Ahogy ígértük, a mai napon az Egyesült Államok és Kína eseményei kerülnek terítékre, a szó szoros értelmében, hiszen megnézzük többek közt, mi történt a Biden-Macron vacsorán, de temetünk kínai pártfőtitkárt is. Gyertek, nézzük!
Homár és sajt a transzatlanti feszültségek enyhítése érdekében. Joe Biden az elnökségének első hivatalos állami vacsoráján vendégül látta Emmanuel Macront. Az esemény nemcsak a világjárvány utáni normalitáshoz való visszatérést testesítette meg, de igyekezett az amerikai-francia szövetség erejének tartósságát is megmutatni mindössze egy évvel azután, hogy Franciaország egy 66 milliárd dolláros szerződéstől esett el, mivel Ausztrália nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárolt az Egyesült Államoktól, ezért pedig felmondott egy korábbi dealt Franciaországgal.
A vacsorát a Fehér Ház előtti déli gyepen tartották egy erre a célra felállított sátorban, bérelt tányérokkal, mivel a vacsorákhoz egyébként használt értékes porcelán hivatalosan nem hagyhatja el az épületet.
Biden „Made in America” terve az amerikai gyártás fellendítésére – ami részét képezi a kormány azon erőfeszítéseinek, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet töltsön be az éghajlatváltozást előidéző fosszilis tüzelőanyag-kibocsátás csökkentésében, és kevésbé függjön a külföldi országoktól a kritikus anyagok, például a félvezetők beszerzésében – nem aratott osztatlan sikert a franciák körében
Alighanem az év egyik leghosszabb kézfogása: már kényelmetlennek tűnik Macron számára.
Újabb ítélet január 6. ügyében. Az Oath Keepers, egy szélsőjobboldali kormányellenes milícia alapítóját bűnösnek találta a bíróság lázító összeesküvés vádjában, mivel társaival megkísérelték megakadályozni Biden elnök beiktatását, ami végül a Kapitólium elleni 2021. január 6-i támadásban csúcsosodott ki. A lázító összeesküvés vádját – ami gyakorlatilag a hazaárulás kistestvére az amerikai büntetőjogban – csak ritkán alkalmazzák, mivel nagyon nehéz bizonyítani, hogy két vagy több ember valóban összeesküdött az Egyesült Államok kormányának megdöntésére. 30 évvel ezelőtt hoztak utoljára ilyen ítéletet.
Szerda reggel pedig a német terrorelhárítás eddigi legnagyobb akciójában számolták fel a Reichsbürger szélsőséges csoport vezetését, a 25 letartóztatott között egy orosszal és egy AfD-képviselővel együtt. A gyanú szerint fegyverrel készültek a berlini kormány megdöntésére, és a mintázatból úgy látszik, orosz szál is lehetett az őket támogatók között.
Kétpárti összefogás a melegházasságért. Az amerikai szenátus az elmúlt héten elfogadta a házasság tiszteletben tartásáról szóló törvényt, ami lehetetlenné teszi, hogy a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezze azt a 2015-ös döntését, ami legalizálta az egész Egyesült Államokban az azonos nemű párok házasságát. A törvényjavaslatot 61-36 arányban fogadták el, tehát 12 republikánus csatlakozott a demokratákhoz a melegházasság megerősítésében.
Orosz állampolgár lett az amerikai kiszivárogtató. Edward Snowden – azaz mostantól már Э́двард Сно́уден –, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség egykori munkatársa letette az orosz állampolgársági esküt. Ügyvédje elmondta, hogy Snowden „köszönetet mond az Orosz Föderációnak azért, hogy megkapta az állampolgárságot”, így pedig többé nem adható ki idegen államnak – például egykori hazájának, az Egyesült Államoknak sem, amely kémkedés vádjával állítaná bíróság elé. Snowden leleplezései annak idején felfedték az Egyesült Államok digitális kémprogramjait és megváltoztatták a közvélemény technológiáról és digitális biztonságról alkotott képét; egyben rendkívül szofisztikált eszközökkel látták el a kiberbünözői csoportokat...
Georgia állam döntött a Szenátusról. Mivel a novemberi félidős választásokon döntetlen lett a verseny, a szenátorjelöltek december 6-i második fordulóban történő összecsapása demokrata győzelemmel zárult. Így megszerezték a többséget a szenátusban: nem Kamala Harris alelnök szavazata dönt majd a testületben, és nagyobb ellenőrzést tesz számukra lehetővé a bizottságok felett.
Nevezetes gyümölcse miatt a Barack Államának is nevezett Georgiában beszédével egy névrokon, Barack Obama is segítette a demokrata aspiránst, Raphael Warnockot, aki megnyerte a második fordulót.
Trump jelöltje púp volt a konzervatív párt hátán: Herschel Walkert több nő is megvádolta családon belüli erőszakkal, két volt barátnője azt állította, hogy abortuszra kényszerítette volna őket annak ellenére, hogy politikusként vehemensen kiáll a terhességmegszakítás ellen, legutóbb pedig maga Walker fogalmazott meg saját magáról elég meredek állításokat, amikor arra utalt, hogy korábban FBI-ügynökként dolgozott, vagy hogy valójában Texasban él. Ő tehát már most visszakerült a fiókba.
Egyre olcsóbb az amerikai benzin: Ahogyan a kereslet világszerte csökken, az üzemanyag átlagára az Egyesült Államokban lassan visszatér arra a szintre, ahol az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása előtt volt. A majdnem 4 litert jelentő gallononkénti 3 dolláros ár jelentős mennyiségű pénzt hagyhat karácsony előtt az amerikaiak pénztárcájában.
Ázsia felőli szelek
Enged a párt? A másfél héttel ezelőtti, hosszú ideje példátlan tüntetések után Kínában folytatódott a koronavírus járvány elfojtását célzó szigorú intézkedések óvatos enyhítése.
A tüntetések kiindulópontján, Hszincsiang székhelyén, Ürümcsiben kinyitottak a plázák, az éttermek és a piacok;
több más elégedetlenkedő nagyvárosban, például Kantonban és Csungkingban is enyhítettek a lezárásokon és tesztelési előírásokon;
A tömegközlekedésen, de még a tartományok közötti utazáshoz nem kell már friss negatív teszt,
a gyakran túlbuzgó városi hatóságok kezét is megkötötték, hogy ne tudjanak kényük-kedvük szerint háztömböket, boltokat, gyárakat bezáratni a vírus terjedése esetén.
az idős emberek oltását is igyekeznek felpörgetni;
és a korábban a “zéró-Covid-politika” néven emlegetett drákói szigort a kínai rendszer felsőbbrendűségének jelképeként életető propagandisták is arról kezdtek el beszélni, hogy a Covid-19 vírus omikron variánsa nem is olyan veszélyes.
A hirtelen irányváltáshoz a tüntetések mellett vélhetően az is hozzájárult, hogy az eddigi a nyugati fogyasztásnak köszönhetően a lezárások ellenére is szárnyaló kínai export novemberben 8,7 százalékkal esett, ami jelzi, hogy a nyugati kereslet elapadása és a lezárások miatt gyenge belső kereslet párosa már nehezen tartható. A Nemzetközi Valutaalap idénre 3,2 százalékos növekedést vár Kínában, ami alig magasabb a koronavírus-járvány első hulláma idején mért 2020-as 2,2 százalékos adatnál.
A tüntetéseknek viszont vége szakadt, amiben vélhetően nagy szerepet játszott, hogy a hatóságok a résztvevők telefonjainak nyomon követésével és az arcfelismerő kamerák segítségével elkezdték begyűjteni a renitens fiatalokat.
Egy belga Pekingben. Miután Hszi Csin-ping pártfőtitkár a G20 csúcstalálkozón nem fogadta, Charles Michel, az európai uniós kormány-, illetve államfőkből álló Európai Tanács elnöke Pekingbe zarándokolt a kínai pártvezérhez, hogy előadja a jól ismételt európai mantrát, miszerint szeretné, ha Peking hatással lenne Moszkvára az ukrajnai háború letekerése érdekében, illetve ha az európai cégek tevékenysége kevesbé lenne akadályozva Kínában; Hszi pedig megismételje a régi kínai szöveget, miszerint Európa ne legyen Amerika láncos kutyája.
Névtelen brüsszeli bürokraták a sajtónak kikotyogták: Hszi azt mondta Michelnek, a kínai tüntetések mögött a három éve tartó lezárások miatt frusztrált kínai diákok állnak. Ez egyébként hasonló indoklás, mint ahogy az angolszász sajtó számolt be a tüntetéseken résztvevőkről, így azt is mondhatnák, hogy a kínai pártfőtitkár a nyugati imperialisták kottájából játszik. (Csak nehogy Michel is úgy járjon, mint Justin Trudeau kanadai kormányfő, akit a tárgyalásukról való szivárogtatás miatt leteremtett a kínai elnök.)
Bár Hszi erről nem beszélt, de a lezárások mellett a frusztrációhoz vélhetően az is hozzájárult, hogy Kínában közel 20 százalékos, azaz a dél-európai országokéval vetekszik a fiatalok munkanélkülisége.
Jelképes távozó. November 30-án, 96 évesen elhunyt Csiang Cö-min volt kínai pártfőtitkárt, aki az 1989-es tienanmen téri vérengzést követő zavaros időszakban a keményvonalasok és a reform és nyitás politikájának folytatását sürgető mérsékeltek közti kompromisszum eredményeként lett a Kínai Kommunista Párt első embere.
Csiang Cö-min egy ikonikus jelenete, amikor leteremti a kérdezősködő hongkongi újságírókat.
Japán elkezdhet komolyabban fegyverkezni. Sajtóértesülések szerint Kisida Fumio kormányfő közölte a védelmi és a pénzügyminisztériummal, hogy a japán védelmi költségvetésnek 2027-ig el kell érnie a GDP két százalékát.
A szigetország hosszú ideig a GDP egy százaléka körül tartotta a védelmi büdzsét, ami jelzi, hogy mennyire radikális emelésről van szó.
Ami még nem világos, hogy miből: korábban adóemeléssel akarták fedezni a plusz költségeket, de ez annyira népszerűtlen volt, hogy most új megoldást kell keresni. Jelenleg inkább más közszolgáltatások visszavágásának lehetőségét vizsgálják.
A héten tényleg ennyi fért a #HetiFeledy-be, köszönjük, hogy mindkét levélen végigrágtad magad! Nyugodtan posztolj számodra érdekes vagy tréfás részleteket a hírlevélből a közösségi médiába, hátha még páran felkapják a fejüket, hogy fel szeretnének iratkozni!