Az elmúlt néhány napban annyi esemény történt a Kreml és a háború vonatkozásában, hogy ezekből a történetekből emeljük ki a lényeget, és péntekre készítünk Nektek egy másik hírlevelet a világ többi részéről!
Mire jó egy elfogatóparancs? A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), mint a hasonló szervek, nem rendelkezik saját karhatalommal, a végrehajtásban tagállamaira támaszkodik. Így az a 123 ország léphet fel Vlagyimir Putyinnal - és az orosz gyermekjogi biztossal - szemben, amelyek részesei az ICC-nek. Nem tartozik közéjük az USA, Kína és Oroszország. Putyin például lehet, hogy egy G20 találkozóra nem tud eljutni. A döntés szimbolikus, és komoly ellenpontot teremt a Kreml dezinformációjával szemben: a világ közel kétharmada - az ICC tagországok hallgatólagos támogatása - szerint az orosz elnök háborús bűnök gyanújába keveredett.
Magyar vonal. Az Európai Unió közös állásfoglalását a Bloomberg értesülései szerint a magyar kormány vétózta meg, míg Szijjártó Péter szerint a “magyar kormány azon az állásponton volt, hogy Josep Borrell csak a saját, és ne az unió összes tagállama nevében adjon ki nyilatkozatot”. Végül a 26 igazságügyi miniszter külön írt alá egy dokumentumot Varga Judit nélkül.
A NATO főtitkár eközben jelezte, hogy Ukrajnát mindenképp meghívja az áprilisi találkozóra, hiába az eddigi magyar ellenállás. Ezek a lépések mutatják, hogy kezd kifulladni a magyar vétó politika.
További fenyegetőzés. Az egykor nyitott elnök szerepében tetszelgő Medvegyev már az új hangján szólt, vagyis a legvadabb fenyegetéseket szórta a Nyugatra, többek közt Hágát (az ICC székhelyét) fenyegette meg csapással.
Nem minden ilyen kerek. Az orosz űrprogram súlyos adósságokkal küzd. A kazah hatóságok közel 30 millió dolláros tartozás miatt zárolták a Roszkoszmosznak a Bajkonur űrállomáson lévő eszközeit. A jogi vita mögött politikai huzavona lehet, illetve a tavaly január óta az oroszoktól kartávolságot vevő, éppen választást nyert új kazah vezetés taktikázása állhat.
Az orosz kémek se zártak jó hetet. A nemrégi ausztrál bukás után most Lengyelország számolt fel egy komoly orosz kémhálózatot, amelyek állítólag az Ukrajnának szánt szállítmányok útvonalán készültek szabotázsakciókra. A görög elhárítás szintén felderített egy mélyfedésben dolgozó orosz ügyet, ahol a kémnő varrószaküzletet vitt és évekig utazgathatott szabadon a schengeni övezetben.
Fegyvertranszfer. Lengyelország és Szlovákia átadja a szovjet gyártású Mig 29-es gépeinek egy részét az ukrán légierőnek, ezzel megnyitva a sort a vadászgépek terén, a tankok után.
Orosz kiberügyek. A Microsoft Cyber Threat jelentése rögzíti, hogy már 2023 első hónapjaiban 17 európai ország kormányzati intézményeit érte orosz kibertámadás. A befolyásolási műveletekre kirívó példa, hogy az EU-ba menekült ukránok közt igyekeznek azt elhitetni, hogy ha nem ér véget a háború, Brüsszel majd erőszakkal visszaküldi őket a csatamezőre. Emellett Moldova van a célkeresztben.
Mely országokat támadta leginkább az orosz hackerkampány?
Akadozó bővítés. A NATO-bővítés várat magára Svédország kapcsán, míg a finn tagságot várhatóan mind a magyar, mind a török törvényhozás hamarosan megszavazza. Bár NATO szempontból szerencsésebb lett volna, ha egyszerre lép be a két ország - tervezhetőbbek a műveletek, költségvetés stb. - erről már letettek a felek.
A svédek még alkotmányt is módosítanak, hogy terrorszervezetekkel kapcsolatban bővíthessék a büntetőtörvénykönyvi tényállásaikat a török igényeknek megfelelően.
A hétpontos, tavaly nyári török-finn-svéd megállapodás a NATO főtitkár szerint már teljesült, Ankara szerint nem. Ezek szerint a jog mégiscak a politika szolgálója.
Ankara még azért is húzhatja az időt, hogy végre vásárolhasson amerikai F16-osokat (az F35-ös programból kiestek, mivel orosz légvédelmi berendezés mellett tették le a voksot), illetve régi Erdogan-cél, hogy az észak-szíriai területeken aktív, kurd kötődésű Szír Védelmi Erők (SDF) mögül kiszálljon az USA és a NATO.
Nem mellesleg Törökország és Magyarország egyaránt orosz hitelből építene orosz tervezésű atomerőművet, míg Moszkva a török adósságfizetés elhalasztását is fontolgatja, nem szólva arról, hogy akár gázkereskedelmi központtá emelhetné a törököket. A magyar paksi projektcég idén márciusban 30 millió eurós kifizetést teljesíthetett a Roszatom felé.
Az Unió Tanácsának soros elnökségét adó Svédországot pedig a magyar diplomácia is célkeresztbe vette, elsősorban a jogállamisági eljárást támogató korábbi magatartása miatt. Egyes szakértők szerint ez közvetlen kapcsolatban áll azzal, hogy áprilisban döntés születhet a magyar szupermérföldkövek teljesítéséről Brüsszelben, vagyis az első kifizetések tétje látszik felsejleni a magyar álláspont mögött.
Amikor a kör bezárul. Az orosz-török kapcsolatok komplexitását jelzi, hogy részben épp azért mérges Erdogan a svédekre, mert a török nagykövetség előtt koránt égettek illetve az őt ábrázoló bábut gyaláztak. A finomság az egészben az, hogy a korán-égető pártvezér, Rasmus Paludan dán-svéd állampolgár az oroszbarát újságíróval, Chang Frick-kel szervezte ezt a kicsi, de látványosra sikerült megmozdulást. Egy friss svéd oknyomozás szerint Paludan több fontos Wagneressel is kapcsolatban lehet(ett). Magyarán, az orosz ágensek is dolgoznak a NATO-bővítés lassításán. Paludan múltja sem makulátlan - más nézetből: erősen zsarolható -, mert még évekkel korábban kiskorú fiúkkal való szexchat-botrányba és egy egyetemista fiú stalkolásába keveredett, még távolságtartási végzést is hoztak ellene.
A vörös tengely
A kihívók összeültek. A hét elején Moszkvában a vágyott új világrend erős emberei találkoztak: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár, az első valamirevaló nemzetközi vezető, aki tiszteletét tette Moszkvában az ukrajnai orosz invázió megindítása óta.
Kína a háború kitörése óta támogatja is az oroszokat, meg nem is:
Az orosz–kínai kereskedelem tavaly 34,3%-kal nőtt, az orosz piacról kivonuló nyugati cégek helyébe kínaiak léptek.
Az amerikai kormány szerint nemcsak a polgári termékek, hanem az orosz hadsereg kiszolgálását illetően is egyre fontosabbak a kínai beszállítók, múlt péntek óta már fegyverszállításokról (és drón-alkatrészekről, golyóálló mellényekről) is lehet tudni.
Az orosz jegybank és a pénzügyi rendszer egyre erősebben támaszkodik a kínai jüanra: az orosz export 14%-át jüanban számolják el, a moszkvai pénzpiacon februárban a jüan tette ki a devizatranzakciók 40%-át, az orosz kereskedelmi bankok jüanban hiteleznek és a jüan alapú betétek értéke is meredeken nő, a jegybank bővíti a jüanfinanszírozás eszközeit (még ha a dollár és az euró népszerűbb is maradt az oroszok körében).
Másrészről Kína a közös ellenség (=az orosz szóhasználatban “Kollektív Nyugat”) és közös érdekek (=a nyugati nemzetközi rendszer aláásása) ellenére mégiscsak mérsékelten állt be Oroszország mögé. A kínai álláspont a szuverenitás sérthetetlenségét is hangsúlyozza, azaz a határok kérdésére érzékeny Peking.
A kínai elnök egyfelől békemisszióként próbálta kommunikálni útját, és ismét előhozakodott a tárgyalásos rendezéssel, bár az orosz elnöktől nyilvánosan nem kért ehhez semmiféle kompromisszumot.
Azt írta, mélyíteni kell a stratégiai partnerséget az oroszokkal, amikor a világrendet “hegemonikus, despotikus, a gyengébbeket elnyomó” országok fenyegetik – ami alatt természetesen az Egyesült Államokra gondolt.
Putyin azt mondta, nyitott a kínai békéltetésre, és szerinte eddig sem rajta, hanem a másik félen múlott, hogy nem ültek asztalhoz.
Sajtóértesülések szerint Hszi a moszkvai vizit után Volodimir Zelesznkij ukrán elnökkel is telefonál majd, az orosz invázió megindulása óta először.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, a tárgyalásokról szóló szöveg az időhúzást és a konfliktus befagyasztását célzó taktikai lépés, és valós rendezést csak az orosz csapatok kivonulása hozhat.
Tükör által világosan. Hszi moszkvai útjával egy időben Kisida Fumio japán miniszterelnök Kijevbe látogatott, ahol országa támogatásáról biztosította Zelenszkijt. Hazafelé menet pedig a közép-európai középhatalom, Lengyelország vezetőivel is találkozik.
Kisida egy nappal korábban Indiában jelentette be, hogy a G7 májusi hirosimai csúcstalálkozójára meghívja Ausztráliát és Dél-Koreát, valamint Indiát, Brazíliát, Indonéziát és Vietnámot is – azaz nemcsak Kína igyekszik becserkészni a “globális Dél” országait.
Ha mindez nem lenne elég.
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) több száz H5N1 kitörést regisztrált több tucatnyi országban. Csak januárban három kontinenst érintettek ezek, eddig 3 millió madarat likvidáltak preventív okokból. Peruban már emlősökre is átterjedt, 3500 oroszlánfóka pusztult el. Párizs mellett rókákban is megtalálták a vírust. Tekintve, hogy a múlt héten a covid eredete újra az állat-ember áttétel felé kanyarodott, ezek a fenti hírek is sok szakembert tartanak ébren éjjelente.
Publikálták a klímaváltozást vizsgáló IPCC panel hatodik jelentését. Sajnos semmi jó nem derült ki belőle. Számos kedvezőtlen fordulópontot azonosítottak, egyben a tudományos modellek határairól is sok szó esett. A 1.5 fokos felmelegedés szinte elkerülhetetlen, amely tovább fokozza majd az extrém jelenségeket felénk is: homokvihar, szárazság, belvíz, invazív fajok, jég, hőhullámok…A jelentés szerint az emberiség fele, több mint 3 milliárd ember súlyosan kitett a hatásoknak.
Comments