top of page

Néha ordít a csend | Heti Feledy

🎆 Ritkán adatik meg a lehetőség, hogy jó hírrel kezdjek egy világpolitikai hírlevelet. Most le is csapnék a lehetőségre, különösen, mivel egy olyan témáról van szó, amelyet követtünk az elmúlt hetekben.

🇦🇲🇦🇿 Örményország és Azerbajdzsán múlt csütörtökön jelezték, hogy készek a kapcsolataik normalizálására és egy békeszerződés kidolgozására, azok után, hogy az azeriek szeptemberben elfoglalták az örmények lakta Hegyi-Karabah régiót és elűzték az őslakos keresztény helyieket.

  • Antony Blinken jelezte, hogy Washingtonban kerülhet sor a béketárgyalásra. Ez óriási húzás a Nyugat részéről: a nemrég még oroszbarát örmények és a törökbaráttá vált azeriek az USA-ban egyezkednek, távol Moszkvától. Eközben elillantak az orosz “békefenntartók”. Súlyos visszalépés ez Putyinnak.

  • Alijev azeri elnök pedig megragadta a lehetőséget, és egy öreg trükkhöz nyúlva gyorsan előrehozott elnökválasztást írt ki, mivel népszerűsége most a tetőponton, ugyanakkor 2003 óta tartó elnöksége 20. évében jól jön a biztosítás.

🇩🇪 Ordító csend. Egy tavalyi évadnyitó hírlevélben már elmélkedtem a láthatóság és az impakt viszonyáról, és arról, hogy a HetiFeledy az utóbbira utazik. Emellett létezik egy olyan szelekció is, mely szerint a nem-hír maga a hír. Vagyis az, ha nincs egetverő médiazaj, és tényleg nem történik érdemi dolog, az is hírértékű lehet. Ilyenkor ugyanis nagyon jó lenne, ha döntések születnének, haladna az ügy, mégsem sikerül. Ez történik most Németországban.

  • A Politico a “valaha volt legnémetebb válság” címen tudósít az alkotmánybíróság által ütött költségvetési lyukról. A helyzet az, hogy bő két hét eltelt azóta, és a német kormány azóta sincs a helyzet magaslatán. Scholz tartott egy beszédet a Bundestagban, ám ebben sem villantott mestertervet. Mások azt várták, hogy elnézést kér majd a káoszért, ezt sem tette meg (mondjuk politikai szereplőktől bocsánatot várni olyan, mint az óvodástól, hogy békén hagyja a csoki karácsonyfadíszt…).

  • Cserébe mindenki élezte rajta a nyelvét: a CDU frakcióvezetője és egyik esélyes kancellárjelöltje, Friedrich Merz úgy fogalmazott, hogy Scholzon két számmal nagyobb a cipő, és lássa be: ez nem fog menni neki.

Elindultunk!!! A Feledy-podcastnál megnyomtuk az ON gombot! Az adások célja az, hogy a hírlevélben előbukkanó témákhoz mélyfúrásokat tegyen, és olyan ügyekre tudjon visszatérni, amelyekkel ugyan foglalkoztunk, de a hírlevélben nem kifejthető. Másrészt elővesszük a budapesti nemzetközi szervezeteket is, ahogy majd brüsszeli magyar szürke eminenciásokkal is beszélgetek. Az első adásban Litkai Gergellyel a klímaváltozás és a nemzetbiztonság keresztmetszetében jártunk.

✈️ Utazási mintázat. Rengeteg beszédes diplomáciai látogatás zajlott, ezeken keresztül nézzük meg az elmúlt hét fejleményeit.

  • Vlagyimir Putyin a háború kezdete óta csak baráti országokba látogatott (Kína, Irán, Közép-Ázsia), most először fordult elő, hogy eggyel tovább lépett, mégpedig Szaúd-Arábiába és az (éppen a COP28-nak helyt adó) Egyesült Arab Emírségekbe ment egy day tripre. Egyébként sem járt a Közel-Keleten 2019 óta.

  • Mindkét helyen régi barátként fogadták, és bár nagy megegyezések nem születtek, alighanem jót tett a hazai imázsának és egyben fricska a nyugat felé is, hogy az OPEC-országokban még fogadják. Igaz, egyik sem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

  • Eközben Oroszországban Alexej Navalnij ellenzéki politikus megint elérhetetlen az ügyvédei számára is a börtönkolóniában, míg Putyin éppen hivatalosan is megerősítette, hogy “meghallva a nép szavát”, elindul a tavaszi “elnökválasztáson”.


🇨🇳🇪🇺 Kölcsönös lecturing. Megjárta Pekinget Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Charles Michel tanácselnök. A nap egyik felét Hszi elnökkel tölthették formálisabb találkozón, ezután a miniszterelnökkel és a kínai kormány egyes tagjaival kereskedelempolitikai és egyéb érzékeny technikai kérdéseket érintettek.

  • 💶 2022-ben rekord deficittel zárt a kínai–uniós kereskedelmi mérleg: 426 milliárd dollárral költött többet Európa e kapcsolatban. Emellett nehezen elérhető maradt a kínai piac számos szegmense az európai szereplők számára.

  • 🇷🇺 A napirendet egyébként a nemzetközi diplomáciai pontok vitték el, leginkább Peking győzködése, hogy ne szállítson az oroszoknak annyi mindent (ehhez képest most úgy tűnik, hogy az orosz–kínai kereskedelem 240 milliárd dolláros nagyságrendje meghaladja majd a német–USA, ill. a német–francia kereskedelmet is).

  • A Moody’s kínai leértékelése fényében azért Hszi alighanem harcolt az európai befektetésekért, és azt a stratégiai narratívát erősítette, hogy Brüsszel nem Washington, és minek jár párban az euroatlanti szövetség. Nyilván kínai érdek lenne, hogy ez ne így legyen, egyébként pedig botladozunk épp eleget az Atlanti-óceán két partján, nem lehet ráfogni, hogy nagyon szinkronban lennénk.

🇭🇺 Nem volt drót. Charles Michel rövidre fogta a pekingi útját, mert az ottani uniós nagykövetségen nincs (kellően) biztonságos vonal, amelyről elő tudta volna készíteni az eheti EU-csúcsot, amikor a 27 állam- és kormányfő többek közt az ukrán bővítés, a magyar pénzek és a kijevi támogatások kérdését veszi elő. Így Michel korábban visszatért Brüsszelbe, hogy puhíthassa a feleket, különösen a magyar álláspontot. A csúcsról majd jövő héten írunk, mert december 14-én kezdődik.

  • Múlt csütörtökön Orbán Viktort fogadta Emmanuel Macron az Élysée-palotában Párizsban, hogy zárt ajtók mögött – órákon át – egyeztessenek a magyar blokkolásokról, és azok feloldási lehetőségéről. Ahogy Macron egy diplomatája fogalmazott, az elnök imádja a rosszfiúkat és intellektuális kihívásnak tekinti az ilyen párbeszédeket. Anno rengeteget telefonált Putyinnal is, még a háború kitörését követő hónapokban, mondjuk nem sok eredménnyel.

  • Korábban Angela Merkel volt az, aki igyekezett a magyar miniszterelnököt az európai fősodorban tartani, a kancellárságának befejezése és az Európai Néppártból történő Fideszes távozás egy évben történt. Macron az atomipari érdekek miatt akár érdemi lapokat is tarthat a kezében.

Forrás: Fischer Zoltán / miniszterelelnokseg.hu

🇦🇷 Egy meglepő fotó. A fenti kép Argentínában készült Milei elnök beiktatási ünnepségén, amelyen nemcsak Orbán Viktor vett részt, hanem Zelenszkij is.

  • Az ukrán elnöknek lehetőség, hogy Latin-Amerikában kis népszerűséget gyűjtsön a jobbos körökben, illetve akár a Milei-rajongó USA-beli republikánus csoportokban is.

  • A magyar miniszterelnököt is elcsíphette egy rövid csevegésre. Hogy mennyire volt köztük érdemi eszmecsere, ez sajnos derült ki sem a vonatkozó magyar közleményből, sem Zelenszkij beszámolójából. De tény, hogy van felvétel a beszélgetésükről, ami nem tűnt békésnek. 

🇺🇦🇭🇺 Múlt héten a Porosenko-incidens után három kis pontban tükröződött az ukrán–magyar viszony összes nehézsége.

  • Az ukrán elnöki hivatal részéről nyilvánosan bedobták, hogy előkészítenének egy Orbán–Zelenszkij bilaterális találkozót. Kijev szeretné megérteni a magyar vétót, erre tett kísérletet Kuleba külügyminiszter Brüsszelben, mikor Szijjártó Péterrel találkozott.

  • Péntekre megszavazta a kijevi Rada a nyelvtörvény-módosítást, amely a kárpátaljai magyar oktatás helyzetén javíthat.

  • Majd David Pressman amerikai nagykövet ejtette el azt a megjegyzést, hogy egyébként a legmagasabb szintű felajánlott segítséggel a magyar kormány nem kívánt élni.

  • Lefordítjuk: a kárpátaljai magyarok érdekének képviselete úgy látszik, nem cél, hanem eszköz volt egy sokkal nagyobb ívű, orosz–magyar kapcsolatban. Ahogy Szijjártó fogalmazott, nem “taktikai kérdés” az ukrán pozíció, tehát elvi gond van vele. Ezzel szemben már a kárpátaljai magyarok kérik, hogy Budapest is támogassa Kijevet, de ezt lényegében elutasította a miniszterelnök. 

  • Donald Tusk fogalmazott úgy egy sajtótájékoztatón, amikor a magyar kapcsolatról kérdezték, hogy nem vár változást, mivel Orbán Viktor nyíltan vállalja, hogy orosz érdekeket képvisel.

🇺🇦 A nem az nem. Ezzel szemben a magyar miniszterelnök hosszú évek után a francia sajtónak is adott egy rövid interjút – ezúttal a Le Point-nak –, amelyben az a lényeg, hogy az ukrán korrupció miatt sem gondolja késznek az országot az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére. (Fico ugyanezt mondta Brüsszelben legutóbb.)

Így már érthető az az erőfeszítés, amelyet az alapvetően trumpista washingtoni think-tankkel együtt tesz néhány magyar külpolitikai szakértő: a kétnapos rendezvényen republikánus képviselők zárt ajtók mögött hallhatnak majd érveket arra, hogy miért nem érdemes Ukrajnát támogatni. (Nemcsak magyaroktól, maga a Heritage is régóta ellenzi.) Garamvölgyi Flóra sok port felkavart cikke a témáról itt olvasható a Guardianban.

Ez azért is kritikus pillanatban történik, mert a múlt héten a demokrata-republikánus egyezség nem tudott létrejönni az ukrán támogatási csomag kapcsán az amerikai Kongresszusban. Kedden Zelenszkijt e nyomásgyakorlás részeként fogadta Biden a Fehér Házban, holott az ukrán elnök nemrég egy kongresszusi megjelenését éppen azért mondta le, mert érezhetően polarizált belpolitikai vitává silányult az ukrán háborús erőfeszítések támogatása. (Tehát: megint egy kongresszusi nem-döntés a valódi hír!:))

🇺🇲 Ha már Heritage. Sajnos az USA-elnökválasztással kapcsolatos érdemi hírek így vagy úgy, de Trumpra koncentrálnak. A legutóbbi republikánus előválasztási vitán sem borult ki sok popcorn, ahogy azon sem lepődtünk meg, hogy Trump a Hannity interjúban maga válaszolja azt, hogy “csak az első nap leszek diktátor”.

  • A Heritage a republikánus elnökségre való felkészülés jegyében már 5000 fős személyi adatbázist épített (!), akikre adott esetben Trump számíthat mint hűséges katonákra az államigazgatáson belül. Az első elnökségét – szerinte és belső köre szerint – a mainstream republikánusok, a deep state és a hűséges szakik hiánya szabotálta el, most a nulladik naptól kezdve máshogy vágna bele.

🇮🇱 A Hamász nem teszi le a fegyvert. Gáza kapcsán az USA vétózta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tűzszüneti felhívását. Az ENSZ főtitkára pedig az alapokmány 99-es cikkelyét vette elő: ez az egyetlen érdemi jogosítványa, ezzel a BT figyelmébe ajánlhat személyesen egy problémát. A súlyát ennek az adja, hogy az ENSZ történetében eddig mindössze háromszor éltek ezzel: 1960 kongói válság, 1979 USA iráni nagykövetségének elfoglalása és 1989 libanoni polgárháború lezárása. Az izraeli diplomácia és Guterres főtitkár közt szikrázik a feszültség.

  • Eközben sorra esnek el a hajók a jemeni partok mentén az iráni támogatásból élő húti lázadók kezében, akik egyébként amerikai katonai hajókra is rálőttek, Irán saját tengerészetével szintén beszállt a vegzálásba.

 Néhány dolgot pedig tegyünk fel a térképre, mert még foglalkozni kell velük a jövőben:

  1. Az EU megegyezett az AI Actről. Nagy az öröm Brüsszelben, bár a szabály 2025-ben lép csak hatályba, ami ebben az iparágban finoman szólva sok idő.

  2. 🇦🇷 Milei elnöksége a várakozásokkal szemben talán mégsem lesz olyan unortodox, mint várjuk. A törvényhozásban eleve nincs többsége, és a leendő pénzügyminisztere – Caputo – már jól bejáratott figura a nemzetközi világban.

  3. 🇵🇭 A Fülöp-szigetek régóta vitatkozik a Dél-kínai-tenger egyes részei kapcsán Pekinggel. Ez korábban Duterte elnök idején szőnyeg alá lett seperve, hogy a most az USA-hoz közeledő Marcos Jr. elnök első évében már újra berobbanjon. Az egyik vitatott zátonynál 135 kínai hajó gyűlt össze, illetve a fülöp-szigeteki utánpótlást szállító hajókat pedig vízágyúzták a kínaiak. Lesz még rosszabb.

  4. 🇪🇬 Egyiptomban elnökválasztás zajlik. Sziszi tábornok harmadik ciklust vihet majd, hiába áll gyengén a gazdaság. Az egyiptomi font március óta értéke felére zuhant a dollárral szemben, míg az infláció 40% körüli, a 100+ milliós lakosság kétharmada pedig a szegénységi küszöbön.

  5. 🇻🇪 A Venezuela és Guyana közti területi konfliktus újra kiéleződött: Guyana nyugati részére tartana igényt Venezuela, nem függetlenül az ott mostanában megtalált fosszilis energiakincsektől. A nagyobb szereplők egyelőre kivárnak, történelmi konfliktus ez, viszont Maduróval Caracasban még könnyen begyulladhat.

  6. 🇮🇳 Dzsammu és Kasmír autonom státuszának megvonását helybenhagyta az indiai Legfelsőbb Bíróság. A két muzulmán többségű, indiai fennhatóság alatt álló területet Modi miniszterelnök régóta behúzná az ő együttműködési rendszerébe. A konfliktus gyökereiről itt, a mostani döntésről itt lehet olvasni, még választást is tarthatnak a régiókban.

Let’s talk about Kevin. Long-read helyett pedig egy morális dilemmát dobnék be. Rengeteg film, cikk és anyag létezik a tragikus iskolai lövöldözésekről az USA-ban. Most újra megtörtént, hogy az elkövető kiskorú szüleit bíróság elé állítják. A kérdés az, hogy vajon mekkora a szülők felelőssége? Jogilag megállapítható-e? Prevenciós szempontból hatékony-e, ha a szülők jobban érzik a kockázatot?


Jó adventi morfondírozást!

10 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Rejtett áramlatok | Heti Feledy

Sziasztok! A múlt heti három furat után ma visszatérünk az aktuális ügyekhez: alaposan megszűrve. A mai hírlevélben ismert konfliktusokra nézünk rá új szemüveggel: a rejtett áramlatok világából (a pic

Unortodox történetek | Heti Feledy

Sziasztok! Elkezdtem feldolgozni a davosi híreket a hírlevélre készülve. Csillogás, hatalom, pénz. Már gyűjtöttem a részleteket, mikor egészen megrázó, életszagú, emberi történetekről szóló cikkekbe b

bottom of page