top of page

Narratívák ámokfutása | Heti Feledy

🏛️ Inda House. Az elmúlt években sorra ítélték el a 2020. január 6-án a Kapitólium ostromában résztvevő amerikaiakat, a lázadás vezetőit akár több mint húsz év börtönre. Mégis, számos republikánus képviselő, elsősorban az ún. MAGA (Make America Great Again) mozgalmárok, a mai napig tagadják ennek a lázadásnak a megtörténtét. Ez a mozgalom adta Mike Johnson személyében a képviselőház új elnökét – miután megbuktatták saját korábbi elnöküket. A belső harc látszik minden felületen:

  • Ken Buck republikánus szenátor bejelentette, hogy a párt belső szakadása miatt nem indul újra posztjáért, különösen az election denialism kifejezéssel jelzett, MAGA-körökben szinte kötelező lázadástagadási nézet miatt.

  • Múlt héten Denverben tárgyalta a bíróság azt a keresetet, hogy a 14. alkotmánykiegészítés alapján Trump eltiltható-e az elnökválasztástól 2024-ben. Ez a polgárháború korabeli kiegészítés azt mondja ki, hogy aki az alkotmányos berendezkedés elleni lázadásban részt vett, az nem viselhet közhivatalt. Több másik államban is hasonló keresetet nyújtottak be. Jogilag az esélye elég sovány, hogy a Legfelsőbb Bíróságon is megállna egy negatív ítélet.

  • Eközben megjelent egy következő hír a Project 2025-ről, vagyis a jobboldali think tankek által készített leendő Trump-programról. Az elnöki végrehajtási rendeletterveket is tartalmazó csomag arra is ráfordult, hogy az 1871-es Insurrection Act (Lázadási törvény) alapján – nagyobb tüntetési hullámok idején – hogyan vezényelhetné majd Trump a katonaságot az utcára. Emellett kiszivárgott, hogy mely hűtlenné vált lojalistái ellen indítana boszorkányüldözést. Az idősödő egykori ingatlanos láthatólag tényleg csak ebben a logikában tud gondolkodni.

  • Trump egyébként a többi perében sorra sérti az ún. gag ordereket, amelyeket a bíróság rendel el, hogy az alperes ne zaklassa a tanúkat, illetve a bíróság tagjait. Trump persze örömmel tweetel (vagyis ikszel) mindenkiről meglehetősen vulgárisan, még egyik védője is szabadkozott, hogy ő csak tanácsot ad a védencének, de Trump dönt. Elviekben ezért is járhat börtön a végén, még ha ez távoli lehetőség is egy korábbi elnök esetén, akinek az ügyvédje egyébként azzal fenyegetőzött, hogy a volt elnököket is védő Security Service állítaná meg a rendvédelem erőit.

  • A New Yorkban zajló pénzügyi csalási per kedden Trump meghallgatásával folytatódott, két fia múlt héten már megjelent. Az exelnök a meghallgatás negyedik órájában kezdett elfáradni és gyakran nekitámadt a bírónőnek. A főügyész asszony szintén aktív a Twitteren.

New York főügyésze videón is nyilatkozott a vádirat tartalmáról, miszerint Trump direkt nagyobb vagyont vallott be, hogy ezzel több hitelhez jusson.


🎖️ A narratíva öl. Ezzel nem ér véget a hangulatjelentés az USA-ból. A fentiek mutatják, hogy mennyi energia megy el a belpolitikai feszültség kezelésére, az ezzel kapcsolatos kommunikációra. A valódi áldozat eközben az adminisztráció és annak működőképessége. Nemcsak nagyköveteket nem neveznek ki és váratnak hosszan, hanem tavasz óta 375 katonai kinevezéssel is adós a Kongresszus.

  • A betöltetlen katonai felsővezetői posztok óriási nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek akkor, amikor Gázában és Ukrajnában háború zajlik, Tajvannal pedig Kína szemez.

  • Smith tábornok, a Marine Corps vezetője, a vezérkar tagja szívinfarktust kapott a múlt héten, feltehetőleg nem függetlenül attól, hogy a kinevezések hátráltatása miatt két posztot kellett egyszerre ellátnia.

  • Az egész kinevezési-halogatási botrány főszereplője megint egy republikánus: Tuberville szenátor azért kezdett bele a blokádba, mert ezzel akarja elérni, hogy a Biden-féle Pentagon ne támogassa az abortuszra más államba utazó női katonák költségeit. Ékes példája ez annak, amikor a Culture War hirtelen fontosabb lesz a valódi, naponta emberéleteket követelő háborúknál: amikor a döntéshozó nem tud kitörni a virtuális médiavalóságból. Annyira döbbenetes a tuberville-i magatartás, hogy a republikánus szenátorok végül plenáris vitán estek neki saját kollégájuknak, és kérlelték, fenyegették, győzködték, hogy adja fel a vétót.

  • Ez sem jött be. Az év végére a 852 amerikai katonai vezetői posztból 650-et érinthet az ideológiai harc.

🇺🇲 Tavasz, kutya, szalonna. Biden megítélése változatlanul alacsony maradt a stabilizálódó gazdasági mutatók ellenére: 55% elégedetlen vele, míg csak 38% elégedett. Ez időarányosan egyébként nagyjából hasonló Trump hivatali számaihoz, a korábbi elnökök általában magasabb szintet hoztak. Az izraeli háború kifejezetten felszabdalhatja támogatói táborát. A demokrata párt legfőbb szervezete, a DNC több mint ötven dolgozója írt levelet Bidennek, hogy a palesztinokra is legyen tekintettel, vagy felmondanak. Ez utóbbi a kampányidőszakban rosszul érintené a demokratákat. A fiatal ill. liberálisabb demokrata szavazók hasonlóan vélekednek már évek óta.

  • Ron DeSantis kaliforniai republikánus kormányzó csillaga leáldozóban van, Floridában Trump látogatására többen voltak kíváncsiak, mint amiben DeSantis reménykedett. Lassan fej-fej mellett állnak Trump mögött a második helyen – jóval lemaradva – Nikki Haley-vel, az első női dél-karolinai kormányzóval. Leánykori neve Randhawa, sikeres indiai bevándorlók gyermeke, két ciklusban vitt kormányzósága gazdaságilag sikeres volt, majd Trump ENSZ-nagykövete lett. Érdekes, hogy orosz vonalon sokkal kritikusabb volt az elnökénél. A január 6-i ügyben is a mérsékelt republikánus vonalon maradt, elítélve az eseményt. Kettejük esélyei hamar eldőlhetnek az első előválaszásokon.

 

🇮🇱 Meddig lesz Bibi? Biden és Trump sorsa még mindig másik dimenzió Netanjáhúhoz képest. Az izraeli miniszterelnök igyekszik a gázai háborúból a lehető legtöbb személyes politikai biztosítékot kitermelni, hogy megtarthassa székét. Mivel az ellene folyó vizsgálatok miatt ez személyes ügy, ennek a szempontnak áldozatul eshet a közpolitikai döntéshozatal is. Ettől tartanak azok a kritikusok, akik szerint emiatt félő, hogy Netanjáhú egy elnyúló háborúban, akár annak eszkalációjában érdekelt, és ebbe az irányba tolja majd a kormányt.

  • Egy volt amerikai izraeli nagykövet elég kemény cikkben bírálja Netanjáhút, összeszedve hibás külpolitikai döntéseit az elmúlt bő tíz évnyi kormányzati időszakból – washingtoni szemmel.

  • A szélsőséges incidensek sora nem sokat segít nyugati szövetségesei szemében. Az egyik radikális miniszterét felfüggesztették, mivel egyik interjújában már a Gázára dobandó atombombáról szónokolt, azóta a végleges eltávolítását követelik.

  • Az sem dobta fel a nyugati partnereket, amikor kiszivárgott (ki által?!) egy, egyébként alacsonyabb kormányzati szinten készült forgatókönyv arról az eshetőségről, hogy hogyan lehetne a teljes gázai lakosságot áttelepíteni Egyiptomba.

  • Miközben a gázai minisztérium jelentése szerint meghaladta a 10 ezret az áldozatok száma, több ország visszahívta nagykövetét Tel-Avivból: legutóbb Dél-Afrika, de hasonlóan döntött Bahrain, Csád, Chile, Kolumbia, Honduras, Jordánia és Törökország is, Bolívia pedig egyenesen felszámolta a diplomáciai kapcsolatokat.

Külön problematikát jelent az, hogy a sajtó számára kívülről elérhetetlen konfliktuszónákban ki és hogyan számolja az áldozatokat. A Hamász egy terrorista szervezet, mégis az egyetlen forrás a Gázán belüli halottak számát illetően; míg az izraeli haderő számait fogadjuk el a saját veszteségeik tekintetében is. A probléma felmerült már az orosz–ukrán konfliktusban is, ahol szintén jelentősek a különbségek a két számláló állása közt. A Hamász egyetlen túlélési esélye, ha minél hamarabb Izraellel szembe tudja fordítani a világ közvéleményének nagy részét. Ráadásul soha nem fog különbséget tenni civil és militáns áldozat között, holott taktikájának éppen a része, hogy civil objektumokba bújtatja terroristáit. Tehát nincs olyan számláló, amellyel a Hamász bevallaná, hogy hány harcosa esett el érdemben. Bár korábban az ENSZ és a legtöbb sajtóorgánum is elfogadta a Hamász egészségügyi miniszterének számait, kérdés, hogy ez a konfliktusban hogyan alakul. Erről a problémáról itt írtam pár sort. A Washington Post pedig itt.

🇵🇸 Palesztina vagy Gáza? Blinken újra Tel-Avivba látogatott, hogy a katonai szakasz utáni megoldásokról tárgyaljon. Rövid távon úgy tűnik, hogy minden egyéb politikai nyilatkozattal szemben az izraeli hadsereg (IDF) arra készül, hogy a háború után besegítsen a civil közigazgatásba. Nagyon más lehetőség nem adódik.

  • Hogy a kétállami megoldás mely formáját lehetne egy poszt-Netanjáhú korszakban leporolni, arról egyelőre csak halkabb diplomáciai körök szólnak, bár kétségtelenül ez lenne az, ami ügyes nemzetközi koalícióval a háta mögött pacifikálhatná mindkét oldalt: így az a paradoxon állna elő, hogy pont a Hamász terrortámadása löki a feleket a békésebb megoldás felé. Nem lehetetlen, de még messze vagyunk ettől.

  • Eközben az Abbász-féle Palesztin Hatóság, ahogy korábban jeleztük, most hivatalosan is bejelentkezett a gázai politikai felügyeletre.

  • Abbász egyszer futott neki választásnak, amit megnyert ugyan 2005-ben, de azóta egyet sem írt ki Ciszjordániában. Kérdés, hogy ha Gázában a következő években tényleg tartana valaki egy választást, az akár Abbászéknak, akár Tel-Avivnak tudna-e egyáltalán kedvező eredményt produkálni – tehát mérsékeltebb erőt hatalomba ültetni.

  • Ne felejtsük el azt sem, hogy a Hamászt a gázaiak választották meg, bár nem kristálytiszta választáson (44%-kal nyert a Hamász, 41%-ot kapott Abbász Fatah-ja), és utána a Hamász nekifogott a gázai Fatah likvidálásának. Bush jr. szerepét is részletesen megéneklik: tanulságos történet az amerikai idealizmusról és a szakértők ignorálásáról.

🇱🇧 Az eszkaláció késik. Múlt héten a Hezbollah vezetője végül – magához képest – visszafogott beszédet mondott, vagyis nem deklarált háborút Izraellel szemben. Viszont Szíriában továbbra is folynak irániak által támogatott támadások amerikai bázisokkal szemben, eddig 45 sérült amerikai katonáról adtak hírt. Halálos összecsapások zajlanak az észak-izraeli–libanoni határon is. A puskaporos hordó most Ciszjordánia, ahol a közel félmillió telepest hadsereggel támogatja a Netanjáhú kormány.

  • Húzzuk alá azt is, hogy a mai napig (!) képes a Hamász rakétákat indítani izraeli területek felé, tehát még mindig működik az alagút-harcmodor.

  • Végül megosztom Veletek egy szakértő által küldött 2014-es cikk linkjét: ebben arról van szó, hogy a Hamász központi bunkere hogyan működött Gáza város egyik legnagyobb kórházában és azalatt, riporterek és mindenki szeme láttára. Csavar: a bunkert még az izraeli megszállás alatt építették izraeli katonák, a Hamász főhadiszállást csinált belőle és védelme érdekében részben kórházként üzemel a felszínen. (A cikk másik vonala arról szól, hogy hogyan félemlítettek meg újságírókat a Hamász „médiamunkásai”, hogy ne írják meg a kórházbunker sztorit.)

Egy frissen feltárt Hamász-alagút lejárata a Sejk Hamad kórház udvarán. Az IDF további kórházvisszaélések kapcsán deklasszifikált videói itt.


🇭🇺 Türkülünk. A magyar diplomácia múlt heti sasszéját Orbán Viktor mutatta be a Türk Tanácson, ahol megdicsérte az azeri elnököt a hegyi-karabahi örmények elűzéséért – az azeri szuverenitás helyreállításáért. Kérdés, hogy ez a kormány nemzetpolitikai céljaival konzekvens-e. Kontrasztos, hogy eközben az Unió külügyi tanácsa (a 27 külügyminiszter, tehát nem eurokraták!) az örmények megsegítésére szövi a terveit, a franciák már radarokat és egyéb katonai eszközöket adnak el Jerevánnak egy esetleges azeri inváziót eltántorítandó (meg persze a francia kasszát segítendő).

  • Magyarországon NATO-hadgyakorlat zajlik majd a hónap végéig, erről beszélt a hadügyminiszter.

  • Egészen fordulatos, szép magyar történetnek lehetünk tanúi a Kína-Szeged-Brüsszel háromszögben: Ujhelyi István EP-képviselő, Szeged egykori szocialista képviselője, már több mint tíz éve a szoros kínai-magyar „barátság” szószólója. Két dolog történt ezzel kapcsolatban: egyrészt kiderült, hogy Szeged környékére költözhet a BYD, Kína legnagyobb elektromos autógyártója. Másrészt Ujhelyi írt egy hosszú véleménycikket az Indexre arról, hogy Magyarország nemsokára megkapja az EU-s forrásokat. A következő hetekben biztosan kiderül, hogy van-e összefüggés. Ujhelyi volt az az ellenzéki képviselő, aki a Fudan budapesti campusát is támogatta. Októberben jelentette be, hogy egy következő EP-mandátum helyett a sencseni gazdasági kamarának fog dolgozni. (Itt egy részletes 2021-es Direkt36 anyag arról, hogy Kína hogy dolgozta be magát a magyar politikába, Ujhelyiről is szó esik.)

  • Aki pedig kedveli a bizalmas minősítésüket elvesztő iratokat, annak a múlt héten az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kedveskedett egy migrációs helyzetértékeléssel.

📩 Jövünk vissza! A héten egy rövid különkiadásban még behozzuk a lemaradásunkat: Zaluzsnij tábornok Economist-interjúja, a brit AI-summit és egy kis Brüsszel maradt még hátra.


Többen kérdeztétek, hogy miért nem hosszabb a hírlevél: azért, mert a Google mail nagyjából 10 ezer karakter után nem tölti be automatikusan a leveleket, és onnantól kezdve minden statisztikai analitikai eszköz félremér, így ebben húztuk meg a felső határt. Ezért ha kell, írok inkább kétszer a héten! 🙂

21 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Magyarország újra tengelyhatalom? | Heti Feledy

Sziasztok! A kampányidőszakokban rengeteg a túlzás. Nem is bíztatnám magunkat, hogy szlogenek mentén a jövőre vonatkozó következtetéseket vonjunk le. Ugyanakkor nagyon tanulságos azt megfigyelni, hogy

A NATO-val való riogatásról | Heti Feledy

Sziasztok! Másfél hét van hátra az európai választásig, az elmúlt napokban pedig befűtöttek a kampányszezonnak – és most nem a háború-béke plakátokra gondolok, hanem a frissen kitört ádáz frakcióharco

Megint kettőt léptünk hátra | Heti Feledy

Sziasztok! Fehér törpe sűrűségű levélre számíthattok: egy meglőtt kormányfő, egy beperelt miniszterelnök, egy lezuhant államfő, és még hol a lista vége. Nem éppen előre halad a világpolitika. Köszönet

留言

評等為 0(最高為 5 顆星)。
暫無評等

新增評等
bottom of page