Mindeközben az Egyesült Államokban…
Az abortuszvita befűtött a kultúrharcnak. 2022 hosszú nyara májusban kezdődött, amikor a Politico kiszivárogtatta az amerikai Legfelsőbb Bíróság abortuszt érintő tervezetét. Az 1973-as korábbi döntés biztosította azt, hogy egyik amerikai állam se hozhasson az abortuszt megtiltó rendelkezéseket. A friss határozat értelmében minden állam saját hatáskörben dönthet erről. A konzervatív többségű testület által 5:4 arányban meghozott ítélet dinamitként robbant be a kultúrharcba, a demokrata tábort is nem várt módon mozgásba hozva.
Dübörög az erőszak. A 2022-es év ismét tragikusnak bizonyult az iskolai lövöldözések terén. Az idei évben eddig közel 30 alkalommal történt sebesültekkel vagy halálos áldozatokkal járó lövöldözés amerikai iskolákban. A fegyveres erőszak mértéke összességében is óriási: Amerikában napi szinten átlagosan több mint 300 ember veszti életét valamilyen formában a fegyvereknek köszönhetően.
Áttörés a fegyvertartásban. A fegyvertartást szigorító jogszabályok az amerikai törvényhozásban általában nem érnek el sikereket, ezen a nyáron erről mégis történelmi kétpárti megegyezés született, amire az utóbbi 30 évben nem volt példa. Ennek oka egyrészt az, hogy amerikai közvélemény többségében a szigorítás mellett foglal állást. Másrészt a republikánusok saját politikai érdekei diktálták ezt, mert épp olyan körzetekben akarnak szentori székeket szerezni, ahol erre hajlanak a kritikus választói csoportok.
Félidei választás: Biden beszorulhat. Az aktuális esélylatolgatások azt mutatják, hogy a republikánusok a képviselőházban átvehetik a többséget, ugyanakkor a szenátusban még mindig a demokraták az esélyesebbek. A tét nagy: a 100 fős testületben jelenleg 50 republikánus, valamint 48 demokrata és 2, szinte mindig a demokratákkal szavazó szenátor foglal helyet. Ha az idén újraválasztott 35 szenátusi hely esetében a republikánusok többet visznek el és ezáltal többséget szereznek a felsőházban is, azzal a következő választásig gyakorlatilag ellehetetlenítik Joe Biden elnököt és a demokratákat. A legszorosabb küzdelmek pedig ez alkalommal is például Georgia, Arizona, Nevada vagy Pennsylvania csatatér-államaiban zajlanak, ahol a győzelemhez vezető út a fegyvertartás szigorítása mellett állást foglaló mérsékelt külvárosi szavazókon keresztül vezet, ezt pedig a republikánusok is nagyon jól tudják. Az utcai helyzet súlyosságát ettől jól mutatja, hogy amerikaiak többségében pesszimisták maradtak abban, hogy az új törvény hozhat-e javulást a fegyveres erőszak terén.
Trump a régi. A 2022-es nyáron újra megtanulhattuk Mar-a-Lago nevét. Donald Trump floridai luxusrezidenciáját saját szavaival élve lerohanta az FBI, titkosított kormányzati iratok után kutatva. Trump ebből is politikai tőkét szeretne kovácsolni, és „nyilvánvalóan gondolkodik” azon, hogy ismét beszálljon az elnökjelöltségért folytatott versenybe. Ezt a pártján kívül csak egy ellene indított büntetőeljárás tudná adott esetben megakadályozni. Ilyenből viszont több is indult, mind máshol tart, de 2024-ig ez számára fenyegetést jelent:
milyen szerepet játszott a Capitolium ostromában,
vagy hogy részt vett-e 2020-as elnökválasztás során a Georgia állambeli Fulton megye legfőbb választási tisztségviselőjére irányuló nyomásgyakorlásban és a választási eredmények republikánusok javára történő megfordításának kísérletében.
Töretlen népszerűség. Egy, már az FBI-házkutatást követő felmérés eredményei azt mutatják, hogy 10-ből 6 republikánus szimpatizáns szerint Trump lenne a legjobb jelölt az elnökválasztáson. A Republikánus Párt elnökjelöltségéért folytatott harc még nem kezdődött el, de ha Trump indul, akkor valószínűleg olyan republikánus nehézsúlyúakkal kell megküzdenie, mint Mike Pence, Ted Cruz, Mike Pompeo vagy például Ron DeSantis. Különösen DeSantis, Florida jelenlegi kormányzója az, aki megszorongathatja a versenyben a korábbi elnököt, ugyanakkor az előzetes népszerűségi mérések szerint támogatottsága Trumpéhoz képest még a fasorban sincs. Sőt, még demokrata kihívója sem látható, mivel Biden népszerűtlensége lassan történelmi rekordokat döntöget, a Demokrata Párt egyelőre fortyog, hogy ki legyen a 80 éves elnök utódja.