Sziasztok! Köszönöm mindenkinek a kérdőív kitöltését, több mint 1600-an jeleztetek vissza! Elkezdjük a Partizán csapatával a válaszaitok feldolgozását, és szeptembertől biztosan lesz egy-két fejlesztés Nektek köszönhetően! Most vágjunk is bele az elmúlt hetek áttekintésébe. A reálpolitika eljött Európáért. A diplomáciában gyakran használt kifejezés a Bismarck által bevezetett „realpolitik”, azaz reálpolitika, amely annyit jelent, hogy ideológiák és erkölcs helyett a gyakorlati megfontolások vezetnek döntésekhez. Fontos, hogy ez nem opportunizmust jelent, csak annyit, hogy alkalmazkodni kell a jelenhez, mert színes szemüvegekben könnyen elbotlik az ember. A jelen feltételeiből kiindulni, hogy holnap jobb legyen. Ha pedig holnap erősebben ébred Európa, utána könnyebben számonkérhet emberi jogi szempontokat a renitens országokon. A semlegesség vége. Az állami semlegesség, el-nem-köteleződés (és ide érthetjük még: kompozás) kora a reálpolitikát szem előtt tartó országokban véget ért, vagy legalábbis erős revízió alatt áll. Nemcsak a finn és svéd NATO-csatlakozásra kell gondolni, hanem szomszédunkra, Ausztriára is. Sógorék a svájciakkal együtt jelezték, hogy csatlakoznának a Sky Shield-hez, ami egy német vezetésű, európai légvédelmi kooperációs kezdeményezés. Ezzel 17-re emelkedik az együttműködő országok száma, és még Bosznia is bedobta, hogy érdekelné a dolog.
Svájc titkosszolgálata, a FIS közzétette éves jelentését, amelyből kiderül, hogy bár a semlegesség miatt az ország nem mondta meg, hogy hány orosz diplomatát utasított ki, de diszkréten párat kitessékelhettek az országból. Választék volt, mert a közel 600, uniós határokon belülről kirakott orosz kém egy része Svájcba menekült át.
Ehhez képest román szomszédunk hangosan bejelentette múlt hónap végén, hogy negyven további orosz diplomatát tettek fel egy hazafelé tartó gépre.
Zelenszkij ukrán elnököt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár fogadja a Vilniusban tartott NATO-csúcson.
🎖️ A legnagyobb reálpolitikai pofon Vilniusban csattant. A szervezet ugyanis nem adott dátumot az ukrán NATO-csatlakozás időpontjára. Az amerikai és német realizmus azt diktálta, hogy egy atomhatalommal háborúban álló országot ne tereljenek idejekorán a szövetségbe.
A NATO-tagok így is majdnem minden segítséget megadnak, és a G7-ekkel együtt további támogatást, illetve biztonsági garanciákat adtak Kijevnek.
A baltiak és lengyelek szerint azonban Putyin épp azért fogja elhúzni a háborút, mert tudja, hogy háborúban álló ország nem lehet a NATO tagja. Ergo minél hamarabb lép be Kijev, annál hamarabb érhet véget a háború, mondják.
Ezzel szemben a Washington-Berlin tengely szerint az ukránok már NATO-fegyverekkel, javarészt NATO-kiképzésen átesve, NATO-tagok hírszerzésére építve vívják a háborút, a NATO-tagság viszont a többi tagállamot is háborúba sodorná. Így a konfliktus a mostani frontra korlátozható.
🇨🇿 Hol a vég? Petr Pavel cseh elnök, korábbi katona, amúgy atlantista és ukránpárti politikus vilniusi nyilatkozata szerint Kijevnek nagyjából hat hónapja van, hogy a tárgyalási alaphoz szükséges katonai lépéseket sikeresen megtegye, hiszen 2024-ben amerikai és európai parlamenti, továbbá orosz, és elvileg ukrán elnökválasztás is lesz. Máshogy fogalmazva, a nyugati támogatás politikai környezete egyre bizonytalanabb lesz.
Az év végi határidőt erősítette meg a Washington Post anyaga, amely a CIA-igazgató Willam Burns legutóbbi, múlt havi kijevi látogatásáról szellőztetett meg híreket.
A Pew felmérés: a demokraták ukránbarátabbak, az idősebbek kritikusabbak az oroszokkal, részletek és forrás itt.
Egy márciusi felmérés alapján az oroszok többsége tárgyalást akarna. Részletek, önellentmondások és forrás itt. 🪖 A háború régiónk két középhatalmát is átformálta. A lengyelek ott tartanak, hogy amerikai nukleáris eszközök állomásoztatását kérik Washingtontól, arra hivatkozva, hogy az oroszok Belaruszba telepítettek ilyet.
A román NATO főtitkár-helyettes, Mircea Geoana jelentette be, hogy Nagyszebenben alakítják ki a NATO déli szárnyának főparancsnokságát. Geoanát egyébként az egyik lehetséges román elnökjelöltként emlegetik. Vajon mikor lesz magyar főtitkár-helyettese a NATO-nak?
A korábban a Partizán adásában is szerepelt Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő három részes esszét tett közzé a lengyel geopolitikai gondolkodás történetéről. Frissítő olvasmány.
🚔 A reálpolitika a migrációt is utoléri. A tagállamok nem voltak képesek 2015 óta érdemben megreformálni a belső migrációs rendszert (az úgynevezett dublini szabályokat), ehelyett rákapcsoltak a szomszédos országokkal való kiegyezésre. Ennek előfutára volt a spanyol-marokkói megállapodás, amely nem kevés pénzzel tömte ki az afrikai országot, hogy az maga állítsa meg a migránsokat – cserébe emberi jogi szempontból sem faggatóznak Madridból. Plasztikusan fogalmazva, spanyol pénzből, többnyire spanyol eszközökkel, marokkói rendőrök verik le a kerítés marokkói oldaláról az embereket. 🇹🇳 Ezt az emberi jogi outsourcing gyakorlatot használta az EU-török megállapodás is, azzal együtt, hogy Törökország valóban több millió szírt befogadott a háború alatt. Most Tunézia került sorra:
Több mint egymilliárd eurót lenget be a megállapodás Tunisznak azért cserébe, hogy az embercsempészettel szembeni fellépést, a határellenőrzés megerősítését és a visszatoloncolásokat vállalja.
Meloni örül, von der Leyen pedig nem válaszolt a sajtó kérdéseire.
Szijjártó egy orosz minisztert hívott meg.
🇭🇺 A magyar az reálpolitika? Reál = ha a mai helyzetből indulsz ki azért, hogy holnap jobb legyen. Ehhez képest a magyar külpolitika inkább egy általa kívánatosnak tartott holnapi helyzetből indul ki (a nyugat alkonya), hogy a mai döntéseket meghozza (uniós vétók, NATO-bővítés halogatása, orosz miniszter budapesti látogatása stb.). Ez tehát nem a tankönyvi reálpolitika, mégha magáról gyakran ezt a képet is szeretné sugallni a Bem-rakpart.
Így tehát inkább Mihail Marusko orosz egészségügyi minisztert fogadta Szijjártó Péter: ez volt az első alkalom, hogy a háború kitörése óta uniós országba engedték. Hm.
Eközben Németh Zsolt az Inforádióban a török-magyar kapcsolattal magyarázta a svéd NATO-csatlakozás hátráltatását. Kiderült továbbá, hogy legkorábban szeptemberben szavaz majd az Országgyűlés a kérdésről. Ezzel együtt nem derült ki, hogy mit adott Ankara ezért a kedves magyar gesztusért cserébe.
A Telex kérdésére válaszolva megtudhatták a magyar olvasók, hogy „Novák Katalin köztársasági elnök elfogadta az ukrán kormány meghívását, és részt vesz a Krími Platform soron következő, augusztus 23-i találkozóján Kijevben – közölte a Sándor-palota kommunikációs szolgálata”. Előtte Kárpátalján ünnepli majd az államalapítást.
A korábbi hírlevélben tárgyalt magyar honvédségi fejcsere köre bezárult: a vezetői tisztségéből eltávolított Ruszin-Szendi Romulusz elhagyja a honvédséget.
Eközben a paksi atomerőmű vezetőjét is lecserélték, részletek a Direkt36 kiváló anyagában.
Intő jel? A szerb titkosszolgálat oroszbarát vezetőjét az USA szankciós listára tette.
🇨🇳 A reálpolitika Kína kapcsán csúcsosodik ki. Borrell uniós külügyi főképviselő útját Peking különösebb indoklás nélkül lemondta. Valójában több oka lehet a szimbolikus lépésnek:
💻 A holland ASML chipgyártó cég újabb exporttilalmakat kapott Kínába, vagyis nem adhat el fejlett technológiát a Kommunista Pártnak. Erre válaszul a kínaiak kiviteli engedélyeztetési rendszert vezettek be a galliumra és a germaniumra. Előbbiben 98%-os, utóbbiban 80%-os a globális kínai túlsúly. Lám, mégis használja a kereskedelmi- és nyersanyag-fegyvert Peking, amikor arra szüksége van.
🏭 A Bizottság nem volt rest és bedobta gazdaságbiztonsági javaslatát, amely részben az uniós exportkontroll rendszerét erősíti, részben az ellátási láncok „kockázatmentesítését” szolgálná, illetve kritikus európai technológiák kínai gyárakban való előállítását tiltaná meg.
🌄 Frans Timmermans mindeközben Pekingben a klímaváltozás elleni fellépésről tárgyalt teljes nyugalomban.
🇩🇪 A német kormány hosszú vajúdás után kiizzadta Kína-stratégiáját, amelyet mostanra sikerült felvizezni. Ezt jól mutatja, hogy a német iparnak „tetszik” a stratégia, holott a zöldek eredetileg stresszteszteket akartak (miszerint az egyes nagy gazdasági szereplők kitettségét az állam ellenőrizze) és ellátási láncokról szóló biztonsági jelentéseket. Ezek mind kikerültek. Persze már az is jelentős változás a német pozícióban, hogy elkezdték belátni a kínai fenyegetést, mégha egyelőre csak papíron is.
🇺🇲 Az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen is ellátogatott Pekingbe. A várakozásoknak megfelelően nem történt áttörés: „a világ elég nagy Kína és az USA számára” – hangzott a békülékeny megjegyzés. Remélhetőleg nem csak a feltálalt varázsgomba miatt. 🍄
🧾 Ezzel az elmúlt hetek reálpolitikai körképének végéhez értünk. Nem esett még szó Rutte holland miniszterelnök lemondásáról vagy éppen Bolsonaro volt brazil elnök közhivataltól való jól megérdemelt eltiltásáról, de néhány további olvasmányt még gyűjtöttem Nektek:
A NATO-csúcs kommünikéje érdekes olvasmány hosszú nyári estékre, amelyben nevén nevezik a kínai fenyegetést is, a kiberveszélyt és mindenféle hibrid ármánykodást. Külön érdekes, ha azzal a szemmel olvassuk végig, hogy ezt bizony a magyar fél is aláírta!
Az előző hírlevélben bemutatott amerikai-indiai közeledést elemzi az egyik legjobb think-tank, a RUSI, amely jóval szkeptikusabb az indiai kormányfő reálpolitikája kapcsán.
Itt pedig a Szabad Európa Rádió által megszerzett Prigozsin-naptár bemutatását lehet olvasgatni: mikor kivel és milyen becenéven találkozgatott a Wagner-vezér.
Egy kiugrott kínai kommunista régebbi beszámolóját ajánlja a Foreign Affairs a hétvégére. Az ilyen Pacepa-sztorik mindig jó csemegék!
Végül, az Európai Bizottság éves stratégiai előrejelzése egy, a szlovák biztos felügyelete alatt készült jó összefoglaló arról, hogy mi látszik fenyegetésnek Európa horizontján.
Jó nyári napokat, augusztus 2-án este pedig egy Belaruszról szóló adással jelentkezünk a Partizán csatornáján!
cool!