Magyarországnak szánt EU-s pénzek. Legfeljebb egy hónap maradt, hogy végleges határozat szülessen a Magyarországgal szembeni eljárás megszüntetéséről. A kormány és a két érintett uniós döntéshozó intézmény, az Európai Bizottság illetve az Európai Tanács között zajlanak a diplomáciai mérkőzések. Amikor ez a döntés kijön, onnantól írhat alá Budapest megállapodásokat az újjáépítési alapról és az általános költségvetési forrásokról, amelyek várhatóan sok további kondíciót rögzítenek majd, hiszen a kifizetések részleteit az adott tagállam által vállalt programok teljesítéséhez kötik. A viták közepette Magyarország felhúzott a pakliból pár további jokert:
Egyhangúság kell az EU-orosz szankciók meghosszabbításához, és ahhoz is, hogy a Bizottság az újjáépítési alapba hitelt vehessen fel a nemzetközi pénzpiacról ; sőt már egy harmadik ágon jelezte a magyar kormány, hogy a szintén konszenzusos 2023-as ukrán támogatási csomagot (18mrd euró) sem támogatná.
Ott lapul még a talonban a finn és svéd NATO-bővítés kérdése is, amelyet a 30 tagállamból Budapest és Ankara nem ratifikált eddig.
Bár ezek természetesen nincsenek hivatalosan összekötve a magyar pénzekkel, a diplomácia műfajában azért ne becsüljük alá a tárgyalási manővereket.
Az orosz-ukrán háború. Kedden állítólag eltévedt orosz rakéták csapódhattak a NATO-tag Lengyelország területére, két halálos áldozatot szedve. Egyelőre meg kell várni a pontos eredményét a vizsgálatnak, hogy mi történt valójában.
Ami sajnos biztos: a keddi orosz rakétatámadás az ukrán gáz-, víz- és elektromos-ellátást rengeteg helyen megbénította, a mobilhálózat is csapást szenvedett. Drága rakétákat lőttek ki az oroszok, nem sok ilyen maradhatott a raktáron egyes szakértők szerint.
Mark Milley amerikai vezérkari főnök szerint már mindkét oldalon elérhette a katonai veszteség a százezer főt.
Törökország boldogan csomagolja újra az Oroszországból kivonult gyártók termékeinek egy részét, és kereskedik a nyugat és Moszkva között, legalábbis ez látszik a friss export-import adatain.
A megyeszékhely Herszon felszabadítását nemcsak öröm kísérte, hanem újabb tömeges sírhelyek feltárása is.
A lakosság szembesült az orosz megszállás alatti tragédiákkal.
A megyeszékhelyre látogatott a visszafoglalás után az ukrán államfő, Zelenszkij.
A migráció újra uniós fejtörést okoz. A civil mentőhajók kikötése körüli olasz-francia botrány csak apró része annak a 2015 óta megoldatlan kérdésnek, hogy hogyan kezeljék közösen a tagállamok a migrációs nyomást.
Idén Olaszországból eddig alig 160 menedékkérőt vettek át mások, míg 88 ezren érkeztek a partjaira (és egy töredékük az, akik civil szervezetek hajóin futnak be).
Az éves uniós költségvetés körül is a parti államok koalíciója kardoskodik a leghangosabban, miszerint több szolidaritásra számítanának az északi, nem közvetlenül kitett tagállamoktól.
London 60 millió fontot ad Párizsnak, hogy a csatornát a két ország közt 200 fővel nagyobb kontingens ellenőrizze a francia partokon.
Nő a szomszédban. A szlovén elnökválasztás második fordulóját megnyerte a korábban Melania Trump jogi ügyeivel is foglalkozó, a liberális oldalt képviselő Nataša Pirc Musar, ezzel az első női államfő lesz az ország történetében.
Nagy játszmák Délkelet-Ázsiában. A térségben a napokban három nagy csúcstalálkozó zajlik. Múlt héten a kilenc államot – köztük Indonéziát, Malajziát, Thaiföldet, Szingapúrt, Vietnámot – számláló Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) és partnerei ültek asztalhoz Kambodzsában.
A térség országai az amerikai–kínai feszültségek fényében kellemetlen helyzetben vannak:
egyformán fontos számukra a kínai és az amerikai gazdaság: Kína a legnagyobb kereskedelmi partnerük, az Egyesült Államok (és Európa) a legnagyobb befektetőjük;
nagy részük tart Kína külpolitikai és katonai erőfitogtatásától, és érdekelt az Egyesült Államok katonai jelenlétében, csak nem akarnak hidegháborút;
cserébe szeretnének hasznot húzni belőle, hogy Pekingben és Washingtonban is felértékelődött a térség geopolitikai fontossága.
Amcsi tervek. Joe Biden amerikai elnök a csúcs előtt azt mondta, nem akar konfliktust Kínával, de azért haditengerészeti segítség ígéretével érkezett Kambodzsába, ahol szokásához híven egy bakival kezdett, és Kolumbiának köszönte meg a rendezést. Amerikát emellett az ASEAN stratégiai partnerévé avatták, bár ez nem nagy fegyvertény: a nagyrészt jelképes kitüntetést tavaly Kína, idén India is megkapta.
Biden az ASEAN vezetői mellett a japán kormányfővel és a dél-koreai elnökkel is nyomott egy hármast, hogy az izgága Észak-Korea (és persze Kína) ellen, valamint az amerikai csipgyártás támogatása érdekében szervezkedjenek. A hármas felállásban azóta Washingtonban jobban bíznak, hogy Dél-Koreában konzervatív elnököt választottak: a jobboldal hagyományosan jobban kijön a japánokkal, míg a baloldalt jobban zavarják a történelmi sebek.
Szemtől szembe. Kedden indul Balin a G20-csúcstalálkozó, amelynek farvizén hétfőn Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár először találkozott szemtől szemben Biden megválasztása óta (Hszi a közelmúltig nem merészkedett ki Kínából, és Bidennek sem volt sürgős Pekingbe utaznia).
A Biden-Hszi találkozó szállodájáról egy kis ízelítő.
Azt állítják, nem akarnak hidegháborút. A háromórás találkozó végén Biden arról beszélt, hogy nem akar konfliktust, se hidegháborút Kínával, bár állítása szerint felhozta a szokásos emberi jogi bírálatokat és a Tajvan ellen támadástól is óva intette Hszit.
Hszi azt mondta, hogy mindkét ország érdeke a kapcsolataik javítása, de szóvirágaiban utalt rá, hogy szerinte Washingtonban félreértelmezik és démonizálják a békeszerető Kínát. Ismét leszögezte, hogy Tajvan kérdése kínai belügy, és az USA-nak el kell fogadnia, hogy Kína is demokrácia.
A meeting jelezte, hogy a kommunikációs csatornák nyitva állnak.
A stratégiai érdekek világosak – és az is, hogy ezek nagy része nem egyezik
A cél, hogy a versengés ne torkolljon fegyveres harcba, és hogy például a klímaváltozás terén (mint a két legnagyobb kibocsátó…) képesek legyenek együttműködni.
A két kormány gazdasági nacionalizmusa, katonai manőverei és merőben eltérő világképe miatt ugyanakkor senki se számítson nagy egymásra borulásra.
Pénzt nem hoz Biden. Biden kihagyja a harmadik nagy novemberi csúcsot, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezetének hét végi thaiföldi vezetői értekezletét, amelyen Hszi is részt vesz.
Az Egyesült Államok Ázsia-politikájával szemben egy régi bírálat, hogy folyamatosan a katonai ügyekkel törődnek, miközben a gazdaságdiplomáciát elhanyagolják.
Ezzel szemben Kína dollármilliárdokat hitelez infrastrukturális fejlesztésekre.
Ám közben az amerikai magánszektor a technológia és tőke legfontosabb forrása Délkelet-Ázsiában, tehát nem érdemes temetni a nyugati befolyást.
USA félidős választások - lassan végeredményt lehet hirdetni. Nevadában a szenátusi helyért való küzdelemben nagyon szorosan, de demokrata győzelem született, ami biztosította a Biden-kormányzat számára az irányítást a felsőházban, a republikánus alsóházi várható többséggel szemben (bár matematikai esély még van a fordításra).
A sors fintora, hogy éppen aznap került sor Donald Trump fiatalabb lánya, Tiffany esküvőjére, amikor a demokraták bebiztosították győzelmüket a Szenátusban, így az angolszász esküvői hagyományok „valami kék”-je Trumpéknál Nevada állam lett. (Fotók a floridai Trump-buliról itt.
Elmaradt a választástagadás: hiába döntött minimális szavazat sok helyen demokrata és republikánus jelölt között, egyelőre senki sem kérdőjelezte meg igazán az eredmények hitelességét.
Donald Trump ezt a balhét elviszi? A republikánusoknál persze megindult az egymásra mutogatás, hogy ki okolható a relatív gyenge eredményekért. A volt elnök megnyilvánulásai miatt Biden és a „Trumpizált Republikánus Párt” közti választássá változtatták azt, ami a függetleneket inkább a demokraták irányába húzhatta.
Eddig minden botrány után csak rövid ideig fújt az önvizsgálat szele a pártban. Annyit tudunk, hogy a félidős választások után megtartott közvélemény-kutatások szerint Ron DeSantis már messze népszerűbb konzervatív elnökjelölt.
DeSantis 2018-as kormányzóvá választása idején még Trump-közeli nézeteket vallott, de aztán felépítette saját politikai brandjét az általa „szabad állam” névvel illetett Floridában, elutasítva a koronavírus-korlátozásokat és elítélve a „woke” attitűdöt a médiában, a nagyvállalatokban és az iskolákban.
A sűrű hírlevél végére egy kis lazítás: egy érdekes hír az amerikai kannabisz-piacról. A Kaliforniában és néhány államban teljesen legalizált marihuána-fogyasztás mögé óriási ipar épült ki. Úgy tűnik ugyanakkor egy friss fogyasztóvédelmi perből, hogy elkezdtek egyre kevesebb hatóanyagot (THC) tenni a szerekbe, amely mostanra feltűnt a fogyasztóknak: panaszuk szerint nem üti meg őket eléggé a joint.