A davosi Világgazdasági Fórum (WEF) legnagyobb változása az oroszok radikális hiánya volt. Se tisztes kaviáros fogadást, se orosz oligarcha-partit nem tartottak. Persze a megüresedett helyekre volt jelentkező bőven: India fokozta a jelenlétét, Kína is igyekezett bizonyítani, hogy több év covidozás után újranyitják a boltot.
Egy csipetnyi fény. A globális gazdasági helyzetről a konszenzus afelé tendált, hogy „lehetne sokkal rosszabb is, úgyhogy ahhoz képest jó.” Ezt máshol „óvatos optimizmusnak” fordították. Ha a héten még két számot érdemes felemlegetni, akkor:
Piramisjáték? A WEF saját számításai szerint a nyugdíjalapok és a kifizetési igények közötti olló 400 trillió dollárra fog rúgni három évtizeden belül, vagyis a globális gazdaság teljes volumenét sokszor meghaladhatja. Érik az az új társadalmi szerződés.
Pedig blokkoltuk. Ha a globális minimumadó végre elkezdene működni, akkor 220 milliárd dollárral gazdagodnának összesen az államkasszák világszerte. Az OECD elemzése mutatja, hogy azért ez nem lesz ilyen egyszerű.
Ha az üzlet egyszer beindul... akkor háborúban sem nagyon ér véget. Egy friss egyetemi kutatás alapján úgy látszik, hogy az amerikai cégek 18%-a lépett ki az orosz piacról, míg az uniós cégek 8,3%-a, a japánoknak 15%-a. Miközben ebben voltak látványosabb kilépők – például a McDonalds -, addig sokan bentmaradtak, mint az Unilever, a Subway vagy épp a tésztás Barilla. Meg sem lepődtünk, amikor kiderült, hogy a bennmaradó nyugati cégek nagyobb része német.
Innen szép nyerni. A francia-német Élysée-szerződés 60. évfordulója kapcsán találkozott Macron és Scholz Párizsban. Az aktuálpolitikai zajban kevésbé hallatszott, de fontos megjegyzése volt az uniós két vezető tagállamnak, hogy akár az EU-szerződések megnyitását (=újratárgyalását) is el tudják képzelni. Ez az intézményi reformokat jelenti, vagy akár a többségi szavazásra való átállást külügyekben és adóügyekben. Ez se lesz gyors, de ha ráfordulnak közösen, az komoly új helyzet lesz.
Eközben Brüsszelben hétfőn zajlott a külügyi tanács, ahol részben a 10. szankciós csomagról folyik a tárgyalás a tagállamok közt, amelyet a háború évfordulójára, február 24-re szeretnének elfogadni. Budapest orosz személyeket venne le a szankciós listáról.
A másik ügy, ahol a Politico hétvégi értesülései szerint a magyarokon múlhatna a döntéshozatal, az a European Peace Facility-ből való kifizetés. Innen a hetedik alkalommal utalnának 500 millió eurót Kijevnek, a magyar külügyminiszter hétfőn már arról nyilatkozott, hogy nem fogják ezt megakadályozni.
Jó hír a héten. Global Gateway néven az EU és a G7-ek versenybe szállnak a kínai “Egy út, egy övezet” (Belt and Road, BRI) kezdeményezéssel. Mindkettő célja, hogy a fejlődő világban infrastruktúra-beruházásokkal tartósan lekössék a kritikus országok barátságát. Peking esetében ez gyakran kikötőket jelent, energiaszolgáltatókba illetve kritikus nyersanyagokba való bevásárlást. A nyugati verzió hasonló, a digitális infrastruktúrától vízerőműveken át tenger alatti kábelekig terjed a már konkrét, hetven célberuházást tartalmazó lista. Egyelőre 300 milliárd eurót mozgatnának meg ezekre.
Ha már pénz. Mint ahogyan a Partizán múlt heti interjújában Navracsics Tibor kihangsúlyozta: Varga Judit és ő külön-külön látogat az Európai Bizottságba a héten, hogy a felmerült vitás kérdések rendezésében haladjanak: Erasmus+ pénzek, kondicionalitási eljárás feltételei, költségvetési kifizetések felfüggesztése, sok milliárd euró a tét.
Ha pedig együttműködés: Románia és Bulgária közösen tervez két dunai vízerőművet építeni!
Közeledő évforduló. Az ukrán fronton orosz offenzíva indult, miközben az euroatlanti vita hevesen zajlik, hogy ki és mennyi tankot küldjön Kijevnek. A németek akkor adnának Leopárdokat, ha Washington is ad; utóbbi esetben Párizs is bedobná a Leclerc páncélosokat, míg Varsó többször jelezte, hogy nem fogja megvárni a német re-export engedélyt, és mindenképp átadná a maga Leopárdjait a szomszédba. Ahhoz képest, hogy a németek alig egy éve még 5000 rohamsisakon gondolkoztak, sok-sok ezer ukrán elesett katona és civil áldozat után a legfejlettebb tankra kerülhet sor. (No meg egy új német hadügyminiszterre múlt hét óta.)
Zelenszkij titokban találkozott Kijevben a CIA főigazgatójával. Alighanem minősített információk cserélhettek gazdát. Az USA 45 milliárd dolláros további támogatási csomagot fogadott el (az EU emellett további 18 milliárd eurót ad). Arról is szó eshetett, hogy a republikánus képviselőházi többség milyen kockázatokat jelent az USA felől érkező támogatásra nézve.
Zajlik és messze nem ért még véget az ukrán közigazgatás megtisztítása az oroszpárti besúgóktól. A Cseszno nevű szervezet célja éppen ez, a háború óta több mint ezer kollaboránst leplezett le, ebből 47% politikus, 27% bíró, de papok, civilek is szerepeltek a listájukon. Interjú az igazgatóval.
Eközben csendben Moldova történelmi közeledésre készül a NATO-val
Az Ukrajnának juttatott támogatás összértéke ill. GDP-arányos mutatója
Dél-Afrika az igazi kompország. A nem túl fényesen álló dél-afrikai gazdaságot vezető, korrupciós gyanúba keveredő elnök, Cyril Ramaphosa úgy döntött, hogy különleges módon emlékezik meg az Ukrajna elleni orosz agresszióról. Február 24-től közös hadgyakorlatot tart a dél-afrikai, a kínai és (tessék kapaszkodni) az orosz haderő. Fokvárosban egy ismert orosz oligarcha jachtja parkolgat, miközben Lavrov orosz külügyminiszter és Yellen amerikai pénzügyminiszter adják majd egymás kezébe az elnöki palota kilincsét a héten.
Ha a magyar külpolitika - kompozás, Kállay-kettős, Keleti-nyitás, ahogy tetszik - vitája érdekel, ajánljuk figyelmedbe adásunkat múlt péntekről!
Rossz hetet zárnak az autokraták.
Erdogan egy hónappal előre hozná a török parlamenti választást, hogy a hirtelen beindított társadalmi transzferekhez passzoljon a menetrend. Semmit se bízna a véletlenre.
A vietnámi államfő, Nguyen Xuan Phuc a múlt héten lemondott, az ország kommunista történetében először. A korrupciós vizsgálat számos vezetőt érint.
A kazah parlament hatályon kívül helyezte Nazarbajev ex-autokratát védő intézkedéseket, így már szabadon vizsgálható és nyomozható a Nazarbajev-éra.
Peruban folyik a durva erőszak a tüntetőkkel szemben, az alig egy hónapja kinevezett elnökasszonynak nem sok időt jósolnak a szakértők, de semmi garancia, hogy utána rendeződnének a társadalmi viszonyok.
Régi elvtársak. Kína észak-koreai exportja három és félszeresére nőtt 2022-ben. A növekedés részben annak köszönhető, hogy a phenjani rezsim tavaly elkezdte feloldani a korábban a koronavírus-járványra hivatkozva kivetett kereskedelmi korlátozások – részben pedig annak, hogy a járvány miatt Észak-Koreában megrendült az amúgy sem erős ipari termelés, így kénytelenek voltak a kínai behozatalra hagyatkozni.
Recesszió a bezzegországban? Dél-Korea Magyarországon a felzárkózás visszatérő példaországa a politikai vágybeszédekben. Ennek ellenére a 2022-es év ott sem volt rózsás: beindult az infláció (bár az 5%-os decemberi érték még mindig irigylésre méltó), a növekedés a jegybank agresszív kamatemelései és az exportmegrendelések visszaesése miatt megtorpant.
Decemberben az export 9,6%-kal csökkent, és a visszaesés január első három hetében is folytatódott, azaz a globális lassulás elől a világ számos blokkjával erős konnektivitásban lévő csodaország sem menekül.
Az Európai Unióhoz hasonlóan Koreát is aggasztja az USA iparpolitikája. Joe Biden kormánya a két legerősebb dél-koreai exportszektorban, a csipgyártásban és az autóiparban is elkezdte állami támogatással Amerikába csalogatni a termelést. A szöuli félelmek szerint ez visszavetheti a koreai ipart – bár az akkumulátor-gyártás terén ahogy Magyarországon, úgy Amerikában is ők szakíthatnak.
Ez jelzi, hogy amikor az USA a kínai fenyegetésre hivatkozva kezd gazdasági nacionalizmusba, gyakran saját szövetségeseinek árt.
Atomálmok. A gazdasági problémák nem szegték Jun Szogjol konzervatív elnök katonai ambícióit: január közepén nyilvánosan felvetette, hogy ha az észak-koreai atomfenyegetés súlyosbodik, országa is atomfegyvereket szerezhet be.
Az ukrajnai háború kitörése óta a dél-koreai közvélemény is megengedőbbé vált az atommal szemben: a többség engedélyezné, hogy az Egyesült Államok atomfegyvereket állomásoztasson Dél-Koreában.
Adósságplafon. A Biden-adminisztráció lépéseket tett annak megakadályozása érdekében, hogy a szövetségi kormány átlépje az adósságplafont és fizetésképtelen legyen. Ezek időt nyernek addig, amíg a törvényhozás megemeli a kormány által felvehető hitel összegét, ami most 31 ezer milliárd dollár.
Az Államok pénzügypolitikai sajátosságaiból adódó döntés szinte menetrendszerintinek tekinthető – 1960 óta a Kongresszus 78 alkalommal döntött az adósságplafon felülvizsgálatáról, 49 alkalommal republikánus, 29 alkalommal pedig demokrata elnökök alatt –, a republikánusok egy csoportja viszont politikai pecsenyéjük sütögetésére felhasználni az ügyet
Santos: újabb epizód. Mutatjuk a hazudós republikánus, George Santos körüli friss híreket. Kiderült, Santost pénzügyi szálak fűzik egy orosz milliárdos amerikai állampolgár unokatestvéréhez, aki nagyobb összegekkel is támogatta Santost politikai pályafutása elején. A nagybácsi az orosz energiaiparban betöltött szerepe miatt szankció alatt áll. Kiderült az is, hogy a republikánusok már jó ideje tudtak arról, hogy Santos valótlanságokat állít magáról.
A közösségi média kezén száradó vér. Kiderült, hogy a január 6-i eseményeket vizsgáló bizottság kihagyott néhány kulcsfontosságú megállapítást a zárójelentéséből. Például azt, hogy a közösségi média hogyan vallott kudarcot a szélsőséges posztok kezelésében a Capitolium elleni 2021-es támadás előtt. A platformok figyelmen kívül hagyták az alkalmazottak erőszakos tartalommal kapcsolatos figyelmeztetéseit és nem léptek a posztok visszaszorítása érdekében, szabad utat engedve ezzel később 7 ember életét követelő eseményeknek. A friss brazil erőszak kapcsán hasonlóra jutottak a kutatók.