Sziasztok! Itt a HetiFeledy, amely a nyári időszakban kéthetente válogat a nemzetközi politika eseményeiből, és igyekszik azok kontextusát felskiccelni Nektek. Jó olvasást! 🇺🇲 „Ha az ötödik sugárúton lelőnék valakit, akkor sem veszítenék választókat” – jelentette ki egykor Trump, és még most is igaznak tűnik. Ha nem is nyerne vele új választókat, a régiek aligha sorolnának ki mögüle. Így a közel két és fél éve indult eljárások (lényegében mindegyik azóta aktuális, hogy 2021. január 20-án kilépett a Fehér Ház ajtaján) lassan inkább hordoznak kockázatot a Biden-újraindulás és a demokraták számára, mintsem előnyt, hiszen fűtik a Trump-tábor híveit.
Ha be is fejeződne az eljárás és jogerősen elítélnék, az sem jelentene alkotmányos akadályt az elnökjelöltséghez, ugyanis ahhoz nem szükséges a büntetlen előélet. Anno már volt börtönből induló elnökjelölt, igaz, ő nem nyert. Még a Trumpot egykor hevesen bevédő igazságügyminisztere, Bill Barr is azt nyilatkozta, hogy nagyon alapos a vádirat, és elég necces Trump helyzete. Értsd: sok tízévnyi börtönt kaphat.
Fotó a vádemelésből: Trump fürdője és néhány atomtitok.
🚓 Jön a dutyi? Az, hogy az USA igazságszolgáltatása folytatja a Trump-féle bűnlajstrom felgöngyölítését, már önmagában üzenetértékű: nagy zajban is dolgoznak a demokratikus fogaskerekek. Most éppen szövetségi titok megsértése, igazságszolgáltatás akadályozása és hamis tanúzás, ráadásul mindezek sokrendbeli elkövetése a vád.
A Fehér Ház mindenkori lakója nem egyszerű albérlő. Nem viheti magával a dolgokat a ciklusa végén, különösen nem az elnöki iratokat. Azok köztulajdont képeznek.
Ehhez képest Trump több köbméternyi iratot vett magához, amelyek kapcsán évekig tagadta, ő és személyzetének több tagja is, hogy minősített anyagokat tartalmaznának. Lebuktak, az FBI tavaly is talált még számos kritikus feljegyzést a floridai golfbirtokon.
🙏 Meglepő összefogás. Republikánus és demokrata képviselők szokatlan módon összefogtak, és megszavazták az adósságplafon kitolását. A politikai ínyencség a dologban, hogy a republikánusoknak pengevékony többsége van az alsóházban, ám a tucatnyi támogatóval bíró trumpista keménymag gyakorlatilag így fogva tudja tartani a frakciót. Ezzel próbálkoztak most is, míg végül a házelnök, McCarthy mégis a demokrata vonallal vitte be szavazni a mérsékeltebb republikánusokat. Ez az eljárás lehetne példája annak, hogy a republikánusok a tárgyalóképes demokratákkal újra erős közepet alkossanak egy moderált elnök körül 2024-től. A kihívás: azóta a trumpisták büntetik a saját házelnöküket.
A keleti front: a NATO tagok, Ukrajna és Oroszország
🪖 A frontok összeérnek. A hétvégén először Vlagyimir Putyin utalt rá, míg végül Zelenszkij elnök is kijelentette, hogy az ukrán ellentámadás már zajlik. A gátrobbantás és a civil lakosság elleni légitámadások árnyékában is folynak az ukrán műveletek, amelyeknek legalább egy része Melitopol felé irányulhat.
Így az Azov-tengerhez érve elvághatnák a Krímet ellátó szárazföldi útvonalakat, vagy ha ez nem is következne be, tüzérségi lőtávolságba kerülhetnek az orosz ellátás konvojai. Ne felejtsük el, a krími vízellátást adó csatornába szintén nem jut elegendő víz a Kahovkai-gát felrobbantása óta.
Szombaton Justin Trudeau másodszor látogatott Kijevbe, Kanada már 36 ezer ukrán katonát képzett ki, Leopard tankokat adott át és rengeteg támogatást nyújtott – nem véletlenül, hiszen azon kevés országok közé tartozik, ahol már a háború előtt is 1,5 milliós ukrán emigráció élt, ami miatt abszolút kétpárti támogatást élvez a Kijev melletti kiállás.
Itt pedig csak utalnék egy kiváló long-readre, amely arról szól, hogy a nyugati titkosszolgálatok tudhattak egy, az Északi-áramlat vezeték ellen készülő ukrán különleges alakulat terveiről.
Trudeau katonákkal beszélget egy mentális egészséggel foglalkozó intézményben, Ukrajnában.
📱A Párizs-Berlin tengely együtt kapaszkodik. Scholz immár tíz alkalommal ragadott kagylót és hívta fel Putyint a háború kezdete óta. A hétvégén újra megígérte, hogy tárcsázni fog: ezúttal keményebb hangot üthet meg, amit pontosabban majd az ukrán offenzíva eredménye határozhat meg.
A vilniusi NATO-csúcsra készülve már a francia elnök is arról beszélt a pozsonyi Globsec biztonságpolitikai fórumon, hogy ideje az Ukrajnának adandó garanciákról egyeztetni. (Ugye, egy éve még az oroszoknak akart garanciákat adni.)
Ez részben a realista megközelítést jelenti az azonnali NATO-tagsággal szemben, illetve katonailag ugyanolyan fenyegető lehet Moszkvára nézve.
🇪🇺 Brüsszelben egy több éves ukrán támogatási keret előkészítésébe fogtak, amely már az újjáépítésről szól. Részben azért több éves, hogy a magyar vétót csak egyszer kelljen kezelni, részben a következő évi EP-választások körüli és utáni esetleges viharok áthidalása miatt. A befektetők számára is ez lenne a legbiztatóbb üzenet. Az euroatlanti közösség eddig messze több mint százmilliárd dollárnyi támogatást adott az országnak a legkülönbözőbb formákban.
Hogy ez mennyire alacsony összeg a nemzetközi viszonylatban, azt jól mutatja, hogy a görög államcsőd elkerülésére 320 milliárd eurónyi tőkét és támogatást kellett megmozdítani.
🛡️ Európa zoomol. Ahogy a biztonsági garanciák valódi megoldást nyújthatnának Ukrajnának a tűzszünet esetére, akár NATO tagság nélkül is, úgy keresik az uniós tagállamok azt a receptet, amellyel az EU bővítése nélkül lehetne stabilizálni már rövidtávon is a keleti és balkáni országokat. Jól látszik, hogy ahol nem volt meg a mélyebb kapcsolat, ott más országok befolyása érvényesült.
Éppen ezért Moldovában tartották meg az Európai Politikai Közösség (EPC) legutóbbi találkozóját, 47 ország (!) részvételével, amelynek célja, hogy az energiabiztonság, védelempolitika és a klímaváltozás terén az európai országok tágabb köre tudjon érdemben egyeztetni, és az EU-tagok megfelelő együttműködési formát találjanak velük, nem hagyva teret más nagyhatalmak európai ambícióinak.
A francia EPC-ötlet az egyike azon kevés vízióknak, amely arról szól, hogy mégis mihez kéne kezdeni a tőlünk keletebbre eső Kelet-Európával a háború után (miatt).
Itt találkoztak: a Mimi-kastély 300 ezer boroshordó fölött áll, komoly borászat.
A közelebbi front
🏛️ Az Európai Unió küzd a saját örökségével: az intézményrendszert kevesebb tagállamra, egymáshoz közelebb álló politikai kultúrákra és pár évtizeddel ezelőtti kihívásokra találták ki. Azokra kiváló választ is adott, most azonban folyik a rendszerfrissítés, hogy 27 tagállam a 21. században is jól tudja működtetni az intézményeket.
Ennek az egyik fő frontja, hogy az EU tagállamok többségi döntéshozatalra váltsanak a külpolitika terén. A konszenzus mindig időigényes, viszont a geopolitikai ügyek egyik napról a másikra kopogtatnak be.
Most a Politicón írt egy markonyi külügyminiszter, élükön a német zöldpárti Annalena Baerbrockkal, egy véleménycikket arról, hogy ideje a többségi döntéshozatalra áttérni. Ez a magyar kormány és általában a kisebb keleti tagállamok számára nem szimpatikus út, de az Elbától nyugatra láthatóan nő a lelkesedés.
🇪🇺 Jön az aratás. Mindeközben a jogalkotásban is nyár előtti láz van. Az Európai Bizottság, ha rajta múlik, még a ciklus jövő nyári végéig 115 jogalkotási dossziét zavarna le. Ez elég ambiciózus. Az Európai Tanács a svéd elnökség kitartó munkájának köszönhetően tető alá hozta a migrációs reformcsomagot – igaz, ez még csak most kerül a parlament elé.
A migrációs csomag felgyorsítja a vizsgálatot az ideérkezettek esetén, és a visszaküldést is újraszabályozná, lényegében a harmadik biztonságos országok felé könnyítené a folyamatot. Ezt a németek ellenezték, az olaszok nagyon támogatták, és bár a lengyel és magyar fél az egész csomag ellen szavazott, mivel minősített többség kellett hozzá, végül az olasz-német kiegyezéssel meglett a többség.
Még ők is meggyőzték egymást: Scholz és Meloni.
Érdekessége a csomagnak, hogy Melonit újra szembeállította Varsóval és Budapesttel, ezzel tovább valószínűsítve, hogy 2024-ben sem egy frakcióban ül majd ez a három jobboldali párt. Ráadásul Róma eurózóna tag, így a másik két ország ott sem válik a hasznára.
A Katargate kapcsán arra jutottak az elemzések, hogy az Európai Parlament még messze nem fogadta el az összes szükséges módosítást ahhoz, hogy egy következő Eva Kailli-féle korrupciós eset kizárható legyen.
Szolgálati közlemény: Elérhető a hírlevél archívuma! Kis késleltetéssel kerülnek fel a Partizán weboldalára, ahol kényelmesen visszanézheted a feliratkozás előtti szemléket is! ❗Javítás. A múltkori brüsszeli bekezdésekben azt írtam, hogy a szegedi geotermikus mű megnyitóján egy európai biztos is részt vett – jó lett volna, de nem így volt, csak igazgatói szintű volt a képviselet. Köszönöm a visszajelzést!
🇭🇺 Magyarországon tovább dübörgött az aksi-diplomácia: egy meg nem nevezett újabb kínai gyártó és egy japán gyártó érkezhet.
💶 A „kell-e egyáltalán uniós pénz” vita beindult, először Nagy Márton interjúja miatt, majd jöttek erre érdekes válaszok, míg végül egy földhözragadt és rövid közgazdasági szempontú összefoglaló Zsiday Viktor tollából pontot is tett szerintünk a végére.
☦️ A hírlevél leadásáig némi vita övezte a Magyarország által az oroszoktól átvett kárpátaljai hadifoglyok ügyét. Egyelőre nem láttuk őket, csak a miniszterelnök-helyettes erősítette meg, hogy Kirill pátriárka közreműködésével az orosz ortodox egyház áll emögött. Az a Kirill tehát, aki már a 80-as években is KGB ügynökként dolgozott és ismerkedhetett meg Vlagyimir Putyinnal. A művelet orosz szempontból kiválóan alkalmas a magyar-ukrán vita fokozására is.
🌅 A hírlevél két hét múlva jelentkezik újra, jövő héten néhány kérdéssel keresünk Titeket, hogy segítsétek az őszi tervezést a véleményetekkel! addig íme egy long-read ajánlat arról, hogy India miniszterelnöke miképp foglalja el a demokratikus intézményeket, kedvez vállalkozóknak és záratta be épp az egyik legnagyobb független NGO-t.