüksége arra, hogy magántőkealapok mögé rejtse a vagyonát? Hiszen az eddig sem rengette meg a kormány hatalmát, hogy kiderült, egyesek a semmiből lettek tíz-, adott esetben százmilliárdosok. De akkor mégis, mi lehet az oka annak, hogy Orbán Viktor legközelebbi emberei, de még a jegybankelnök fiának közelében is egyre-másra bukkannak fel ezek a titkos pénztárcák? 

 

Videónkban erre is megpróbálunk választ adni.




Oroszi Babett

szerkesztő

225 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Magyar Péter és a médiapolitizálás csapdája

Valószínűleg nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy Magyar Péter berobbanásához hasonlót még nem láttunk a magyar politikai nyilvánosság történetében. Hasonló természetű érdeklődést persze korábban is tapa

Jakab Péter öt meglepő állítása | Partizán Hírlevél

Életút-interjúra jött a Partizánba Jakab Péter. A Nép Pártján elnöke még jobbikos politikusként többször visszautasította a meghívásunkat, az előválasztás előtt sem jött el vitázni, most tehát bőven v

Comentários

Avaliado com 0 de 5 estrelas.
Ainda sem avaliações

Adicione uma avaliação
bottom of page