top of page

Putyin, kémek, komcsik. | Heti Feledy

Köszönjük a visszajelzéseket a hírlevéllel kapcsolatban, továbbra is küldjétek el a meglátásaitokat a hetifeledy@partizanmedia.hu címre és nemsokára egy olvasói igényfelméréssel jövünk! Most kevesebb esemény szerepel több magyarázattal, alaposan válogatva az elmúlt hétből, egy szavazással egybekötve!

Német-francia rivalizálás a legrosszabbkor. Emmanuel Macron és Olaf Scholz három órán át ebédeltek Párizsban az Élysée palotában. Ez már csak a mentés volt: korábban lemondta a francia oldal a miniszterek közös találkozóját, végül sajtótájékoztatót sem tartottak a desszert után. Nehezményezik sokan, hogy Scholz renegát lett, egyedül dönt, nem veszi magára az uniós színeket.

  • Hogy festett ez korábban? 2019-ben Macron direkt meghívta Merkelt, amikor a kínai pártfőtitkár jött Párizsba (sőt, a nagy kék plakátokról jól ismert Junckert is), hogy európai egységfrontot demonstráljon.

  • Ezzel most homlokegyenest szembe megy Scholz és a német delegáció egyéni pekingi túrája a héten. A BASF, a világ legnagyobb vegyipari cége is aktívan Kína felé kacsint, miközben az euroatlanti többség épp leválni készül a kínai ellátási láncokról. Németország nincs szinkronban.

  • Külön finomság, hogy miközben a Siemens és a VW elmennek Scholz-cal, addig a Mercedes, a Deutsche Bank és a SAP például nem vállalták az utat. Lesz beleszólása a fogyasztóknak a cégek globális politikájába?

“Az oroszok két dolog exportjában kiválóak: az egyik az energia, a másik a korrupció” - ez lehetne a felütése annak a történetnek, amely nem sokkal a magyar határoktól keletre, Moldovában zajlik egyre kevésbé a felszín alatt. Orosz hírszerzői anyagokat szivárogtatott ki az ukránok segítségével a Washington Post.

Hogy fest a befolyásszerzés? Az orosz FSZB (lényegében a szovjet KGB utódja) több tízmillió dollárt “fektetett be” a moldovai belpolitikába. A gázfegyvert már elsütötték (ötszörös áremelés, 100%-os orosz függőség),mostanra pedig az ország elektromos ellátásának 70%-át adó transznisztriai erőmű működése is kétséges, hiszen orosz kézen van. Hogy milyen politikust választott az orosz szolgálat a moszkvai érdekek megjelenítésére?

  • Ilan Shor 2015-ben bukott le azzal, hogy az ország három bankjából feltehetőleg több mint egy milliárd (!) dollárt pumpált ki offshore cégekbe. Szintén személyesen érintett lehetett abban,hogy 20 milliárd dollárt mostak át a Russian Landromat” keretében. Ebből később orosz előkelőségek gyerekeinek magániskoláját ugyanúgy fizették, mint exporttilalom alatt álló csipeket és elektronikát.

  • Shor végül lebukott, Izraelbe menekült 2019-ben, majd később parlamenti képviselőként mégis megválasztják, és ezzel a svunggal vissza is ugrott a moldovai politikába.

  • 2020 óta (amikor pro-EU elnököt választott az ország) keményen dolgoznak az orosz szolgálatok, hogy az elégedtelen moldovaiakat a populizmus helyi adaptációjával és az energiaárak felverésével Shor mögé állítsák.

  • Külön csemege, hogy felesége egy Putyin által személyesen kitüntetett énekesnő.

Miért kell most Neked Moldováról olvasni? Azért van jelentősége, mert ahogy az oroszok az ukrán katonai fronton kevésbé teljesítenek, úgy terjesztik ki a konfliktust nem-katonai felületekre. Az egyetlen nagy ukrán megmaradt kikötőváros, Odessza szomszédjában lévő Moldova ilyen szempontból pedig nagyon kapóra jönne Moszkvának, ha legalább káoszba süllyedne, pláne, ha be is állna Moszkva mögé.

Három érdekes esemény az orosz nem-katonai frontról az elmúlt hétről.

  • Belementek a felek egy újabb hadifogoly-cserébe, ahol 50 orosz fogolyért 52 ukránt adtak át.

  • A tengeri úton való gabonaszállítás az ENSZ égisze alatt a nyár nagy diplomáciai áttörése volt. Bár novemberben ígyis-úgyis meg kellett volna újítani a megállapodás érvényességét, most az oroszok ezt egyoldalúan felfüggesztik, ezzel a fejlődő országok közül nem kevésnek veszélyeztetve a stabilitását. (Hiszen az élelmiszerár-infláció elégedetlenséget szül, az politikai instabilitást, az pedig orosz beavatkozási lehetőséget, de legalábbis leköti a nyugati erőforrásokat.)

  • Putyin az éves Valdai-klub beszélgetése keretében elmondta, hogy nem érdeke Oroszországnak atomfegyvert bevetni (“no sense in doing that”) - szemben sok korábbi utalásával. Emellett az évek óta hagyományos nyugatellenes narratívákat bontogatták több mint három órán át.

Netflix helyett! Kritikus kémek és kábelek.

  • Európa legnagyobb rézfeldolgozó üzemét, az Aurubist kibertámadás érte, egyelőre lekapcsolták magukat a netről, ez alighanem befolyásolja a termelést. (Finom emlékeztetőül, hogy hol tart a technika: évekkel korábban már sikerült vasüzemet is leolvasztani kibertámadással!)

  • Április után most újra koordinált módon vágtak át három hálózati gerinckábelt Marseille környékén. Az incidens globálisan is érzékeltette hatását a netforgalom lassulásában. Az elkövető egyelőre ismeretlen. A Shetland-szigetekre vezető kábeleket is elvágták, itt még versenyeznek egymással a különböző elméletek: a környéken grasszáló orosz “kutatóhajó” vagy pedig a halászat lehetett az ok. Mindenesetre elég szépen tesztelik, hogy hogyan reagálnak a hatóságok és szolgáltatók a hasonló akciókra. Ez talán csak felkészülés?

  • Norvégiában hat oroszt fogtak, akik drónjaikkal olaj- és gázüzemek fölött akarták éppen a csodás fjordi panorámát rögzíteni. . Letartóztattak egy kémet, nem is akármilyet. A magát brazil akadémikusnak kiadó oktató 2021 óta dolgozott egy norvég egyetemen, most a Bellingcat nyomozása alapján kiderült, hogy az orosz katonai hírszerzés ezredese lehet. Hasonló fogásra itthon is felhívták a figyelmet. Szisztematikus orosz stratégia ez azután, hogy több száz diplomatájukat kiutasították Európából.

Peking a Kongresszus után

Mao árnyékát keresik. Hszi Csin-ping pártfőtitkár a kongresszust követő napokban is megmártózott a történelmi szimbolizmusban. A pártállam új, hét fős vezetősége közös osztálykirándulást tett Jenanba, amely az 1930-as, ’40-es években a KKP legfontosabb bázisa volt. Emellett Mao Ce-tung személyi kultuszát megalapozó, több mint tízezer halálos áldozattal járó tisztogatási kampány központja is. A tisztogatás végén itt volt a KKP hetedik kongresszusa is, ahol 1945-ben megerősítették Mao Ce-tung vezetői szerepét. Hszi most arról beszélt, hogy a hetedik kongresszus egységbe kovácsolta a pártot és megalapozta a kommunista forradalom sikerét.

Jönnek a kínaiak a kikötőkbe. Ahogy múlt héten jeleztük előre, a német kormány végül engedélyezte, hogy a kínai állami Cosco legfeljebb 24,9 százalékos részesedést szerezzen a hamburgi kikötő négy konténerterminálja közül az egyikben (az eredeti 35% helyett). A külügyminisztérium által jegyzett jelentés azt írta, hogy a kikötői befektetés “aránytalan mértékben növeli Kína stratégiai befolyását a német és európai kereskedelmi infrastruktúra felett”.

Miért érdekes ez? Két amerikai kutató azt állította, hogy a kínai cégek által birtokolt kikötők a kínai haditengerészet számára logisztikai és hírszerzési segítséget nyújthatnak, mégha ez nem is ér fel hagyományos katonai támaszpontokkal egy konfliktus esetén. Viszont kiválóan alkalmas kémkedésre, információhalászatra, és az ott megálló NATO-hajók fürkészésére.

Fut már a Midterms. Aktívak az amerikaiak a november 8-i félidős választások előtt: a megszokottnál többen, eddig körülbelül 20 millióan adták le szavazatukat (merthogy le lehet előre adni, igen!). A demokraták valószínűleg nem tudják megszerezni az alsóházat, de a szenátusi többség is olvadni látszik.

Halloween és a pulyka ára. A félidős választások előtt az is borzolta a kedélyeket, hogy az idei évben az állományt megtizedelő madárinfluenza miatt a Hálaadásra a pulyka ára is az egekbe szökött.

Brazil fordulat. Az eredmények szerint Lula da Silvának szavaztak bizalmat, igaz, nagyon szűk többséggel. A brazil katonai diktatúra idején a hadseregben szolgáló Bolsonaro tábora azonban nem fog elillanni. Az országban 30%-ra nőtt az evangelical protestáns konzervatívok száma, a választók 70%-a pedig az abortuszlegalizáció ellen foglal állást. Nem véletlen, hogy az egyik szlogenjük a “Brazília mindenek felett, Isten mindenki felett” volt.

Az erőszak beérik, ha eleget szajkózzuk. Az amerikai képviselőház elnökének férjét kalapáccsal támadta meg egy fiatal. (Ez olyan, mintha az EP-elnök Roberta Metsola férjét vagy Kövér László feleségét érné támadás.) A házba törve állítólag a “Hol van Nancy?”-t kiabálta, ami a Capitolium ostromának egyik “csatakiáltása” volt.

  • A tettlegességre felhívó, politikusok által ismételt és így legitimizált (!) szlogenek beérnek és leülepednek az ideológiailag kiszolgáltatott emberfőkben. Az erőszakot elindítani könnyű, leszerelni sok idő.

  • A konzervatív Kavanaugh főbíró háza mellett is fogtak egy fegyverest, és egyébként a belga igazságügyminisztert is majdnem elrabolták a nyáron. Növekszik a politikusok elleni fizikai fenyegetések száma.

Az ENSZ új klímajelentése sajnos semmi jót nem ígér. Bár a párizsi megállapodás annak idején a 1.5 fokos növekedésben akarta limitálni a világ fölfűtését, a mostani adatok a jelentés szerint a 2.6 fok felé mutatnak. Még ez sem tükrözi kellőképpen, hogy az extrém időjárási kilengések száma milyen radikálisan nő ezzel párhuzamosan: aszály, áradás, tornádó, fagy, hőség. Miközben autokraták a történelemkönyvekbe akarnak bekerülni, lehet, hogy történelemkönyvek sem lesznek.

10 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Rejtett áramlatok | Heti Feledy

Sziasztok! A múlt heti három furat után ma visszatérünk az aktuális ügyekhez: alaposan megszűrve. A mai hírlevélben ismert konfliktusokra nézünk rá új szemüveggel: a rejtett áramlatok világából (a pic

Unortodox történetek | Heti Feledy

Sziasztok! Elkezdtem feldolgozni a davosi híreket a hírlevélre készülve. Csillogás, hatalom, pénz. Már gyűjtöttem a részleteket, mikor egészen megrázó, életszagú, emberi történetekről szóló cikkekbe b

bottom of page