top of page

Spájz: hol is vannak az oroszok? | Heti Feledy

Sziasztok! Ma áttekintjük, hogy milyen kisebb-nagyobb fondorlatok merülnek fel a bevett hadszíntereken és környékbeli országokban. Így a múlt heti hírhátterezés után most a sűrű verzió következik, hogy a hírlevél ígérete szerint a világpolitika ütőerén tartsuk a kezünk! 

🇸🇰 Elesett a Kastély. A hétvége legfontosabb híre a Kárpát-medencéből nézve Peter Pellegrini kényelmes győzelme volt a szlovák elnökválasztáson, nem kevés magyar szavazattal. Ezzel Fico számára a legjobb végkifejlet valósult meg: “Pelle” közeli és feltehetőleg menedzselhető ember a miniszterelnök szemében, így a Grassalkovich-kastélyból (a pozsonyi elnöki székhely) nem kell túl sok érdemi ellenkezésre számítania. Középtávon még az sem kizárt, hogy a Smer újra egyesülhet a Kuciak-gyilkosság idején belőle kivált párttal, a Pellegrini-vezette Hlas-SD-vel. Alapvetően Pellegrini szűk körén kívül a többi Hlas-os erősen a Smer-féle hagyományokat képviseli, és az elnökválasztási kampányban is alig lehetett megkülönböztetni a hangjukat. 

  • A VSquare újabb oknyomozó anyagot hozott: míg a szeptemberi szlovák parlamenti választás körül sokan úgy saccolták, hogy Fico majd újra pragmatikus lesz, és csak szóban hozza a pánszláv dallamokat, addig mostanra egész világossá vált, hogy tempót váltott és Pellegrinivel az elnöki székben először befejezheti a szlovák jogállamiság csonkítását, majd utána a nemzetközi porondon sem kell sok jóra számítani. 

  • Ezzel Magyarország mellett Szlovákia is teljes értékű tagjává vált a NATO-n és EU-n belüli oroszbarát tábornak, Ausztria örökös tag, csak csendes; Ciprus pedig business as usual.

🪖 Ki lőtt kinek a lábába? A szlovák választások során az ukránok támogatása alapvető kérdésként szerepelt. Ezért érdemes újra leírni: a NATO érdeke az volt és marad, hogy az Oroszországgal való konfliktust a szövetség határain kívül tartsa. Ebből a szempontból a NATO fő célja az ukrajnai konfliktusban, hogy az oroszokat lekösse, gyengítse és erőforrásaikat erodálja. Ezzel szemben a Kreml érdeke az, hogy a NATO-tagállamokat megossza, az ukrán támogatás demokratikus legitimációját aláássa, a szövetség katonai erejét és további erőforrásait pedig messze az ukrán fronton túl is lekösse. 

Az Európai Parlamentről ki beszélhetne hitelesebben, mint egy egykori képviselő? Már nem kötik pártszabályok, úgyhogy őszintén válaszolt Olajos Péter mindazokra a kérdésekre, amelyekkel a képviselők korrumpálhatóságát, kiválasztását, együttműködését vagy éppen annak hiányát firtattuk a podcast legfrissebb adásában. Hallgassátok meg!

🇷🇴 Az atlanti fal. Az ősszel érkező román választás izgalmas lesz a régiónk szempontjából, viszont Bukarest atlanti irányú elköteleződését nemcsak a kontinens legnagyobb NATO-bázisa mutatja, hanem az is, hogy a mandátuma végéhez közeledve a jelenlegi államfő, Klaus Iohannis a NATO-főtitkári versenybe dobta be kalapját.

  • 🇵🇱 A hétvégén a lengyel önkormányzati választáson alacsony részvétel volt, így a PiS hozta a szavazótáborát, összesen kevesebb mint két százalékot vert Tusk pártjára. Ez a relatív győzelem azonban pont olyan, mint a parlamenti választáson: kevés a vajdasági közgyűlésekbe. Várhatóan ellenzéki koalíció fogja tudni a 16 vajdaság nagy részét irányítani. Tusk ettől még csalódott volt, a vidéki kisvárosok a PiS mellett maradtak, a Tusk-szavazók meg otthon.

  • Még egy jó hír: bővül a Schengen. Bulgária és Románia részlegesen csatlakozott a schengeni térséghez, 13 év várakozás után megnyitva a határellenőrzés nélküli légi és tengeri utazást. Ausztria vétója miatt a szárazföldi utazás során továbbra is át kell menni a határellenőrzésen, azonban így is hatalmas – és szimbolikus – lépés ez.

🇬🇧 Európa vár, de nem hallgat. Az európai külügyminiszterek közül sokan tollat ragadtak a múlt héten. A téma természetesen Európa biztonsága és a keleti határán tomboló háború. Egyrészt írt egy nagy, közös véleménycikket a három weimari külügyér, tehát Annalena Baerbock, Stéphane Séjourné és Radosław Sikorski, amiben kiálltak a 2%-os védelmi kiadásért, hosszan részletezték, hogy Putyin hogyan használja ki a szürke zónákat, és hogy a NATO megalakulásának 75. évfordulóján újra olyan a geopolitikai helyzet, hogy “gyermekeink jövőjét határozhatja meg” a szövetség. 

  • Írt egy közös Telegraph-cikket David Cameron a francia kollégájával, Séjournéval, elsősorban annak apropóján, hogy a héten a volt brit brexit-miniszterelnök, jelenlegi konzervatív külügyminiszter az USA-ba látogatott. Először Trumppal ült le Mar-a-lagóban, majd Washingtonba ment és többek közt a trumpista házelnökkel, Mike Johnsonnal is egyeztet az USA által nyújtandó ukrán támogatásról. Legutóbb ez kevésbé sikerült jól, Marjorie Taylor Greene, Trump leglelkesebb támogatóinak egyike a Képviselőházban, csak annyit mondott akkor: “kiss my ass” (videó! 🙂).

  • Johnsont egyébként a saját tucatnyi szélsőséges képviselője fenyegeti azzal, hogy kirúgják a házelnöki székből, mint elődjét, ha “enged” a demokratáknak ukrán ügyben. A WP kiszivárgott Kreml-dokumentumok alapján rekonstruálta, hogyan dolgoznak az orosz trollgyárak a szélsőséges republikánusok alá. 

🚀 Utazás Donald koponyája körül. A Washington Post hosszú anyagot közölt arról, hogy Trump valójában hogyan gondolkodik a többször bemondott “ha-elnök-leszek-rögtön-békét-kötök” hozzáállásról. A sok anonim nyilatkozó szerint a Donbasz és a Krím elengedésére szorítaná a kijevi vezetést, amely feltételeket viszont Trump személyesen sose ejtette ki a száján. Zelenszkij a területfeladástól mindeddig elzárkózott. 

  • A mar-a-lagói Orbán–Trump találkozóra annyiban reflektál az írás, hogy Trump nem kötelezte el magát a magyar kérések kapcsán a tárgyalásra rálátó amerikai forrás szerint. Illetve bár Orbán úgy nyilatkozott, hogy Trump “egy pennyt se adna” Kijevnek, és bár ez a Trump-stáb szerint így nem pontos, nem akarták Orbánt nyilvánosan cáfolni a jó kapcsolatokra való tekintettel. A beszélgetésen – állítólag – a szovjet történelemértelmezést hosszan elemzte Orbán.  

  • Ezzel párhuzamosan Zelenszkij a svájci elnökkel, Viola Amherddel egyeztetett az országban rendezendő békecsúcsról, amelyre közel 100 országot várnának, ám Oroszország nincs köztük.

A NATO alapító dokumentumát nézegetik a brüsszeli főhadiszálláson tartott ünnepségen, többek közt Jens Stoltenberg főtitkár és Anthony Blinken, az USA külügyminisztere. A dokumentum most először érkezett Európába, VIP utasként jutott Brüsszelbe.

Forrás: NATO/Facebook.

#NATO75 vs Trump 2.0. A múlt heti NATO-csúcs érdekes diplomáciai felvetése, hogy a NATO maga is előálljon egy 100 milliárd eurós saját alappal Kijev támogatása kapcsán, tehát kiegészítené az uniós és egyéb bilaterális módon zajló csatornákat. Ez erősen a Trump 2.0-ra való készülés jele. 

  • Másfelől az USA által koordinált “Ukraine Defense Contact Group” (UDGC), közismertebb nevén a Ramsteini Csoport (a németországi amerikai bázisnak otthont adó város neve után) egyes javaslatok szerint a NATO vezetése alá kerülhetne, vagy legalábbis ez a forgatókönyv élesíthető lehet, ha Trump visszatér. A csoport közel 50 országot jelent, tehát túlmutat a NATO határain.

🥸 Gondolatkísérlet. Ha pusztán távoli történelmi példa lenne a mostani konfliktus, akkor kifejezetten érdeklődéssel vizsgálnám, hogy az egyértelmű orosz háborús készülődés, majd agresszió közepette hogyan tudunk Európa e felén azon vitatkozni, hogy “békülékenyebbnek” kellene lenni. Az oroszok régóta készültek és tudatosan kezelik az eszkalációt, a békegalambok mégis szaporodnak. Mire számítanak, a héják Moszkvában jól laknak és fogyókúrázni kezdenek? 

  • A norvég televízió hosszú adást közölt arról, hogy az ország északi részén fekvő katonai bázis körül hogyan bukkantak fel 2010 óta (!) az orosz ingatlanvásárlók, többek közt éppen Murmanszk polgármestere is, egy regionális oligarcha mellett, aki a sípálya büféjében bankkártyával fizette ki az 550 ezer norvég koronás ingatlanvételárat. 

  • Számos hasonló esetet tártak már fel, ami azt jelenti, hogy az orosz szolgálatok sok egyéb módszer mellett az ingatlanvásárlással is szisztematikusan készültek a NATO-val való feszültség növekedésére és az esetleges konfliktusra.


Friss Eurostat térkép arról, hogy mely uniós tagállam hány ukrán menekültet fogadott. Tanulságos!


🇨🇳 Minden út Pekingbe vezet. Az orosz agresszió mellett a kínai gazdaság miatt illik mostanában aggódni Nyugaton: egyrészt mert gyengélkedik és ez lehet negatív hatással a világgazdaságra, másrészt ez a Kommunista Pártból kiszámíthatatlan reakciókat hozhat ki. Az európai vezetők vagy Pekingben, vagy Washingtonban igyekeznek biztosítani magukat.

Monitoring. A közel-keleti konfliktus kapcsán több fordulópont feltűnt a horizonton, ezeket most összeszedem, bár egyiknél sincs szó arról, hogy holnap rögtön bekövetkezne, de tegyük fel őket a monitorra.

A Péntek Reggel hírlevélben hosszan írtam a Bolsonaro-afférról, vagyis arról, hogy a volt brazil államfőnek a brazíliai magyar nagykövetségen eltöltött két estéje milyen diplomáciai üzenetnek tekinthető. Hogy a nagykövetségek területét mennyire tekintik valóban támadhatatlannak, azt nemcsak a fenti izraeli bombázás vonja kétségbe, hanem a friss ecuadori akció is: az ország mexikói nagykövetségére menekült ugyanis Jorge Glas korrupcióval vádolt korábbi alelnök, akit ennek ellenére az épületbe behatoló ecuadori rendőrség szépen letartóztatott. A képviseletek helyiségeit sérthetetlenség illeti meg a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi szerződés 22. cikke értelmében – köszönet olvasómnak a pontosításért (tehát nem külföldi állami terület, jogi értelemben). Glast azóta a börtönben “saját maga okozta kómában” találták meg. 

 

Korrekció: múlt héten Erik Kalinak helyett véletlen Robert Kalinakot írtam a prágai orosz-hálózat ügyében. Robert Kalinak korábbi belügyminiszter, jelenlegi miniszterelnök-helyettes és hadügyminiszter unokaöccse, a húsz évvel fiatalabb, parlamenti képviselő Erik az, aki szerepelt a listán. Ő tagadja a kifizetést. A vele készült interjú már nem érhető el a lebuktatott honlapon.

188 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az időzítés mestere: Hszi | Heti Feledy

Sziasztok! Nem is tudna jobbkor kimenni ez a hírlevél: Hszi Csin-ping kínai elnök épp Budapestre érkezik Belgrádból, hogy majd május 9-én a magyar miniszterelnökkel töltse az Európa-napot. Ezt szigorú

Kereplő kémfészkek | Heti Feledy

Sziasztok! Ha már május elsejére esik a szerda reggel, akkor remélem, sok időtök lesz az olvasgatásra! :) Finom gyűjtéssel készültem, tanulságos, ahogy a magukat szuverenistának tekintő európai szélső

A valóság szele a Kártyavárban | Heti Feledy

Sziasztok! Akik követték a hírlevelet, azok kevésbé lepődtek meg azon, hogy végül az amerikai kongresszus, miután kiköpni nem tudta, lenyelte a nagy háborús támogatási csomagot. Mike Johnson, a Trump

Comments

Rated 0 out of 5 stars.
No ratings yet

Add a rating
bottom of page