Sziasztok! Miközben a hírlevelet szerkesztjük, már befutottak az első hírek arról, hogy az Európai Bizottság egy utolsó kérdezősködés után 13 milliárd euró támogatást lehívhatóvá tehet Magyarország számára. Hogy Budapest ezért cserébe az ukrán támogatást kapja, vagy nincs is deal és az egész pletyka, egyelőre nem tudjuk. 🇸🇰 Szombat este szavazott Szlovákia, pár kisebb meglepetést okozva. A várakozásokat is felülmúlva nyert Robert Fico pártja, a Smer. Számos populáris (de betarthatatlanul drága) ígéret mellett a migránsellenesség, az EU- és USA-kritikus alapállás, az oroszbarátság, az ukránellenesség és egy jó adag Sorosozás hullámain lovagolta meg a szlovák néplelket, termékeny talajt találva.
Ezek a fenti szlogenek a mélyebb rétegekben meghúzódó, posztszovjet társadalmi reflexeket használják ki. Ez nem szlovákspecifikus, el lehet gondolkodni a magyar és bármely más környékbeli analógián is. Az elnyúló tranzícióban az idősebb generációk egész mást gondolnak a múltjukról, mint a fiatalabbak.
Maga Fico már 1986-ban a csehszlovák kommunista párt tagja lett, a rossz emlékű Meciar időszakban is végig politizált, egyfajta „Gyurbán” (vagy Orcsány) ötvözet ő a szlovák politikai közéletben: régi motoros, hatalmi opportunista, ismeri (és nem fél kihasználni) a társadalmi reakciókat.
Az egyik fő mutató az 1989 előtti időre vonatkozó nosztalgia kérdése, nézzétek meg a lenti ábrán: a bal oldalán az látszik, hogy a 89-es vasfüggöny lehullást kedvezően értékelik-e a visegrádi országok válaszadói. Ez mindenütt pozitív. Azonban a következő kérdés úgy szól, hogy 1989 előtt volt-e jobb életük, vagy utána. Itt a szlovák válaszadók többsége már a régi korban látta magát kényelmesebben élni. Bár ez az adat 2018-as Globsec Trends mintavételből származik, ezek az érzések nem változnak gyorsan.
📚 A szlovákok pánszláv érzései regionálisan a legerősebbek, mondhatni organikusak, ennek történelmi okai vannak. A nosztalgiát és oroszbarátságot összeadva jön ki az, hogy 2023 első felében a szlovákok 56%-a elutasította az uniós szankciós politikát, és mindössze 38%-uk támogatta (itthon 45% negatív, 54% pozitív ugyanebben a mérésben). A társadalom 66%-a gondolja, hogy az USA kergeti háborúba az országot. 53% szerint titkos csoportok igyekeznek a világuralomra törni, rengeteg az összeesküvés-elméletekben hívő. Így például 52% szerint a zsidóknak túl sok hatalma van. (Itt lehet szemezgetni a Globsec Trends kiadásaiban a borzongató számsorokból, mind onnan vettem.)
Ezek után kevésbé meglepő, hogy a Fico-féle narratívák lelkes befogadókra találnak, és hogy két neonáci párt összesen 10% fölött áll (bár egyikük nem jutott be a parlamentbe, de a másik újra (!) kormányra kerülhet, az SNS, amely egyszer korábban már összeállt Ficoval).
Ahogy az is érthetőbb lesz rögtön, hogy a verekedésbe bonyolódó Matovic pártja közel 10%-ot hozott egyedül, a magyar érdekképviselet pedig nem jutott be, 130 ezer szavazattal sem.
Érdemes azon elgondolkodni, hogy ezeket a posztszovjet attitűdöket ki alakítja, és milyen irányban, illetve ki tartósítja, és kinek az érdekében.
Nézzétek meg a Partizán választási összefoglalóját!
🏢 Kormányalakítás. Fico bár nyert, most koalíciót kell alakítania 30 napon belül. A harmadik helyen végzett, korábban a Smerből kivált Hlas párttal és feltehetőleg a nacionalista SNS-szel (egykor Jan Slota-féle párt) lenne kézenfekvő. Más forgatókönyvek is elképzelhetőek, a második helyen végzett liberális Progresszív Szlovákia párt még udvarol a Hlasnak, hogy az velük lépjen inkább frigyre.
A szlovák választási eredmények: gazdag urbánus szigeteken a PS nyert, a katolikus északon a kereszténydemokraták kicsit visszatértek, míg délen pár körzetben a magyarok vitték a többséget. A Hlas Besztercebányán, míg Fico mindenütt máshol tarolt.
Újra napirenden a migráció
🇪🇺 Nemcsak az európai parlamenti vitákban kerül elő egyre gyakrabban a migráció, hanem ez ugrott fel a választási témák toplistájára Németországban (Hessen és Bajorország választ a hétvégén), Lengyelországban (október 15.) és Szlovákiában is. Az olasz kormány a múlt héten az unió Migrációs Paktumának egyik utolsó, elfogadásra váró pillérét nem engedte át, nevezetesen a krízismenedzsmenttel foglalkozó jogszabályt.
Emellett a spanyolok, olaszok folyamatosan napirenden tartják a kérdést, hiszen ahogy az a Frontex (uniós határvédelmi ügynökség) ábráján látható, idén január óta majdnem megduplázódott a Földközi-tengeri útvonalon való illegális belépések száma a tavalyi évhez képest. Abszolút értékben még jócskán a 2015-ös értékek alatt áll a mutató.
Míg felénk a balkáni útvonalon elsősorban szírek érkeznek, a tengeren át megugrott az elefántcsontpartiak száma, az egyiptomiak, guineaiak és tunéziaiak mellett. Az ENSZ szakszerve, az IOM szerint legalább 2325-en vesztették eddig idén életüket a tengeren, 2014 óta ez a szám meghaladja a 28 ezret.
🏊 Bekeményített Brüsszel. Az Európai Unió migrációs mechanizmusai nagy változás előtt állnak. A belügyminiszteri tanácsra vár, hogy a Krízisszabályozást elfogadja, amely minősített többséget igényel, így elfogadható lehet elviekben a magyar, osztrák, lengyel és cseh ellenállással szemben is. A szabályozás akkor lenne alkalmazható, ha a 2015-öshöz hasonló, egyszeri nagy migrációs hullám éri el Európa határát. Ekkor az idegenrendészeti őrizet meghosszabbítható lenne, lényegében a tartózkodásról való döntésig. Egyben bevezetne egy gyorsított döntési eljárást azokra nézve, akik friss konfliktuszónából érkeznek. Ez lényegében intézményesítené az ukránok kapcsán hozott döntést, amikor az ukrán menekültek számára egyből elérhetővé tették a tartózkodást, oktatást és munkavállalást. Sokkal életszerűbb forgatókönyveket tartalmazna, és külön esetként kezelné azt is, amikor eszközként használják a menedékkérőket, mint amikor Lukasenka utaztatott be több ezer főt a Közel-Keletről a lengyel-belarusz határra.
🇩🇪 Már a németek is beleálltak. A két tartományi választáson egyre fontosabb kérdés lett a migráció; bejelentették, hogy a lengyel és cseh határt fokozott rendőri ellenőrzés alá vonják; mindez pedig jól mutatja, hogy a hárompárti német kormánykoalíció kezdi megérezni az AfD radikális párt által jelentett kihívást, amely 22% körüli támogatottságával a szocialistákat is megelőzve, immár második helyen áll a közvéleménykutatásokban.
🇮🇹 Most az olaszokon bukott el a minősített többség, mert a Földközi-tengeren zajló hajós mentéssel szemben kifejezetten elutasító a Meloni-kormány. Másrészt szeretnék elérni, hogy a különleges menekültügyi vészhelyzetben a fogvatartás körülményeire vonatkozó minimális elvárást kihagyják a jogszabályból. Az olasz álláspont szerint Észak-Afrikában kell tenni azért, hogy el se induljanak a csónakok, ezért is szorgalmazták a Tunézia-EU megállapodást.
🦷 Fogorvos-frage. A német kereszténydemokraták (CDU) vezetője, Friedrich Merz újabb elszólása borzolta a kedélyeket. Egy korábbi interjújában azt mondta, hogy a migránsok veszik el a helyet a német fogorvosoknál, mivel ingyen kapják az ellátást. Semmi sem igaz ebből, tehát nem jár nekik fogászat, és még a fogorvosok kamarája is jelezte, hogy Merz kijelentésének semmi köze a valósághoz. Hogy jobban megértsük, miért érezte mégis fontosnak a témát, zoomoljunk a német helyzetre:
A szövetségi bevándorlási adatok szerint 77%-kal nőtt idén a menedékkérelmek száma Németországban, eddig több mint 204 ezren jelentkeztek.
A különböző német kutatásokban rendre kiderül, így most is, hogy a politikailag magukat középre soroló polgárok közt nő a szélsőjobbos téziseket elfogadó személyek száma. Ez azt jelenti, hogy míg ez két éve 2-3% körül mozgott, most 8%-ra ugrott fel. A középtől pedig egy további 20% eleve jobbra áll (ha mondjuk az AfD támogatókkal számolunk, de vannak más számok is). Így a német társadalom majdnem harmada lehet nyitott ilyen eszmékre. A FES kutatása szerint 6% akarja a Führert vissza, 34% szerint csak azért jönnek a migránsok, hogy a jóléti rendszert kihasználják, míg 16% xenofób. (A Globsec Trends visegrádi adataihoz képest ezek nem is rossz számok, de német viszonylatban nem bíztatóak.)
A 27%-os népszerűséggel első helyen álló CDU-t szorongatja az AfD, és várhatóan a Linke nevű posztkommunista balos pártból kivált Sahra Wagenknecht is, mindkét szélről az ukránellenességre is építve.
AfD és Ernst Röhm. Hogy a német szélsőséges párt mégse legyen összekeverhető a közép-európai valósággal, érdemes a vezetője életrajzára egy pillantást vetni. Alice Weidel 2017 óta a párt vezetésében van, képviselő, azonos nemű párkapcsolatban él egy Srí Lanka-i származású svájci filmproducerrel, két gyermeket nevelnek. A meleg kapcsolata sose akadályozta az AfD-s karrierjében, amiről többször beszélt is. Korábban befektetési bankár volt egy rövid ideig a Goldman Sachsnál. Most pedig oroszbarát és szélsőjobbos nézeteket képvisel.
🇭🇺 Mindeközben Pannóniában. A korábban magyar hitelből kampányoló Le Pen beugrott a magyar miniszterelnökhöz. Alighanem az EP-választás és a Néppárttól jobbra álló közös frakcióval való kísérletezés is téma lehetett. Eközben Szijjártó Péter sem állt meg. Ő többek közt Bécsbe nézett be az úgynevezett C5-ök találkozójára (hardcore gyűjtőknek, a B9 és a 3SI mellé), amely Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia külügyminisztereit jelenti. A Covid idején a határok ellenőrzésének közös menedzselésére létrehozott platformon most csak részben volt a migráció a téma. A másik nagy napirendi pont az EBESZ volt.
Igaz, ez Szijjártó Facebook-posztjából teljesen kimaradt, ám a többi négy országot eléggé foglalkoztatja, hogy az oroszok a háború kezdete óta blokkolják a fontos döntéseket az EBESZ-ben, amely lassan a működésképtelenség határára sodródhat.
Az EU tagállamok közül elsőként Budapest küldött nagykövetet Minszkbe az illegitimnek tekintett 2020-as választások óta. Mások ettől továbbra is tartózkodnak.
Érdekes epizód, hogy az OTP-t végül levette Kijev a korrupcióellenes hatósága (NAZK) által kezelt feketelistáról, amiért cserébe a magyar kormány elvileg feloldhatja az 500 millió eurós katonai segély kifizetésének hónapok óta tartó blokkolását (no meg a 13 milliárdos magyar támogatásért).
Az mindenesetre nem mutat nagy közeledést, hogy Szijjártó inkább német gyárlátogatásra utazott ahelyett, hogy a kivételesen a Kijevben megtartott külügyminiszteri uniós tanácsra látogatott volna. Még három miniszter hiányzott.
Milorad Dodik szakadárpárti szerb vezetőt újra fogadta Orbán. Nem derült ki a nyilvánosság számára, hogy ez miért pont most volt aktuális. Az viszont tény, hogy Vucic szerb elnökkel is találkozott Orbán Belgárdban, ahol Szijjártó szintén megfordult vele.
Vucic előrehozott választásokat jelentett be 2024-re, a koszovói határon való katonai építkezés lehet, hogy visszafelé sült el.
További csemegék a világból
🇺🇲 Trumppal szemben folynak szépen az eljárások, és a második előválasztási vitát is sikerrel kihagyta - mégis az ő támogatottsága nő.
🏛️ Kongresszus nagy nehezen megszavazott egy költségvetési áthidaló megoldást november közepéig, hogy ne kelljen a szövetségi kifizetéseket befagyasztani. Ez megint úgy sikerült, hogy a mérsékelt republikánusok és középre húzó demokraták közösen szavaztak. Az ukrán támogatások ugyanakkor áldozatul estek. Bosszúból, hogy kihagyták őket, a szélsőséges MAGA-republikánusok máris leváltanák a házelnöküket.
🪫 A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is arra jutott, amit a hírlevél a kezdetektől ír: a kritikus nyersanyagokhoz (CRM) való nehézkes hozzáférés miatt csúszhat az zöld energiaforradalom.
🇹🇼 Tajvan saját maga épít tengeralattjárót, ezzel a körülbelül 14 tagból álló elit klubhoz fog tartozni, amely képes erre a világban. Kína legalább 60 tengeralattjáróval rendelkezik.