A hírlevél szelektált, fontos információkat ígér: mint azt a Collins kiadó által választott év szava, a “permakrízis” mutatja, ez egy egész nehéz feladat, hiszen egy hét alatt annyi geopolitikai esemény történt, amennyi régen hosszú hónapok alatt szokott . (A többi nyertes szó is megér egy kukkantást.)
Uniós források: függöny föl! Magyarország beadta az Európai Bizottság számára a költségvetési feltételességi eljárás keretében ígért, 17 jogszabály változásával járó csomagját. Ez a nyáron kiküldött bizottsági aggályok kapcsán tett magyar intézkedéseket tartalmazza. Erről Varga Judit írt egy kopogós véleménycikket az Euractiv oldalon, ahol bizalomépítést emleget. A Bizottság a magyar lépéseket mérlegeli majd november 29-i ülésén, és várhatóan a pénzügyminiszteri tanács december 6-i ülésére nyújtja be javaslatát arról, hogy ezek elégségesek-e.
A magyar költségvetési és újjáépítési pénzekhez e döntés függvényében férhet hozzá Magyarország, vagy veszíthet újjáépítési forrásokat. A Tanácsban minősített többség kell ahhoz, hogy a pénzeket visszatartsák, egyelőre nem látszik, hogy ez összeállhat-e addig.
Ezzel párhuzamosan, és jogi értelemben a fentiektől teljesen függetlenül, a tagállami szavazati jog felfüggesztésére alkalmas ún. hetes cikkely szerinti eljárás keretében meghallgatták Varga Judit igazságügy-minisztert pénteken Brüsszelben. A cseh elnökség szerint nem lesz egyelőre továbblépés ezen az évek óta húzódó vonalon.
A magyar lehetséges vétók kapcsán a múltkor írt pakliban még ott lapul az OECD társasági minimumadóval kapcsolatos magyar ellenállás is (hiszen adóügyekben egyhangúság kell, mert nem közös uniós politikai terület). A múltkori hírlevélben az újjáépítési alap (RRF) kapcsán említett vétó pontosításra szorul: a hitel felvételéről már határoztak természetesen, tehát ott már nincs vétó lehetőség. Ahol ez megmaradt: az uniós hitel visszafizetéséhez szükséges új uniós források (ún. saját források) bevezetéséről majd csak konszenzussal lehet dönteni. Köszönjük az olvasói visszajelzést!
December 6-án napirendre került a Tanács ülésén a kondicionalitás, és egyben az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatás és az OECD minimumadó is. Ezek is a megegyezés lehetőségére utalnak. A kormánnyal amúgy kritikus Scheppele a Verfassungsblogon is azt írta, hogy nagyobb eséllyel lezárják majd az eljárást.
Megsülünk vagy sem?
A klímatárgyalások jól tükrözték a geopolitikai realitásokat. A két hetes maratoni tárgyalás a hétvégére is áthúzódott. Ez volt a 27. alkalom, hogy a világ országai megpróbáltak dűlőre jutni az ENSZ e platformján (COP), ahol legalább 90 állam- és kormányfő, 35 ezer delegált képviselt 190 országot. Már a puszta számok miatt sem könnyű bármilyen megegyezés.
Ahogy azt egyes kritikusok megfogalmazták: mivel ez volt az eddigi legrosszabb COP, ezzel együtt ez volt a legjobb is - vagyis ráébresztette talán a résztvevőket, hogy ez így nem megy.
Mások örültek a hétvégi áttörésnek, ahol a COP történetében először a fejlett országok egy része - az uniós tagok és végül az USA - beleegyeztek abba, hogy egy pénzügyi alapot hozzanak (majd egyszer) létre, amely kompenzálhatja a klímaváltozásnak különösen kitett fejlődő országokat
Hol van a kutya elásva?
Ezzel valóban történelmi módon a fejlett országok implicit elismerték, hogy ők 150 évvel korábban kezdték a szennyezést, mint a Dél nagy része, de
Kína például nem tartja magát e keretben “fejlett” országnak, egy 1992-es ENSZ klasszifikációra hivatkozva, ami egyrészt LOL (hiszen ezt hallgattuk az egész kommunista kongresszus alatt Pekingből, hogy mennyire fejlettek), másrészt gond, mert Kína jelenleg a legnagyobb globális kibocsátó, aránytalanul vezetve a listát, és most inkább pénzt kérne, mint adna a közösbe.
Az olajtermelő országok is mindent felvizeznek nagyjából, amit tudnak, Rijád vezetésével, így a gáz megúszhat sok mindent.
Részben az EU fogyatkozó diplomáciai súlyát mutatja, részben pedig a fejlődő világ termelőinek érdektelenségét a klímaváltozás valósága iránt, hogy reálisan fel sem merült az unió által bedobott céldátum, miszerint a kibocsátásoknak globálisan 2025-ben kéne tetőznie és utána már nem növekedhetne.
Jó hír? Az nem nagyon van, de 2023-ban majd az Egyesült Arab Emirátusokban a COP28-on folytatják a tárgyalásokat. És ha még ez se lenne elég: a COP elsősorban a kibocsátás csökkentésére koncentrál, de nincs szó a fogyasztás csökkentéséről illetve az ehhez szükséges súlyos strukturális átalakításokról (városi tervezéstől a pénzügyi kapitalizmuson át a körforgásos gazdaságig…)
Washingtoni új szelek
Régi ügyek, új politikusok. A republikánusok szűk 6 mandátumos fölénnyel megszerezték a többséget a törvényhozás alsóházában.
Azonnal bejelentették, hogy vizsgálóbizottságot kezdeményeznek Joe Biden felelősségének feltárására fia, Hunter Biden jogellenes nemzetközi üzleti ügyeiben.
A generációváltás jegyében a republikánus házelnök valószínűleg Kevin McCarthy lesz, akinek fő feladata a 218 képviselőjét pártfegyelemre szoktatni a 212 demokratával szemben.
A korábbi házelnök, Nancy Pelosi bejelentette, hogy nem indul a kisebbségbe került alsóházi demokraták vezetői posztjáért. Utódja valószínűleg Hakeem Jeffries lesz, ezzel pedig az 52 éves politikus történelmet írhat: ő lenne az első fekete képviselő, aki pártvezetői tisztséget tölt be a Kongresszusban.
Fejlemények Trump háza táján:
Merrick Garland amerikai legfőbb ügyész különleges jogtanácsost (special counsel) nevezett ki, aki felügyeli majd Trump január 6-i tevékenységével, valamint mar-a-lagói otthonában lefoglalt iratokkal kapcsolatos eljárást. A független ügyész, Jack Smith kinevezését – aki az elmúlt években a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon dolgozott – az a rendkívüli körülmény tette szükségessé, hogy Trump már hivatalosan is bejelentette elnökjelölti indulását.
Kiderült az is, hogy Trump hivatali ideje alatt többször is szerette volna adóellenőrzésnek alávetni olyan politikai ellenlábasait, mint például James Comey, az egykori FBI igazgató.
Érik az amerikai-európai feszkó. A zöld beruházásokra szánt közel 370 milliárd dolláros amerikai támogatási csomag augusztus óta izzasztja az európai kormányokat. Egyértelműen versenyhátrányba kerülhetnek az európai elektromos autók, és számos termék, amely az ipar zöldítéséhez járulhat hozzá. A félelem az, hogy akár a termelés elcsábítására is alkalmas lehet az amerikai jogszabály, amely januártól hatályba is lép.
Deindusztrializáció. A Tesla egy németországi akkumulátorgyárának építését felfügesztette, egy nagy nemzetközi acélgyártó pedig részleges német kivonulást lebegtetett be. Macron hétfőn este a 49 legnagyobb európai vállalat vezetőjét hívta az Élysée-palotába, hogy a kontinensen maradásról győzködje őket. A baj nem kicsi.
Trade War. Az egyik opció, hogy a trumpi időkben már megízlelt kereskedelmi háborúba keveredik az Unió az USA-val. Ez a magas energiaárak, a háború és az infláció mellett senkit se lelkesít az óceán ezen oldalán.
Még több közpénz. Megjelent a másik opció a horizonton, amelyért Párizs régóta kardozik, de most talán Berlin is beleáll: kezdjék el az uniós cégek állami támogatásának bővítését. Meglepetés: ezt az opciót súgja Washington is a brüsszeli fülekbe, mert ezzel a kínaiakról való leválás gyorsulását látnák az amerikai döntéshozók az európai ellátási láncokban.
Demokrácia maláj módra. Hogyan kerül a világ legöregebb miniszterelnöke, a Wall Street farkasa és a tálibokat elismerő ázsiai politikai párt egy sztoriba? Levezetésnek mutatjuk!
A 33 milliós, muszlim többségű alkotmányos monarchia Délkelet-Ázsia legfejlettebb nagy országa, egy főre eső teljesítmény vásárlóértéken Bulgária és Szlovákia között van. Ám az utóbbi években a politikai stabilitás és a korrupciós ügyek terén is leginkább Bulgáriára hajaztak.
Az 1957-es függetlenedés ideje és 2018 között végig a konzervatív, nacionalista Egyesült Maláj Nemzeti Szervezet (UMNO) párt és partnerei uralkodtak, a demokrácia kabátjába bújó hibrid rendszerek minden trükkjét bevetve ellenfeleikkel szemben.
A párt hatalmát a világ egyik legsúlyosabb korrupciós botránya törte meg. 2015-ben kiderült, hogy az 1MDB nevű állami befektetési alapot Najib Razak miniszterelnök körei a Goldman Sachs asszisztálásával szétlopták: 4,5 milliárd dollárt vertek el yachtokra, ingatlanokra, dizájnertáskákra, külföldi befolyásszerzésre, a kormányfő mostohafiának hollywoodi karrierépítésére és a Wall Street Farkasa című film finanszírozására.
A korrupciós ügy miatt a párt egykori erős embere, Mahathir Mohamed az UMNO ellen fordult, de két év után megbukva, újra az UMNO tért vissza.
A világ legidősebb miniszterelnökeként 92 évesen: Mahatir Mohamed.
Történelmi őrségváltás. Az UMNO októberben elérkezettnek látta az időt, hogy leszámoljon az ellenzékkel egy előrehozott választás keretében: a párt azt remélte, hogy a 2018 előtti stabilitás iránti nosztalgiát meglovagolva képes lesz megerősíteni többségét.
Ennek pont az ellenkezője történt. Az UMNO mindössze 30 helyet szerzett a 222 fős maláj törvényhozásban.
Feljöttek az iszlamisták. A centrista győzelemmel párhuzamosan az iszlamista szélsőjobb is erősödött: a legtöbb képviselői helyet a Bersatu szövetségének egyik tagja, a Maláj Iszlamista Párt kapta 40 mandátummal, amely egy keményvonalas iszlamista formáció, vezetőjük nemrég üdvözölte a tálibok afganisztáni hatalomátvételét.
Köszönjük a kitartó olvasást, ha eddig eljutottál! A külpolitikai meglepetések sorát folytatjuk jövő héten, ha szuper témára bukkantok, osszátok meg nyugodtan a hetifeledy@partizanmedia.hu címen!