Túlérett banánköztársaságok felé | Heti Feledy

Sziasztok!

Már azt sem könnyű eldönteni, hogy mivel kezdjem a hírlevelet, annyira sok diplomáciai állatorvosi lovat termelt ki az elmúlt hét. Hogy ne mindig a transzatlanti műtéttel kezdjük, nézzünk be Szíriába, ami nagyszerű példája annak, hogy helyi, regionális és globális játékosok keze műve hogyan ér össze egyetlen konfliktusban és válik belőle pompás vizsgálati tárgy. Tudom, hogy az adventi időszakban nincs sok időtök olvasni, de most higgyétek el, hogy különösen érdemes!

🇸🇾 A szír lázadók elfoglalták Aleppót. Egy hír, amelyen könnyű átsiklani, holott magán túlmutató jelentősége van. A konfliktus egy ideje a többek közt a törökök által támogatott Aszad-ellenes iszlamista koalíció és az iráni–orosz támogatást élvező Aszad-párti kormányerők közt zajlik, ha nagyon leegyszerűsítjük. Az EU épp megbékélt volna Aszadékkal azért cserébe, hogy menekülteket fogadjanak vissza. Ezzel szemben a törökök által felbiztatott lázadók visszafoglalták a kormányerőktől Aleppót, amely az ország egykori gazdasági szíve volt, a GDP ¼-ét itt állították elő. Hogyan kapcsolódik ez a mostani iráni–izraeli nagyobb proxiháborúhoz? 

• Az Irán által támogatott Hezbollah a síita-alavita szír kormányerők mögé állt, és Aleppóban is jelen volt. A libanoni kifüstölésük után, amely során Izrael 60 kilométeres sávban felszámolta a terrorszervezet raktárait, a Hezbollah meggyengült és Iránnak újra kell terveznie a stratégiáját.

• A törökök a szíriai proxiháborúban az oroszokkal sokszor ellentétes oldalra kerültek, a Fekete-tenger kapcsán szintén egyértelmű, hogy a török és az orosz dominanciaigény kioltja egymást. Ehhez képest Erdogan az egyik legsikeresebb békemisszionárius volt a gabonamegállapodással és a nyugati–orosz túszcserével, ám a mostani szír konfliktus éleződése újra megnehezítheti a moszkvai kapcsolatait.

• Moszkva Ukrajna miatt nem biztos, hogy Aszad számára légierőt és katonákat tud biztosítani. Irán érdekes módon ugyanúgy egy többfrontos konfliktusba keveredik épp, hiszen Pakisztán felől is komoly területi kihívás éri, de a Teherán-Moszkva tengely várhatólag koordinál majd Damaszkusszal. Nyilván a Moszad sem csak messziről szurkol. 

• Izrael érdeke, hogy megbukjon a libanoni síitákat támogató damaszkuszi rezsim és ezzel az iráni proxikat eggyel kijjebb tessékelje. 

• Bidennek pedig a libanoni tűzszünet tartósításához jól jön, ha Szíriába tolódik a harcvonal, vagyis kevesebb kapacitás marad arra, hogy ellássák a libanoni Hezbollah igényeit. Trump szintén üzenget, hogy békét hoz a régióban: most a Hamászt szólította fel, hogy engedje el azonnal a túszokat. 

• E regionális játszmában a szaúdiak lehetnek a mediátorok. Meglehetősen nagy fordulattal Iránhoz közeledtek. Rijád ugyanis abban érdekelt, hogy ne legyen háború, és a gazdaságra koncentrálhasson.

• Azért viszont már magasabb árat kérnek, mint 2023. október 7-e előtt, hogy Izraellel is kiegyezzenek, legutóbb a szaúdi külügyér az FT-ben kérte Jeruzsálem visszavonhatatlan hozzájárulását a kétállami megoldáshoz. 

• Izrael vezetése túl sokat várhat Trumptól: nem lesz feltétlen érdekelt az új adminisztráció abban, hogy Iránnal háborút kockáztasson. Ez még érdekes csata lesz az Izrael-barát kinevezettek és az izoláció-párti MAGA-mozgalmárok között.

Aleppó vára tavaly még Aszad portréjával

Fotó/Videó: “A Keletiből Hongkongba” / Perger István / Facebook

🇪🇺 Management Impossible. Ilyen jellegű feladványokkal kell megküzdenie a nemzeti diplomáciáknak szerte a világon, és az általuk létrehozott, sokszor információs szegénységben tartott nemzetközi szervezeteknek, így többek közt az EU külügyi szolgálatának is. 

• Nem véletlen, hogy a szolgálat új vezetője, Kaja Kallas, aki tehát a külügyi főképviselő székét vette át Josep Borrelltől – ez egyben az Európai Bizottság alelnöki névjegykártyájával is jár –, legelőször az uniós tagállamok közül – egyébként Kijev után – Berlinbe látogatott el a roskadozó német koalíció vezetőjéhez, Olaf Scholzhoz.

• Amint a kitartó olvasóim emlékezhetnek rá, Scholz két péntekkel ezelőtt nekifogott a Putyin-telefondiplomácia újrakezdésének, meglehetősen nagy vihart okozva. Ehhez képest e hét első napján már Kijevben parolázott Zelenszkijjel, újabb több százmilliós német támogatást biztosítva Ukrajnának, egyensúlyozva a szavazók felé mutatott “békekancellár” szerepe és a geopolitikai valóság közt, miszerint Németország a legnagyobb európai támogatója az ukrán önvédelmi háborúnak, mert csak kiszámolták Berlinben, hogy ez még mindig sokkal kisebb költség, mint egy közvetlen háború. 

• Nemcsak a vörös kancellár, hanem a zöld külügyminiszter, Annalena Baerbrock is utazott, méghozzá Pekingbe: Vang Ji kínai külügyminiszterrel beszélgettek három és fél órát, többek közt az oroszoknak nyújtott kínai támogatásokról és az autóipar helyzetéről. A sajtótájékoztatót egyedül tartotta Baerbrock.

🇩🇪 A német hátország sem csendes. (Apropó, megnéztétek már a német koalíció bukásáról és a német iparról szóló remek Partizán adást?!) Az AfD az új választási programjavaslatát januárban véglegesíti majd, mindenesetre bekerültek azok a pontok, amelyektől a mainstream a legjobban tartott, vagyis az EU-ból való kilépés lehetősége és a nemzeti fizetőeszköz visszaállítása (amely az AfD alapításkori követelése volt). Bár Németország kiléptetéséhez a nemzeti eljárásjog szerint mind a szövetségi alsóházban, mind a felsőházban ⅔-os többség szükséges, azért nem tesz jót az előrehozott választás előtti polarizációnak az ilyesmi. 

• Az AfD részéről azonban az enfant terrible, Maximilian Krah gondoskodott arról, hogy még egy kis olaj kerüljön a tűzre. Ő volt az az EP-listavezető a párt részéről, majd kiderült, hogy egyik parlamenti asszisztensét kínai kémváddal vitték el.

• Krah Medvedcsuk nagy haverja, annak az ukrán oligarchának, aki feltehetőleg az oroszok kijevi gauleiterje, vagyis teljhatalmú kormányzója lett volna, ha sikerül a megszállás. Ehelyett Medvedcsuk állhatott amögött a “Voice of Europe” nevű orosz propagandaoldal mögött, amely európai jobbszélső politikusokat fizetett ki. Krah esetén ez a szám a gyanú szerint 0,5-1 millió euró között járhatott. 

• Krahot a saját pártja, az AfD vezetése sem tudja lecsavarni. Az egyik novemberi hétvégén Isztambulban járt, ahol “eszébe jutott”, hogy átugrik Szocsiba Medvedcsuk egy baráti házaspárjával, Volosinékkal találkozni. Velük régóta tartotta a kapcsolatot. Most tehát újra összefutottak, és rögtön bedobta Rainer Rothfuß képviselőt egy helyi orosz konferencia paneljába, hogy Dmitrij Medvegyevvel beszéljék át az orosz agresszió igazságát. Természetesen Rothfuß költségeit az oroszok állták. 

• Erős kezdés egy kampányban, bár aligha fogja a T-online német hírportáljának ez az oknyomozása megfordítani az AfD szavazókat. 

📑 Még egy kegyelmi botrány! Az Atlanti-óceán túlfeléről is záporoznak a tanulságos történetek. Kezdjük a leghangosabbal, azzal, hogy Biden megkegyelmezett fiának, Hunter Bidennek. Természetesen itt is az apróbetűben van az érdekes rész. 

• A fegyvervásárlás során történő drogfüggőség eltussolása és az adócsalás miatti eljárások zajlottak, ezeket különleges ügyész kezelte a Biden-adminisztráció során. 

• A kínai és ukrán korrupciós vádak kapcsán büntetőjogi eljárás nem indult, a republikánus kongresszusi vizsgálóbizottság sem talált végül érdemi bizonyítékot, holott valóban aggasztó az, ha az akkori alelnök fiaként (Biden Obama mellett alelnök volt) zsíros tanácsadói szerződéseket köt. 

• A kegyelmek röpködtek a Fehér Házban Trump alatt is: akár veje apjának, a leendő párizsi nagykövetnek, Charles Kushnernek; Steve Bannonnak és sokaknak kegyelmezett meg előző elnöksége alatt. Hosszú és teljes lista itt.

• A mostani Biden-lépés egyfelől kétségbeesettnek tűnik: nyilván tisztában voltak emberei azzal, hogy ez micsoda visszhangot fog vetni, hogy a MAGA-sajó számára ezzel “precedenst” teremtenek, ráadásul Biden a saját korábbi ígéretével homlokegyenest szembe ment. A másik olvasat arról szól, hogy már nem is érdekli a döntés következeménye a kifutó elnököt. 

• Hunter Biden kegyelme viszont nemcsak a fenti két eljárásra terjed ki, hanem minden lehetséges (!) vádra a 2014 és 2024 közötti tíz (!) évben! Tehát ez egy tabula rasa, amellyel minden lehetséges vizsgálatot megelőzhet. Ez a lényeg. 

• Joe Biden azután döntötte el, hogy ezt a PR-szempontból katasztrofális lépést megteszi, miután kiderült, hogy Kash Patelt jelöli Trump az FBI igazgatójának. Azt a Patelt, aki egyébként megszállott Hunter-vadász, és annak idején is rengeteget kommunikált az ügyről. Hogy a demokrata félelmeknek megfelelően vajon koholt vádat is rögtönözne-e az FBI éléről, nem fog kiderülni a kegyelem kiterjedt időbeli hatálya miatt. 

🔎 Na de ki ez a fickó? A nemzetközi hatást gyakorló posztokra tehát nem mindegy, hogy kik kerülnek. Hiába van mögöttük egy egész intézmény jobb esetben, a személy mindenképpen meghatározó, különösen akkor, ha úgy érzi, hogy a mandátuma éppen az intézmény lebontásában áll. Nincs ez másképp Kash Patellel, az FBI igazgatójelöltjével sem. 

• Az indiai származású trumpista politikus a kampányesemények gyakori arca volt, korábban is az FBI kérlehetetlen kritikusaként öregbítette hírnevét, például azzal, hogy a főépületét első nap bezáratná és a “deep state” múzeumává alakítaná.

• Arra az esetre is biztosította magát Patel, ha nem kapná meg a posztot – márpedig a republikánus elnökvárományos tanácsadóinak egy része arra figyelmeztette Trumpot, hogy a Szenátus egy Patelt nem biztos, hogy átenged – mivel többek közt Trump-mörcsök árusításával is foglalkozott. Sőt, könyviparban is jártas, mert a “Kormányzati gengszterek” memoárjából Steve Bannon még a saját bebörtönzése előtt forgatott filmet (nem állítom, hogy ilyen mondatokat terveztem leírni az USA külpolitikája kapcsán néhány éve:), illetve egy gyerekkönyvében “Donald király” célja, hogy “Make the Kingdom Great Again”. Trump saját korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese is beszólt Patelnek, de hát ez nem fogja meghatni.

Kash Patel az X-borítóképén egy katonai géppel pózol

💞 Nemcsak Emily in Paris. Ahogy az várható volt, a család sem áll rosszul. Két lánya nászát is elhelyezte Trump, egyrészt Ivanka férje, Jared Kushner édesapját, Charles-t párizsi nagykövetnek szánja, míg Tiffany apósát pedig közel-keleti különmegbízottnak. Massad Boulos libanoni-amerikai üzletemberről korábban még Hezbollah-szálakat is emlegettek, mindenesetre az biztos, hogy az arab-amerikaiak megnyerésében számított rá Trump a kampány során. 

👋 Forgóajtók. A vezetői fejcserék sokszor utalnak a mélyben történő nagyobb mozgásokra. Mint egy felszínre érkező buborék, úgy adnak hírt a bizánci udvarok láthatatlan harcairól. 

• Már az gyanús volt, amikor a kínai védelmi miniszter lemondta a Pentagon vezetőjével való találkozóját különösebb indoklás nélkül. Azóta kiderült, hogy Dong Dzsun ellen korrupciós vizsgálat zajlik, hasonlóan a katonaság számos vezetőjéhez. Nem ő lesz az első miniszter, aki eltűnik az átnevelőtáborok és fullasztó medencék sűrűjében, konkrétan e székből a harmadik, akit mostanában leváltanak emiatt. 

• Nemcsak nagyemberek tűnnek el. Idén szeptember végéig Oroszországot egymillió külföldi hagyta el. Ez azt jelenti, hogy a közép-ázsiai vendégmunkások nem igazán érezték jól magukat, és visszatértek a szankcióelkerülésben fellendült országaikba, vagy legalábbis nem akartak az egyre elnyomóbb és romló életkörülményeket kínáló orosz valóságban rekedni. A munkaerőpiaci kínálat ezt megérezte. 

🤯 Ezzel az oroszokra is kanyarodhatunk. Nem elég, hogy a tálibokat levenni készülnek a terrorszervezetek listájáról, hogy üzletelhessenek az afganisztáni rezsimmel, eközben minden európai szolgálati illetve NATO-vezető figyelmeztet, hogy komoly a Nyugat kritikus infrastruktúrájára jelentett veszély. Egy ügyesebb transzatlanti netkábel elvágása 3 ezer milliárd dolláros kárt okozhat (ami nagyjából a francia GDP-vel egyező mérték) a Rhodium csoport elemzői szerint. Kedden a finn-svéd netkábelt vágta át “valaki”. Ennek a meccsnek a végén tehát egyik fél térdelni fog, a kérdés, hogy a Nyugat ezt csukott szemmel kívánja-e tenni vagy esetleg összeszedi magát Európa. 

• Szijjártó Péter élőben közvetítette Facebookján Szergej Lavrov tirádáját a NATO-szövetségesek ellen. Lényegében értelmezhetetlen magatartás, nemcsak a nemzetközi partnerek számára, de értesüléseink szerint még a NER-en belül sem látja mindenki, miért kell ennyire látványosan tolnia Moszkva szekerét.

• A magyar Védelmi Beszerzési Ügynökség elleni zsarolóvírus-támadás során szerzett adatbázisra immár alkudni lehet a dark weben. Ha forintban lenne az ár, egyszerűbb lenne, mert a Moody’s hitelminősítésének rontása sokat emelt a HUF-EUR árfolyamon is. 

• Az európai hálózatbiztonság feje, Juhan Lepassar ENISA igazgató bedobta a számot, hogy az elmúlt 12 hónap során megduplázódott a szabotázsra törekvő hackertámadások száma. 

• Eközben a koszovói víz- és hőerőmű-ellátást biztosító vízvezetéket valakik felrobbantották, Belgrád szerint nem ők voltak. (Per tangentem: a Vucic–Trump telefonhívásba is belesétált Musk...!) A szlovákok a Barátság-kőolajvezetéket is már terroristáktól féltik. 

☕ Ha mégis forró csoki mellett olvasnál. Itt találod a Telexen Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt írását az orosz békeblöffről. Rendkívül tanulságos, történelmi hasonlatra épülő érvelés. 

• Nem tértem ki a román választás folytatására: a Partizán vasárnap kolozsvári adással készül, illetve a parlamenti választáson a mainstream erők kormányzóképesek maradtak, az RMDSZ kényelmes 6,5%-kal bent van. 

• Az íreknél nincs földindulás a választáson, itt tudtok olvasgatni róla tovább. 

• “A társadalmi feszültség mindig utat talál magának” jeligére: sok helyen megjelent, magyarul a Telex hozta azt a riportot, amely a kínai ámokfutások növekvő számával és a KKP általi elhallgatásával foglalkozik. 

• Ez pedig Németh László belgrádi metropolita érsek és frissen megválasztott bíboros interjúja az egyházi pedofilügyekről, a Bese-botrányról és hasonlókról: mikor fog Erdő Péter hasonló nyíltsággal beszélni? 

• Emlékszünk még a lefejezett franciaországi tanárra? A fiatal lány, aki anno megvádolta, most állt elő egy “bocsánattal”: az osztályba sem volt, amikor a sértőnek vélt karikatúra elvileg napirenden lehetett volna.

• Belgium az első ország, ahol szexmunkásokat teljesen integrálták a társadalombiztosításba és munkajogba.