Sziasztok!
A nemzetközi politika elemzésében gyakran abba a kísértésbe esünk, hogy kizárólag a nemzetállamok szemüvegén keresztül nézzük az eseményeket. Ez persze javarészt indokolt, a mai napig fajsúlyos szereplők, kivéve ott, ahol a multik, más horizontális intézmények (környezetvédők, egyház, maffia) a természet vagy éppen emberek teljesen informális hálózata versenyez a hatalmukkal. A héten nem-állami szintről, egyéni perspektívából indítunk!
A tudatmódosítás állami hatásai. A nemzetközi kábítószer-kereskedelem két fronton is kihívás elé állítja az uniós tagállamokat. Az egyik az ismert népegészségügyi kockázat, márpedig a lefoglalt mennyiségek növekedése utalhat a növekvő használatra. Ez szerenként erősen hullámzó, például a tálib hatalomátvétel óta csökkent az ópiumtermelés, így heroinból is kisebb a kínálat. A nyugati egészségügy már foglalkozik a kokainnal tönkretett orrüregekkel vagy a pszichedelikus szerek után évekig megmaradó flashbackekkel, miközben a depresszió elleni küzdelemben pedig egyre jobb terápiás eredményeket érnek el velük, a rekreációs használat is terjed Európában.
Ha egyszer megéri. A másik kihívás a szervezett bűnözés képében érkezik. Annyira jövedelmező a drogkereskedelem a mai napig, hogy a közrendre kifejezetten veszélyessé nőtték ki magukat a legnagyobb maffiahálózatok. A felénk is ismertek közé az olasz Ndrangheta tartozik, amely feltehetőleg közel 50 milliárdos éves bevétele nagyobb felét kábítószer-kereskedelemből szerzi, de a belga és holland közéletet is érdemben befolyásolja a jelenlétük.
Korábban a belga igazságügyi minisztert akarták elrabolni, mostanában Brüsszelben lövöldöznek sokat, 2023-ban több mint 130 ember sebesült meg utcai drogharcokban, a szövetségi rendőrség pedig az erőforrásai ¼-ét kizárólag drogfelderítésre fordította.
Hollandiában a koronahercegnőt kellett gyors ütemben visszaköltöztetni a palotába a diákszállásról, mert a Mocro Maffia támadást tervezett ellene és a királyi család több tagja ellen. Amszterdamban gyilkolták meg 2021-ben Peter de Vries tévés újságírót és oknyomozót: este hatkor lőtték agyon nem messze a tévészékháztól, mivel egy drogperben készült tanúskodni.
Az Europol hírei szerint a mexikói drogmaffia már nemcsak csempész, hanem érdemi laborokat is fenntart Európában. Az aggodalom az, hogy a kartellek megjelenésével a mexikói erőszak is érkezik. Egyébként eddig is rendkívül kegyetlen maffiamódszerekkel lehetett már találkozni a kikötők körül.
Az EMCDDA – kb. európai kábitószer-monitorozó ügynökség – friss márciusi jelentése elég lesújtó, eszerint a kannabisz- és kokainlefoglalások száma ugyan csökkent, de a lefoglalt mennyiség radikálisan nőtt: tehát egyre nagyobb szállítmányok érkeznek, leggyakrabban a kikötői személyzet és a vámhatóságok megvesztegetésével, néha megzsarolásával. Az a hír járja, hogy a csempészek egyes kikötőkben a helyi személyzettől akár 500 euróért bérelhetnek badge-et egy napra – ami a drogkereskedelem profilját tekintve elhanyagolható összeg. Az ilyen és hasonló kreatív megoldások ellen veszi fel a küzdelmet a nemrég alakult Európai Kikötők Szövetsége.
A lefoglalt mennyiség (piros) és a lefoglalások száma (zöld) hogyan változott az elmúlt tíz évben Európában.
Jól be-csúszó-pénz. A szervezett bűnözés állam az államban. Belső kihívást jelent a közrendre, nagyobb léptékben nemzetbiztonsági kockázat. Minél nagyobb az átfedés a politika és a bűnözés között – megvásárolt tisztviselők, futtatott politikusok – annál nehezebb a felszámolásuk.
A stratégiai korrupció pedig az államok eszköze, hogy más államok életébe a nem-hivatalos csatornákon keresztül avatkozzanak be. Telepíteni egy céget az EU-ba, hogy ott mesterségesen termelt nyereségből politikusokat fizessenek ki? Vagy éppen valakit a felügyelőbizottságból? Hitel a szélsőjobboldalnak az oroszoktól? Kaviár Azerbajdzsán barátainak a (nem EU-s szerv) Európa Tanácsban? Ezekről az esetekről közölt egy áttekintő elemzést a “Transznacionális Kleptokrácia Európában” címmel a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI).
De nem is mindig kell ehhez pénz. Babis – a volt cseh miniszterelnök, médiamogul és EU-s támogatások kétes felhasználója, aki a mai napig toronymagasan vezeti a népszerűségi listát pártjával – egy emailt küldött kollégájának, hogy a külügyminiszterről ássanak már elő valami mocskosat. Csakhogy kollégája és egy környezetvédő neve annyira hasonlít, hogy véletlen az utóbbinak küldte el a mailt. Így kiszivárgott egy pillanatra az, amit nálunk Magyar Péter állít mostanában a színfalak mögötti politikáról.
⤵️ Timothy Snyder. A társadalmi anómia növekedésének egyik következménye lehet, hogy autoriter emberek könnyebben hatalomba kerülnek a rendszerellenes csoportokra támaszkodva. Mindkét fél kihasználja a másikat: a csoport azt hiszi, hogy jobb lesz neki az autoriter vezető alatt, az autokrata pedig kihasználja a csoport által okozott zavart, és felhasználja támogatását a hatalomra jutásához. Csakhogy utána már törvényszerűen ejti az első támogató csoportjait is, hiszen nem valódi ideológus, csak pragmatikus hatalomakaró. Az ismert történész, Timothy Snyder egy friss írásában azt részletezi, hogy a 21. századi autokratáknak mik a motivációi, hogyan vezet(ett mindig) az erős vezető iránti illúzió többségi igénye szinte szükségszerűen diktatúrába. Egy nevet sem említ! Ebből röviden idézek:
“A diktátornak, aki nem tartozik elszámolással a törvény és a választók előtt, nincs oka arra, hogy bármit is figyelembe vegyen a saját személyes érdekein kívül. A 21.században ezek egyszerűek: milliárdosként az ágyban meghalni. Hogy meggazdagodjon, és elkerülje a börtönt, az erős egyedüli vezető felszámolja az igazságszolgáltatási rendszert, és a köztisztviselőket lojálisakra cseréli.”
Nyilván ennek korai verzióját tükrözi a sztálinizmus, vagy éppen Mao hatalmának megszilárdítása, amikor a forradalommal személyesen falatták fel saját gyermekeit. Tehát az Snyder esszéjének végkicsengése, hogy akik ma a rendszereket lebontó erős vezetőket embereket választanak, azok elfelejtik, hogy utánuk már nem lesz ugyanolyan demokratikus a választás.
🇪🇺 Vérző szuverenitás. Az európai választások az “erős vezető illúziója” miatt egyre kockázatosabbak, hiszen egyre kiszámíthatatlanabb erők kapnak politikai hatalmat. Ez alatt azt értem, hogy nemzetbiztonsági szempontból nem éppen szuverén figurák, hanem nemzetközi erők számára könnyen felhasználhatók, rosszabb esetben puszta opportunisták (tehát strongmenek).
A francia titkosszolgálattól derült ki, hogy áprilisban egy FIMI-ülésre kerül sor: a Foreign Influence, Manipulations and Interference az új szakkifejezés a külföldi befolyásolásra, vagy a sokszor csak dezinfónak hívott műveletek tágabb kategóriájára. A francia elhárítás európai társszolgálatokkal fog egyeztetni a választások függetlenségéért tehető lépésekről – vajon lesz-e magyar az asztal körül?
🇩🇪🇫🇷🇵🇱 Együtt a nagy csapat. A lengyel–francia–német trió, a weimari hármak újra összeálltak Berlinben múlt hét pénteken. Miközben egy német szocialista már az ukrán kapitulációról beszélt múlt héten, Macron pont ellenkezőleg, harciasabb oroszkritikus hangot visz pár hete. Tusk, a lengyel miniszterelnök pedig washingtoni egyeztetésen járt a német útja előtt, ráadásul közösen a PiS-párti (tehát immár ellenzéki) lengyel államfővel, Dudával közösen. Biden is kérte, hogy a belpolitikai vitáik ellenére a geopolitikai kérdésekben Varsó maradjon egységes.
Berlinben a hármak bemondták, hogy az orosz befagyasztott vagyon kamatjövedelmeiből is fegyvereket fognak vásárolni, bár ehhez uniós szinten még Budapestnek alighanem lesz egy-két szava.
Az USA-ban annyi előrelépés történt, hogy a Trump-párti házelnök jelezte, hogy a péntektől induló kéthetes ülésszünet ellenére egy speciális, kétharmadot igénylő törvényhozási módban elképzelhetőnek tartja az ukrán támogatás megszavazását. Ez különösen időszerű lenne a múlt heti CNN-anyag fényében, amely szerint az oroszok hamarosan háromszor annyi lőszert gyárthatnak, mint a Nyugat, ha Európa és az USA nem kapja össze magát.
Macron pedig olimpiai tűzszünetet lengetett be: a párizsi játékok idejére ezt fogja javasolni Kijevnek és Moszkvának. A NOB-döntés értelmében Oroszország részt fog venni az olimpián, de zászlaja és himnusza nélkül, semleges színben 40 sportoló érkezhet, állami képviselőket (Putyint) nem hívnak.
Weimari hármak: az nevet igazán, aki utoljára nevet.
🗳️ A komédia után. Vlagyimir Putyin a hétvégén viszont nem ezzel foglalkozott, hanem hogy emberei megfelelően hajtsák végre az elnökválasztásnak hívott közigazgatási gyakorlatot. Sikerült. A posztszovjet történelem legjobb “eredményével” végzett, 88%-os támogatottságot felmutatva a kivételesen már háromnaposra nyújtott szavazás végeztével.
Egy észt újság által megszerzett szivárogtatás szerint 1 milliárd dolláros költségvetése volt a Putyin-párti propagandának.
A pénteki napot azért tették – most először – választási nappá, hogy a dolgozókat buszokkal egyszerűbben, a munkahelyükről tudják szavazni vinni.
Geraszimov és Sojgu együtt szavaztak kamera előtt, úgyhogy adtak egy pofont a spekulációknak, miszerint a védelmi miniszter egészsége ne lenne kiváló.
Vasárnap délre hirdette meg az ellenzék a flashmob-akciót: 12 órakor álltak be egyszerre a sorba az ország számos pontján, hogy ezzel mutassák, még van tere az ellenzékiségnek, bár nem sok. Eközben a negyedik Lukoil-tisztviselő lett “öngyilkos” irodájában.
🇮🇹 A nagy tojáshéjtánc. Trump vérgőzös hétvégi beszéde és a TikTok amerikai kényszerkivásárlása körüli viták helyett még egy európai folyamatot szeretnék bemutatni. Giorgia Meloni elképesztő diplomáciai kötéltáncáról van szó, amely a hétvégén újabb hatalmas ikszet húzott be. Sokadszorra vitte magával Ursula von der Leyent (és még pár európai politikust), hogy migrációellenes megállapodást írjon alá Egyiptommal. Róma szempontjából ez a legjobb megfejtés: uniós pénzt adnak a migráció ellenőrzésére észak-afrikai országoknak, hogy “helyben” kezeljék a problémát. Tehát nem az olasz költségvetésből kell erre fordítania.
UVL is örül, mivel a következő mandátumához két dolgot szállít Meloni. Egyrészt a migrációellenes profilt, vagyis hogy a Bizottság lám tesz lépéseket. (Ezúttal közel 8 milliárd dollárt juttat majd Kairónak, szinte címkézetlenül, tehát arra költi, amire szeretné!) Másrészt egyre világosabb, hogy csak a Meloni pártja által dominált ECR politikai csoport szavazataival együtt lehet újra elnök az európai parlamenti választások után.
UVL és Esz-Szíszi egyiptomi elnök aláírtak. Ki boldogabb?
Meloni emellett segített összekaparni Orbán Viktor tanácsi szavazatát az ukrán bővítés ügyében, és most újra a római kormányfőre számítanak abban, hogy Trump felé európai összekötő lehet. Megkerülhetetlen pozíciókat épít Meloni, menthetetlenül erősödik a nemzetközi térben, és kétéves mandátuma ellenére népszerűsége otthon nem ingott meg, ami az olasz belpolitikai téren is kivételes helyzet.
Magyarként különösen tanulságos, hogy az egyébként a Fidesz-narratívák egy jó részével egyetértő Meloni mégsem vált európai számkivetetté, épp ellenkezőleg, megépítette a radikális jobb és a középjobb közötti egyetlen járható hidat. Orbán Viktor ezzel szemben egyértelműen mumusként tűnik fel a mainstream szemében, ám ezzel a kommunikációs kemény vonallal éppen a valós külpolitikai mozgástere szűkül.
Innen lesz érdekes, hogy vajon David Pressman amerikai nagykövet milyen intézkedésekre utalhatott beszédében, amiket még a Biden-adminisztráció idején bevezethetnek magyar politikusokkal (?) szemben.
Rövidhírek
A hétvégén a szlovák elnökválasztás első fordulóját tartják. Ehhez háttérolvasmánynak ajánlom a VSquare új anyagát, hogy Orbán hogyan segítette egy orosz találkozóhoz Pellegrinit a korábbi választás alkalmával: és ennél sokkal csúnyább részletek is kiderülnek arról, hogy a felvidéki magyarokkal szemben ellenséges Dankót is segíthette a magyar kormány.
A nigeri junta felmondta az USA-val a katonai megállapodást: 1000 fős amerikai kontingenst érinthet a döntés, ha valóban felszámolják a bázist. Washington szerint Irán vetett szemet a helyi uránbányákra, a franciákat tavaly már kiebrudalták.
Óriási internetkimaradás volt Dél-Afrikától Elefántcsontpartig – lehet, ez is egy tesztelés része? A vörös-tengeri kábeleket eheti legjobb tudásunk szerint egy hútik által kilőtt hajó horgonya vághatta el.
Wilders inkább lemond arról, hogy kormányfő legyen, mert ez az ára annak, hogy koalícióra lépjenek pártjával. Így viszont nagyobb esélye lesz a pártprogramja egyes részeit mégis keresztülvinni.
Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási tárgyalásait jelenthetik be a hét második felében.
A klímaváltozás – hogy legyen ebben a levélben is! :) – a kakaóárakat lökte épp az egekbe.
Végül egy long-read ajánlat: hogyan hálóznak be a tinédzsereket olyan online bandák, akik kifejezetten kegyetlenkedésre utaznak. Egész beteg, viszont a fenyegetés reális, volt eset Romániában is, jobb tudni erről gyermekes szülőknek és fiataloknak.