Sziasztok! Szerdán annyi jó téma nem fért be a hírlevélbe, hogy most meglepünk Titeket egy különkiadással. Részben a szuperkeddi következtetéseket is levonhatjuk gyorsan, és belepillantunk a politikai manőverezésbe: hogyan hat a választó a politikusra, és viszont, hogyan befolyásolja a hatalomban lévő politikus a választót.
🇫🇷 Franciaországban alkotmányos jog lett az abortusz. A Nemzetgyűlés hétfőn elsöprő többséggel elfogadta a – 2008 óta az első – alkotmánymódosítást, amely rögzíti az abortuszhoz való jogot. A 902 fős parlamentből 780-an szavaztak igennel, ezzel Franciaország lett az első ország a világon, amelyben alkotmányos jog az abortusz.
A lépés fontos mérföldkő a nők jogai terén, különösen mivel több más nyugati országban – mint Lengyelország, Magyarország vagy az USA – ezzel ellentétes folyamatok zajlottak az utóbbi időben.
Egyben politikai húzás is: egy 2022-es felmérés szerint a francia szavazók 81%-a támogatja az abortuszhoz való jog alkotmányba foglalását, és mivel Macron centrista Renaissance pártja több más témában jobbra kezdett húzni, ezzel a baloldalibb szavazókat is igyekszik megtartani. Emellett rákényszerítette a konzervatív és szélsőjobb pártokat, hogy beszéljenek egy olyan témáról, ahol sem a pártok között, sem a pártokon belül nincs egyetértés.
A EP-választások közeledtével Le Pen Nemzeti Tömörülése a Renaissance előtt jár, és a szocialisták sem maradnak messze. Így az elnöknek minden oka megvan, hogy a rendelkezésére álló összes patront elsüsse.
Hasonló politikai megfontolások a világban
🇺🇲 Biden szuperkeddi teljesítményén a legnagyobb foltot azok a szavazók ejtették, akik elmentek ugyan, de semleges szavazatot adtak le a demokrata előválasztáson (ugye versenytársa nincs az elnöknek). E protest csoportok jó részét pro-palesztin körök szervezték, akik radikális Izrael-ellenes politikát vártak volna. Éppen ezért dobta le az USA segélyszervezete még múlt hétvégén az első 30 ezer adag ételt Gázában, és ezért jelentette be Kamala Harris alelnök, hogy “azonnali, ideiglenes tűzszünetet” várnak. Eddig az USA diplomáciája nem használta ezt a kifejezést. A demokrácia tehát ilyen szépen visszahat a külpolitikára, ha épp jövő héten kell szavazatokat nyerni.
🇵🇱 Hasonló cipőben jár Donald Tusk Lengyelországban. A gazdák egyáltalán nem hagytak fel az ukrán–lengyel határ blokkolásával, sőt, elkezdték a litván átkelőket is lezárni. Elterjedt ugyanis az a – vélhetően orosz – dezinformáció, hogy Litvániában átvagonírozzák az ukrán búzát, és úgy öntik a piacra. Ez legjobb tudásunk szerint nemhogy nem igaz, hanem kifejezetten ügyes művelet Moszkva részéről, hogy Varsót és Vilniust egymásnak feszítse. Tusk ezzel párhuzamosan igyekszik Moszkva felé fordítani a gazdák haragját Kijev felől.
Szuperkedd. Nikki Haley felhagy a küzdelemmel - de nem kérte szavazóit, hogy helyette majd Trumpot támogassák (nem “endorse”-olta). A két öreg harca elkerülhetetlen innentől. A SCOTUS (vagyis Legfelsőbb Bíróság) múlt heti kedvező döntései (az immunitási ügy halogatása, a lázadás-vád pedig lekerült a napirendről) azt mutatják, hogy alkotmányos korlátja aligha lesz Trump elnökségének. A büntetőügyek csupán néhány százaléknyi szavazót mozgathatnak meg egyik táborból a másikba, ha őszig egyáltalán eldőlnének.
Egy táblázatot teszek ide, Nate Silver kiváló összesítését arról, hogy a Haley-szavazókat mi különböztette meg radikálisan a MAGA-tábor Trump-hívőitől. Tehát hogy miben nem egységes a republikánus tábor. Mert igaz ugyan, hogy faji, tanulmányi és lakhely szerint van trendszerű különbség, de nem óriási. Amiben látszik a belső szakadás, az Trump néhány legvadabb teóriája: például, hogy Bidenék elcsalták a 2020-as választást. Látható, hogy itt a Haley-szavazók messze többsége szerint legitim volt a választás (amiből következik, hogy a Kapitólium ostromát jó eséllyel elítélik), tehát moderált republikánusokról van szó.
Ez abszolút értékben pár százezer szavazót jelent, ami elenyészően kevés volt ahhoz, hogy Haleyt elnökjelöltté tegye. Ezért most az a fő kérdése a Biden-kampánycsapatnak, hogy mennyi Haley-szavazót tud elcsábítani. Ha Michiganben a 300 ezer Haley-szavazó átszavaz a demokratákra novemberben, az kétszer akkora előnyt jelentene Bidennek, mint amivel 2020-ban nyert az államban, és hasonló a helyzet New Hampsihre-ben is. Ugyanakkor nem automatikus, hogy átszavazzanak, sőt, biztos hogy megosztott lesz a Haley-tábor a Trump–Biden csatában, de itt van mozgástér, erre el fog folyni pár milliárd dollár kampánypénz.
🎖️ NATO-főtitkár kerestetik. Ahogy azt két levéllel korábban megírtam, a magyar vétótáskából valóban előpattintották az új lapot. Mark Rutte korábbi holland miniszterelnököt hiába támogatná a NATO-tagok kétharmada a főtitkári poszton, Szijjártó Péter a héten jelezte, hogy nem tisztelte Magyarországot, úgyhogy nincs budapesti szavazat.
Árnyalja a képet – és itt szokatlan módon éppen a radikális oroszellenes szárnnyal kerül egy platformra Szijjártó –, hogy a baltiak nem gondolják Ruttét elég erőskezűnek a hollandiai ukrán támogatások alacsony intenzitása fényében, míg a román elnök azért dobja be inkább saját nevét a főtitkári kalapba, mert Románia régóta mérges Hágára, amiért nem engedi belépni a Schengeni-övezetbe.
🇦🇺 Kedvenc kémeink. Az ausztrál titkosszolgálat vezetője, Mike Burgess meglepően direkt nyilatkozatot tett. Egy “korábbi politikus eladta az országot, a pártját és a kollegáit”, de a hálózatot felszámolták, feltehetőleg már korábban, de politikai okokból most hozakodott elő az elhárítás a ténnyel. Más szóval, kínaiaknak dolgozó ausztrál politikust fogtak. Canberra 2018-ban radikálisan szigorította a kémkedési törvényét, és ezek szerint alkalmazza is.
A Taurus német lehallgatási botrány technikai részéhez tegyük hozzá: feltehetőleg egy szingapúri szállodából vezetékes vonalon csatlakozott be az orosz ügynök a németek WebEx felületen zajló beszélgetésébe. A WebEx sérülékenységei ismertek, és mivel a vezetékes vonal nem feltétlen titkosítható, alapból ki kellett volna zárni ezt a lehetőséget. Valószínű, hogy emberi mulasztás történt. Ha nem egyszeri lett volna, nem hozzák nyilvánosságra, hanem szépen csendben hallgatóznak tovább – legalábbis ez a bevett gyakorlat.
🇸🇰 Szlovák exkémfőnök Mostarban. A Balkán az európai geopolitikai verseny egyik fő terepe. Az EU-s bővítés nehézkedését meghaladta a NATO bővítése (Montenegro 2017, Észak-Macedónia 2020, Albániában pedig friss NATO légibázis nyílt), eközben számos orosz befolyásolási kísérlet zajlott politikai szinten, míg a kínaiak beruházásokkal igyekeznek jelen lenni, de még a szaúdiak is kiveszik a részüket a “vallásdiplomácián” keresztül.
Ennél némileg egzotikusabb a szlovák jelenlét. A Balkan Insight tényfeltáró anyagot közölt, amelyben hosszan részletezik, hogy a szlovák titkosszolgálat (SIS) korrupcióval elítélt korábbi vezetője, Peter Gasparovic Boszniába menekült. Csakhogy ő a harmadik ismert szlovák személy, aki börtönbüntetése elől pont Mostarba lép le: Marian Kucerka és Jan Kalavsky a bűnüldözőkből lettek üldözöttek, szintén jogerős börtönbüntetésre vonatkozó ítélettel a hátuk mögött.
Ha már Szlovákia: az Alkotmánybíróság felfüggesztette a Fico-féle kormányzat büntetőtörvénykönyv-módosítását, amely többek közt feltűnően rövidítené a korrupciós esetekben kiszabható büntetést. Az AB ugyanakkor nem állította meg a Különleges Ügyészség felszámolását. Így a fenti jogerős ítéleteket kiharcoló állami szerv március 20-án megszűnik létezni.
Ficó cserébe lemondásra szólította fel az AB elnökét, aki felvette a kesztyűt, egyelőre úgy tűnik, esze ágában sincs lemondani. Fico elejtette viszont, hogy a következő köztársasági elnök igazán le is válthatná majd - ezzel alighanem saját jelöltjének üzent, és azt kétséget kizáróan bizonyította, hogy kész a demokratikus intézményrendszer további gyomlálására.
🇭🇺 Szuverenitás a zúzóban. Az nem kétséges, hogy Ficónak nagyon örült az egykori Karmelita kolostor jelenlegi lakója. Csakhogy a Direkt36 és a VSquare oknyomozó portálok feltárása szerint a magyar kormányzat kommunikációs költései között tavaly ősszel kimagaslóan sok külföldi hirdetés szerepelt. A migrációval való riogatás jól bevált a szlovák kampányban is (erről szólt egyik podcastunk, hiszen a kizárólag a kampány alatt hirtelen megjelenő migránsok jelensége sokaknak gyanús volt) és megpróbálták ezt Kaczynskiék is, igaz, sikertelenül. Magával a ténnyel, hogy magyar adófizetők pénzéből más országok választási időszakában politikailag érzékeny témájú hirdetést futtatnak, több gond van.
Nyilvánvalóan beavatkozást jelentenek más országok belügyébe, konkrétan választásába, tehát szuverenitásába. Ennek fényében minden “tartsuk tiszteletbe a magyarok szuverenitását” lip-service.
A 8-9 millió videómegjelenítés komoly szám, szlovák mértékegységben, de még lengyel esetben is teljesen lefedhet jól targetált választói csoportokat.
A Google a migrációs videócskát “nem-politikai” hirdetésként kezelte, ami döbbenetes így 2024-ben, a Facebook-ellenőrzés jó esetben ezeket azonnal átcímkézte volna politikainak. A nem-politikai kategóriáról kevesebb információt oszt meg a Google.
Mit tegyenek a platformok az olyan politikai hirdetésekkel, amelyek hamisak lehetnek? Zöld: engedjék. Narancs: blokkolják. Amint látható, a republikánus amerikai szavazók szeretnének inkább maguk dönteni, és ezt még 2020-ban mondták.
🗣️ Miért is állt le a Meta? Bár az első 24 órában minden szereplő – cégen belül és az amerikai intézményekben is – arról beszélt, hogy technikai okok álltak a szolgáltatás kiesése mögött, ez a Cybernews és kiberbiztonsági szakértők szerint hackelés miatt történt. Ugyanazt a három csoportot sejti a Cyberint az akció mögött – a Skynet, a Godzilla, és az Anonymous Sudan – amelyek korábban az OpenAI ChatGPT-jét is sikerrel támadták.
A választási szuperévben rengeteg hasonló akcióra számíthatunk. A Taurus-szivárogtatás is egyszerre kiberművelet, információs befolyásolás és aktív intézkedés diplomáciai kapcsolatok roncsolására. Juhan Lepassaar, az európai kiberügynökség (ENISA) vezetője úgy fogalmazott, hogy az orosz és kínai kötődésű szereplők egyre inkább koordinálnak maguk közt. Ennek eredményeképpen az európai választások eddig nem látott fenyegetés közepette fognak zajlani.
Később még fogunk részleteket írni az uniós erőfeszítésekről a választások védelmében, bár az erőforrások és képességek java része természetesen tagállami szinten van.
Ami a Vörös-tenger alatti kábelek elszakadását illeti: a hongkongi telekom cég jelezte, hogy a 15-ből 4 kábel megsérült, amely az adatforgalom 25%-át érinti. Egyelőre nincs publikus megerősítés arról, hogy ki vagy mi lehet a felelős: az emírségek és izraeli források a hútikra mutogatnak, a jemeniek azonban tagadnak, nem kizárt az sem, hogy a káosz ügynökeiként harmadik ország tesztelte az adatkábel-átvágások nemzetközi és technikai hatásait.
🗞️ Információs hadviselés. A Wired magazin közölt egy részletes anyagot arról, hogy hogyan vált a hirdetési piac a világ fejlett hírszerzéseinek adatbányájává, vagyis hogy államok hogyan vásárolnak fel sokmilliónyi adatot, hogy aztán abból gyártsanak hírszerzési következtetéseket.
A példát a Grindr nevű társkeresővel mutatják be: az alapvetően LGBTQ-körökben népszerű applikáción bármely üzlet, cég hirdethet. A hirdetési tőzsdén árakra és target-szempontokra lehet licitálni, csakhogy a licit közben az információkat alapvetően meg tudja szerezni az is, aki végül nem nyer a liciten. A lényeg, hogy a Grindr esetében például a GPS-információk váltak legálisan hozzáférhetővé bárki számára, aki a technikai tudással rendelkezett és licitálni tudott.
Nem kérdés, hogy mennyire fontos információ az, ha a CIA vagy az NSA alkalmazottjáról tudható, hogy Grindr-felhasználó, hogy mely országúti motelekben áll meg pár órára adott esetben rendszeresen. Az orosz elnök körüli telefonokat is mind be tudták azonosítani a rajtuk futó hirdetéseken keresztül, mert pár applikáció mindig akad. Még Szíriába is be lehetett látni, ahova sok más csatornánk nem ér el.
A Wiredben részletezett egyik reklámügynökség a működésének csúcspontján másodpercenként (!) 200.000 (!!!) hirdetési kérést gyűjtött be. A mai napig több ügynökség foglalkozik azzal, hogy nemzetbiztonsági szervezeteknek gyűjti be ezt a piaci információt, relatív aprópénzért ahhoz képest, hogy más úton mennyivel drágábbak ezek a műveletek (pl. egy Pegasus-licensz).
By the way: ehhez képest is nézegessük a letöltött appjaink privacy leírását, hogy tényleg meg akarunk-e osztani mindig mindenféle információt vagy sem. Hiszen a gyakorlat legális.
Ja: a Grindr-t 2016-ban megvásárolta egy kínai cég, 4 évvel később kellett eladnia – amerikai nemzetbiztonsági aggodalmak miatt.
Comentarios