Sziasztok! A spindoktorok – vagyis a politikai kommunikátorok, akik minden eseményhez megtalálják a kedvező szöget – elmúlt hete nem volt egyszerű, nézzük, hogy a valóság hogyan zavarja meg néha a szépen felállított narratívák világát.
🌳 Brüsszeli szemellenző. Egy új tanulmányában arról értekezett a NASA Goddard Institute for Space Studies vezetője, hogy a tavalyi, 2023-as évünk a vártnál is jóval melegebb volt. Egész pontosan még a várt éghajlatváltozási modellek értékeit is meghaladta, amelyre egyelőre egyszerűen nincs magyarázat, vagy ahogy fogalmazott, “eddig ismeretlen léptékű tudáshiányunk” áll fenn.
Rossz hír. Ez könnyen azt jelentheti, hogy áthaladtunk az éghajlatváltozási fordulópontokon, ahonnan kezdve nem-lineáris fordulatok következnek. Magyarul a tudomány eszköztára beszűkül az előrejelzés terén, a társadalmaknak pedig út közben kell adaptálódni radikális változásokhoz.
Eközben sikerült a belga uniós tanácselnökségnek elnapolni a természet-helyreállítási törvényt (Nature Restoration Law), amely tavaly nyáron éppenhogy átcsúszott az Európai Parlamenten. Most azonban a Tanácsban nem látszott a többség, miután a magyarok mellett a hollandok, olaszok, svédek és lengyelek is ellenezték a javaslatot, és az osztrákok, finnek és a belgák tartózkodtak. Ezzel a szükséges minősített többség elbukott volna.
A belga sajtó azon pörög, hogy kiderítse, a soros elnökséget képviselő miniszterelnökük vajon tényleg aktívan lobbizott-e a javaslat ellen.
A Green Deal egyik pilléreként ez egy komoly szimbolikus győzelem lenne a növekvő radikális jobboldali tábornak. Csakhogy a klímaváltozás nem függ a politikusok rövid távú szempontjaitól: érkezik, akkor is, ha tagadjuk. Erről a volt szlovén biztos, Janez Potocnik írt egy kiváló cikket.
🏴 Virtuális ellenfelek, valós terror. A Kreml ukrán-fixációja újabb áldozatokkal járt. Ezúttal az a több mint 140 fő vesztette életét, akiket utolért az afganisztáni ISIS-szárny a moszkvai koncertterem elleni terrortámadása során.
Az oroszok elleni ISIS támadás elsőre talán meglepőnek tűnhetett néhány olvasó számára, de a szíriai orosz katonai jelenléttől kezdve az iráni rezsim támogatásáig sok-sok helyen régi ellenfélnek számít Moszkva az ISIS szemében. Sőt, egyáltalán nem kisebb ellenfél, mint az USA.
Korábban az orosz kabuli nagykövetségnél hajtottak végre sikeres robbantást 2022-ben a terroristák, illetve az FSZB egy moszkvai zsinagóga elleni támogatás meghiúsításáról beszélt.
Az oroszok – ahogy januárban az irániak – magukból indultak ki, miszerint el sem tudják képzelni, hogy az örök ellenségnek lefestett Washingtont valaha terrorellenes információval a mostani időben is ellássák. Az amerikai nemzetbiztonságiak viszont figyelmeztették az orosz szerveket a mostani merényletre (Putyin nyilvánosan kiröhögte ezt), illetve az irániak se hallgattak rájuk, így 84 halottal és közel 300 sebesülttel a teokrácia legsúlyosabb merényletére került sor.
A német titkosszolgálat a kölni dóm elleni merényletet segített elkerülni, a Politico értesülése szerint jelenleg is 483 veszélyes iszlamistát tartanak számon az országban. Párizsban és Rómában a legmagasabb készültségbe kapcsoltak, Európa-szerte emlékeztető volt a moszkvai támadás, hogy az Iszlám Állammal maradt még munka. Meglepő, de érthető: az afgán tálibok ISIS-ellenes küzdelmét az USA egy apró csapattal a mai napig segíti.
Az orosz terror pusztítása Ukrajnában.
🇺🇦 Különböző megközelítés. Tanulságos, hogy a demokráciák még háborús viszonyok közt sem a civileket tekintik ellenfélnek, az ő védelmük még az ellenfél vonalai mögött is releváns marad. Ezzel szemben az orosz terroristák – vagyis az ukrán civil lakosságot direkt támadó orosz műveletek kivitelezői – éppen az ISIS-támadással azonos napon, azaz múlt pénteken 88 rakétát és 63 drónt küldtek ukrán célpontok ellen, többek közt az elektromos infrastruktúra, a zaporizzsjai gát és más nagyvárosok estek áldozatul. Egyes számítások szerint egymillió ember maradt áram és fűtés nélkül.
A lőszerhiány közepette csak 37 rakétát és 55 drónt tudtak kiiktatni az ukrán védők.
Úgy tűnik, az ukránok is hasonló demokratikus logikát követnek, amikor dróntámadásaikat nem a moszkvai lakótömbök, pályaudvarok ellen irányozzák (szemben az orosz gyakorlattal). Sikeresen lőttek ki két újabb fekete-tengeri hadihajót, illetve az ukrán drónok az orosz olajfinomítók ellen 13 sikeres csapást hajtottak végre, amelynek eredményeképpen a finomított termékek exportját hónapokra korlátozni kényszerült Moszkva. Ami tehát az energiaszankciókkal nem volt gyors, az most működik.
Az ukrán partizánok múlt héten egy orosz katonai konvoj ellen hajtottak végre sikeres támadást Melitopolban. A város az invázió kezdete óta orosz megszállás alatt áll, és a fegyveres ellenállás egyik legaktívabb pontja. További elemzés az ukrán partizánokról itt.
🇪🇺 Európai ellenállás. A balti vezetők is csatlakoztak azokhoz a szólamokhoz, amelyek Európában a sorozás visszaállítását javasolják. A horvátok is gondolkoznak, a svédek 2017-ben részleges módon már megtették, a dánok a nőkre terjesztenék ki a sorkötelezettséget.
A svédek és a norvégok után Dánia lehet a harmadik európai ország 2026-tól, ahol a nők egyenlő sorkötelezettség alá esnek. Koppenhágában a 4 hónapos szolgálatot 11-re tervezik emelni. Emellett 9 ezer professzionális katona alkotja a sereget.
A Bundestagban nagyobb vihart kavart, hogy a német Bundeswehr nem tudja hozni a tervezett rekrutációs számokat. Franciaországban is sokan elhagyják a pályát. A lengyelek emelik a fizetéseket a katonaság berkeiben. A briteknél se egyszerű a toborzás. Egyszóval Európában kevés fiatalnak van kedve a katonai életformához.
Eközben hiába a háborús készülődés és a sok ígéret Kijevnek, nem okozott mégsem gondot éppen a Macron–Tusk párosnak, hogy az ukránok agrárkedvezményeinek megkurtítását támogassák, mögöttük Budapesttel és Pozsonnyal, amely több mint egymilliárd eurós kiesést okozhat odaát. Lassan nehéz eldönteni, melyik rész a valódi realpolitik, és melyik a spindoktorkodás.
🇸🇰 Ki nevet a végén? A szlovák elnökválasztás első fordulójának meglepetés-eredménye izgalmas április 6-i második kört vetít előre. A várakozásokkal szemben nem a Ficóval kiegyező, balos-oroszbarát Pellegrini (37%) kapta a legtöbb szavazatot, hanem a Meciar-korszak karrierdiplomatájából lett Smeresből lett liberális jelölt, Ivan Korcok (42%). Utóbbit ismerhetjük korábbi magyarellenes döntéseiről. Érdekes választás az ellenzéki PS részéről, úgy tűnik, hogy a spindoktorjaik szerint a fiatalos jelöltek mögül elfogyott a szufla.
Itt pedig egy összefoglaló Fiala-Butora János tollából arról, hogy Korcoktól mit várhatnak a magyarok.
🇨🇳 Elő a farbával. A kémsztorikkal nem azért állok elő rendszeresen, mert szexik vagy olvasmányosak (bár kétségtelen azok is 😁). Inkább azért teszem ide őket, mert a kisebb láthatóság miatt alulbecsüljük a szürkezónák befolyását. Előfordulhat, hogy ideológiákkal magyarázunk olyan dolgokat, amelyek egyszerű befolyásolási műveletek. Ezért emlékeztetőül és intellektuális gyakorlatképpen most jöjjön a friss csokor.
A brit főváros kínai kémlázban ég. Brutális számok: 40 millió brit választó adataihoz férhettek hozzá a kínai kommunista párt (KKP) hackerei 2021-ben. Dowden miniszterelnök-helyettes pedig arról beszélt hétfőn, hogy tucatnyi brit parlamenti képviselő eszközeit szintén feltörték. A KKP ellen pár újabb szankció érkezhet Londonból. Ez a David Cameron visszatérésével együtt érkező Peking-megértő fordulat végét jelentheti.
Washington ugyanúgy hétfőn jelentett be szankciókat kínai hackerek ellen, akiket minisztériumok és a Fehér Ház dolgozói elleni művelettel gyanúsítanak.
Ausztria két orosz diplomatát persona non gratának nyilvánított és hazaküldött. A sajtójelentések szerint a bécsi nemzetközi szervezetek miatt közel 250 orosz diplomata lehet a városban. A csehek régóta szajkózzák, hogy Schengenen belül ne utazhassanak szabadon az orosz diplomaták – hiszen így bécsi vagy épp budapesti központokkal az egész régiót lefedhetik annak ellenére, hogy más országok aktívan leépítették a fedésben dolgozó orosz kémeket.
Az osztrákok még küzdenek az előző szabadságpárti kormány orosz szálaival: a Wirecard-botránytól az osztrák elhárításig vezető szálakon újabb bogot találtak, a parlamenti bizottság vizsgálódik, ínyenceknek összefoglaló a Der Standardon.
Hongkong elfogadta a Biztonsági Törvény kiegészítését (23. cikkely), amellyel szemben sokáig küzdött a megmaradt civil társadalom az egykori brit gyarmati városban. Ezzel a KKP szolgálatai és erőszakszervei véglegesíthetik befolyásukat.
🇺🇲 Trump on the Beltway. Miközben újabb ezerkétszáz milliárd dolláros költségvetési jóváhagyást szavaztak meg a Képviselőházban, forrnak az indulatok Trump és emberei körül.
A költségvetési szervek leállása megint csak pár órára volt, amikor Mike Johnson republikánus házelnök végül demokrata szavazatokkal együtt átvitte az új költségvetési felhatalmazást. Természetesen emiatt a jobb-radikálisok megint a fejét követelik.
A Mike Gallagher, Wisconsin képviselője a következő hónapban lemond székéről – ezzel egyetlen főre apad a képviselőházi republikánus többség a következő hónapokra. Elég paradox, hogy a legnagyobb polarizáció idején éppen demokrata átszavazásokkal lehet csak kormányozni.
A látványos Gallagher-kilépést is lekörözte Mike Pence, Trump egykori alelnökének kijelentése, miszerint nem támogatja a volt főnökét. Ezzel sokadik abban a sorban, amelyben a 2017-21 között Trump mellett szolgáló republikánusok tagadják meg legnagyobb arányban a jelölt támogatását. Ez a demokrata sajtó szerint nagyon beszédes, innen az Atlanti-óceán másik feléről nézve sem sejtet sok jót, hogy akik közelről megismerték működését, azok ellenzik a legjobban a visszatérését.
🇧🇷 A populisták tengelye. Igazi finomságot hozott a New York Times nyomozása, miszerint február 12-14 között a brazíliai magyar nagykövetségen húzta meg magát a választást elvesztett elnök, Jair Bolsonaro. Ekkor már elvették az útlevelét, mivel embereit puccskísérlettel gyanúsították meg. A katonai vezetőséget is győzködte a választás után az elnök, hogy a hatalomátadást megakadályozzák – à la Trump és a Kapitólium ostroma.
Úgy tűnik, a magyar diplomácia bevállalta, hogy rejtegeti két napra Bolsonarót, amíg nem kiderült, hogy (akkor) nem viszik be rács mögé.
Magyar szempontból mindezt olvassuk együtt azzal a múlt heti hírrel, hogy Pellegrini moszkvai találkozóját 2020-ban Orbánék járták ki, és hogy Gruevszki, a 19 évre ítélt volt macedón kormányfő Budapesten húzhatja meg magát, sőt, céget alapított. Milorad Dodik szakadár boszniai vezető úgy jár a budai várba, mintha haza menne; de erős a kapcsolat Vucic szerb elnökkel, Minszkkel és Moszkvával is: minden egy irányba mutat, erősen keletre, ami a pekingi Kommunista Pártnál végződik.
A régivágású demokráciákkal szembehelyezkedő populisták és néptribünök nemzetközi együttműködése tehát egyre látványosabb, kisegítik egymást a nemzetközi szervezetekben, forrásokkal, címlapsztorikkal, lehallgatási módszertannal vagy éppen kampányszlogenekkel és narratívákkal.
Aki még bírja, annak három long-read javaslatom van, ezúttal a New York Times-ról:
💰 Greedflation. Az amerikai élelmiszer-üzletláncokat is elkapták azzal, hogy messze az infláció által indokolt fölé emelték áraikat, ahogyan ezt Magyarországon is megírták.
🇪🇹 A másik riport Etiópiában készült: még e hírlevélben is kevés tér jutott a tigréi háborúnak. Most a nemi erőszak mint háborús fegyver etiópiai bevetéséről írtak egy drámai összefoglalót.
🇮🇳 Végül egy beszámoló arról, hogy hogyan zajlik a buborékos üdítőket ellátó cukoriparban a kizsákmányolás: a cukornádmezőn dolgozó nők méheltávolítása a magasabb munkaórákért, rabszolgaság és gyermekmunka.
🇫🇷 VPN mögül pedig megtekinthető a francia sorozat, amely az Európai Parlamentben játszódik!