top of page

Tétek, blöffök, pókerarcok | Heti Feledy

Hét nap megint nagyon hosszúnak tűnik a világpolitikában! Az orosz front, az uniós költségvetési viták és a kínai kommunisták kongresszusa teljesen kitöltik a hírlevelet. A jövő héten is még Pekingre figyelünk.

Mindenki emelt a téten. Az Európai Bizottság a héten Varsó felé jelezte, hogy ne számítson az újjáépítési (RRF) mellett a rendes költségvetési támogatásra (MMF) sem, amíg az unió alapjogi chartájának nem felel meg. Ezzel nem kicsit emelte a tétet az uniós döntéshozó. Ez előtt pár nappal ugrott ki a lengyel kormányból a moderáltnak számító EU-miniszter, Konrad Szymański, aki ez előtt 10 éven át volt EP-képviselője a PiS-nek Brüsszelben.

Magyarország külső forrásai. A magyar kormányzat számára is figyelmeztető lövésnek számít a lengyelekre vonatkozó döntés. A magyar esetben a következő kör november 19-én lesz, amikor a tagállamok miniszterei határoznak arról, hogy a költségvetési feltételességi eljárást megszüntetik-e. A kedvező végkimenet esetén is még sok tárgyalás marad hátra, mire az első eurók 2023-ban begurulnának az államkincstárba.

A nagyságrendek végett: Az EU 5.8 milliárd euró újjáépítési és több mint 20 milliárd euró költségvetési támogatást adna, míg az újjáépítési hitel 9 milliárdos keretéről egyelőre tárgyalás sincs.

Az oroszok ráfordultak a civilekre. Vlagyimir Putyin a “különleges katonai műveletnek” csúfolt, totálissá alakuló háború új vezetőjévé Szurovikint nevezte ki, aki már a szíriai hadszíntéren is a civilek és polgári infrastruktúra elleni csapásaival tűnt ki. Érkezésével az ukrán elektromos ellátás és más nem-katonai célpontok elleni rakétaeső beindult. Eközben a kritikus infrastruktúrát nemcsak Ukrajnában rombolják, de például az orosz KillNet hacker csoport vállalta magára az amerikai repterek elleni kibertámadást. A napi tíz trillió (túl nagy szám…) dollár körüli pénzügyi forgalmat és az internetes adatforgalom 99%-át bonyolító tengeri kábeleket kezdik többen félteni az orosz szabotázstól. Első körben a NATO országok polgárait érintő kibertámadás sokkal valószínűbb, mint egy nukleáris csapás.

Klicsko, Kiev polgármestere tett közzé fotót az egyik orosz kamikaze drón maradványairól

Tienanmen tér, 1989. június: akkor is feszült a kínai kommunizmus

Forrás: Rogers, Benedict (@benedictrogers) "#XiJinping #CCP - no matter how much you try to erase the original 'Tank Man' or today's 'Tank Man' from the Internet, you can never erase them from our hearts and minds. We know. And we stand with every 'Tank Man' in #China and beyond.", [2022. okt. 15., 17:13]

Ázsia erős embere még erősebb lesz. Vasárnap kezdődött Pekingben a Kínai Kommunista Párt XX. kongresszusa. Az ötévente megrendezett eseményen a párt főbb vezetői pozícióról, a jelenleg 205 állandó taggal bíró Központi Bizottság, annak 25 fős Politikai Bizottsága (vagy Politbüro), és a Politbüro hétfős, a kínai pártállam legbefolyásosabb vezetőiből álló Állandó Bizottságának tagjairól döntenek.

Történelmi cezúra. A kínai pártállam a Mao Ce-tung tragédiát tragédiára halmozó egyszemélyi vezetése után a kiszámítható hatalomváltás és a csoportos döntéshozatal irányába mozdult. Eddig. Ezzel szemben Hszi Csin-ping pártfőtitkár nem akar egy évtized után háttérbe vonulni, sőt a pártkongresszus várhatóan megágyaz életfogytig tartó hatalmának.

Alapos előkészítés zajlott. Hszi 2012-es hatalomra jutása óta a korrupcióellenes harc leple alatt a párt számos erős emberével leszámolt, meggyengítette a pártbéli frakciók befolyását, a fontosabb pozíciókat lojális embereire bízta, növelte a párt gazdasági befolyását és a társadalom feletti kontrollját, Hongkongban eltiporta a maradék szabadságjogokat, Hszincsiangban pedig rendőrállamot hozott létre a Pekingben terroristának tartott ujgur kisebbség felügyeletére.

Egyfelől… A pártfőtitkár hívei szerint erre azért volt szükség, mert az erős központi vezetés hiánya, a rivális frakciók befolyási harca, az elharapódzó korrupció és a párttól független társadalmi szervezkedés megrengette a párt egységét, miközben az ország előtt álló kihívások határozott vezetést követelnek.

Másfelől… A KKP-t kevésbé kedvelők azt emelik ki, hogy Hszi alatt a kínai gazdaság gyengén muzsikál, az ország nemzetközi megítélése romlik, az Egyesült Államokkal szembeni feszültségek nőnek, és ezeket a kihívásokat a hatalom további központosítása nem oldja meg, sőt, inkább tetézi.

Sötétben tapogatózunk? A versengő narratívák közti tisztánlátást nem könnyíti meg, hogy a kínai pártállam transzparenciája a nullához közelít, így a külső közönség közvetett jelekből spekulál.

  • Az eseményt a szokásokhoz híven a propaganda és a cenzúra feltekerése kíséri, amely helyzetben még abból is nagy nemzetközi hír keredekett, hogy az 1,4 milliárdos országban volt egy ember, aki transzparenssel tiltakozott Hszi ellen Pekingben.

  • Ez a mozzanat egyébként nem tükrözi a közhangulatot: bár a kínai nép nézeteiről megbízható felmérés alig áll rendelkezésre, ezek alapján a nép nagyrészt elégedett a KKP-val és Hszivel, hiszen a növekedési ütem lassulása ellenére a kínaiak ma sokkal jobban élnek. Akiknek meg ez nem elég, azoknak a rendszer elveszi a hangját és szabadságát.

Amire érdemes lesz figyelni. A piacok közben azt figyelik, hogy a hatalmi ügyek rendezése után az állam beavatkozik-e a recsegő-ropogó ingatlanpiacon, valamint hajlandó-e lazítani a koronavírus-járvány drákói kezelésén, amely a halálozásokat minimálisra redukálta, de a gazdasági aktivitást is visszafogja. Utóbbi várakozásoknak ellentmond, hogy Hszi a zéró-Covid-politikát magasztalta a kongresszust megnyitó, különösebb újdonságot nem tartalmazó beszédében. Hszi a szokásosnál jóval rövidebb, kevesebb mint kétórás monológjában Hongkong megregulázását is eredményei között sorolta fel, de arról is beszélt, hogy a következő évek gazdaságilag nehezebbek lesznek Kína számára.

Már megint bekapcsolt az a mikrofon

Cenzúra nélkül a politika valódi nyelvén. A Los Angeles-i városi tanács tavalyi ülésén készült és nemrégiben kiszivárogtatott hangfelvétel döbbentette meg az ország második legnagyobb városának lakóit, sőt, mostanra az Egyesült Államok közvéleményét is. A felvételen Nury Martinez, a tanács elnöke és más, szintén latino és demokrata párti tanácstagok rasszista és becsmérlő megjegyzéseket tettek a város afro-amerikai, zsidó, vagy éppen örmény lakóira.

  • Martinez egy tanácstag fekete gyermekére a spanyol “changuito”, azaz „kis majom” kifejezést használta, a mexikói eredetű Oaxaca törzs Los Angeles-i közösségének tagjaira pedig „alacsony, sötét emberekként” utalt.

  • Az incidens jól mutatja Los Angeles dinamikusan változó faji összetételéből adódó feszültséget: jelenleg a város lakosságának közel fele latino származású, számarányuk növekedése miatt pedig elindult a versengés a fekete és latino politikusok között.

Verseny a latino szavazatokért. Körülbelül 62 millió latino él az Egyesült Államokban, akik a lakosság 19, a szavazásra jogosultak 14 százalékát teszik ki. Ez már elég ahhoz, hogy a közösség a mérleg nyelveként működhessen a választásokon. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a korábban többségében a demokraták zászlaja alatt gyülekező latinók egyre inkább a republikánusok felé vándorolnak. Noha az előrejelzések szerint a spanyol ajkú amerikaiak elsősorban a demokratákat támogatják még a novemberi félidős választásokon, de sokkal kisebb arányban, mint négy évvel korábban. Ez az erózió a demokrata latinók körében semmissé tette azt a régóta fennálló hipotézist, hogy az Egyesült Államokban a demográfiai változások automatikusan a demokraták javát szolgálják.

Migrációs dilemma a Fehér Házban. A Biden-adminisztráció az elmúlt héten jelentette be, hogy kiterjesztik a (Trump idején bevetett) ún. Title 42 rendelkezést a venezeuelaiakra is, ami lehetővé teszi, hogy közegészségügyi okokra hivatkozva megtagadja az országba való belépést az Egyesült Államok déli határa felől érkező menedékkérők számára mindenféle eljárás nélkül. A cél megakadályozni azoknak a venezuelai menekültek tömegének a belépését, akik karavánokban szelik át épp Mexikót. Eközben 24.000 munkavízumot osztanak majd ki számukra, de csak ha az amerikai külképviseleteken kérik, nem pedig az USA déli határátkelőinél. Eddig 7 millióan hagyták el az országot, az USA-ba idén 180 ezren érkeztek Venezuelából.

Trump és a vereség. A Capitolium ostromát vizsgáló képviselőházi bizottság által összegyűjtött bizonyítékok alapján pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy a volt elnök tisztában volt a vereségével a 2020-as választások után, akkor is, ha ennek ellenkezőjét állította. A testület meghallgatásai alapján egy olyan amerikai elnök portréja rajzolódik ki, aki az összeesküvés-elméletek által fűtött támogatói segítségével, a választási eredményektől és attól függetlenül, hogy magánbeszélgetésekben elismerte, veszített Bidennel szemben, kísérletet tett arra, hogy megtagadja a hatalom átadását.

5 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Comments

Rated 0 out of 5 stars.
No ratings yet

Add a rating
bottom of page