Brüsszel felett az ég. Éppen egy helikopter köröz a fejem felett, ahogy a hírlevelemnek ezt a különkiadását írom: az uniós tagállamok állam- és kormányfői gyűltek össze Brüsszelben, hogy az európai csúcstalálkozón, zárt ajtók mögött, nehéz kérdéseket is elővegyenek. Elég szorosan őrzik őket és az épületet, ráadásul a 27 delegáció mozgása miatt kialakuló sziréna- és konvojkavalkád a helyi lakosságnak sem a kedvence. De miről beszélgetnek két napig?
Az Ukrajna számára történő közös lőszerbeszerzésről, amii – a vakcinához hasonlóan – ezúttal uniós szinten zajlik, és amifontos technikai lépés a hőn vágyott közös hadsereg felé is.
A francia-német páros két területen is vitába keveredett. Egyfelől arról, hogy mikor is kéne a hagyományos belsőégésű motorokat kivezetni a piacról, másrészt pedig arról, hogy az atomenergia zöld vagy sem. Berlin utolsó percben vétózta meg a 2035-ös kivezetési határidőt, míg Párizs keményen harcol, hogy az atomenergia zöld legyen.
Szó lesz még az európai versenyképességről, a Kínához való viszonyról (illetve hogy a 2020-ban jegelt beruházási megállapodást, amit azóta se hagyott jóvá az Európai Parlament, felmelegítsék-e) és a migrációról is. Brüsszeli pletykacsemege, hogy Charles Michel tanácselnökkel szemben nő az elégedetlenség, hogy túl sokat utazik, és túl keveset dolgozik az ülések napirendjén. Too bad!
Berlin és Párizs otthon is topog
A francia nyugdíjkassza érdekében bevezetni tervezett korhatáremelés két bizalmatlansági indítványt termelt ki, amelyek hétfőn elbuktak, Macron fellélegezhetett. A helyzet kapcsán újra felvetődött, hogy a gazdagokat jobban kéne adóztatni, mire az egyik mondás úgy szólt francia vidéken: ez olyan, mint libamájat a falra szögezni – lehetetlen. Ma nemzeti sztrájkkal folytatódik a múlni nem akaró tiltakozás.
A német kormánykoalíció tagjai csúnyán egymásnak estek. A három pártot tömörítő kormány két kisebbik partnere, a zöldek és a szabad demokraták (FDP) osztották ki egymást. Wolfgang Kubicki, FDP alelnök, leputyinozta a zöldek miniszterét, ami azért is necces, mert épp Kubicki volt tavaly februárig egy igazi oroszbarát, míg a zöldek voltak az egyetlen keményvonalas német párt a kérdésben. Habeck pedig panaszkodott, hogy mennyi mindent kiszivárogtatnak a koalíciós partnerek. Lám, ilyen gondok Budapesten nincsenek!
Biztos, hogy következményei lesznek a múlt héten a Bundestag által elfogadott választási reformnak, csak még nem tudjuk, mely párt profitál belőle igazán. Az új szabályozás becsukja a kiskaput az 5%-os küszöb alatt, vagyis egyéni választókerületi győzelmekkel nem lehet megkerülni. Erre talán már a CSU is rászorulna a következő választáson, a Die Linke pedig már az előzőn is csak így jutott be. A radikális pártoknál új dinamika és csoportosulás várható, amely könnyen lehet, hogy az 5% fölé hozza őket.
Berlin-Peking: recseg a vonal. Németország a Huawei és ZTE egyes eszközeinek betiltását fontolgatja. A nagyobb telekomszolgáltatókat érintő tervezet a kritikus hálózati pontokon nem engedné a kínai technika használatát. Nem kis befektetést jelentene a már beépített eszközök kiszerelése a cégeknél, még alighanem futnak egy-két kört, mielőtt bármi hasonló hatályba lépne.
Máshol is újraértékelik a kínaiakkal való kereskedést. A holland kormányzat az unió egyik kereskedelmi klauzulája alapján elfogadta, hogy a rendkívül fejlett félvezető berendezéseket gyártó holland ASML cég ne exportálhasson a legfrissebb modellekből Kínába.
A belga kiberbiztonsági hatóság (CCB) egy szövetségi képviselővel szembeni kínai hackerkampányt tárt fel, amely feltehetőleg a beszédes nevű „Judgment Panda” csoporthoz köthető.
Egyéb finomságok Európából.
A Domani nevű olasz szerkesztőségbe kiszállt a rendőrség egy kormánytagot kritizáló írás miatt: Olaszországban ez tovább feszegeti a kormány-média viszonyt. Az ügy érdekessége, hogy a rendőrök a cikket akarták “lefoglalni”, holott az oknyomozó anyag természetesen online is elérhető volt, amely szerint Durgion államtitkár helyettes a szervezett bűnözőkkel állhatott kapcsolatban.
A lengyel kampányban óriásit futott az az amerikai dokumentumfilm, amely szerint II. János Pál pápa tudhatott az egyházi abúzusokról. A kormánypárt parlamenti határozatban védte a pápa emlékét. Infláció ide, orosz háború oda, a lengyel kommunikációs térben most erről szól a vita.
Finnország áprilisban választásra készül, és a jelenlegi koalíciós tippek szerint a jelenlegi ötpárti kormány aligha ismételhet, így van rá esély, hogy Sanna Marintól elköszönnek majd a finn választók.
Átlépnek rajtunk. A hét elején derült ki, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár akkor is egybehívja a hat éve a magyar kormány által blokkolt NATO-Ukrajna Bizottságot (NUC), ha a magyar fél tiltakozik. A NUC 1997-ben alakult, a krími annexió és a háború óta nőne a jelentősége, viszont a magyar diplomácia ennek blokkolását választotta az ukrán nyelvtörvénnyel szembeni harcában. Ez a főtitkári lépés részben szólhat a NATO-bővítés magyar Országgyűlés általi halogatásának is.
A Putyin-Hszi találkozó margójára mindössze két megjegyzést tegyünk még, mivel a világsajtó tele van a felhúzott szemöldökök és arcrándulások elemzésével (más kérdés, hogy ez mennyire releváns).
Meglehetősen szimbolikus, hogy a csúcstalálkozóval egyidőben a Nobel-békedíjas Memorial nevű civil szervezet kilenc vezetőjénél tartottak házkutatást, azzal vádolva őket, hogy a katonaságot rágalmazták és/vagy a „nácizmust rehabilitálták”. A szervezet 1989-ben alakult a szovjet elnyomás áldozatainak emlékére. A moszkvai irodát már 15 hónapja bezáratták.
Kop-kop...
A kínai és az orosz kommunikációra is jellemző grandiózus nyilatkozatokban valóban kevesebb volt a konkrétum, ami nem segíti a stratégiai mozgástér alakulásának a felmérését. A két ország mindenesetre közeledik, egész pontosan Moszkva rátérni kényszerül egy Peking körüli pályára. A kínaiak viszont jobban tudják, mint mi itt Európában, hogy nem szeretnének függeni Putyin gáz- és olajszállításaitól, ezért óvatosak a szibériai gázvezeték bővítése ügyében. Ezzel szemben komoly moszkvai engedmény, hogy az arktiszi vízi korridor kapcsán is nő az együttműködési szándék, hiszen ez megkerülhetné az euroatlanti kontroll alatt álló Szuez és Malaka-szoros közti útvonalat.
Bónusz: Putyint meghívta Hszi a következő Egy út, egy övezet fórumra.
Mindeközben a túlparton
Pénz, infúzió, mentesség. A múlt heti pánikot – egyelőre – nem követték további bankcsődök, de ez nem volt véletlen: mivel a First Republic bank részvényeinek árfolyama egész héten ingadozott, megteremtve annak a lehetőségét, hogy egy harmadik nagy amerikai bank is bedőljön, az Egyesült Államok tizenegy legnagyobb pénzintézete – köztük olyan bankok, mint a Goldman Sachs vagy a Morgan Stanley – összesen 30 milliárd dolláros infúzióval segítették ki a First Republicot. Jó kérdés, hogy Európában ilyen létre tudna-e jönni.
Az amerikai jegybank időközben kamatot emelt, ami több piaci szakértő szerint azt mutatja, hogy nem féltik a banki mérlegeket annyira, és inkább az inflációval harcolnak.
Az ingadozó bankrendszer árnyékában egyre több figyelem irányul a még Donald Trump által aláírt 2018-as deregulációs törvényre, ami csak a legalább 250 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező bankok számára írta elő a fokozott hatósági ellenőrzést. Mivel az elmúlt héten csődbe jutott Silicon Valley Bank vagyona nagyjából csak 209 milliárd dollár volt, mentesült a szigorúbb szabályozás alól.
Joe Exotic, a Tigriskirály visszatért. A jelenleg 21 éves börtönbüntetését töltő valóságshow-sztár bejelentette, hogy beszáll a Libertárius Párt 2024-es elnökjelölti versenyébe. Az Egyesült Államok alkotmánya nem tiltja, hogy egy börtönben ülő állampolgár induljon az elnöki tisztségért, kivéve akkor, ha például lázító összeesküvésért vagy hazaárulásért ítélték el. Mit is mondhatnánk: hajrá.
Ha már elnökjelöltek: Trump két bírósági perében is tanúskodnia kell ügyvédeinek, egyrészt a floridai otthonában talált titkosított iratok, másrészt pedig a Stormy Daniels ügyben, ahol azt vizsgálják majd, Trump megszegte-e a kampányfinanszírozási törvényeket azzal, hogy ügyvédjével fizettetett a felnőttfilmes színésznőnek 130 ezer dollárt azért, hogy ne állítsa nyilvánosan, évekkel korábban viszonya volt Trumppal, majd a pénzt jogi költségek címszó alatt térítette meg jogi képviselőjének. Más ügyek is folyamatban vannak, ezen a vonalon van még bőven puskapor, amit Trump sem rest begyújtani, hiszen máris felszólította támogatóit: hogyha őrizetbe vennék, tiltakozzanak és „szerezzék vissza a nemzetet”.
Kiderült az is, hogy a washingtoni Capitoliumtóll mindössze néhány lépésnyire épül az új MAGA-központ: az elmúlt időszakban a Trump korábbi kabinetfőnöke által vezetett konzervatív nonprofit szervezet 41 millió dollár értékben vásárolt összesen kilenc ingatlant, mindössze néhány lépésre egymástól, nem messze az amerikai törvényhozás épületétől.
Nem minden kampányígéret van kőbe vésve. Noha Biden kampánya során kiállt amellett, hogy be kell fejezni a fosszilis energiahordozók kitermelését az Egyesült Államokban, az elnök a múlt héten mégis jóváhagyta a Willow-projektet, ami lehetővé teszi a ConocoPhillips számára, hogy kőolajkiteremelést folytasson Alaszkában. Ha a projekt keretében 30 év alatt kitermelt olajat el is égetik majd, az körülbelül 277 millió tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe.
Rossz spániel! Szerencsére könnyedebb ügyekkel is van idő foglalkozni az Államokban: a Jack Daniel’s a Legfelsőbb Bíróságon került összetűzésbe a Bad Spaniels fantázianevű kutyajáték készítőivel. A tennessee-i whiskeygyártó szerint a Jack Daniel’s üvegre megtévesztésig hasonlító kutyarágóka engedély nélkül használta a híres amerikai whiskey védjegyeit.