top of page

Sarjad a sárkányfogvetemény | Heti Feledy

🪦 Sziasztok! Az Ukrajna elleni teljes invázió második évfordulójára fontos euroatlanti vezetők látogattak Kijevbe, köztük a magyar miniszterelnök vélt szövetségese, Giorgia Meloni is. Putyin serege eközben kikényszerítette az ukrán visszavonulást Avgyijivkánál. Az amerikai kongresszus még mindig nem hozott döntést a következő támogatási csomagról. Párizsban 20 ország vezetői gyűltek össze – magyar résztvevő nélkül –, hogy a háborús erőfeszítésekről egyeztessenek Macron elnök meghívására. A kínai kommunisták pedig két éve dörzsölhetik a kezüket, hogy az oroszokat úgy gyűrik maguk alá, hogy még hálás is érte Moszkva, miközben az ukrán háború leköti a Nyugatot. 

  • Zelenszkij a hétvégi megemlékezésében – szokatlan módon – bemondott egy ukrán adatot az eddigi veszteségekről: 31 ezer katona halálát követelte már a háború. A nyugati becslések ennek körülbelül a kétszeresét valószínűsítik. 

  • Ehhez képest is elképzelhetetlen szám az orosz veszteség: 315 ezer körül állhat ez a mutató, tehát Ukrajna két év alatt az első orosz támadó sereget teljesen megsemmisítette (emlékezhetünk, anno 250 ezer körüli volt a létszám orosz oldalon), de ez sem volt elegendő a győzelemhez. 

  • Nem volt ok nélküli a kijevi–nyugati győzelmi várakozás az első évben: ez a veszteség hatszor magasabb a szovjetek afganisztáni számainál, ráadásul ötször olyan gyorsan jött össze. Anno az megrázta Moszkvát. Most a két év alatt elesett több mint 300 ezer orosz úgy tűnik, kezelhető marad a modern média és propaganda eszközeivel az orosz lakosság szemében – no meg persze a múltkori levélben részletezett erőszakszervek hatékonyságával. 

  • Párizsban Macron még annyit tett hozzá: nem zárja ki, hogy egyszer európai országok katonái is megjelenthetnek a konfliktusban. Ez komoly eszkalációs fenyegetés, amely alighanem azt demonstrálhatja Putyin felé, hogy Európa komolyan veszi a háborút.


Charles Michel (az Európai Tanács elnöke), Giorgia Meloni, Alexander de Croo (Belgium), Justin Trudeau (Kanada) és UVL Kijevben 2024. február 24-én

Forrás: Zelenszkij/Twitter [ https://twitter.com/ZelenskyyUa/status/1761366096085438474?link_id=4&can_id=211548f0c4494ddcb86bf9c95996be26 ]

🇺🇦 A rossz béke: tartós háború. Az ukránok 85%-a még bízik a győzelem valamely formájában. Az ECFR friss felmérése szerint a többi európai ország ennél jóval pesszimistább. A felmérést a lengyelek vezetik, akiknek 17%-a szerint győzhet Ukrajna. A megkérdezett országok átlagban 10%-os ukrán, 20%-os orosz győzelmet várnak, 37% valamiféle egyezséget, és a többiek vagy nem tudják, vagy nem is érdekli őket. És igen, a magyarok vezetik az orosz győzelemre vonatkozó várakozást 31%-kal. 

  • Ennél érdekesebb, hogy a tények mérlegelésén túl a megkérdezett polgárok egyébként mit tennének. Ebből derül ki, hogy elégedettek-e a politikusaik döntéseivel. Itt rögtön nagy ellentét rajzolódik ki, mivel a 10%-os táborhoz képest (akik lehetségesnek látják az ukrán győzelmet) 31% adna több segítséget Kijevnek ehhez. 

  • 41% a tárgyalásokat erőltetné. E számok jelentéséről írt Ivan Krastev és szerzőtársa az ECFR-en egy hosszabb elemzést. Krastevvel a Partizán interjú megtekinthető itt.

  • Ha pedig már a tájékozottság a kérdés, hogy mennyit vélünk tudni a háborúról: itt a Lakmusz összefoglalója az öt legbevettebb orosz dezinfós módszerről. A szakmai közösségben ugyanakkor már az látszik, hogy az orosz beavatkozás egy dolog, de a saját európai politikai szereplőink a legnagyobb etetői a dezinformációknak.



🇪🇺 United in Diversity. A kérdés az, hogy Európa hajlandó-e felvállalni egy csökkenő intenzitású transzatlanti kapcsolatban az ukrán támogatást. Miközben kétségtelenül hatékonyabb és diplomáciai üzenet szintjén is kritikus lenne még az ukrán fronton megfogni az orosz fenyegetést, a szokásos rövid távú szemlélet és orosz szalámizás kellően aláássa az európai egységet

  • A fegyverkereskedelmi statisztikák mentén világosan látszik, hogy Európa bár egyébként nem kevés eszközt gyárt, ezt szépen értékesíti a világpiacon, és nem adja el (át) Ukrajnának. 

  • A kapacitások bővítése zajlik, de ez többéves folyamat, a 2025-ös esetleges ukrán ellentámadáshoz most kéne elkezdeni a felépítkezést. Ráadásul kérdéses, hogy az új harcmodor – gyors, digitális, drónokkal és más aszimmetrikus eszközökkel – kapcsán mit tud és mit akar Európa szállítani. 

  • Adott az a dilemma, hogy ha Trump visszatér, és ígéretéhez híven tényleg kiegyezne Kijev feje felett (vagy Kijevet is belehúzva) az oroszokkal, akkor mihez kezd Európa. Trump inkább az oroszokkal egyezne ki, és a kínaiak haját húzná; míg az EU-s vezetők többsége fordítva gondolkodik: Kínát nem idegenítené el, míg Oroszországról két év alatt sokan leváltak, antagonizálták. Lesz ereje Európának egyedül dönteni a külpolitikájáról? Lesz elegendő egység bármelyik alternatíva mögött is? (Főleg akkor, ha három harmadik ország is azon dolgozik, hogy ez az egység ne alakulhasson ki?)


A szlovák Marian Kamensky karikaturista rajza: Scholz német kancellár a Taurus rakétákat nem adja át az ukránoknak, akik pedig maguk védik Európát.

Kép: a szerző engedélyével [ https://www.facebook.com/humorkamensky?link_id=9&can_id=211548f0c4494ddcb86bf9c95996be26 ]

🇺🇲 Kinő a sárkányfogvetemény. Az USA-ban eközben forgatókönyv szerint halad a Trump kampány. Ahogy az várható volt, az exelnök Dél-Karolina államban, Nikki Haley hazai terepén is látványosan győzni tudott. Az egyetlen pártbeli kihívója feltehetőleg még Szuperkeddig bent marad a versenyben, ott lehet egy döntési pont, hogy finanszírozzák-e tovább kampányát. Múlt hónapban erősebben zárt az adománygyűjtése, mint Trumpé. 

  • Trump CPAC-beszéde (a MAGA-mozgalom által kisajátított amerikai konzervatív jamboree, amely megjárta Budapestet is, erről Partizán videónk itt) rendkívül agresszív volt: sztálinista pereket emlegetett, többször használta a bosszú szót a győzelme kapcsán, ahol majd a csaló kormányzati emberekkel végre leszámol.

  • Crooked Joe Biden, you are fired! Parodizálta Bident, de a tömeg jókedvű nevetését hamar haragba tudta fordítani, érzelmi manipulációban nem fogta vissza magát. 

  • “És sok szempontból most a pokolban élünk, mert tény, hogy Joe Biden veszélyt jelent a demokráciára – tényleg veszélyt jelent a demokráciára” – ilyen és ehhez hasonló kijelentések sokasága szerepelt a beszédben. 

  • Ezzel párhuzamosan a Haley-tábor tartott egy Principles First csúcsot Washingtonban. A WSJ riportja, hogy miért Trump áll mégis nyerésre. 

🚀 Wunderwaffe. A német belpolitikai diskurzust új szintre lőtte ki a Trump visszatérésétől való félelem. Hogy mennyire pacifista a mai napig a külpolitika Berlinben, azt már mutatta a fenti karikatúra. Így jól érzékelteti a válság mélységét, hogy újra előkerült a nukleáris kérdés, amiről a Politico remek összefoglalót írt. Mi lesz, ha az USA atomernyője nem fogja védeni a német területeket (ugye ekkor a magyart sem…) egy esetleges Trump 2.0 esetén, akkor milyen alternatívák lesznek? 

  • Bár Pistorius védelmi miniszter nem akarná elővenni ezt a témát, szakértői körökből csak beszivárog. 

  • Felmerült az is, hogy a francia atomernyő alá kéne húzódni – bár ez az egyezkedés több évtizede sikertelen. Vagy legyen-e saját atombombája a németeknek? Vegyenek-e az USA-tól? Ha gyártanának, akkor viszont atomerőmű és atomipar is kéne…

🕵️ Aktív intézkedés. A trumpista tábor régi vádja, hogy Hunter Bident megvesztegették az ukránok, és ebből apjának is jutott. A narratíva olyan politikai erősítést kapott, hogy a képviselőházban emiatt vizsgálatot indítottak Hunterrel szemben, amelynek persze fő célpontja maga az elnök. Csakhogy bizonyítékokat sosem mutattak fel. 

  • A múlt héten egy orosz szál került a történetbe. Kiderült, hogy az az FBI-informátor (tehát nem hivatásos!), aki annak idején bemondta a milliós korrupciót, alaposan kötődött az orosz titkosszolgálathoz.

  • Az izraeli–amerikai kettős állampolgár Smirnov állította, hogy az ukrán Burisma cég fizetett kenőpénzt a Bideneknek. Ehelyett az látszik esélyesnek, hogy “széleskörű” orosz titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkezett, és tartótisztjével külföldön találkozgatott. Ha ez aktív orosz lejáratás volt, akkor éveken át sikeresen tematizálták a republikánusokon keresztül az amerikai közbeszédet.

  • Az Axios készített interjút Hunterral, ebben elsősorban függőségeiről beszél.

Stadionos apróhírek. Lionel Messi kénytelen volt magyarázkodni a kínai közösségi médiában, mivel elterjedt az a vélekedés, hogy a hongkongi meccset politikai okokból hagyta ki. Személyes videójában ezt tagadja, és egy begyulladt izomra fogja a dolgot. Ami tény, hogy hasonló körökre már korábban is sor került, amikor kínai nyomásra “színt vallanak” a kínai piacban érdekelt szereplők.

🇭🇺 Ha már oroszok. Diplomáciai források szerint Budapest nem akarta aláírni az EU27-ek ukrán kétéves évfordulós nyilatkozatát, így végül az EU intézmények vezetői adták azt ki a tagállamok helyett. Hétfőn sikerült a Fidesz országgyűlési frakciójának magával dűlőre jutni, és “hosszú belső vita” után megszavazták a svéd NATO-csatlakozást (és az új köztársasági elnököt is). 


A svéd miniszterelnök az egykori Karmelita-kolostorba érkezik. Őszinte mosoly? 

Forrás: Orbán Viktor / Facebook [ https://www.facebook.com/photo/?fbid=949962569834675&set=pcb.949963293167936&link_id=29&can_id=211548f0c4494ddcb86bf9c95996be26 ]

🇵🇱 Az igazi üzletkötő? Donald Tusk, aki Brüsszellel kapcsolatban mosolydiplomáciában utazik a kezdetek óta, úgy tűnik, ügyesebben tartja azt a bizonyos zsákot a Bizottságnál. Vagy fogalmazhatunk úgy, hogy jobb a barátkozásban. Vagy alaposabban olvasta át Trump “The art of the deal könyvét egyes miniszterelnök-társainál. 

  • Von der Leyen még a hétvégi kijevi látogatás előtt megállt Varsóban, és jelezte, hogy akár 137 milliárd befagyasztott támogatást nyithatnak meg a lengyelek előtt. 

  • A 7. cikkely szerinti eljárásnak is vége lehet szerinte, bár ebben a végső döntést majd a Tanácsnak kell meghozni. 

  • A döntések és döntési javaslatok (itt is több jogcímen történt többféle forrás befagyasztása) alapvetően politikai természetűek ezúttal, hiszen Duda elnök egyelőre nem engedett át új jogszabályokat a Szejmen, ezzel is akadályozva az új kormány munkáját, ahol csak tudja. Tehát a politikai szándékot jutalmazza a Bizottság, részletek szerda délben várhatóak.

  • Áprilisban viszont lengyel önkormányzati választások lesznek, úgyhogy a brüsszeli pénzeső megerősítheti Tuskék helyzetét – bár lehívni addig sokat úgysem tudnak, de tervezni már lehet vele. 

  • Magyarország esetében kérdéses, hogy az újjáépítési alap (RRF) hazánknak szánt támogatását a 2026-os határidőig le tudjuk-e majd hívni és elszámolni vele, hiszen itt még a 27 szupermérföldkő teljesítéséről nincs érdemi új hír. 

🇨🇿 A kastély. Tusk és Orbán Prágában találkozik majd a héten személyesen is, hiszen a V4-es kormányfők csak összeülnek. Ez részben annak köszönhető, hogy Robert Fico szívesen találkozik Orbánnal és a V4-gyel, másrészt annak is, hogy Orbán teljesítette Fiala cseh miniszterelnök két kondícióját: az ukrán csomag támogatását és a svéd NATO-csatlakozást.


Nem lesz könnyű egyetérteni. Magyar–lengyel különbségek az ukrán konfliktus kapcsán.

PEW Research, 2023. november [ https://www.pewresearch.org/global/2023/10/02/poles-and-hungarians-differ-over-views-of-russia-and-the-us/?link_id=37&can_id=211548f0c4494ddcb86bf9c95996be26 ]

🇮🇷 What could possibly go wrong? A hétvégén az iráni teokráciában két választást tartanak: önmagában izgalmas, amikor egy autokratikus rezsim eljátssza a demokratikus kellékeket. Az ország 30%-a a szegénységi küszöb alatt él. A reformistákat (őket hívnánk mi moderáltnak) kiszorították a konzervatívok és az ultrakonzervatívok a hatalmi ágakból, most már gyakran választási listára sem engedik fel őket. 

  • A Forradalmi Tanács jóváhagyása szükséges ugyanis a jelöléshez, úgyhogy itt van a kutya elásva tehát: volt már olyan Szakértői Gyűlés választás, ahol a jelöltek 80%-át kukázták. E testület egyébként hivatalosan arra szolgál, hogy a Legfőbb Vezetőt kiválassza, ha aktuális lesz. A 84 éves Ali Hámenei ajatollah bár sok törvényt átírt, a biológiaiakat még ő sem tudja.

  • Azért eléggé dolgozik rajta, hogy adott esetben 54 éves fia vehesse át a posztot (ha már múltkor annyit írtam a családi politikai összefonódásokról…). Például az előző iráni elnöknek, Rohaninak, 3 ciklus (24 év!) után nem engedték, hogy újra induljon a Szakértői Gyűlésben elfoglalt helyéért. 

  • A törvényhozási választáson 15 200 jelölt indul a 290 helyért, ebből kb. 30 számít reformista politikusnak, a többiek vagy rezsimpártiak, vagy független helyi kisemberek. A választás legitimitását a részvétel mutatja majd: a teokratikus vezetők attól tartanak, túl kevesen érdeklődnek a demokrácia e színháza után.

167 megtekintés1 hozzászólás

Friss bejegyzések

Hol van még az uborkaszezon?! | Heti Feledy

Sziasztok! 🌴 A maival együtt még három hírlevelet fogtok kapni a nyári szünet előtt. Abban egyre kevésbé hiszek, hogy nem lenne történés július második felétől a világpolitikában, ezeket azonban augu

1 comentario

Obtuvo 0 de 5 estrellas.
Aún no hay calificaciones

Agrega una calificación
Invitado
21 abr

315 ezernyi orosz veszteséget olvasni itt. A BBC két hónappal később 50 ezernyi halottat számol: https://www.bbc.com/news/world-68819853 Honnan akkor a többszörös eltérés? Ugye nem programszerű túlbecslésről van szó? Jó volna valami megnyugtatóbb referencialitás!

Me gusta
bottom of page