Sziasztok! Eszkalációs küszöbön a közel-keleti konfliktus, Orbán egyedüli uniós kormányfőként Pekingben ünnepli az Övezet és Út évfordulót, miközben Brüsszel a nagy EU-USA csúcsra készül pénteken. Mégis, közép-európai hírlevélként most egy tíz napja történt incidens bemutatásával kezdünk, mert ugyan kevéssé látható, de hatása fontos. 🇫🇮 🇪🇪 Winter is coming. Nem sokan hallottak eddig a Balticonnector gázvezetékről, amely Finnország és Észtország között húzódik, a tenger alatt is megtesz jó pár kilométert. E vezetéken jelzett nyomásesést október 8-án a finn gázoperátor, a Fingrid. A vezeték egyébként keresztezi az Északi-áramlatot, amely kelet-nyugati irányban szeli át a Finn-öbölt.
A nagyon óvatos nyilatkozatok mostanra világosak: az incidens szabotázs volt, mégpedig a legvalószínűbb, hogy Oroszország állhat a fenyegető akció mögött. A vezeték javítása hónapokig tarthat.
A NATO-főtitkár is megszólalt, a finn elnök vizsgálatot rendelt el, a biztonsági szakértők pedig törhetik a fejüket az üzenet értelmezésén, hogy a Hamász támadás másnapján Moszkva mit tesztelt a lépéssel pontosan.
A kritikus infrastruktúrák elleni fenyegetés – különösen a tenger alatti gázvezetékek és internetkábelek – a nyugati társadalmak (és ipar) egyik Achilles-sarkát jelentik. Magyar beszámoló az esetről mégis alig született. Az európai gázellátás legnagyobb új beszállítója Norvégia, amely vezetéken érkezik, így nagyon sérülékeny.
11. napja tart a háború
🇮🇶 Gázaiból közel-keleti konfliktus. Elképesztő nyugati diplomáciai manőverezés zajlik a Hamász-Izrael háborúval kapcsolatban. Az izraeli védelmi miniszter egyértelművé tette, hogy a Hamász megsemmisítése a céljuk. Eközben Libanon felől továbbra is rakétáznak Izraelbe a Hezbollah erői. Utóbbinak az ellátási lánca gond nélkül Iránig nyúlik, jóval erősebb és felszereltebb, mint a Hamász. A Gázai-övezetben így nem mindegy, hogy milyen művelet indul be: milyen humanitárius következményekkel, mennyi izraeli erőt lekötve, milyen hosszan. Ezért is utaztak annyian Tel-Avivba, hogy tájékozódjanak és győzködjenek:
Első nyugati vezetőként az amerikai külügyminiszter, Anthony Blinken már múlt csütörtökön a helyszínen volt, ahol elmondta, hogy nemcsak hivatalos minőségben, hanem mint üldözött zsidó családok leszármazója áll ott Netanjáhú mellett. Ez önmagában adott némi munkát az arab sajtónak több országban. Másnap Lloyd Austin védelmi miniszter repült be.
Ezúttal az EU sem maradt le: a két alapvetően Izrael-párti intézményi vezető, Roberta Metsola EP-elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke együtt látogatták meg az egyik immár felszabadított kibuc helyszínét és tanúskodtak a mészárlásról közösségi médiafelületükön.
UVL és Metsola Izraelben.
🪖 Szintlépés. Az USA a második repülőgép-hordozó flottát is átirányította a közelbe, mivel Irán emelte a tétet. A gázai övezet határán felvonuló izraeli sereg láttán Teherán üzent az ENSZ-en keresztül, hogy következményekkel jár, ha tényleg bevonulnak. Erre Washingtonból lőtték fel a postagalambot, hogy jobb, ha Irán kimarad ebből a konfliktusból. Ez az üzengetés még a hírlevél leadásakor is aktívan zajlott.
A korábbi USA-iráni fogolycsere megállapodásban felszabadított 6 milliárd dollárt gyorsan újra befagyasztották, úgy tűnik, még Katarban érték a pénzt.
Érdekesség, hogy az Ábrahám-egyezményt összehozó Trump ezúttal beleszállt Netanjáhúba, és felemlegette, hogy Bibi nem támogatta (eléggé) annak idején az iráni Qud-vezér drónos likvidálását. Holott Trump indította el a hullámot, hogy Jeruzsálembe kerüljenek a nagykövetségek és vejével, Jared Kushnerrel kifejezetten Izraelpártinak számított.
🇮🇳 Ellentétes fordulatot látunk India részéről. Új-Delhi korábban óvatos volt a muszlim népessége miatt a palesztin kérdésben, mostanra viszont Modi a hindu nacionalizmussal kikapcsolta ezt a tényezőt, így egész Izrael-barát nyilatkozatot tett. Ezt előzte meg a 2017-es történelmi látogatás Tel-Avivban, amikor a nemzetközi gyakorlattal ellentétben meg sem állt Ramallahban, a Palesztin Hatóság székhelyén. Ezzel egyben Pakisztánnak is üzent, hogy mit gondol az iszlamista terrorizmus kigyomlálásáról.
Az európai muzulmán csoportok megosztottak a krízissel kapcsolatban, Franciaroszágban a helyzet kiélezett. Az Arras-i gimnáziumban pénteken egy iszlamista radikális fiatal agyonszúrt egy tanárt, hétfőn bombariadó volt, a közel-keleti konfliktus tehát importálja a feszültséget az európai közösségekbe. Brüsszelben svéd szurkolókat lőtt agyon egy terrorista.
De mi a következő lépés? Ha megtörténik a Hamász likvidálása, akkor kérdés, hogy ki fogja felügyelni a Gázai-övezetet. Az izraeliek megszállni tartósan aligha szeretnék, így felmerül, hogy a Ciszjordániában lévő Palesztin Hatóság kapja meg ezt a szerepet, mint ahogy eredetileg a felállás szólt. Abbász se nem fiatal, se nem makulátlan, de igazából nem sok más diplomáciai opció van.
A másik kérdés, hogy Egyiptom valamely nemzetközi megállapodás keretében hajlandó lesz-e ellenőrzött módon beengedni palesztinokat a Sínai-félszigetre. Biden elvileg benéz Kairóba is, hogy egyezkedjen.
🇷🇺 Mockba calling. Az oroszok szerepéről múlt héten éppen eleget írtam, azóta megjelent egy kiváló, valamivel bővebb összefoglaló a The Hillen, érdemes átfutni. Röviden: minden jó az oroszoknak, ami gond a nyugatnak. (Felkészül: a Balkán.) Putyin az iraki miniszterelnököt fogadta, aki a Valdaj Klubba is ellátogatott.
A kibertámadások folytatódnak, a vészhelyzeti kormányzati applikációt feltörve hackerek olyan üzeneteket is ki tudtak küldeni számos felhasználónak a támadás reggelén, amely szerint nukleáris csapás fenyeget. A dezinformáció az izraeli Whatsapp-csoportokban terjesztett ál-hangfelvételektől mindenféle manipulációig terjed, kifejezetten tanulságos, hogyan kell felkészülni egy 21. századi konfliktusra.
Az Iszlám Állam elleni támadások során az USA katonai koalíciója havi 2-5000 bombát szórt le Irak és Szíria érintett részein. Izrael hat nap alatt közel 6000 bombát dobott Gázára.
💲Fallout. Az izraeli sékel veszített értékéből a dollárral szemben. A cégek küszködnek, hiszen a munkaerő egy részét behívták sorszolgálatra. Kérdés, hogy a világ ötödik unikornis-városa, Tel-Aviv, mit tud megtartani ebből a lendületből, mennyire lesznek borulátók a befektetők. Már a nacionalista koalíció idején elindult a kockázati tőke kiáramlása, ami most felgyorsulhat. A startupok 70%-a már a korábbi politikai helyzet miatt is nemzetközi mozgásba kezdett!
Az olaj és a gáz ára újra emelkedik, nem szólva a műtrágyáról. (Ide valahogy mindig kilyukadunk, és ez jól mutatja, hogy végső soron naponta kell(ene) étkeznie a világnak.) A világ műtrágyaellátásának közel 3%-a fordul meg az ashdodi kikötőben.
❄️ Európa tele. Az EU tagországainak gáztározói szerencsére már tele vannak, időszakosan még jobban állnak, mint tavaly ilyenkor. Még az ukrán tározók is egész jól állnak, amelyekben jelentős, 14 külföldi cég vendégtárolása zajlik, óriási kapacitással rendelkeznek, és az infrastruktúra a relatív biztonságosabb észak-nyugati részeken van.
🇫🇷 A hét nagy híre az volt, hogy a francia TotalEnergies elsőként írt alá hosszútávú LNG-szerződést. Ez attól érdekes, hogy a tavalyi kritikus tél ellenére az európai energiacégek ódzkodtak az általában több évtizedes LNG-elköteleződéstől, hiszen eközben az EU éppen a fosszilis energiahordozók leépítésén dolgozik. Emiatt a mostani, 27 éves katari megállapodás áttörésnek számít az iparágban.
🇩🇪 A katariak egyébként éppen a héten látogattak Berlinbe, Scholz nem kicsit izzadt, hogy a Hamásszal is jó kapcsolatokat ápoló ország delegációja ne okozzon kommunikációs problémát a kormányának.
🇨🇳 Geopolitikai blokkok befagyasztása? A magyar miniszterelnök egyedüli uniós kormányfőként döntött amellett, hogy ellátogat Pekinbe az Övezet és Út (BRI) harmadik fórumára és egyben tizedik születésnapjára. E kínai stratégiai befolyásolási eszköz elindítása Hszi elnök egyik első intézkedése volt, amely azóta átlépte az ezer milliárd dollárt: ennyit fektetett ki különböző infrastruktúra-projektbe a világban, illetve kritikus erőforrás, energetika is bőven jutott a kínai cégeknek. A covid óta azonban nem.
Az euroatlanti közösség ezt stratégiai kihívásnak tekinti, ezzel szemben indítottak több programot Washingtonban és az EU szintjén is. Éppen ezért szokatlan egy NATO-tag kormányfőjétől az ennyire nyílt kiállás Peking mellett.
Olaszország, mint az egyetlen BRI-aláíró az EU-alapítók közül, a szeptemberi G20 találkozón jelentette be, hogy leszáll a kínai vonatról.
Kicsit talán diadalittas az a putyini mosoly?
⛩️ A Fórumra érkező Orbán Putyinnal tárgyalt. Jó lenne tudni, hogy pontosan miről, hiszen a gázszállítás és Paks mellett alighanem juthatott idejük másra is. Putyinnak biztosan jól jött a fotó egy EU-s tagállam vezetőjével. Kérdés, hogy Orbán egyeztetett-e a szövetséges vezetőkkel a beszélgetés előtt. Ezt a reakciókból majd lemérhetjük.
A magyar miniszterelnök emellett Hszi Csin-pinggel ült le hétfőn, gazdasági egyezményeket aláírva - bár a magyar gazdaság kínai nyitása kutatók szerint inkább papíron létezik, miközben a kínai kommunisták gondos felügyelete mellett valóban jönnek befektetések Magyarországra.
🏛️ Mindeközben a Fehér Házban. A Vsquare oknyomozó portál arról írt, hogy az USA újabb szankciókat vethet ki egyes magyar magánszemélyekre korrupció miatt. A hír egyelőre szivárogtatás, viszont egy jó ideje él a pletyka a folyosókon, és nyáron a szerb titkosszolgálat vezetőjét is listázták.
🇭🇺 Magyar diplomácia. Novák Katalin Bukarestben járt a román elnöknél, ahol többek közt a fekete-tengeri gázmező mielőbbi beindítását és uniós támogatását szorgalmazta. A hazai gázkitermelés növelése mellett az új román import segíthet érdemben a hazai diverzifikációban.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter bejelentette, hogy 2024 tavaszán 200 fős katonai missziót küldünk Csádba, a Száhel-övezetbe, elsősorban a migrációs problémák miatt.
🇵🇱 Lengyel-magyar huzalozás. A lengyel választás eredménye alapján kormányváltás jöhet Varsóban, egy kényelmes többséggel rendelkező hárompárti koalícióval. Duda elnök ugyanakkor 2025-ig folytathatja a törvények vétózását, úgyhogy hazai terepen nem lesz könnyű dolguk, és az EU-kifizetéshez szükséges törvénymódosításokra is kell Duda aláírása, amit eddig a PiS-nek se adott meg. A néppárti (EPP) Tusk várhatóan nem lesz a magyar kormány ideológia- és kebelbarátja, ám pragmatikus ügyekben alighanem marad az együttműködés.
🇪🇺 Csúcsok csúcsa. Az Európai Unió vezetői pénteken készülnek az USA-ba az EU-US csúcstalálkozóra: Biden, UVL és Charles Michel egy teremben. Számos külpolitikai téma (ukrán támogatás, Izrael, Kína) mellett a hangsúly igazából a gazdaságon lesz. A védővámok lebontása az acélkereskedelemben, a kritikus nyersanyagokról szóló megállapodás, együttműködés technológiai kutatásban. Nem szexi, de a piaci szereplőknek, munkavállalóknak, és így nekünk, magyaroknak is csupa fontos dolog.
A 2022-es kereskedelem értéke meghaladta az 1,3 ezer milliárd dollárt (!), míg a kölcsönös befektetések átlépték az 5 ezer milliárdot.
A jövőbeli befektetések unión belüli elhelyezésében Magyarország sokat kockáztat azzal, hogy 2024-től nem lesz érvényes adóegyezménye az USA-val.
Most pedig következzenek a hosszabb olvasmányok az immár hűvösebb őszi napokra.
🕵️ Must-read. Magyar Levente és az egykor Ficónak dolgozó későbbi felesége kapcsán írt nemzetbiztonsági kockázatokról a Vsquare-en Panyi Szabolcs és Tomas Madlenak egy alapos beszámolót.
😢 Mészárlás. A BBC riportere betekintést kapott az egyik Hamász által megtámadott kibuc anyukáinak WhatsApp-csoportjába. Durván reális kép a támadás 24 órájáról.
☁️ Klímaváltozás. A világgazdaság vesztesége az öt ezer milliárd dollárt is elérheti az extrém időjárás okozta károk miatt.
☀️ Tegyük hozzá: La Paz 2,2 millió lakosának mindössze 130 napi víztartaléka maradt, a spanyol szárazságot újra az olívaolaj árán fogjuk érezni, Argentína pedig fele annyi gabonát aratott le, mint klímaválság nélkül tenné; a Mekong pedig Laosztól Vietnámig lehetetleníti el a mezőgazdaságból és halásztból élők helyzetét hat évtizedes rekordalacsony vízszinttel. Brewing! Sikeres tájékozódást a polikrízis korában!