🇭🇺 🇷🇺 Múlt szerda reggel még friss volt az Orbán-Putyin kézfogás, azóta beárazta ezt a nemzetközi közösség.
Egyes értelmezések szerint Orbán szavaiból a diplomácia virágnyelvén kiolvasható egy óvatos figyelmeztetés Putyinnak, hogy még akarata ellenére sem tud közelebb kerülni Moszkvához, tehát a szövetségi rendszer biztonsági öve mégis valahol visszahúzza. Ez ugyanakkor eltörpül a kézfogással adott szimbolikus legitimációhoz képest, amit az orosz fél nyert a találkozóval.
Alekszej Miller, a Gazprom vezére egyértelművé tette, hogy a szerződéses kötelezettségei felett fog teljesíteni az idei magyar gázszállításokban.
LNG fronton az európai vállalatok drasztikusan növelték 2022-ben az orosz importjukat: az LNG globális importjában – Kína után – Spanyolország és Belgium állt a 2. és 3. helyen. A háború előtti volumenhez képest 40%-kal nőtt az orosz LNG-import Európába, ezért idén több mint 5 milliárd dollárt fizethettek ki Moszkvának. Az orosz gáz továbbra sem áll szankciók alatt.
🇭🇺 💶 Küllőakasztás. Az EU-ban a magyar–orosz barátság miatt továbbra is aggódnak: bizonytalan, hogy Budapest hozzájárul-e majd a négyéves ukrán támogatási keretcsomag elfogadásához, megszavazza-e végre az ukrán fegyverkezést támogató Békealap következő kifizetését Kijevnek, illetve az Unió félidei költségvetési felülvizsgálata során állít-e egyéb követelést a konszenzusos döntés elé. A spanyol elnökség felé jelezte a magyar kormány, hogy az ukrán támogatási keretcsomagot is egy konszenzuskötött felülvizsgálathoz kötnék.
Eközben Ukrajna módosította a kisebbségi törvényt, amelyet oly régóta vitat
A témáról Gazda Albert írt egy kiváló, nem érzelemmentes összefoglalót.
Még egy küllő: a svéd NATO-csatlakozás. Törökországban Erdogan aláírta hétfő este, és a parlament elé utalta a kérdést. Legvalószínűbb, hogy az izraeli-Hamász háború vitte el ebbe az irányba. Két héten belül meglehet a bólintás, Magyarország kérdés, mit reagál.
🇸🇰 Robert Fico sem az ukránok barátja. A Politico részletesen beszámolt a 2009 telén történtekről. Ekkoriban a Julija Timosenko-vezette ukrán kormány nem tudott megegyezni az oroszokkal a gázszállításokról, és emiatt Szlovákiába sem érkezett a tél közepén elegendő gáz. Fico először Kijevvel próbált kiegyezni, de több óra várakoztatás után is csak egy kínos közös sajtóeseményre vitték el. Még a szlovák diplomácia mérsékelt tagjai szerint is nagyon szerencsétlenül alakult az út. Ezt követően Moszkvába repült Fico, ahol vörös szőnyegen fogadták. Nem sokra rá Timosenko ugyan kiegyezett Moszkvával, gáz is érkezett Szlovákiába, bár Timosenkót végül vitatott körülmények közt elítélte emiatt egy ukrán bíróság.
Fico nem biztos, hogy odaér az első EU-csúcstalálkozóra október 26-án. A frissen megválasztott szlovák parlament 25-én ül össze először, viszont Zuzana Caputova államfő visszadobta a Fico által előterjesztett első kormánynévsort.
Eleve hajmeresztő belegondolni, hogy az a Robert Kalinak lehet védelmi miniszter, akinek a belügyminisztersége idején a Kuciak-gyilkosság megtörtént. A külügyminiszteri posztot felajánlották több karrierdiplomatának, a hírek szerint senki se fogadta el, így egy Zsolna megyei, diplomáciában relatíve tapasztalatlan politikus, Juraj Blanár lehet a befutó, hacsak nem rögtön Fico maga veszi át egy időre a tárcát.
Az elnökasszonynál mégis a környezetvédelmi miniszterjelölt verte ki a biztosítékot, aki régóta klímaváltozás-tagadó nézeteiről és a zöld civilek elleni uszításról ismert. Fico úgy tűnik, nem akar új jelöltet állítani, inkább egy ideig miniszter nélkül hagyná a tárcát. Elnézve a minisztereket, kemény politikai időszak következik Pozsonyban.
🇺🇦 Zelenszkij taktikája. Az ukrán front a lövészárokharcok mellett a Fekete-tengeren és a levegőben is hasonlóan intenzíven zajlik. Az orosz flotta fontos hajóit visszavonták a novorosszijszki kikötőbe, az egyik legkeletibb orosz ellátási pontra. Ennek indoka, hogy az ukránok nagyon hatékony tengeri drónokkal támadták őket.
A rakétázásban mindkét oldal igyekezett előnyt szerezni: a RUSI think-tank friss elemzése szerint az oroszok tavaly októberben havi 40 nagy hatótávolságú rakétát tudtak gyártani, ezt a kapacitásukat havi 100-ra tornászták. Az ukránok ugyanakkor hozzájutottak az amerikai ATACMS rendszerhez, amellyel máris sikeresen szedtek le légvédelmi eszközöket az orosz oldalon, hogy végül logisztikai célpontok elleni támadásokat hajtsanak végre.
A hét második felében tartandó európai csúcs után – az EU állam- és kormányfőinek találkozója, a Tanács legmagasabb politikai formátuma – Máltára mennek tovább a felek, ahol harmadik alkalommal ül össze az ukrán békefórum, a korábbi szaúdi és koppenhágai körök után. A globális dél országainak győzködése fontos célja a formátumnak.
Kazahsztán úgy döntött, hogy 106 termék exportját leállítja Oroszország irányába, mivel ezek kettős felhasználásúnak minősülnek. Tokajev elnök korábban jelezte, hogy országa együttműködő lesz a nyugati szankciós rezsimmel.
Támogatások terén fontos mérföldkő, hogy az USA beszáll a holland-dán F16-os csoportba, a horvátok aknamentesítés terén ugranak be (Ukrajna egyharmada veszélyeztetett), a belgák pedig az első nemzet, amely az orosz szuverén pénzek nyereségéből juttat Kijevnek.
Tel-Avivban 203 fős üres szombati asztalt állítottak fel a túszokra gondolva.
🇺🇲 🇮🇱Az igazi szövetségesi teszt. A Biden-látogatás után továbbra is érződik, hogy az USA igyekszik az izraelieket óvatosságra inteni a szárazföldi műveletekben. Cserébe védőernyőt enged föléjük, a szó fizikai értelmében is. Egy amerikai romboló három rakétát és számos drónt lőtt le, amelyek az irániak által támogatott jemeni huti lázadók területéről indultak el. Már 2000 amerikai katona, két repülőgép-hordozó és kilenc további komoly hadihajó áll a térségben, hogy a feleket lehűtse.
Az USA megvétózta azt az ENSZ BT javaslatot, amely határozatban szólította volna fel a feleket a támadások felfüggesztésére a gázai segélyszállítmányok érkeztetésének idején. Ennek ellenére legalább két tucat kamion érkezhetett meg a rafahi átkelőn át Gáza területére Egyiptomból. Európai oldalon a német külügyminiszter nem állt be a humanitárius tűzszünetre való felszólítás mögé.
Tel-Aviv továbbra is azt üzeni a Hamásznak, hogy addig nem lesz izraeli oldalról semmilyen ellátmány, amíg a túszokat ki nem engedik. Az amerikaiak attól tartanak, hogy a szárazföldi művelet megindulása a túszok sorsát is megpecsételheti. Talán ezért sem indult be még a gőzhenger. Két amerikai és két idős izraeli túsz szabadult ki eddig, katari és egyiptomi közvetítés mellett, 14 nap után.
🗡️ A menyét támad. A gázai hadviselésben egyre több szó esik az alagutakról. Erre egy külön, Menyét becenévre hallgató egység készül, már több éve. Drónkígyóktól kezdve a legkülönbözőbb érzékelőkig, nyakig ülnek a Bond-filmekre hajazó technológiában, de a Washington Post összefoglalója alapján mégsem bíznak eléggé a vasakban, csak le kell menni a katonáknak is a sötétségbe.
A megölt Hamász-terroristáknál nemcsak a gyilkoláshoz és kínzásokhoz használt kézikönyvet találtak, hanem jó adag Captagon-tablettát is. Ez a drog a szegény ember kokainja a Közel-Keleten, a Hamász és a Hezbollah egyik fő bevételi forrása, és jelen esetben harci drog is. A szíriai Aszad-család szintén ebben utazik a NYT szerint, 3,5 milliárd dollár értékben exportálhatták 2020-ban, ami ötször nagyobb érték, mint Szíria teljes hivatalos (legális) exportja.
🏴 Belső fenyegetés. Az Európai Unió területén a belbiztonsági erők aggódó szemmel figyelik a palesztin-barát tüntetéseket, hogy mennyire adnak táptalajt az iszlám radikalizációnak. A hétvégi brüsszeli tüntetésen a progresszív belga zsidók képviselője is felszólalt. Az incidensek terén Franciaország messze a legkitettebb, mivel a legnagyobb izraelita és muzulmán közösséggel rendelkezik Európában. A francia belügy szerint már 189 antiszemita incidensről tudnak október 12. óta.
Belgiumban az igazságügyi miniszternek a székébe került a svéd szurkolók elleni terrorakció. Azért kellett lemondania, mert kiderült, hogy Tunézia már kérte az elkövető kiadatását évekkel ezelőtt, az ottani bűnügyi előélete miatt, ám a dossziét a brüsszeli ügyészség azóta le sem porolta.
🛒 Kereskedelmi háborúk. A múlt pénteki USA–EU washingtoni csúcstalálkozó lényegében kudarcba fulladt. Biden azt szerette volna, ha „non-market excess capacity” címen az euroatlanti blokk kiszorítaná Kínát az acélkereskedelemből. Ez a „nem-piaci túlkapacitás” lényegében az államilag támogatásban erős országok cégeit, így elsősorban Kínát célozta volna. Az EU azonban nem merte felvállalni, félve, hogy ezzel WTO-szabályt sértene – vagy legalábbis ez volt a hivatkozási alap.
A kritikus nyersanyagok terén is dolgoznia kell a transzatlanti feleknek, hogy érdemi új kapacitásokat kössenek magukhoz, és ne csak a bányászat, hanem a feldolgozás terén is.
Erre különösen azért kell készülni, mert Kína rendkívüli befolyást szerzett a szektorban. Peking ezt rögtön ki is használta, amikor az ipari grafitexport-korlátozást bejelentette a héten, válaszul az újabb amerikai chipexport-korlátozásokra.
A kereskedelmi háborúk zavartalanul folynak. Az USA számára nem kardinális, hogy ez a WTO keretein belül maradjon, míg az EU egyes szereplői még hisznek a multilateralizmus visszaállíthatóságában, ha másért nem, hogy a saját iparuknak időt nyerjenek a kínai viszonylatban.
Az USA a tavaly „október hetedikei” chipexport-korlátozást 295 oldallal egészítette ki, hogy befoltozza azokat a lyukakat, amelyeket ügyes kínai kereskedők kijátszottak az elmúlt évben.
Az exportkorlátozások immár további 21 országra érvényesek, amelyekkel szemben fegyverembargót érvényesít Washington (Kuba, oroszok, Észak-Korea stb.).
A szankciók kikényszeríthetősége, a szankciós rezsimek értelme, azoknak a geopolitikai töredezettségre való hatása izgalmas új kutatási és nemzetközi együttműködési területté vált.
Hogy szankciókat nemcsak be-, hanem kivezetni is lehet, a héten bizonyította Biden: a venezuelai olaj- és gázkereskedelmi korlátozásokat hat hónapra felfüggesztették, és könnyítik a pénzpiaci belépést is. 2016-20 között a venéz ipar évi 20%-kal esett, az infláció adott pillanatban 65.000%-ot (!) ért el. A döntést az USA azzal indokolta, hogy Maduro elnök és az ellenzék elvilekben megegyeztek egy 2024-ben tartandó elnökválasztásról.
🏛️ Holtponton. Washingtonban eközben a képviselőház még mindig nem tudott új házelnököt választani, mivel Jim Jordan három körben sem kapott többséget. A 221 republikánus képviselőből 217 szavazata kellene, 200-nál többet azonban sosem ért el. Most kilenc új jelölt kering a folyosókon. Teljes tűzerővel zajlik a republikánusok belső polgárháborúja.
Ha ez nem lenne elég, jogi értelemben súlyos fordulatot vett az egyik Trump-per: az elnök egykori ügyvédje, aki az állítólagos georgiai választási csaláson dolgozott, egyezséget kötött az ügyészséggel és kész kitálalni. Kenneth Chesebro az összekötő volt a Fehér Ház és a helyi csapatok közt, így rendkívül fontos lehet a vallomása, és ő már a második személy, aki vádalkuba lép.
🇦🇷 Parlamentarizmus. A hétvégén az argentin választók második helyre szorították a helyi populista jelöltet, Mileit, és a peronista párthoz kötődő Massa nyerte az első fordulót. Milei a dollár bevezetésével, minisztériumok felszámolásával és hasonlóan radikális, antielitista ötletekkel kampányolt. A választás előtti héten viszont még a pápába is belekötött, ami nem jó húzás arrafelé.
🇨🇭 A svájci választáson az eddig is legnagyobb frakcióval rendelkező, migrációellenes jobboldali Svájci Néppárt nyert, a legnagyobb vesztes a két zöld párt. Komoly mozgásra mégsem kell számítani a kormány szintjén, mert a négy legnagyobb párt fogja felosztani a minisztériumokat egymás közt, viszont a trendet jól jelzi, hogy a zöldeknek immár nemcsak a német tartományokban van nehéz dolguk, hanem Svájcban is.
🇩🇪 Ha már német pártélet. A német Die Linke (A Bal) frakciójából a héten vált ki Sahra Wagenknecht új formációja. Az új baloldali párt három dolgot ötvöz: a német exportorientált gazdaság munkahelyeiért való küzdelmet a migrációellenességgel és a szankcióellenességgel – utóbbit az alacsony energiaárak miatt, hogy exportképes maradjon az ipar. A kilenc kiválni készülő képviselő miatt a Die Linke elveszíti a frakcióját a Bundestagban. Wagenknecht pedig besöpörheti a kelet-német baloldali szavazatok legalább negyedét, ha nem többet, mivel a Linkét már alig 5% köré mérik. Maga is egy iráni-német házasságban született, de mint láttuk, ez nem akadály a német politikában ahhoz, hogy valaki migrációellenes legyen.