Elvi kérdés. Az EU-csúcs részleteivel akárhány hírlevelet megtölthetnénk, de azt ígértem, hogy a lényeget emeljük ki. Az Európai Tanácsban a tagállami minisztériumok küldöttei, magasabb szinteken pedig a miniszterek, csúcsán pedig az állam és kormányfők üléseznek. Számos diplomáciai szint és a többi uniós intézmény dolgozik a jogszabálytervezeteken, amelyek többsége a Tanácsban kapja az utolsó pecsétet.
Éppen ezért akadtak ki múlt héten Berlinre, mert nem önmagában az a gond, hogy a hagyományos belső égésű gépjármű motorok 2035-ös kivezetését ellenzi, hanem az, hogy mindezt egy „ja, meggondoltam magam” fordulattal, a korábbi politikai alku után jelezte.
Erre mondták a kritikusok, még az EP-elnök Roberta Metsola is, hogy ezáltal az egész intézményi közös döntéshozatal körül elpárologhat a bizalom, rosszabb esetben összeomolhat az egész, ha a tagállamok elkezdenének visszamenőleg kiugrálni a dealekből.
Fordulatnak emlegetik. A Financial Times és George Friedman (amerikai elemző, aki többször beszélgetett már a miniszterelnökkel) egyaránt a fordulat szelét látják abban, hogy kiderült, a Paks II. projektbe szorosabban bevonnák a francia Framatome céget. Erről valószínleg már Orbán párizsi útján is szó lehetett Macronnal, ahogy Magyarország támogató azzal kapcsolatban is, hogy az unióban zöldnek számítson az atomenergia.
Jóval kevésbé ideológiai, mint pragmatikus okok állhatnak a manőverezés mögött. Az orosz Roszatommal a szankcionált orosz bankvilág, kitiltott cégvezérek és befagyasztott vagyonú oligarchák miatt amúgy sem könnyű a kapcsolattartás és várhatóan nem is lesz az.
Fontos részlet, hogy egyébként a Roszatom, részben épp francia és magyar közbenjárásra, sose került az unió szankciós listájára. Ennek ellenére már elvesztette a finn építési projektjét is, korábban pedig egy cseh és egy bolgár atomerűmű projektből is kiszorultak.
A Framatome jelenleg a Roszatom alvállalkozója Paks II. projektjében, és ne felejtsük el, hogy a Siemens részére a német kormány a szükséges exportengedélyeket még nem adta ki.
10 ezer tonna szemét áll Párizsban a sztrájk óta: nem véletlen, hogy a brit uralkodó látogatását elhalasztották. Németországi útját viszont megtartják, az első király lesz, aki a Bundestagban beszédet mondhat.
Az USA-ban zörög a haraszt. Trump letartóztatása elmaradt (bár kiváló fake fotókat generáltak róla), de a kampánycsapata így is több mint 1,5 millió dollárt gyűjtött össze múlt hét óta.
Migráció. Joe Biden Kanadába látogatott: az elnöki vizit apropója az volt, hogy Justin Trudeau kollégájával aláírjanak egy határmegállapodást, és a két ország együttes erővel kezelje az Észak-Amerikába érkező bevándorlók tömegét. Az egyezmény értelmében Kanada a jövő évben 15 ezer közép-amerikai bevándorlót fogad majd be, viszont az országba a nem hivatalos határátkelőhelyeken bejutni vágyókat visszafordíthatja az Egyesült Államok felé.
Míg mi 2035-ön szöszölünk. Biden és adminisztrációja hozzájárul, hogy a környezetszennyezés csökkentése érdekében Kalifornia államban beszüntessék a belső égésű teherautók értékesítését. Az olyan nagy teherautó-gyártók, mint például a Volvo és a Daimler Truck csak egy évtized múlva szerették volna végrehajtani az elektromos átállást, de az iparág lobbistái ezek szerint nem jártak sikerrel.
Jobb ma egy A1 mint holnap egy A2. Bejelentették azt is, hogy az Egyesült Államok egy zászlóaljnyi Abrams harckocsit ad Ukrajnának. Az eredeti tervek szerint külön erre a célra gyártottak volna le 31 darab korszerűbb, M1A2-es modellt, de mivel ezek leszállítása egy-két évet is igénybe vett volna, ezért inkább a hadsereg készleteiből adják át az eggyel korábbi, M1A1-es változatot.
Közösségi média és fiatalok. Utah állam kormányzója aláírt két törvényt, amelyek átfogó korlátozásokat vezetnének be a gyerekek és a tinédzserek közösségi média használatára, hogy megvédjék őket a platformok káros hatásaitól.
Az egyik törvény célja például az, hogy a közösségimédia-cégeket rákényszerítsék annak ellenőrzésére, hogy a felhasználók tényleg 18 év felettiek-e – ellenkező esetben szülői beleegyezés kell a használathoz,a szülők számárapedig hozzáférést kell biztosítani a gyermekük fiókjához.
Ez a szabályozás a legszigorúbbak közé tartozik az Államokban, de a szakértők amúgy is az amerikai serdülők mentális egészségének romlása miatt kongatják a vészharangot, amihez a közösségi média is nagyban hozzájárul. Az amerikai tinédzser lányok majdnem negyede gondolkodott már az öngyilkosságon, 13 százalékuk pedig már meg is kísérelte azt.
Más okokból, de a TikTok közösségi oldalt is elővették,a vezérigazgatóját pedig 5 órán keresztül grillezték a Kongresszusban.
Idaho állam visszahozza a kivégzőosztagot: mivel a halálos injekcióval történő kivégzés az utóbbi időben viták „kereszttüzébe” került az alkalmazott mérgek időről-időre fennálló hiánya vagy a sikertelen kivégzések okán, ezért az állam törvényhozói nagy többséggel megszavazták, hogy ismét engedélyezik a 14 évvel korábban száműzött kivégzési módot.
A Last of Us rajongóinak ismerős hír lehet az, hogy riasztó ütemben terjed az Egyesült Államok kórházaiban és tartós ápolást végző egészségügyi intézményeiben egy gyógyszerrezisztens gomba, a Candida auris, ami az amerikai járványügyi hatóság szerint „súlyos globális egészségügyi fenyegetést jelent”.
Az USA közel-keleti ténykedéséről, az izraeli tüntetések hátteréről és a régiós politikáról az iraki invázió 20 éves évfordulója kapcsán beszélgettünk négy szakértővel, nézzétek meg!
Kínai közvetítés. Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár kevés kézzelfogható eredményt hozó moszkvai látogatását záró nyilatkozat egyebek mellett azt írta, hogy minden atomfegyverrel rendelkező országnak tartózkodnia kell attól, hogy határain kívülre atomfegyvereket telepítsen, és ki kell vonnia azokat, amelyeket korábban külföldön telepített. Az Egyesült Államokat bíráló sorok ugyanakkor pár napra rá furcsa gellert kaptak, amikor Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy taktikai atomfegyvereket telepít Belarusz területére.
Ez egy újabb jele annak, hogy Hszinek vagy csupán mérsékelt a befolyása Putyinra, vagy a világ felé kommunikált kínai külpolitikai elvek nem igazán megbízhatóak.
Ennek ellenére Európa még mindig reménykedik benne, hogy Hszi képes hatni Putyinra: a héten Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök, áprilisban pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke látogat Macronnal közösen Pekingbe.
Tajvani turizmus. Tajvanon a bejövő és kimenő oldalon is fontos és kényes látogatások zajlottak és zajlanak a napokban.
Ma Jing-csiu korábbi tajvani elnök (2008-2016) a Kínai Népköztársaságba látogatott hétfőn, ő az az első volt tajvani vezető, aki a polgárháború 1949-es lezárulása óta a kontinentális Kínában jár. Ma a béke üzenetével érkezik, amivel támogatói szerint segíthet enyhíteni a Tajvani-szoros feszültségeit, politikai ellenfelei szerint viszont csupán Peking hasznos hülyéje.
A cseh alsóház elnöke, Markéta Pekarová Adamová vezetésével egy 150 fős cseh delegáció látogatott Tajvanra, ami jelzi, hogy a prágai kormányváltás óta egyes közép-európai középhatalmak külpolitikájában fontosabb szerepet játszik a keleti demokráciákkal való kapcsolatépítés, még ha ez kínai fenyegetéseket is von maga után.
Caj Jing-ven tajvani elnök a héten az Egyesült Államokba és két, Tajvant elismerő latin-amerikai országba (Guatemala és Belize) látogat. Miután a tajvani vezetéssel való hivatalos érintkezés általában kínai katonai és diplomáciai lépéseket von maga után, az amerikai kormány igyekszik személyes látogatásként kezelni Caj útját, bár a republikánus Kevin McCarthy házelnök találkozni fog a tajvani elnökkel Los Angelesben.
A világ legnagyobb demokráciája. Indiában első fokon két éves börtönbüntetésre ítélték, és ezzel közvetetten eltiltották a képviselőségtől az ország legprominensebb ellenzéki vezetőjét, Rahul Gandhit, amiért 2019-ben Narendra Modi miniszterelnökre utalva azt pedzegette, hogy a Modi nevű emberek vajon miért mindig tolvajok.
Az indiai törvények szerint nem lehet parlamenti képviselő olyasvalaki, akire legalább kétéves börtönbüntetést szabtak ki.
Rahul Gandhi a Nehru és Gandhi család politikai dinasztiájának aktuális vezetője, apja, nagyanyja és ükapja is indiai miniszterelnök volt (ám a névazonosságon túl nincs köze az indiai függetlenség vezéralakjához, Mahatma Gandhihoz). A két família és az általuk vezetett Indiai Kongresszus Párt a függetlenség óta eltelt 75 évből 54-et töltött hatalmon, de gyenge kormányzati teljesítménye és az elharapódzó korrupció miatt a 2014-es választáson összeomlott, azóta a Modi vezette hindu nacionalista Indiai Néppárt a domináns politikai erő.
Az 52 éves politikus 2019-ben súlyos választási veresége után lemondott az Indiai Kongresszus Párt vezetőségéről, de az utóbbi hónapokban egy 4000 kilométeres, az ország déli partvidékétől az északi Kasmírig tartó politikai kampányúttal próbált életet lehelni megroskadt pártjába.
A kelet főnixei. Bár a külpolitikai teljesítmény hagyományosan kevésbé érdekli a választókat, Kisida Fumio japán kormányfő népszerűségén mégis sokat javított kijevi útja és Jun Szogjol dél-koreai elnökkel tartott tokiói csúcstalálkozója: a Nikkei üzleti lap március végi felmérésében hét hónap után először voltak többen azok, akik elégedettek a kormányfő munkájával, mint akik nem.
A hét másik nagy visszatérője Jack Ma, az Alibaba alapítója és a kínai techvilág egykori nagyszájú vezéralakja, aki 2020 őszén azután tűnt el hirtelen a reflektorfényből, hogy beszólt a pártállami pénzügyi szektornak. A hírek szerint újabban külföldön élő Ma a héten nyilvános látogatást tett szülővárosába, Hangcsouba, ami a spekulációk szerint annak a jele, hogy az Alibaba, illetve általában véve a kínai techvilág hatósági vegzálása a végéhez ért. Vagy sem.