A héten két hírlevelet fogtok kapni. A mai napon az amerikai félidei választáson kívül mindennel foglalkozunk, míg péntek reggelre igyekszünk Nektek összefoglalni, hogy mi látszik az Egyesült Államokban, ki hány széket visz el a törvényhozásban, és annak lesz-e befolyása az életünkre.
Mégiscsak mi vagyunk a célkeresztben. Az oroszok tovább rombolták az ukrán energetikai hálózatot. Ennek célja nem pusztán az ukrán népesség ellenállásának a megtörése. Azt is szeretné Moszkva elérni, hogy a téli hónapokban – amikor várhatóan megnövekszik az ukrán energiaigény, magyarul majd importra szorulnak –, feszültség keletkezzen a Kijevet támogató euroatlanti tábor és Ukrajna között. Hiszen az uniós tagok maguk is energiaellátási kihívásokkal küzdenek – köszönhetően annak, hogy az oroszok elzárták a gázcsapot. Mindeközben az egyéb frontokon:
Az oroszok végül visszaléptek a búzaszállítási ENSZ-megállapodásba, tehát továbbra is el tudják hagyni Ukrajnát civil hajók a gabonával (illetve műtrágyával).
Az amerikai külügyminisztérium jelezte, hogy sokkal alaposabban fogja követni az Ukrajnának átadott fegyverek sorsát. Ennek egyik fontos célja, hogy az orosz kézre került fegyverek követhetőek legyenek, és Moszkva ne tudjon zsákmányolt amerikai eszközökkel felállítani egy olyan szcenáriót, mintha az ukránok valahol atrocitást követnének el.
Múlt heti szivárogtatások alapján sejthető, hogy a Biden-adminisztráció a színfalak mögött próbálja meggyőzni Ukrajnát: jelezze nyitottságát az Oroszországgal való béketárgyalásokra és gondolja át azt a narratívát, hogy csak akkor tárgyalnak az orosz féllel, ha Vlagyimir Putyin már nincs képben.
A jedi visszatér. Az elmúlt időszak hozott pár visszatérőt a politika színpadára, és mindig tanulságos, hogy milyen politikai feltételek teszik ezt lehetővé.
Benjámín Netánjáhú Izrael történetének legjobboldalibb koalíciója élén lehet újra miniszterelnök. Ez újrakódolhatja a közel-keleti stratégiákat több nyugati fővárosban.
Egyes uniós támogatások jogszerűtlen felhasználásával vádolt egykori cseh miniszterelnök, Andrej Babiš bejelentette a hétvégén, hogy ő is bedobja a kalapját a januári elnökválasztáson Petr Pavel tábornok mellé. Mondjuk nem jönne számára rosszul az ezzel járó jogi immunitás, amennyiben jogerősen éppen elítélnék addigra.
Az igazi durvaság: a nyércbotrányt mégis túlélte Mette Frederiksen dán miniszterelnök! A 2020-ban a világ nyercbunda-nagyhatalmának számító Dániában a teljes állomány megsemmisítését rendelték el, mivel a koronavírus egy mutációja átterjedt az állatról az emberre. A 17 millió állat halála, a későbbi exhumálások (mert egyes ivóvízkészleteket a bomló tetemek megfertőztek...) és a miniszterelnök asszony ellenzéke gondoskodott arról, hogy végül előrehozott választásokat tartottak - ám úgy tűnik, újra kormányt tud alakítani.
A dán miniszterelnök megkönnyezte annak idején a nyérceket.
A karaván halad, a pénz beszél.
Ezer milliárd dollárt hozott a kínai covid-karanténok végének reménye. A kommunista párt új vezetői névsorának bejelentése után sokéves mélypontra estek a kínai tőzsdeindexek. Egy hétre rá az árfolyamok ismét megszaladtak, és mintegy ezer milliárd dolláros korrekcióhoz vezetett, hogy egyes híresztelések szerint a kínai vezetés elkezdte vizsgálni a szigorú járványkezelési intézkedések feladását. A nagy piaci raliban a párt láthatatlan keze is szerepet játszhatott: amikor a kínai indexek kellemetlen mélységekbe esnek, a hongkongi és sanghaji piacon mindig megjelennek az állami pénzügyi szereplők, hogy kicsit feltornásszák az árfolyamokat.
A svájci bankok a kínai sajtónak hisznek. Az ezermilliárdos kilengéseket okozó pletykáknál a jelek szerint jobban zavarja Pekinget, hogy a külföldi sajtó nem szereti a Kínai Kommunista Pártot. A kínai pénzügyi felügyelet alelnöke egy hongkongi pénzügyi csúcson azt tanácsolta a résztvevőknek, hogy ne olvassák a külföldi sajtót, mert az nem tudja, mi folyik Kínában, helyette inkább a kínai államra támaszkodjanak. Erre a svájci UBS bank elnöke közölte, hogy a bankszektor “nagyon Kína-párti”, és “nem olvassuk az amerikai sajtót, elhisszük a (kínai) történetet”.
Ez jelzi, hogy a pénzvilágot addig nem nagyon zavarja a kínai politika, amíg lehet pénzt csinálni az országban: a kínai dollármilliomosok száma tavaly félmillió fővel 6,2 millióra nőtt, és a Credit Suisse szerint 2026-ra 12,2 millióra emelkedhet, azaz van kiről leszedni a jutalékot.
A pekingi kormány az utóbbi években a politikai feszültségek ellenére sokat lazított a külföldi befektetési bankokra és alapokra vonatkozó korlátozásokon. Az amerikai befektetési alapok kínai eszközállománya tavaly 43 százalékkal nőtt, miután arra játszanak, hogy hosszabb távon a kínai részvényárfolyamok alulértékeltek.
Ez ahhoz is hozzájárul, hogy a pénzügyi szektor a kínai gazdasági közeledés egyik utolsó befolyásos lobbistája a nyugati fővárosokban.
A sztori egy hasonlóan érdekes része, hogy a kínai pártállam, a svájci finánctőke, a magyar konzervatív megmondóemberek és a nyugati szélsőbaloldal is azonos üzeneteket fogalmaz meg a nyugati sajtóról.
Németország és Kína: se veled, se nélküled. Olaf Scholz német kancellár volt az első nyugati vezető, aki a kommunista párt kongresszusa után ellátogatott Pekingbe. A tizenegy órás vizit nem sok újdonságot hozott, annak körítése viszont igen: a berlini kormánykoalíció két kisebb pártja, a Zöldek és a szabad demokraták is bírálták, hogy a kancellár ilyen rossz időzítéssel mutat hűséget Hszi Csin-ping pártfőtitkárnak. Keményebb külpolitikát akarnak, és a gazdasági függőség csökkentését forszírozzák.
Scholzot nem zavarta, hogy a németek többsége a közmédia felmérése szerint elégedetlen a kínai barátkozással.
A Volkswagen bevételének 37, a Daimler és a BMW 32 százaléka Kínából származik. Más nagyvállalatok, mint a BASF, a Siemens és a Merck 13-15 százalék között mozognak, de ezt az arányt növelni szeretnék.
A legnagyobb német vegypari cégnek számító BASF nemrég jelentette be, hogy a magas energiaárak miatt permanensen megvágja németországi termelését, de Kínában egy 10 milliárd eurós beruházással új gigagyárat hoz létre.
Októberben a német ipari kkv-k érdekvédelmi szervezete bírálta, hogy a kormány komolyabb felügyelet alá vonná a kínai befektetéseket.
A német export nagyjából 7 százaléka tart Kínába, az Egyesült Államok után ez a második legnagyobb piacuk. A teljes EU kínai exportjának közel felét, importjának ötödét Németország adja.
Ugyanakkor az egyes, Kínában bízó nagyvállalatok nem reprezentálják a teljes német gazdaságot: az ország kínai kitettsége 2012 óta inkább csökken, és az utóbbi években a kínai importjuk jóval erősebben nőtt, mint az export, és a mérleg nyelve ma már erősen Kína felé billen.
Németországnak az Egyesült Államokkal 49 milliárd eurós kereskedelmi többlete van, Kínával viszont 39 milliárd eurós kereskedelmi hiánya. Ez egyrészt jelzi, hogy az amerikai fogyasztói piac sokkal nagyobb, viszont azt is, hogy a német cégek és fogyasztók erősen ráutaltak a kínai termékekre és alkatrészekre.
Félidei választások előtt. A kampányhajrában Joe Biden elnök is megszólalt: szerinte az amerikaiak „nem vehetik többé magától értetődőnek a demokráciát”, és a tét a demokrácia és az autokrácia közötti választás.
Biden figyelmeztette az országot a választók megfélemlítésének és a politikai erőszaknak a kockázatára – utóbbi pedig minden eddiginél aktuálisabb az amerikai közvélemény szerint is.
Egy nem sokkal Paul Pelosi – Nancy Pelosi demokrata házelnök férje – elleni kalapácsos támadást követően lefolytatott közvélemény-kutatásból kiderült: 88% aggódik amiatt, hogy a politikai megosztottság odáig fajult, hogy ebből erőszak lehet, amelyért a megkérdezettek harmada szerint mindkét nagy párt egyformán felelős.
A félidei választások hátteréről nézd meg videónkat, ahol két szakértővel beszélgetünk:
Gödörben az amerikai lakáspiac. A korábbi évtizedekhez képest minden eddiginél kevesebb otthon eladó az országban. Az utóbbi 40 évben az Államok lakossága 40 százalékkal nőtt, viszont amíg 1982-ben körülbelül 3 millió családi házat kínáltak eladásra, augusztusi adatok szerint ez a 2022-es évben csupán 1,1 millió volt.
Az aktuális gazdasági helyzetben valószínűleg az eladók és a vásárlók is kivárnak, hiszen a 30 évre fixált jelzáloghitelek kamata az utóbbi hetekben már 7 százalék feletti volt. Ez nemcsak a nyári 5 százalék körüli értékhez képest jelent óriási emelkedést, de 2002 óta is a legmagasabb.
Nem csoda, hogy a hitelek és a lakbérek emelkedése miatt egyre népszerűbb lakhatási forma a néhány négyzetméteres mikro-lakások és a közös lakásbérlés mellett a „felnőtt kollégium” (!)
Az amerikai törvényhozás megnyomta a szundi gombot. Több amerikai honatya szerette volna, hogy az órák idei, október végi visszapörgetése az utolsó ilyen alkalom legyen. Egyelőre sikertelenül, mivel a téli időszámítás eltörléséről szóló törvényjavaslat több mint hét hónapja elakadt a Kongresszusban, a zsákutca oka pedig egy egészen bizarr lobbikampány:
az amerikai törvényhozás tagjait elárasztották a választók és alvásszakértők figyelmeztetései, akik szerint az órák tekergetése helyett a normál munkaidő bevezetése lenne indokolt
sok iskolában reggel fél 8-kor kezdődik a tanítás, de a kormányzati szervek munkatársai például már reggel 7 órakor megkezdik a munkát.
A kongresszusi vezetők pedig egyszerűen nem tudják, mit tegyenek, mivel óvakodnak megismételni a Kongresszus korábbi, közel 50 évvel ezelőtti kísérletét az egész éves nyári időszámítás bevezetésére, amit gyorsan hatályon kívül helyeztek, mivel a sötét reggelek rosszkedvű amerikaiakat és több autóbalesetet eredményeztek.