Megint kettőt léptünk hátra | Heti Feledy

Sziasztok! 

Fehér törpe sűrűségű levélre számíthattok: egy meglőtt kormányfő, egy beperelt miniszterelnök, egy lezuhant államfő, és még hol a lista vége. Nem éppen előre halad a világpolitika.

Köszönet a részvételetekért a Klubban! Szuperül sikerült, folytatjuk!

🇸🇰 Tetten ért politikai erőszak. A szlovák miniszterelnök az ellene elkövetett merénylet előtt pár nappal dönthette el, hogy nem ad teret az oroszoknak az új szlovák atomerőmű projektjében, hanem a francia–dél-koreai konzorcium felé kacsintgat. Ez lehet hosszú időre Robert Fico utolsó érdemi döntése, mert felépülése alighanem eltart majd egy darabig, ha a merényletet követő napokban sem merték még mindig Pozsonyba szállítani. 

• Az elkövető Juraj Cintula kapcsán rengeteg profil született, a meg nem értett háborgó lélek portréi alapján magas valószínűségű a forgatókönyv, hogy egyedül cselekedett. Egy jó darabig fogják azért vizsgálni, hogy voltak-e társai: a merénylet után kipucolt Facebook-profil is gyanús, ahogy a rendőrségi irodából posztolt TikTok-interjú és néhány orosz vonalon felbukkant életrajzi elem szintén igényelhet tisztázást.

• Robert Fico volt kétségtelenül a hármas koalíciót (Smer–Hlas–SNS) összetartó személy, ha tartósan kiesik, könnyen nőhet a feszültség a három párt között, bár továbbra se lenne érdeke egyiküknek sem előrehozott választást tartani. Ez akkor lehet opció, ha a Smer a merénylet kapcsán ügyesen lavírozva további támogatókat szerez, és úgy érezné, hogy egy előrehozott választáson akár egyedüli felhatalmazást kaphatna – miközben Peter Pellegrini Hlas-vezetőt már a köztársasági elnökségbe katapultálják, tehát egy (még) barátibb Hlasra számíthatnak. 

• Arról pedig a Globsec Trends friss 2024-es felmérésben érdemes tájékozódni, hogy hogyan lehet az, hogy a szlovákok kétszer akkora arányban tartják a civil szervezeteket külföldi ügynöknek, mint a magyarok! Hogy a válaszadók többsége félti identitását a nyugattól…tanulságos közép-európai összehasonlítás.

“A civil szervezetek munkája fontos egy demokratikus társadalom működéséhez” – a lila sáv, míg “a civil szervezetek külföldi ügynökök” a narancs sáv, amelyben Szlovákia jóval meghaladja a magyar válaszokat. Forrás: Globsec Trends 2024.

🇮🇷 Az utolsó út. Az iráni elnök és külügyminiszter halálos helikopterbalesetének körülményeiről még keveset tudunk a hírlevél leadásakor. Jó eséllyel később se lesz sok részlet: közel ötven éves járműről lehetett szó, amelyet a régóta szankciók alatt álló ország kérdés, hogy mennyire tudott érdemben karbantartani. 50 nap áll rendelkezésre az új választás kiírásáig az alkotmány szerint, ám mivel itt Hamenei utódlása is belép a mátrixba, rendkívül összetett palotaharcokra lehet számítani.

• A keményvonalas, nyugatellenes, belső elnyomást is felcsavaró Raiszi halála a moderált tábort is visszahozhatja (mi lenne ekkor az oroszoknak nyújtott hadisegítséggel?) vagy egy még harciasabb vezetőt is (az Izraelre mért csapások rendszeresedhetnek…). Úgyhogy nagyon fontos kérdés az utódlás.

• Izraelben sem volt nyugalom. Az ICC főügyésze nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte az izraeli kormányfő és a Hamász vezetője ellen a bíráktól. Pár hónapon belül hozhatnak döntést. Amennyiben az ICC kiadja az elfogatóparancsot, úgy Netanjáhút elvileg az EU országaiban el kéne fogni. Az USA kongresszusa már az ICC elleni személyi szankciókon gondolkozik, úgyhogy az ICC legitimitását az ügy végső soron tovább erodálhatja. 

🇺🇲Eltörpült hagyomány. Az amerikai elnökjelöltek vitáit 1988 óta az ezért felelős független bizottság (Commission on Presidential Debates, CPD) rendezte. Azért a múlt idő, mert most először ugyan fog vitatkozni a két elnökjelölt (június 27-én és szeptember 10-én 🍿), de nem a CPD szervezésében.

• Biden és Trump ütötték be a szöget a CPD koporsójába azzal, hogy a szervezetet megkerülve fognak vitatkozni. Még a demokrata elit is felhördült, mert ezzel a demokráciáért gyakran szavát felemelő Biden miatt (is) egy régi intézmény, amely minden körülmények között eddig összehozta a vitákat, elveszti súlyát. A CPD-elnök podcastja azért Trump felé tolja a felelősséget.

• E botrány viszont egész halkan futott a sajtóban, mivel Biden döntése az új védővámokról bőven tematizálta az elmúlt hetet: 100%-ra emelte a kínai EV-k importvámját és további árucikkeknél is szépen felpörgették a számlálót. Biden nemhogy folytatja, hanem szépen eszkalálja Trump kereskedelmi háborúját.

🏭 Az USA csinálja. Mi nézzük. Ez a döntés amerikai iparvédelmi szempontokról szól: nemzetbiztonsági alapon határozták meg több éves előkészítés során, hogy mely szektorokat mentesítik az tisztességtelen kínai versenyelőnytől azért, hogy amerikai gyártóbázis alakuljon ki. Európában Macron ugyan beszél erről, de Scholzcal nyoma sincs hasonló bátor intézkedésnek egyelőre.

• 🇪🇺 Too little, too late? Ami átszivárog a csomagból Európába: a legacy chipek (tehát kevésbé fejlett, inkább autókba és elektromos háztartási eszközökbe kerülő félvezetők) kapcsán az Európai Bizottság is várhatóan vizsgálatot indít. Csakhogy Washington a védővám kivetésével párhuzamosan rögtön támogatást is ad a hazai szereplőinek, míg nálunk ez hiányzik.

• 🇨🇳Spájzba költözés.  A kínaiak pedig sietve építik a trójai lovaikat: az USA felé Mexikóban (ahol mindjárt elnökválasztást tartanak!), míg az EU-ban Magyarország mellett a spanyolok, olaszok és szlovákok is részt vehetnek a kínai autóipar betelepítésében az EU-s határokon belülre (ahonnan nem lehet már vámokkal kiszorítani őket).

• Azt csak halkan kérdezzük, hogy a kínai kommunisták közgazdászai melyik merkantilista tankönyvet olvashatták, amely alapján jó ötletnek tűnt pl. akkora többletkapacitást építeni az akkumulátorgyártás terén, amellyel az egész világ keresletét simán lefedhetnék. Hasonló irányba tart az autóipar. Tehát azt gondolták, hogy a teljes világ összes maradék kapacitását kiirthatják? Lehet, hogy újratervezés szükséges. Több hónap halogatás után összehívták júliusra a KKP Központi Bizottságának illetékes plénumát, hogy kifésüljék a gazdasági kihívásaikat, amelyet súlyosbít a kínai „ön”kormányzatok még a kínai hatóságok szerint is egyre nehezebben kezelhető adósságállománya.

🇷🇺 Ez a gép nem zuhant le. Vlagyimir Putyin újabb elnöki ciklusának első útja Pekingbe vezetett. Hat hónap alatt másodszor járt Kínában, ezúttal a magyar kormányfő nem csatlakozott. Gazdasági együttműködés, gázvezeték Szibéria felől és persze a napirend láthatatlan részei (például hogy Kínának igenis szüksége van a fizetőképes európai piacra) bőven elég tárgyalnivalót adtak. Putyin előtt Antony Blinken amerikai külügyminiszter teázott a kínaiakkal. Kiderül nemsokára, kinek a szava nyomott többet a latban. 

⛽ Orosz kihívások. A Gazprom 1999 óta az első veszteséges évéről számolt be: 2023-ban 6,8 milliárd dollár hiányzott a kasszából. Ez az állami bevételeket egy az egyben érinti. Az LNG-szállítással nem lehet és nem is sikerült kiváltani a 180 milliárd köbméteres korábbi vezetékes uniós exportot.

• 2022-ben legalább 40 milliárd dollárt köhögött be a Gazprom az orosz államkasszába.

• Az orosz szuverén pénzalap (állami tartalék, NWF) 60 milliárddal csökkent tavaly, körülbelül a felére.

• A pekingi barátság mindössze 23 milliárd köbméter gáz eladására volt elegendő Moszkvának, vagyis Kína nem siet a gázszektor és a Gazprom segítségére.

🇺🇦 Ukrán fejlemények. Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma hivatalosan május 20-án lejárt. Az alkotmány szerint háború idején nem lehet választást tartani, de az biztos, hogy pszichológiailag ez potenciálisan komoly fordulópont az elnök megítélésében: innentől kezdve egyrészt az oroszok is építik a narratívát a „hatalombitorlóról”, Kijeven belül pedig fel-felvetik kritikusok, hogy vajon mennyiben a hatalma túlstabilizálása vezeti. A támadások másik célpontja az elnöki adminisztráció feje, Andrij Jermak, aki az elnök élő árnyékaként látható hatékonysággal tölti be a rossz zsaru szerepét.

• Március óta öt hullámban rakétázták szét az oroszok a DTEK ukrán energiavállalat termelőegységeit. A kár sokszorosa a tavalyinak, körülbelül 1 milliárd dollárosra becsülik jelenleg. Ezt kéne a tél beállta előtt, a következő hónapokban nemcsak kijavítani, hanem megvédeni is. Az ötödik támadáshullám volt a legdurvább, mert majdnem minden orosz rakéta célba ért a légvédelmi hiányok miatt.

• 8 gigawatt termelési kapacitás esett ki, ez a csúcsigény fele körülbelül.

• A harkivi orosz támadásnál most először fordult elő, hogy sikerrel iktatták ki a Starlink szatellites kommunikációt, amelyre az ukrán sereg alapjáraton támaszkodik. Az elektronikus hadviselés szerepe tavaly óta tovább nőt a fronton.

• A siklóbombák fő kihívása, hogy nem lehet a jelenlegi légvédelmi eszközökkel kilőni őket, csak az orosz harci repülőket lehetne támadni, amelyekről indítják: ezért is várja nagyon az ukrán sereg az F–16-osok első bevetését.

🇦🇲 Einstandok a világban. Oroszországot kidobták az örmények, egész pontosan Moszkva beleegyezett abba, hogy az azeri–örmény határról, a fővárosi reptérről és két kaszárnyából visszavonja egységeit Jereván kérésére, ugyanakkor a török és iráni határon még maradhatnak az orosz „békefenntartók”.

• Moszkva az azeriek oldalára állt a Hegyi-Karabah visszafoglalását hozó konfliktusban, az örmények hirtelen európai fordulatban vannak. Budapest természetesen itt is szembemegy a 26-okkal és az azeriekkel látványosan barátkozik.

• Franciaország új-kaledóniai tengerentúli területén egy új jogszabály-tervezet miatt komoly konfliktus alakult ki az őslakosokkal. (Részletek itt, de ezt most nem fejtjük ki.) Ez most az azeri–örmény gondolatmenet miatt izgalmas: érdekes módon az azeri nagykövetség az őslakosok oldalára állt, sőt, a Le Monde cikke alapján egy éve készülhetett az akcióra. Tehát ha az örmények mellé állnak a franciák, akkor az örmények ellenfelei, az azeriek, a franciák ellenfele mellé sorolnak. 

• Marokkóban franciákat tartóztattak le, míg Kongóban amerikaiakat vádoltak meg puccskísérletben való részvétellel, úgyhogy megy a harmadik világban a nagypolitikai adok-kapok rendesen. 

🇬🇪 Még egy külföldiügynök-törvény. Grúziáról nem írtam eddig: időközben elérte a nemzetközi ingerküszöböt az országot felkavaró tüntetéssorozat. Ősszel választások lesznek, a kormány még előtte át akarta nyomni az egyszer már megbukott külföldi ügynök törvényt, amely a civil szervezetek jól ismert klasszálásáról szól, vagyis hogy kapnak-e pénzt külföldről.

• A törvénytervezet az EU-ellenes fordulat szimbólumává vált az elsősorban fiatalokból álló tüntetők szemében. A lakosság 4/5-e szeretne valamikor az EU-hoz csatlakozni.

• Az államfő ugyan visszaküldte a parlament elé, de megfelelő többséggel átnyomhatják második olvasatban.

• Putyin a hasonló törvénye után 200 civil szervezetet záratott be.

• A grúz–orosz kapcsolatokat felbontották a 2008-as orosz beavatkozás miatt, amely során elfoglalták Dél-Oszétiát és Abháziát.

Magyarországon se pihentünk

• A 444 igyekezett a Szijjártó Pétert szóra bírni annak kapcsán, hogy miért tagadta le a sikeres orosz kibertámadásról szóló híreket, és vett át Lavrovtól állami kitüntetést (!) azután, hogy már biztosan tudnia kellett az ellenséges orosz műveletről. Már persze annak ellenséges, aki a magyar érdekeket nézi.

• Mitch McConnell, az amerikai szenátus visszavonulni készülő vezetője írt egy kemény kritikát Hszi kínai elnök budapesti látogatása kapcsán az Orbán-kormány külpolitikájáról. Jól jelzi a magyar külpolitika láthatóságát és megosztó jellegét, hogy McConnell ezer egyéb gondja mellett mégis erről irogat.

• Május 23-án várható a szavazás az ENSZ-ben a srebrenicai mészárlást elítélő határozatról. Diplomáciai csatáról van szó, Belgrád és szoros szövetségese, Milorad Dodik szakadár boszniai vezető ellenzik természetesen (hiszen Dodik például nyíltan tagadja is), amely vitában Szijjártó Péter Belgrád oldalára tervez állni. Ez megint azért érdekes, mert ezzel a többi balkáni szövetségesnél szinte kivétel nélkül kiverjük majd a biztosítékot. A népirtás 30. évfordulója kapcsán a háttér itt.

• A Politico értetlenkedett azon, hogy Várhelyi Olivér múlt szerdán az értesüléseik szerint először kifogásolt pár megfogalmazást a grúziai civilekre vonatkozó „külföldi ügynök” törvény kapcsán, de végül kiállt Borrell külügyi főképviselő mellé kritizálni – az amúgy a magyarra nagyon-nagyon hasonló – grúz jogszabály-tervezetet.

• Az MCC kártérítési pert indított a betiltott NatCon rendezvénye miatt a belga bíróságon Emir Kir saint-josse-i polgármesterrel szemben.

• Ha már pereskedés: a magyar alapítványi egyetemek is perre mentek az elvesztett forrásaik miatt az EU luxemburgi bírósága elé. 

• Végül mindenképpen ajánlom Szily László kiváló összefoglalóját arról, hogy Sulyok Tamás államfő vajon miért épp a narkóállam Bissau-Guinea autoriter államfőjét hívta el első nemzetközi vendégnek.

Egy jó hír a végére: Jakab Andrást, az MTA Jogtudományi Intézet volt igazgatóját, aki immáron hét éve a salzburgi egyetemen az osztrák közjog professzora, a bécsi kormány (két másik, osztrák jogász társaságában) az Európai Emberi Jogi Bíróság osztrák mandátumára jelölte. A három jelölt meghallgatására júniusban kerül sor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének illetékes bizottsága előtt.