Hét nap megint nagyon hosszúnak tűnik a világpolitikában! Az orosz front, az uniós költségvetési viták és a kínai kommunisták kongresszusa teljesen kitöltik a hírlevelet. A jövő héten is még Pekingre figyelünk.
Mindenki emelt a téten. Az Európai Bizottság a héten Varsó felé jelezte, hogy ne számítson az újjáépítési (RRF) mellett a rendes költségvetési támogatásra (MMF) sem, amíg az unió alapjogi chartájának nem felel meg. Ezzel nem kicsit emelte a tétet az uniós döntéshozó. Ez előtt pár nappal ugrott ki a lengyel kormányból a moderáltnak számító EU-miniszter, Konrad Szymański, aki ez előtt 10 éven át volt EP-képviselője a PiS-nek Brüsszelben.
Magyarország külső forrásai. A magyar kormányzat számára is figyelmeztető lövésnek számít a lengyelekre vonatkozó döntés. A magyar esetben a következő kör november 19-én lesz, amikor a tagállamok miniszterei határoznak arról, hogy a költségvetési feltételességi eljárást megszüntetik-e. A kedvező végkimenet esetén is még sok tárgyalás marad hátra, mire az első eurók 2023-ban begurulnának az államkincstárba.
Az uniós források helyett a magyar kormány a kiszivárgott hírek szerint 1.9 milliárd euró értékű fizetési halasztást kapott az MVM-nek az orosz Gazpromtól,
Emellett az MVM további 250 millió dolláros kínai hitelre szerződött.
A nagyságrendek végett: Az EU 5.8 milliárd euró újjáépítési és több mint 20 milliárd euró költségvetési támogatást adna, míg az újjáépítési hitel 9 milliárdos keretéről egyelőre tárgyalás sincs.
A múlt heti Orbán-Scholz találkozó után a hétvégi európai szocialista pártkongresszuson a német kancellár jelezte, hogy támogatják az Európai Bizottság jogállamisági fellépését, a magyar és lengyel vonalra külön is utalva.
Az oroszok ráfordultak a civilekre. Vlagyimir Putyin a “különleges katonai műveletnek” csúfolt, totálissá alakuló háború új vezetőjévé Szurovikint nevezte ki, aki már a szíriai hadszíntéren is a civilek és polgári infrastruktúra elleni csapásaival tűnt ki. Érkezésével az ukrán elektromos ellátás és más nem-katonai célpontok elleni rakétaeső beindult. Eközben a kritikus infrastruktúrát nemcsak Ukrajnában rombolják, de például az orosz KillNet hacker csoport vállalta magára az amerikai repterek elleni kibertámadást. A napi tíz trillió (túl nagy szám…) dollár körüli pénzügyi forgalmat és az internetes adatforgalom 99%-át bonyolító tengeri kábeleket kezdik többen félteni az orosz szabotázstól. Első körben a NATO országok polgárait érintő kibertámadás sokkal valószínűbb, mint egy nukleáris csapás.
Klicsko, Kiev polgármestere tett közzé fotót az egyik orosz kamikaze drón maradványairól
Eközben a szerb migrációs politikát egyre többen orosz érdekvezéreltnek látják, Ausztriában idén eddig 56 ezren kértek menedéket.
A flamand kormányfő Belgiumban irodát ajánlott fel a belarusz ellenézki vezetőnek, Szvjatlana Cihanouszkajának. A Jan Jambontól kapott lehetőséget “Misszió a Demokratikus Belaruszért” névvel illeték.
A volt cseh vezérkari főnök, Petr Pavel a cseh elnökválasztás egyik jelöltje. A hétvégén kifejtette, hogy az orosz menekültek nem ideológiai okból hagyják el országukat,az orosz nacionalizmust hozhatják magukkal, ami szerinte nemzetbiztonsági kockázatot teremt.
Tienanmen tér, 1989. június: akkor is feszült a kínai kommunizmus
Ázsia erős embere még erősebb lesz. Vasárnap kezdődött Pekingben a Kínai Kommunista Párt XX. kongresszusa. Az ötévente megrendezett eseményen a párt főbb vezetői pozícióról, a jelenleg 205 állandó taggal bíró Központi Bizottság, annak 25 fős Politikai Bizottsága (vagy Politbüro), és a Politbüro hétfős, a kínai pártállam legbefolyásosabb vezetőiből álló Állandó Bizottságának tagjairól döntenek.
Történelmi cezúra. A kínai pártállam a Mao Ce-tung tragédiát tragédiára halmozó egyszemélyi vezetése után a kiszámítható hatalomváltás és a csoportos döntéshozatal irányába mozdult. Eddig. Ezzel szemben Hszi Csin-ping pártfőtitkár nem akar egy évtized után háttérbe vonulni, sőt a pártkongresszus várhatóan megágyaz életfogytig tartó hatalmának.
Alapos előkészítés zajlott. Hszi 2012-es hatalomra jutása óta a korrupcióellenes harc leple alatt a párt számos erős emberével leszámolt, meggyengítette a pártbéli frakciók befolyását, a fontosabb pozíciókat lojális embereire bízta, növelte a párt gazdasági befolyását és a társadalom feletti kontrollját, Hongkongban eltiporta a maradék szabadságjogokat, Hszincsiangban pedig rendőrállamot hozott létre a Pekingben terroristának tartott ujgur kisebbség felügyeletére.
Egyfelől… A pártfőtitkár hívei szerint erre azért volt szükség, mert az erős központi vezetés hiánya, a rivális frakciók befolyási harca, az elharapódzó korrupció és a párttól független társadalmi szervezkedés megrengette a párt egységét, miközben az ország előtt álló kihívások határozott vezetést követelnek.
Másfelől… A KKP-t kevésbé kedvelők azt emelik ki, hogy Hszi alatt a kínai gazdaság gyengén muzsikál, az ország nemzetközi megítélése romlik, az Egyesült Államokkal szembeni feszültségek nőnek, és ezeket a kihívásokat a hatalom további központosítása nem oldja meg, sőt, inkább tetézi.
Sötétben tapogatózunk? A versengő narratívák közti tisztánlátást nem könnyíti meg, hogy a kínai pártállam transzparenciája a nullához közelít, így a külső közönség közvetett jelekből spekulál.
Az eseményt a szokásokhoz híven a propaganda és a cenzúra feltekerése kíséri, amely helyzetben még abból is nagy nemzetközi hír keredekett, hogy az 1,4 milliárdos országban volt egy ember, aki transzparenssel tiltakozott Hszi ellen Pekingben.
Ez a mozzanat egyébként nem tükrözi a közhangulatot: bár a kínai nép nézeteiről megbízható felmérés alig áll rendelkezésre, ezek alapján a nép nagyrészt elégedett a KKP-val és Hszivel, hiszen a növekedési ütem lassulása ellenére a kínaiak ma sokkal jobban élnek. Akiknek meg ez nem elég, azoknak a rendszer elveszi a hangját és szabadságát.
Amire érdemes lesz figyelni. A piacok közben azt figyelik, hogy a hatalmi ügyek rendezése után az állam beavatkozik-e a recsegő-ropogó ingatlanpiacon, valamint hajlandó-e lazítani a koronavírus-járvány drákói kezelésén, amely a halálozásokat minimálisra redukálta, de a gazdasági aktivitást is visszafogja. Utóbbi várakozásoknak ellentmond, hogy Hszi a zéró-Covid-politikát magasztalta a kongresszust megnyitó, különösebb újdonságot nem tartalmazó beszédében. Hszi a szokásosnál jóval rövidebb, kevesebb mint kétórás monológjában Hongkong megregulázását is eredményei között sorolta fel, de arról is beszélt, hogy a következő évek gazdaságilag nehezebbek lesznek Kína számára.
Már megint bekapcsolt az a mikrofon
Cenzúra nélkül a politika valódi nyelvén. A Los Angeles-i városi tanács tavalyi ülésén készült és nemrégiben kiszivárogtatott hangfelvétel döbbentette meg az ország második legnagyobb városának lakóit, sőt, mostanra az Egyesült Államok közvéleményét is. A felvételen Nury Martinez, a tanács elnöke és más, szintén latino és demokrata párti tanácstagok rasszista és becsmérlő megjegyzéseket tettek a város afro-amerikai, zsidó, vagy éppen örmény lakóira.
Martinez egy tanácstag fekete gyermekére a spanyol “changuito”, azaz „kis majom” kifejezést használta, a mexikói eredetű Oaxaca törzs Los Angeles-i közösségének tagjaira pedig „alacsony, sötét emberekként” utalt.
Az incidens jól mutatja Los Angeles dinamikusan változó faji összetételéből adódó feszültséget: jelenleg a város lakosságának közel fele latino származású, számarányuk növekedése miatt pedig elindult a versengés a fekete és latino politikusok között.
Verseny a latino szavazatokért. Körülbelül 62 millió latino él az Egyesült Államokban, akik a lakosság 19, a szavazásra jogosultak 14 százalékát teszik ki. Ez már elég ahhoz, hogy a közösség a mérleg nyelveként működhessen a választásokon. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a korábban többségében a demokraták zászlaja alatt gyülekező latinók egyre inkább a republikánusok felé vándorolnak. Noha az előrejelzések szerint a spanyol ajkú amerikaiak elsősorban a demokratákat támogatják még a novemberi félidős választásokon, de sokkal kisebb arányban, mint négy évvel korábban. Ez az erózió a demokrata latinók körében semmissé tette azt a régóta fennálló hipotézist, hogy az Egyesült Államokban a demográfiai változások automatikusan a demokraták javát szolgálják.
Migrációs dilemma a Fehér Házban. A Biden-adminisztráció az elmúlt héten jelentette be, hogy kiterjesztik a (Trump idején bevetett) ún. Title 42 rendelkezést a venezeuelaiakra is, ami lehetővé teszi, hogy közegészségügyi okokra hivatkozva megtagadja az országba való belépést az Egyesült Államok déli határa felől érkező menedékkérők számára mindenféle eljárás nélkül. A cél megakadályozni azoknak a venezuelai menekültek tömegének a belépését, akik karavánokban szelik át épp Mexikót. Eközben 24.000 munkavízumot osztanak majd ki számukra, de csak ha az amerikai külképviseleteken kérik, nem pedig az USA déli határátkelőinél. Eddig 7 millióan hagyták el az országot, az USA-ba idén 180 ezren érkeztek Venezuelából.
Trump és a vereség. A Capitolium ostromát vizsgáló képviselőházi bizottság által összegyűjtött bizonyítékok alapján pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy a volt elnök tisztában volt a vereségével a 2020-as választások után, akkor is, ha ennek ellenkezőjét állította. A testület meghallgatásai alapján egy olyan amerikai elnök portréja rajzolódik ki, aki az összeesküvés-elméletek által fűtött támogatói segítségével, a választási eredményektől és attól függetlenül, hogy magánbeszélgetésekben elismerte, veszített Bidennel szemben, kísérletet tett arra, hogy megtagadja a hatalom átadását.